2017. augusztus 10., csütörtök

Dörre Sándor I. világháborús levelezése, VI. rész - 1916. január-április

Hatodik etapjához ért Dörre Sándor és családja levelezése, s ma immár az 1916. január-április során írt levelezőlapok, levelek kerülnek sorra. Szerencsére egyre több a levél, amelyek lényeges gazdagabbak információkban, mint a cenzúrázott tábori levelezőlapok. Az első dokumentum különlegességét az írója adja, mivel azt az Asiagónál még ebben az évben, június 29-én elesett Zemplén Győző kiváló elméleti fizikus és MTA-tag írta Dörre Sándor édesapjához, Tivadarhoz, akihez jó kapcsolatot ápolt. Az első Dörre Sándor levél elmeséli a december végi-január eleji történéseket, kiemelve a Karácsonyt, melyet még az olasz fronton töltött. Dörre egységét ezt követően átszállították a januárban meginduló Montenegró elleni offenzívához. Hősünk részt vett a Lovćen hegytömb elleni megerőltető támadásban, majd ott van az annak fővárosát, Cetinjét elfoglaló osztrák-magyar csapatok között. Itt szakad el bajtársaitól, miután megbetegedett, s nem bírta tovább a menetelést. Innen hosszú út vezet hajón és vasúton, míg végül a Vukovár közelében, Bršadinban kiépült epidemiológiai barakk-kórházban köt ki, melyet áprilisig el sem hagy.
A dokumentumokat helyesírásilag itt-ott javítva, stílusilag nem módosítva közlöm, a rövidítések feloldásával.


Zemplén Győző levelezőlapja Dörre Tivadarhoz (1. dok.)

1.
Tábori-Levelezőlap
[Feladó:] D. Viktor Zemplén Oberleutnanti
24 cm Mörserbatterie 7/6 R.ii
Feldpost 73.
[Címzett:] Nagys. id. Dörre Tivadar főreáliskolai tanár úrnak
Budapest, VI. Szondi u. 45/ciii
[Pecsét:] K.u.K. Feldpostamt, 5.I.16
[Pecsét:] 24 cm. Mörserbatterie No. 7/6. R.

Tábori posta 73. 1916. jan. 4.
Kedves Dörre papa!
Feleségem írta, hogy oly kedvesek voltatok és megemlékeztetek rólunk az új esztendő alkalmával. Hálásan köszönöm figyelmeteket és valamennyiteknek viszont boldog új esztendőt kívánok. Remélem jó hírek érkeznek Sanyitól és Banditól. Én itt igen jól érzem magamat, gyönyörködve – amikor nincs köd – a kék Adriában is. Kedves Dörre mama kezeit csókolom, Téged igaz szívből üdvözöllek.
Igaz híved Zemplén Győző

Dörre Sándor levele édesanyjához, 1916. január 7. (2. dok.)

