2013. január 20., vasárnap

3K - Kémkedés, Komintern, Károlyi

Kivételesen egy könyv tartalmából citálnék pár dolgot elő, mert olyan történések ezek, melyek nem mentek át a köztudatba, sőt hirtelen internetes keresésem is alig hozott elő információkat a témában. Nagyon érdekes művet olvasok ugyanis, amely tele van magyar vonatkozásokkal, noha nem a magyar történelemről szól. A kötet Stephen Koch: Kettős szerepben című alkotása, amely a Kommunista Internacionálé (Komintern) egykori agytrösztjének, Willi Münzenbergnek az életét mutatja be, elsősorban a 30-as évekre kihegyezve. Koch könyvének anyagát a 80-as 90-es évek fordulóján gyűjtötte, jelentős részben Oral History módszerét alkalmazva, beszélgetéseket rögzített a korszak még élő szereplőivel és azok rokonaival. Egyik magyar vonatkozású forrása Károlyi Mihály felesége Andrássy Katinka grófnő (már amennyiben méltó erre a címre... de hát a fekete bárányok is a család részei), akit meglehetősen intelligens, ám merev emberként ábrázol Koch. Ám, most nem vele kívánok foglalkozni, hanem a könyv egyéb érdekes magyar szereplőivel. Koch művében Münzenberg azon tevékenységéről olvashatunk, amely meghatározza mai napig a nyugati elit nagy részének politikai és kulturális gondolkodását a modernitásról, a kommunizmusról-szocializmusról. Münzenberg volt az, aki Sztálin pénzével az egész világon megfertőzte az értelmiséget azzal a betegséggel, amely szerint a modernség és a progresszió csak jó lehet, a marxizmus-leninizmus szintén az, és hogy az ezek nevében elkövetett bűnök pedig vagy kikerülhetetlenek - mivel a haladáshoz szükségesek -, vagy mint nem létezők eltussolandók. Münzenberg beszervezett mindenkit, aki  hasznos lehetett propaganda célokra, olyanokat akik, elvakultságukban nem vették észre, hogy a Szovjetunióban mi folyik, vagy olyanokat, akik szemet hunytak efelett némi anyagi támogatásért cserébe.
Münzenberg (és így Sztálin) befolyását egy magyar csoport erősítette, olyan emberekkel, mint Mály Tivadar, vagy a kifejezetten kémeket beszervező, de fedetten dolgozó Gibárti Lajos, de említhetnénk Pedro elvtársat, azaz Gerő Ernőt is. Gibárti nem csak a Komintern ügynöke volt, de valószínűleg, mint NKVD-s figyelte magát a Komintern-t is Sztálin bizalmi embereként. Valószínűleg ő szervezte be 1934-ben Kim Philby-t, a Cambridge-i ötök néven elhíresült brit kémszervezet vezetőjét is.
Koch könyvének nagyon erős része a Sacco-Vanzetti ügyről írt epizód, amely bemutatja, miként használtafel a sztálinizmus két számára értéktelen és feláldozható embert a népszerűségért és azért, hogy az I. világháború utáni pacifista hullámot meglovagolhassa. Szépen leírja, miként kreált felháborodást az egész világon ebből a jelentéktelen ügyből Münzenberg és csapata, holott a két munkás halálos ítélete teljesen jogosnak mondható a kor mércéjével. A pacifizmust a Komintern nem célnak, hanem eszköznek gondolta a tradicionális rend felbomlasztásához, ahogy a kultúra minden vonalát is. Egyszerű dolga volt: mindent támogatni ami bomlasztja a nyugati államokat, amelyek így legyengülve nem támadhatják meg a Szovjetuniót és ráadásul a közvélemény szemében ők lesznek az ünnepelt jogvédők és a modernitás letéteményesei, és ha úgy alakul, a világforradalom majd ott is terjeszthető lesz.
Itt jön a képbe Károlyi Mihály is. Károlyi ugyanis a szovjet parancsra Gibárti keze alatt formálódó Világbizottság a Német Fasizmus Áldozatainak Megsegítésére nevű szervezet elnöke lett. Ez a szervezet látszólagos humanista segélyezés fedezete alatt valójában a szovjetek számára potenciális kémek után kutatott. Bár Károlyi látszólag szovjetellenes volt, hiszen Kunék 1919-ben "megdöntötték" - érdekes egy hatalomátvétel volt, annyi szent! - a kormányát Magyarországon, de a 20-as és 30-as években nagyon jó kapcsolata volt a szovjetekkel, sőt a 20-as években a Komintern vezetői úgy tudták, hogy ténylegesen is kommunista párttag, ha titokban is. Jászi levelezésében folyamatosan óvja Károlyit a bolsevikoktól, de láthatóan hiába tette. 
[Koch beszélgetve Károlyinéval efelől megbizonyosodott, mivel Andrássy grófnő szerint a mostani magyar kommunizmus túl puha (1985 előtt!!!), sőt azt is megtudta, hogy Károlyiék tudtak a Gulag-ról is, de szerintük túlzás amit Szolzsenyicin ír róla.]
A Világbizottság fedezete alatt az Alpári Gyula-Gibárti Lajos-Mály Tivadar tengely ("magyar maffia") kezdte meg a kémtoborzást a Szovjetunió számára, így voltaképpen ők alapították meg a szovjet hírszerzést nyugaton. A már említett Kim Philby például mikor kémnek készült, egy magyar nyelvkönyvvel készült élete küldetésére. Alpári (vagy egy másik magyar, Szantil Béla) vette fel a kapcsolatot Whittaker Chambers-szel, aki így lett az USA-ban dolgozó szovjet kémek egyike. 

