könyvajánló:
Holly Jackson:
Öt túlélő
Bp.: Kolibri, 2024
Eredeti megjelenés: Five Survive (2022)
Fordította: Miks-Rédai Viktória
421 oldal
Hűséges típus vagyok, maradtam Holly jacksonnál - bármennyire is idegesített legutóbb olvasott könyvének lezárása -, és ez nem bizonyult rossz ötletnek. Jackson mindig sablonokat használ, ez már a Jó kislányok-trilógiája esetében is egyértelműen kiderült. Most olvasott, Öt túlélő című regényben a tinihorrorok klasszikus alapesetével állunk szemben. Csupa ezerszer elhasznált motívummal indítunk. Hat fiatal (zömében gimnazista) elindul a tavaszi szünet során a tengerpartra az Egyesült Államokon át, ám az utazás rémálommá válik. Egy erdőben éjszaka túszul ejti őket egy ismeretlen, aki ráadásul eszelős játékot talál ki számukra. Eszerint ötük életben maradásáért cserébe a hatodiknak el kell árulnia egy sötét titkot a múltjából, de a zsaroló nem árulja el, melyikükről van szó, sőt utalást sem tesz rá, hogy miről van szó. Kezdődhet hát a gyanakvás, egymásra mutogatás és hibáztatás, mivel ugyebár legtöbbünknek vannak sötét titkai, de legalábbis nem túl dicsőséges tettei, és ezeket mindenki igyekszik is megtartani magának.
A lakókocsiban már az utazás során megismerkedünk a potenciális áldozatokkal. A felhozatal is a tinihorrorokból ismerős típusokból válogat. Van egy látszólag tökéletes szerelmespárunk Reyna és Oliver (utóbbi játsza a főnököt a vészben). Mellettük utazik utóbbi kissé elkényeztetett huga, Maddy, valamint barátnője a halmozottan hátrányos helyzetű Red. Red egyben a történetmesélőnk és protagonistánk. Négyükhöz csapódott még egy humorbugyor barát, Simon és egy félig külsős, némileg időseb és komolyabb Arthur. Három fiú, három lány, akad köztük gazdag, szegény, kedveskedő, gonoszkodó. El kell áruljam, hogy a főszereplőink nem igazán lopták be magukat a szívembe, Red pedig helyenként kifejezetten bárgyú, úgy viselkedik, mint akit leszedáltak. Úgy tűnik Holly Jackson letette a voksát amellett, hogy a karaktereit idegesítőre írja. Motivációk emellett nem mindig logikusak, a cselekedetek pedig sokszor irracionálisak az olvasó számára (de legalábbis számomra biztosan).
Szerencsére a kötetnek bőven akadnak erősségei, sőt azt kell mondjam, nagyon lekötött, és az utolsó fejezetekig egészen kiválónak tartottam. Legjobban az tetszett, ahogy a helyszínt - jelen esetben a lakóautót - Holly Jackson felhasználja a kötetben. Még egy kis alaprajzot is kaptunk a regényben a járműről, amit nagyon értékeltem. A limitált szereplő és szűk tér mindig feszült hangulatot biztosít szakavatott kezekben, és Jackson ügyesen csapja le a ezt az ziccert. Az egész regénynek kamaradarab jelleget ad a tér hiánya, s hogy a szereplőknek nincsenek magányos pillanatai, így viselkedni, színészkedni kénytelenek a többiek előtt. A párbeszédek illleszkednek ehhez a hangulathoz. A szereplők ráadásul MacGyverként igyekeznek sáfárkodni a rendelkezésükre álló készletekkel a lakóautóban, és Jackson ebben igen ügyes eszközhasználónak bizonyult. Akár a jármű elsötétítése - hogy a merénylő ne lásson be -, akár azok a ötletek, ahogy a fiatalok a mesterlövész helyét igyekeznek kitalálni, nagyon elmések, már-már iskolában használhatók természettudományi példaként. Persze a titokzatos lövészt sem ejtették a fejére, így érdekes párbajt kapunk a felek közt. Ezek egyértelműen a regény legjobb részei. Az is jól sikerült, ahogy a szerző bemutatja a gyanakvás növekedését a szereplők között. Eleinte senkinek eszébe sem jut, hogy a titokzatos hatodik személyt fel kellene áldozni a többi öt érdekében, de az események előrehaladtával - és az első gyilkosságok után - a helyzet gyorsan radikalizálódik.
Ha az ember arra számít, hogy majd kiderül, hogy mindenki múltjában van takargatnivaló, akkor meg fog lepődni. Jackson nem él ezzel, nem sikerült elég hihető okokat kitalálni ahhoz, hogy mindenkire gyanakodjunk olvasás közben. Ez annyiban talán jó, hogy senki háttere nem lesz nagyon meredek, így hihetőbb a nagy egész. Elvégre hat fiatalra ritkán esik fejenként egy-két komoly bűntény az elmúlt hétről... A szereplők elvágása a külvilágtól talán kissé mesterkélt, de nem igazán van ötletem, miként lehetett volna megcsinálni a XXI. század elején, úgyhogy nincs értelme belekötni. A könyv szerkezete is logikus, jól felépített.
Ami kissé csalódást okozott számomra, az a lezárás. Két okból kifolyólag. Először is: miután alapvetően tinédzserek a főszereplőink, talán szerencsésebb lett volna olyan bűncselekményt választani alapbonyodalomként, ami jobban passzol ehhez a korcsoporthoz. Ha a dzsungelben járunk, akkor ugyebár ne pingvinek és jegesmedvék törjenek rá az emberre, hanem jaguárok... Másodsorban ismét amorális lezárást kapunk, ha nem is olyan drasztikusan, mint legutóbb.
A Kolibri kiadása tetszetős - a golyó ütötte sőtét szélvédő beszédes -, különösen értékelem, hogy a JKKGy formátumában, méretében folytatták az írónő könyveinek kiadását. A fűzött kötés minőségileg jó, a fordítás gördülékeny és olvasmányos. Összességében azoknak szól a regény, akik szeretik a feszült, pszichológiával operáló thrillereket és a minőségi YA irodalmat, ugyanakkor eléggé más, mint a trilógia. Az Öt túlélő jó könyv, amely talán lehetett volna jobb is, de mindenképpen érdemes elolvasni!
Értékelés:
Nyolc rossz kislány í tíz jó kislányból.
8/10 pont
moly.hu: 88% (745 értékelés)
goodreads.com: 4.08 pont (251941 csillagozás)