2.
Dörre Sándor levele édesanyjának. Montenegró, 1916. I. 7.

Kedves jó Mama!
Ma végre rászántam magam, hogy amennyire lehet, kimerítően referáljak az elmúlt hetek, s különösen az ünnepek eseményeiről. Küldött lapjaim remélem, hogy megérkeztek haza, melyekből odahaza láthatták, hogy merre jártam, s jól érzem magam. December 21-én, mint már írtam, leváltották a zászlóaljunkat, s mi a front mögött 12-14 kilométernyire egy faluba mentünk vissza. Ott töltöttük a Karácsony estét. Nagyon jól éreztem magam, de persze mégis sokat gondoltam emellett haza. Négyen voltunk együtt elszállásolva egy szobában a századunktól: 2 zászlós és 2 kadet. Mikor beköltöztünk a szobába, az ugyancsak nem volt lakályos. Berendezése egy öreg díván, egy kis stelázsi, egy öreg kemence és egy csomó szalma, amelyen aludtunk. Amellett jéghideg. Mégis igen jókedvűen aludtunk el, hisz az az érzés, hogy szabadon járhat-kelhet az ember nem kell mindig deckolni a futóárokban, no meg annyi más érzés is... Karácsony este rá se lehetett ismerni e kis szobára! Szép karácsonyfát állítottunk, szépen feldíszítettük az egész szobát szintén fenyőgallyakkal, meg fagyöngyökkel, volt már asztal, pad, meg jó melegen be volt fűtve. Hogy legyen egy kis élet is, és aki örüljön a fának, hát összegyűjtöttük a gyerekeket a faluból. 17 kisgyerek volt ott együtt, a legnagyobb 8 éves. Leginkább menekültek a környékből. Egy pár asszony és egy öreg férfi 60 év felül egészítették ki a társaságot. Mikor készen voltunk 6 óra felé a díszítéssel, egy önkéntes meggyújtotta a gyertyákat, mi meg azalatt a gyerekekért mentünk. Az volt a karaván! A sötétben botorkálva mindegyikünknek gyerek a karján. Szegénykék, némelyiknek még cipő se volt a lábán! Mikor hazaértünk, már készen volt a Jézuska is a munkájával, és éppen csöngetett. Anyukám! Az a sok kis poronty, ha látta volna! Adtunk nekik csokoládét, meg süteményt a fáról. Hálából aztán énekeltek karácsonyi énekeket. Ezt az estét nem fogom elfelejteni! Az a sok gyerek meg asszony és egy 60 éves férfi köztünk! A további része az estének szintén kedélyesen telt el. Vacsora után együtt voltunk a zászlóalj többi tisztjével, és otthon reggel ½ 7-kor fejeztük be az estét. Kedélyes kis szobánkat 26-án odahagytuk, és Bródbaiv utaztunk, ahováv 27-én este érkeztünk meg. Itt egész 31-éig voltunk. Innen küldött lapjaim remélem szintén megérkeztek haza. Az itt töltött idő nagyon kellemes volt, de nagyon rövid! Kávéház, vendéglő, korzó, villanyvilágítás... szinte elfelejtett fogalmak. Sajnos a Szilvesztertvi már ismét a vonaton töltöttük. A jókedv azonban itt se hiányzott. Jelenleg ablakom előtt ülök és gyönyörködöm a mesés napnyugtában.vii A vörös ég visszatükröződik a tengerben, a távolban violaszín hegyek. Ablakom alatt narancsfák, telve sárga narancsokkal. Gyönyörű tavaszi idő. A hegyekben már ibolyát szedtünk, és virít a mandula. Egyszóval: nagyon szép itt. Legközelebb bővebben!
Kedves mindnyájukat számtalanszor ölelem, csókolom, kedves Papa és Mamának pedig kezeit csókolom. Hálás fiúk: Sanyi.
Fp. 319. 916.I.7. Este 5 óra.

3.
Tábori-Levelezőlap
[Feladó:] Fhnr. Dörre Sándor
II./72. Baon. 8. Komp.
Feldpost 319.
[Címzett:] Nagys. id. Dörre Tivadar Úrnak, áll. főreálisk. tanár
Budapesten, VI. Szondi u. 42/C. III. 31.
[Pecsét:] K.u.K. Feldpostamt, 14.I.16
[Hosszú bélyegzővel:] K.u.K. Infanteriebaon II/72 Proviantur

Kedves jó Papa!
Tavasz után hideg téli időjárásba jutottunk. A tenger mellett egy kupac tetején írom lapom, 1300 méter magasságban. Gyönyörű a kilátás, csak kicsit hideg van. Ez az egy kellemetlen, máskülönben elég jól érzem magam. MI újság odahaza? Kedves Mama XII. 26-iki levele óta még nem kaptam hírt.
Kedves mindnyájuknak számtalan csók, kedves Mama és Papának kézcsók hálás fia, Sanyitól.
Fpost. 319. 1916.I.10. D.u. 2 ó.
[A lap aljára beszúrva:] Most rakunk tüzet éppen és élvezem a meleget.