Két lehetséges válasz van Károlyi tevékenységére a Világbizottság élén:
1. Nem tudott a tényleges tevékenységről. Ebben az esetben nehéz államférfinak nevezni (ezt mondjuk 1918-19-es ténykedése alapján is kijelenthetjük).
2. Tudott a kémtevékenységről. Ebben az esetben pedig kommunista és sztálinista érdekeket szolgált. 

Csak, hogy tudjuk: felsorolom azokat a neveket, akiket így hirtelen feljegyeztem, mint a Komintern/Münzenberg befolyása alá vont személyek, akiknek zömét ma is, mint a modern gondolkodás és a felvilágosult elmék legnagyobbikait szokás (főleg baloldalon) emlegetni, és akikről kiderül, hogy vagy bábok voltak, vagy gátlástalan kiszolgálói egy velejéig romlott rendszernek:

Bertold Brecht, aki olyan döbbenetes dolgokat volt képes elnézni Sztálinnak, ami alapján nyugodtan megvethetjük. Egy Otto Katz-cal - az ő személye is megérne egy blogbejegyzést... - való beszélgetése során szóba került, hogy Sztálin sok ártatlant végeztet ki. Mire Brecht csak ennyit felelt: "Minél ártatlanabbak, annál inkább megérdemlik, hogy főbe lőjék őket." No comment. Szóval őt lehet tanítani az általános iskolai kötelezők között (Kurázsi mama), felháborodás nélkül!

H.G. Wells, akinek kedvese (és egyben Makszim Gorkij szeretője ) a "vörös Mata Hari", Budberg bárónő volt és akit kifejezetten nyugati értelmiségi fejek elcsavarására képzett ki az NKVD.

Maria Ignatyevna Budberg, egy igazi vörös veréb volt. 
A képen épen két szeretőjével, H.G. Wells-szel és Makszim Gorkijjal.
(https://www.wsj.com/articles/russias-most-seductive-spy-1434138011)

Romain Rolland író, akinek a felesége (Maria Kudaseva) szovjet ügynök volt -ezek voltak az igazi vörös verebek- és élete vége felé az írót szinte dróton rángatta. Rolland mindig úgy írt, ahogy az a Kominternnek megfelelt, ha annak parancsa pacifizmus volt, akkor azt, ha antifastiszta harc, akkor meg azt. Kudasevának a "magyar" Gibárti volt az összekötője Moszkvával...

Louis Aragon felesége, Elsa Triolet szintén szovjet beépített ember lehetett Koch kutatásai alapján.

Lincoln Steffens, aki a legendássá vált "Láttam a jövőt és működik" mondatot írta le, miután a Szovjetunióban járt a milliók halálát okozó éhínség idején. Feleségét Ella Wintert Koch szintén a "Kreml hölgyei" közé helyezi.