A Lovcen-hegy és alatta a Cattarói-öböl
(Forrás: www.europeana.eu)

4.
Tábori-Levelezőlap
[Feladó:] Fhnr. Dörre Sándor
II./72. Baon. 8. Komp.
Feldpost 319.
[Címzett:] Nagys. id. Dörre Tivadar Úrnak, áll. főreálisk. tanár
Budapesten, VI. Szondi u. 42/C. III. 31.
[Pecsét:] K.u.K. Feldpostamt, 7.I.16viii
[Hosszú bélyegzővel:] K.u.K. Infanteriebataillon 2/72ix

Kedves jó Papa!
Már lefelé megyünk a hegyekről. Igen szép vidéken járunk, s gyönyörű téli időnk van. Hál' Istennek jól érzem magam. Remélem lapom kedves mindnyájukat a legjobb egészségben találja. Sajnos december 27. óta nélkülözök otthonról minden hírt. Tegnap kaptam egy lapot Tusi néni és Frédi bácsitól. Na, talán ma gazdagabb lesz a postám!
Számtalan csók és kézcsók. Hálás fia, Sanyi.
Fpost. 319. 916.I.13. D.u. 3 ó.

5.
Dörre Sándor levele édesapjának. Travnik, 1916. I. 22.

Kedves jó Papa!
10 napos utazgatás után megérkeztem végre Travnikba,x ahol úgy látszik egyelőre megmaradok. Jobban érzem már magam, étvágyam is kezd megjönni, és már kipihentem magam egy kicsit.
Legközelebb majd bőven referálok, most csak a következőket szeretném kedves Papától kérni:
  1. Legyen szíves táviratilag címemre 100 Koronát küldeni, mert míg megkapom a fizetésem, alighanem lesz február közepe is. Holmim mind a Baon.-nál maradt, úgyhogy sok mindent kell bevásárolnom.
  2. Legyenek szívesek postafordultával és ha lehet, express megírni, hogy mi újság odahaza, hogy vannak? Már január 6-ika óta nem tudom, mi történik odahaza, s így türelmetlenül várom a választ.
  3. Kérem a Budapesti Hírlapot szintén címemre küldetni.
Remélem levelem kedves mindnyájukat a legjobb egészségben találja. Zárom levelem, mert most megy a posta, naponta az egyedüli.
A gyerekeket számtalanszor csókolja, kedves Papa és Mamának kezeit csókolja hálás fia, Sanyi.
Travnik, 916.I.22.
Címem: Fhnr. Dörre Sándor II/72. Baon. K.u.K. Reserve Spital Travnik, Bosnien.

Dörre Sándor 1916. február 5-i levelének első oldala (6. dok.)

6.
Dörre Sándor levele szüleinek, 1916. II. 5.

Kedves jó Papa és Mama!
Ma kimerítően akarok referálni végre az utolsó elmúlt hetek eseményeiről. Már annyiszor szándékomban volt ez, de sohasem volt türelmem hozzá. Most is legszívesebben élőszóval mondanék el mindent..., no de addig is, míg ennek az ideje elérkezik, be kell érnem az írással.
Küldött lapjaimból azt hiszem tudják, hogy a Lovcsen elleni akcióbanxi részt vettem. Erről nem akarok sokat írni, hisze az újságok amúgy is tele voltak az esettel, s így az eléggé ismeretes. Első nap az eső, később pedig a fagy, a hó és a bóraxii miatt sokat szenvedtünk, s mégis, ha visszagondoltam Doljéra, örültem, hogy már nem vagyok ott. Milyen más érzés is a szabadban mozogni, és nem a futóárkokban deckolni! A lábunk alatt 6-700 méteres hegyek buckákká törpülnek, s mögöttünk a nyílt, végtelen tenger. Különösen a harmadik napon gyönyörű, napfényes téli idő volt. Néha szinte úgy éreztem, hogy csak valami szép téli túrában veszek részt valahol a Kárpátokban, s ilyenkor arra gondoltam ,de jó is volna betérni egy hotelba egy pörköltre, meg egy pohár sörre. De azért, hogy őszinte legyek, ez az érzés nem volt nagyon gyakori. Általában beletörődéssel vittem a Rücksackomat,xiii hol fázva, hol kiizzadva, aszerint, hogy másztunk-e felfelé, vagy megálltunk, hogy kifújjuk magunkat kissé. Sajnos nem bírtam ki sokáig! 16-án, vasárnap Cetinjében lemaradtam fájó szívvel a Baon.-tól. Igazán sajnáltam megválni, oly szívesen mentem volna velük továbbra is! Ekkor már erős lázam volt, alapos influenzám, gyomor- és bél katarrhusomxiv volt. Egy napig Cetinjében feküdtem, másnap pedig Cattaróbaxv vittek. 6 teherautomobilból állott ez az első sebesült- és betegtranszport. Igaz, hogy nem a legkellemesebben utaztunk, hisz voltunk vagy 10-en egy autóban, mégis élveztem az utat. Délelőtt 10-től délután 5-ig utaztunk. Gyönyörű kép volt, mikor kiemelkedtünk a völgykatlanból, melyben Cetinje fekszik, s a Lovcsen túlsó oldalán simét feltűnt a tenger, mélyen alattunk pedig a „Bocche”xvi terült el, a gyönyörű tengeröböl. Másnap reggel hajón Melinjébexvii mentem, ahol 5 napig voltam. Innen kórházvonaton 2 napi ott tartózkodásra Mostarbaxviii mentem, most meg itt vagyok Travnikban.Elég jól érzem magam, ki-kijárok már sétálni is. Egy kicsit még náthás vagyok és köhögök, meg diétát tartok, de különben már jól érzem magam.
A küldött 100 Koronát és a két express levelet köszönettel megkaptam. Remélem, meg fognak majd nyugodni odahaza, hogy nincs komoly bajom. Már Cetinjében megírtam egy tábori lapon, hogy gyomor- és bél katarrhusom van, s azóta már kétszer megírtam, hogy mi bajom.
Holnap majd folytatom.
Addig is kedves Mama és Papának kezeit csókolja és a gyerekekkel együtt számtalanszor csókolja hálás fiuk, Sanyi.
Travnik, 916.II.5.

Sebesültek elsdzállítása Cattaróból a Lovcen elleni támadás után
(Forrás: keptar.oszk.hu - A világháború képes krónikája)

7.
Dörre Sándor levele édesanyjának. Bršadin, 1916. II. 11.

Kedves jó Mama!
Rövid 3 hét alatt már a hatodik kórházban vagyok. Eddig nem is igen bántam, hogy mindig tovább küldtek, mert sehol sem éreztem magam valami nagyon jól, itt azonban azt hiszem, jobban meg fogom szokni a kórházi életet, mely itt elég kedélyesnek ígérkezik: Van „üdülő”, „mozi”, „társalgó”, stb. Szóval itt már kultúra hatásával találkozik az ember. Máskülönben barakktábor a kórház. Szép, jól berendezett, villanyvilágítással. Egész kis város. Ketten vagyunk egy hadnaggyal egy szobában, de van még két üres ágy is, s drukkolunk, nehogy újabb szobapartnereket kapjunk.
Ami egészségemet illeti, megnyugtatom kedves Mamát, hogy meglehetősen érzem magam. Nem a legjobban ugyan - hisz akkor nem volnék itt! -, de az inkább idegesség, még nem szoktam meg az életet itt hátul.
Mama kérem, azt hiszem van nekem otthon még fehérneműm. Kérném, ha lenne szíves egy csomagot mielőbb elküldeni, mert nagyon szűkösen állok ruha dolgában. A Lovcsenről csak azt hoztam magammal, ami rajtam volt, ugyanis szegény putzeremxix megfagyott, nála lévő holmim mind elveszett. Ami meg a Baon. Train-nélxx volt, mindez ideig még nem kaptam meg. Egyetmást vettem már magamnak, de roppant drága minden ruhaféle Boszniában. Következőkre volna szükségem: 3-4 ing (flanel-fehér vegyest), 3-4 drb alsónadrág, fussäcklixxi és harisnya, gallérvédő, wickel gamásnixxii (azt hiszem van otthon). Még december végén Szlavón-Bródból küldettem haza egy csomagot. Nem tudom, megkapták-e mert eddig még nem említette senki a levelekben. Ha igen, kérném azt a pár fekete cipőt szintén elküldeni, mely benne volt a csomagban. Azután meg, ha volna valami jó olvasnivaló odahaza, amit el lehetne küldeni, mert eddig mindig csak német könyveket kaptam kézhez, s szeretnék kicsit magyarul is olvasni.
Fericsit kérném, lenne szíves értesíteni a Budapesti Hírlapot új címemről. Egyelőre másra nincs szükségem. Már Mostárban kértem egy lapon ezt a csomagot, és azóta várom. Úgy látszik, elveszett a lap. Ez a levél remélem meg fog érkezni, egy ismerősöm viszi fél óra múlva az esti vonattal Pestre és ott adja fel.
Számtalan csók és kézcsók hálás fia, Sanyitól.
916.II.11. Este 5 óra.
Címem: Fhnr. D. S. II./72. Baon. E-Spital No. 2. Bršadinxxiii bei Vukovár. Sektor III. Baracke 52. Zimmer 16.