Marlene Dietrich díva. A szovjet szuperkém, Otto Katz állította, hogy ő volt Marlene első -titkos- férje, és valóban több tanú van, aki szerint a híres színésznő többször mutatkozott vele pályája egy szakaszán. Benne volt a Katz alapította hollywood-i Náciellenes Ligában, Fritz Langgal és sok amerikai színésszel és rendezővel együtt.

Erwin Piscator színházi rendező, akinek Katz rendezett botrányt (direkt olyan darabot írattak vele, amit a színház vezetése erkölcsileg aggályosnak talál majd, s így kirúgják), hogy elhagyhasson dicsőségben és piedesztálra emelve egy színházat és közben erkölcsi áldozat lehessen, csak mert máshova akart menni... Így cenzúrát emlegetve babérkoszorval és a kortársak támogatásával távozhatott, jogtalanságot emlegetve. Ha valami ilyesmi rémlik a jelenünkről, akkor a hiba nem az Ön készülékében van! 

Sajnos Koch könyvében egy dolog nem tetszett. Nem tud túllépni azon az árnyékon, amit pedig kiválóan lát. Koch maga is belelép a kettős mérce csapdájába. Hihetetlen megértést tanúsít a Szovjetunióval kollaboráló értelmiséggel szemben, amit aligha tenne meg a nemzetiszocialisták hasonló támogatóval. Legvilágosabban akkor derül ez ki, mikor leírja, a fasizmus szörnye az ellen-felvilágosodás szülötte, míg a kommunizmus a felvilágosodás szülötte. Itt nem ír szörnyről... Szerinte hiteles és jogos volt az antifasizmus, hiszen harcolni kellett a gonosszal. Igen, de felmerül a kérdés: akkor jogos és hiteles volt-e a kommunizmus elleni harc, melyet a nácik folytattak? Mert ebből ez is következik.
Mellesleg szerintem mindkettő a felvilágosodás szörnye és szülötte, hiszen a darwinizmuson alapuló náci szemléletet aligha lehet a klasszikus felvilágosodás előtti Európai szellemiséghez kötni.

De azért érdemes elolvasni!
Koch, Stephen: Kettős szerepben: Az értelmiség elcsábítása. Bp.: XX. század Intézet, 2000. 


2013. január 12., szombat

Don-kanyar

70 évvel ezelőtt ezen a napon indult meg a szovjet csapatok támadása a magyar királyi 2. honvéd hadsereg ellen Urivnál. Valójában ez csak egy felderítő hadművelet volt, és a főcsapás csak január 14-én indult volna meg, ám a kezdeti siker miatt a szovjet vezetés előrehozta 13-ra. Aligha van olyan magyar, akinek ne harcolt volna rokona a Don mentén, így vagyok én is, hiszen dédapám testvére, Turner Kálmán tábori katolikus lelkészként 1942 novemberében érkezett ki a frontra vigaszt és hitet adni a nehéz körülmények között lévő honvédeknek. Erre emlékezek mai bejegyzésembe, néhány korabeli tábori lap szövegével, Turner Kálmán fényképeivel és a vele 1990 körül felvett beszélgetéssel.


Tábori levelezőlapok a Don-kanyarból, 1943 január-március 

Lajos István levelezőlapja Freiberger Istvánnéhoz
1942.XII.31-I.1.
Kedves Mariskám
Most megyünk egy új évbe és egy boldog esztendőben ép most iszunk a te egészségedre egy pohár pezsgőt. Itt is iszunk pezsgőt, nem ám csak odahaza, hanem itten a fronton is, mert mi is megérdemeljük. Üdvözletünket küldjük a bunker társaság! Maradok öcséd, Pista.
Felismerhető aláírások: Csercsinszky Ferenc tizedes, Barkó Sándor (?), Ihász (?) József h(onvéd), Tímár László, Paksi József, Jámbor Balázs, Jónás Ferkó

Lajos István levelezőlapja Freiberger Istvánnéhoz
1943.I.1.
Kedves Mariskám
Soraim jó egészségben találjanak, én is változó egészségben vagyok. Mariskám egyre megkérlek, hogy ha az órát küldöd, légy szíves, küldjél nekem két darab fényképfilmet, négy és félszer hatos filmet, mert itten nemigen lehet kapni, meg nincs is. Hogy telt el az óév és az új hogy kezdődött? Nekünk hál Istennek elég jól végződött és kezdődött. Írjál sokat, mint tavaly!
Sokat gondolok rád, öcséd: Pista.