8.
Dörre Sándor levele édesapjának. Bršadin,1916. II. 29.

Kedves jó Papa!
Ma van egy hete, hogy Jenő meglepetésszerűen meglátogatott. Legalább otthon valószínűleg így gondolták, én azonban vártam már Reá. Tapasztalatairól, látott- és hallottakról valószínűleg híven beszámolt a „Családi Tanács”-nak, alighanem a kedélyeket is sikeresen csillapította. Legalább ezt következtetem abból, hogy postát egyáltalán nem kapok. Ezt csak konstatálom, szemrehányásra ugyanis nincs jogom most, hisz én is hallgatok. Sok írnivalóm eddig se volt, most, hogy így helyhez vagyok kötve, még kevesebbet írhatok újságot. De be kell vallanom, hogy egyrészt Papa is oka, hogy eddig nem írtam. „Leonardo da Vinci”xxiv annyira lefoglal magának, hogy még íráshoz se jutok. Nagyon érdekes könyv, fogadja érte kedves Papa köszönetem, egyúttal kérem azt kedves Mamának is átadni a csomag-, naptár- és tortáért, mely utóbbi nagyon jól ízlett. Ami engem illet, elég jól érzem magam, ugyan jelenleg éppen a gyomrom és fejem fáj. No de, ez nem ritkaság. Az étvágyam már javul és különben is jobban vagyok.
Mi újság odahaza? Remélem, kedves mindnyájan egészségesek! Lóriék már hazautaztak? Rövid ideig élvezte a katonai dicsőséget. No, de jobb így! Mit ír Bandi? Már nem is tudom, mikor kaptam tőle utoljára lapot! Hát Károly most szabadságon van Fraukenburgban? Képzelem, milyen boldog! Fericsi már visszajött?
Most már igazán rajtam a sor, hogy hazamenjek, már a fiúk mind voltak otthon. Már készülök is rá. Most, hogy végre sikerült megkapnom a februári gázsimat, holnap megyek szabóhoz és csináltatok egy blouset és egy fekete nadrágot mindenekelőtt. Cipőt is kell vennem, meg sapkát, de azért majd személyesen megyek be egyszer Vukovárra.
Kifogytam ezzel minden írnivalómból. Jenőéket, gyerekeket számtalanszor csókoltatom, kedves Mama és Papának kezeit csókolom.
916.II.29. Este 9 óra.
Hálás fia, Sanyi.

9.
Levelező-lap
[Feladó: Dörre Sándor]
[Címzett:] Őnagys. id. Dörre Tivadarné Úrasszonynak
Budapesten, VI. Szondi u. 42/c. III.
[Pecsét:] Budapest, 916MÁR4.

Kedves jó Mama!
Tegnapelőtti levelem óta alig tudok újságot írni. Ma oltottak be kolera ellen délelőtt. Úgy látszik azért, hogy a betegeknek legyen szórakozásuk, és ne unatkozzanak. Máskülönben jól érzem magam. Mi újság odahaza? Mansinak köszönet a lapjáért. Épp egy hétig tartott, míg megkaptam. Tegnap írt Bandi. Jól érzi magát.
Számtalan csók és kézcsók hálás fia, Sanyitól.
916.III.3. D.u. 5 ó.