Lajos István levelezőlapja Freiberger Istvánnéhoz
1943.I.3.
Kedves Mariskám
Soraim jó egészségben találjon, én egészséggel közepesen vagyok. Odahaza mi újság? Írjál valami jó újságot! Sokat gondolok rád, frontról öcséd: Pista.

Ez az utolsó levelezőlap birtokomban Lajos Istvántól. Sorsa számomra ismeretlen.


Somfai Géza tizedes levelezőlapja özv. Schwarcz Ernőnéhez
1942.XII.31-1943.I.1.
Drága jó édes Anyám és Testvéreim!
Az ó-év utolsó perceiben írom ezt a lapot, hála a jó Istennek jól érezzük magunkat. Adja a jó Isten, hogy a jövő újesztendőt már tiközöttetek tölthessem. Remélem ti is jól éreztétek magatokat, éppen mire befejeztem ezt a lapot, már elmúlt éjfél, így már az új esztendőben fejezem be.
Számtalanszor csókollak benneteket: Géza.
Kiolvasható aláírások: Horváth őrv. (örvezető), Zachar(?) József, és még 7 egyéb név.

Somfai Gézától ezt követően nincs lapom márciusig (pedig elég sok lappal bírok), de az átélt dolgok itt-ott átérződnek a cenzúrán átment márciusi leveleken. Természetesen a levelezés és csomagküldés január közepén a 2. magyar hadsereg összeomlásával gyakorlatilag hetekre megszűnt.

Somfai Géza tizedes levelezőlapja édesanyjához, Schwarcz Ernőnéhez
1943.III.3.
Drága jó édes Anyuskám és Testvéreim!
Ma tőletek 9 db lapot kaptam, másoktól pedig 8 db-t így összesen 17 db lapom jött, így volt mit olvasni, de igazán úgy örültem, mikor behozták, illetve B. Sanyi, mert a szobámban voltam, először nem is akartam elhinni, hogy mind az enyém. Mariskám már én írtam jó néhányat, mióta lehet írni, azon azonban csodálkozom, hogy az első lapomat, most hogy lehet írni feb. 24-ig nem kaptátok meg, de remélem már ezideig néhányat megkaptatok, és tudtok rólam, és mint már írtam, ha néhány napig nem kaptok, azért ne nyugtalankodjatok, hisz tudjátok, ha egy mód van rá, úgyis írok. A fiúkkal együtt vagyok, úgy hiszem most már együtt is maradunk, ők is jól vannak, mármint ahogy az ember a mostani időben lehet. Remélem ti is jól vagytok, csak vigyázzatok, hogy meg ne fázzatok. A Berci még nem érkezett meg, ha megjön. Majd megírom. Számtalanszor csókollak benneteket.

Somfai Géza levelezőlapja családjához
1943.III.13.
Drága jó édes Anyuskám és Testvéreim!
Tegnap este kaptam 2 lapot, egyiket Mariska 6-án, [másikat] Ilonka 7-én írta. Írjátok, hogy tőlem is kaptatok lapot, hát ennek igazán örülök, hogy végre hírt hallotok felőlem. Most már ti is nyugodtak lehettek, meg én is. A Bercivel még nem találkoztam. De lehet, hogy itt nem is fogok. Amit küldtetek vele, azt azért majd meg fogom kapni, ha előbb nem, majd később. Ferikém én szégyellem magam. Mi itt kint vagyunk, és bizonyára sokszor nehezebb dolgokon kellett keresztülmenni és megálltuk a helyünket, és te egy kis tanulással nem bírsz? Hát ez már egy kicsit sok. Gizikém, te meg csak szorgalmasan tömjed a libát, hogy jó kövér legyen és főleg a mája legyen nagy. Mamuskám, te meg csak ha van időd, legyél sokat a levegőn. Ilonkám, írod, hogy már megszoktad a hivatalt és még van kedved, remélem ezután is lesz. Bár már én is segíthetnék nektek, de mikor lesz ez, annak csak a jó Isten a megmondhatója. Én hála a jó Istennek jól vagyok. Ti vigyázzatok, hogy semmi bajotok ne legyen. Számtalanszor csókollak benneteket: Géza.