A brsadini kórház egy képeslapon
(Forrás: http://z-a-d.net/arhol/vojna-bolnica-za-zarazne-bolesti-u-brsadinu-1914-1918/)

10.
Dörre Sándor levele édesanyjának. Bršadin, 1916. III. 5.

Kedves jó Mama!
Értesítem, hogy a ládát, csomagot és express levelét köszönettel megkaptam. A levelet éppen most, a többit tegnap. Minden nagyon jó, és megfelel. Most már olyan gazdag vagyok, hogy az szinte luxus!
Ami a ruhát illeti, azt csináltatok majd itten magamnak. Ugyanis a kórház hozatott szöveteket, és így olcsóbban juthatok hozzá. Egyelőre csak szalonnadrágot és blouset készíttetek. A köpenyt nem tudom ég hogy fogom megoldani. Alighanem nem csináltatok újat, mert nem érdemes. Roppant drága. Pesten persze több alkalom volna reá, hogy az ember vehessen, de ahhoz magamnak is ott kellene lennem. Tehát a ruha ügyet, úgyszintén a cipőét majd magam elintézem. Jenő persze mindent kétszer olyan sötét színben festett, mint amilyen a valóságban.
Ami az egészségemet illeti, jól érzem magam a körülményekhez képest. Most karlsbadi vizetxxv iszom minden reggel, már jobban van a gyomrom, de még mindig gyenge.
Az újságot kapom rendesen. Köszönöm az előfizetést. Újsággal bőven el vagyok látva. Minden nap 3-4 félét olvasok. Más szórakozásaim egész nap: sétálás, olvasás, alvás, kártyázás, dominó, és halma. Ez utolsó olyan sakkféle játék. Változatos program! Különben már szeretnék kiszabadulni a kórházból. Nincsen nyugtom itten. Már annyira megszoktam a csavargást, hogy rosszul esik hosszabb ideig egy helyen maradni. Már írtam tegnapelőtt, hogy beoltottak kolera ellen. Most meg valószínűleg himlő ellen fognak oltani. Ugyanis a szomszédos Bršadinban, a faluban fekete himlő fordult elő. Ezért kérném Mamáékat, ha esetleg szándékuk volt lejönni, halasszák az utat későbbre, mert a faluba, hol szobát lehetett bérelni, tilos bemenni. Ezt épp most tudtam meg.
Mást, újságot nem tudok írni. Csodálom, hogy a napokban írt levelem és lapom nem érkezett meg. Ez remélhetőleg megjön és megnyugtatja kedves Mamát.
Kedves mindnyájukat számtalanszor csókolom, kezeit csókolom Papa, Mamának.
916.III.5. Délben 12-kor.
Hálás fia, Sanyi.

11.
Levelező-lap
[Feladó: Dörre Sándor]
[Címzett:] Nagys. id. Dörre Tivadar Úrnak, áll. főreálisk. tanár
Budapesten, VI. Szondi u. 42/c. III.
[Pecsét:]xxvi

Kedves jó Papa!
Utolsó soraim óta semmi különösebb esemény nem történt, melyről ríhatnék. Állapotom javul, s remélhetőleg nemsokára itt hagyom Bršadint. Mi újság odahaza? Mi hír a fiúkról? Dóriéknak írtam Kaposvárra, de eddig még nem kaptam választ.
Kedves mindnyájukat csókolja, Mama, Papának kezeit csókolja hálás fiuk, Sanyi.
916.III.14. Este 10 ó.

12.
Levelező-lap
[Feladó: Dörre Sándor]
[Címzett:] Őnagys. id. Dörre Tivadarné Úrasszonynak
Budapesten, VI. Szondi u. 42/c. III.
[Pecsét:] Pécs, 916MÁR21

Kedves jó Mama!
Névnapomra küldött jókívánságaikat kedves mindnyájuknak szívből köszönöm. Bizony én is reméltem, hogy ezt a napot már odahaza fogom eltölthetni. No, de remélem, hogy egy-két hét múlva már meglepem Mamáékat. Nyugtalanít az a hír, hogy Papa megint rosszul érezte magát, meg hogy Mamának is most annyi dolga van cselédhiány miatt. Klinger bácsinak írtam. Remélem, kellemesen töltötték náluk az időt. Brúnó nem volt odahaza? Én, hál' Istennek elég jól érzem magam, különösen pár nap óta, hogy oly szép tavaszi idő járja.
Kedves mindnyájukat számtalanszor csókolva, kedves Mama és Papának kezeit csókolja hálás fiúk, Sanyi.
916.III.19.

13.
Levelező-lap
[Címzett:] Nagyságos Dörre Tivadar tanár úrnak
Budapest, VI. Bulyovszky u. 26. Ungarn
[Pecsét:] K.u.K. Feldpostamt 916ÁPR10
[Hosszú pecsét:] K.u.K. Schweres Feldartillerieregiment No. 31. Batterie No. 1.xxvii

Kedves Dörre Tatám!
Örömmel fedeztem fel, hogy 40 éves közszolgálati jubileumod alkalmával üdvözöljelek. Isten éltessen, édes Dörre tatám, soká, adjon további munkásságodhoz is oly friss erőt, kedvet és szellemet, mint az eddigiekhez.
Szeretettel köszönt: [Olvashatatlan aláírás]xxviii
Horf,xxix 1916.IV.9.


Dörre Sándor 1916. április 15-i levelezőlapja a Brsadini kórházból (14. dok.)

14.
Levelező-lap
[Feladó: Dörre Sándor]
[Címzett:] Nagys. id. Dörre Tivadar, áll. főreáliskolai tanár
Visegrád, Pest megye
[Postai pecsét:] Hadtápposta[...] 916ÁPR...
[Körpecsét]: K.u.K. Epidemiespital in Brsadin bei Vukovar

Kedves jó Papa!
Mama levelét megkaptam tegnap. Épp négy nap kellett hozzá, míg megkaptam. Hisz azért express! Máskor a rendes levelező lapot megkapom 1 nap alatt. Olvasás közben tudtam meg, hogy egy hét múlva húsvét van már! Szentül hittem pedig, hogy csak két hét múlva lesz. Így bezárva azt sem tudom, hányadika van, milyen nap van! Jól érzem magam, s remélem, holnap vagy holnapután visszakerülök a másik Sektor-ba. Két vizsgálat már negatív! Ma kaptam Dóritól lapot. Írja, hogy húsvétra nem mennek haza. Így majd csendesen fognak telni az ünnepek.
A gyerekeket csókolom, Mama, Papának kézcsók. Hálás fiúk, Sanyi.
916.IV.15.

15.
Levelező-lap
[Feladó: Dörre Sándor]
[Címzett:] Őnagys. id. Dörre Tivadarné Úrasszonynak
Budapest, VI. K. Szondy útcza 42/c.
[Postai pecsét:] Vukovár, 916ÁPR22
[Hosszú pecsét:] K.u.K. Militärcensur, Osijek-Censor Hr. 13

Kedves jó Mama!
Sok kézcsók és hálás köszönet leveléért. Bizony én is úgy gondoltam, hogy személyesen könnyebb lesz sok mindent megbeszélni, mint levélileg. Eddig még reméltem, hogy az ünnepeket otthon tölthetem, sajnos ez nem lehet. Így hát írásban kívánok kedves mindnyájuknak nagyon boldog húsvétot. Gondolatban én is Visegrádon vagyok. Egyelőre csak gondolatban, nemsokára remélhetőleg nemsokára valóságban. Alighanem jövő héten elutazom innen.
Kedves Papa és Mamának kézcsók, és a gyerekekkel együtt számtalanszor csókolja hálás fiúk, Sanyi.


Jegyzetek:

i Dr. Zemplén Győző (1879-1916) elméleti fizikus, MTA-tagról van szó, aki az Asiagói csatában esett el 1916. június 29-én. Zemplén a háború kitörésekor azonnal csatlakozott a tüzérséghez, mint hadnagy. Először a Domerbdón majd Kernnél szolgált, mint ütegparancsnok. 1916. tavaszán tífusszal egy klagenfurti kórházba került, de nyárra visszakerült a frontra, ezúttal Asiagóhoz. A halál a Monta Dorolén lévő tüzérségi megfigyelőponton érte, mikor az olaszok a hegyet tüzérségi tűzzel árasztották el.
ii Az 1891-ben alapított „Edler von Kollarz” magyar 6. vártüzérezred (Festungsartillerieregiment) 7. számú 24 cm-es mozsárütegéről van szó. A vártüzérezred stábja békeidőben Komáromban szolgált, egyes zászlóaljai Péterváradon és Budapesten állomásoztak. Az ezred kiegészítőkörzete Pozsony volt, így legénységének csaknem fele német és szlovák nyelvű volt. A 24 cm-es M98 mozsarat a Škoda gyártotta, 133 kg-os lövedékét 6500 méterről volt képes célba juttatni. A mozsárról: http://www.heeresgeschichten.at/
iii Hibás cím, Dörre pár házzal arrébb lakott a 42/c-ben.
iv Bród vagy Szlavón-Bród, horvátul Slavonski Brod, a Száva partján.
v Az eredetiben hibásan „ahol” áll.
vi Eredtiben: Sylvestert.
vii Dörre Sándort alakulatával a Montenegró elleni 1916. január eleji offenzívához szállították át, mint későbbi levelezéséből kiderül.
viii A levelezőlap pecsétjével vagy dátumozásával hiba van, hiszen a 13-i írást aligha adhatta fel Dörre 7-én.
ix A bélyegzés vége elmosódott.
x Dörre Sándort január 16-án betegség miatt szállították a travniki (Bosznia) kórházba. Lásd erre a következő levelet!
xi Az osztrák-magyar 3. hadsereg 1915. december 24-étől három harccsoportban vonult fel Montenegró elfoglalására, melyből az 1. csoport (pk.: Sarkotić gyalogsági tábornok) feladata volt a Cattarói-öböl felett uralgó Lovćen hegytömb elfoglalása, majd a Podgorica felé való előretörés. A támadás 1916. január 8-án reggel 6 órakor kezdődött tüzérségi tűzzel, majd másnap megindult a gyalogsági támadás, amelyben hősünk is részt vett. A 47. osztrák-magyar hadosztály 11-én elfoglalta a fővárost, Cetinjét, majd 16-án a kis balkáni ország kapitulált. A hadjáratról rövid összefoglaló: Hajdu-Pollmann: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914-1918. Bp. Osiris, 2014. 180-183.o.
xii A dalmát tengerparton télen gyakori, hideg és száraz, tenger felől fújó szél.
xiii Hátizsák (német).
xiv Hurut.
xv Ma Kotor (Montenegró). Cattaró volt az osztrák-magyar hadiflotta egyik legfontosabb támaszpontja a világháború során.
xvi Bocche di Cattaro a Cattarói-öböl olasz neve.
xvii Meljina/Meljine, település a Cattarói-öbölben (ma Montenegró).
xviii Fontos történelmi város Hercegovinában a Neretva folyó völgyében.
xix Segéd, tisztiszolga.
xx A zászlóaljvonat, amely a katonák málháját vitte a csapatok után.
xxi Fuszekli, azaz zoknitartóval lábhoz rögzített rövid harisnya.
xxii Wickel-gamasché, magyarosan gamásni, vagy kamásli, azaz lábszárvédő.
xxiii Bršadin, település Horvátországban, Vukovártól északnyugatra 7 km-re. Az I. világháború idein ideiglenes kórház üzemelt a falu mellett, ahol járványos megbetegedéseket kezeltek. A kórházról: http://z-a-d.net/arhol/vojna-bolnica-za-zarazne-bolesti-u-brsadinu-1914-1918/
xxiv Talán Mereskovszkij Magyarországon 1914-ben megjelent két kötetet Leonardo életrajzát olvashata Dörre.
xxv A csehországi Karlovy Vary, németül Karlsbad gyógyító hatású ásványvízéről van szó.
xxvi A pecsét elmosódott, olvashatatlan.
xxvii A császári és királyi 31. nehéz tábori tüzérezred magyar legénységű alakulat volt, amelyet a világháború során állítottak fel.
xxviii Sajnos a levelezőlap írója nem meghatározható címzett és olvasható aláírás híján.

xxix Ilyen nevű települést nem találtam, de tábori levelezőlapon amúgy sem volt szokás ilyen megadni. Nem tudom, mit jelenthet.