Somfai Géza tizedes lapja családjához
1943.III.25.
Drága jó édes Anyuskám és Testvéreim!
Ma sajnos nem kaptam postát. Mint már írtam, most küldöttünk csomagszállító utalványt. Ha ruhaneműt akartok küldeni, úgy lehet 5 kgr-ig, vagy 2 kgr-os élelmiszert. Ruhaneműre esetleg egy törülközőt, meg amit már apránként kértem. Mariskám, majd beszélj a Petkónéval, mielőtt föladjátok a csomagot, majd ő ad felvilágosítást. Mint írtam, a Berci barátom megérkezett, amit hozott, az mind nagyon jól esett és köszönöm szépen. Gizikém úgy látszik, mire a libád elég kövér lesz, még nem leszek odahaza, így ha azt akarjátok, hogy egyek belőle, úgy akkor az utalványt majd hamarosan indítsátok útra. Remélem jól vagytok. Én hála a jó Istennek jól vagyok. Az idő már egész tavaszias. Más újság nincsen. Számtalanszor csókollak benneteket, szeretettel: Géza.


Hegedűs Sándorné levelzőlapja férjéhez, Hegedűs Sándor őrmesterhez
1943.II.6.
Édes jó Uram!
Most már bemondta a rádió, hogy a 2-es számra visszamenő szabadságos katonák indulhatnak, mert már van vonatjuk. Így ha a közlekedés rendbe jön, talán már felveszik majd a csomagokat is. Édes Pinduram, nagyon aggódunk érted. Ma egy hete érkezett utolsó lapocskád és most már megint nagyon várok hírt felőled. Én jól vagyok lelkem, sőt, úgy érzem, hogy sokat híztam, mióta itt vagyok Katáéknál, mert a ruhám, amiben kijöttem mind felhúzódik a csípőmről a derekamra és szűk. Most, hogy itt vagyok közöttük, jó étvágyam van, rengeteget eszem. Búsulni nem engednek, nagyon aranyosak, mindnyájan nagyon jók hozzám, és hallani sem akarnak arról, hogy hazamenjek. Örülnék, ha terólad is jót hallhatnék Édes! Vigyázz nagyon magadra Pinduram! A jó Isten legyen Veled és tartson meg nekem! Sok sok millió csókot küld szerető Tiéd.
Blökszikének szervusz és simogatás!



Turner Kálmán fényképei

Turner Kálmán lelkész lelkes amatőr fotós volt, rengeteg fényképet készített, bármerre járt. Sajnos egy kiállítás keretében a Donnál készített képek zömét kitépték albumaiból, melyek jelenleg nálam vannak. Nagy meglepetésemre azonban több tábori lelkészekről szóló munkában felbukkantak az őt ábrázoló fotók, így azok számomra ismeretlen helyen bár, de megvannak. Remélem az illető kutatók megfelelő helyre juttatják el fényképeit és naplóját is, melyet annak idején egy kiállításhoz adott kölcsönbe és azóta sem került vissza sem a családhoz, sem az örökségét kezelő egyházhoz...
Mivel a fotók zöme így nem nálam van, azok minőségéért elnézést.

Tábori lelkész tanfolyamon végzett papok a Ludovika épülete előtt 1942-ben. A bekarikázott alak Turner Kálmán.
Turner Kálmán, mint római katolikus tábori lelkész
Utolsó kép a front előtt.
Turner valószínűleg Sztaro-Nyikolszkojében temet, a III. hadtest 9. hadosztályánál.

Mise a Keleti-frontra tartó vonaton, 1942 november.

Tábori Istentisztelet a Donnál, 1942 őszén.
Temetés a fronton. Feljegyzései szerint még 4 nappal a szovjet támadás után is koporsóban temettek.
Újabb temetés.
Magyar katonák sírjai a Don térségében.

Szekendy Béla beszélget Turner Kálmánnal 1990 körül

Óriási élmény számomra, hogy dédapám testvéréről előkerült egy több, mint 20 perces beszélgetés életének utolsó éveiből és hallhatom, amint visszaemlékezik naplója alapján (amely akkor még nála volt). A naplót egyébként idézi Szabó Péter Don-kanyarról szóló könyvében, így az nem veszett el, és remélem értő és gondos kezek között van. Nagyon bízom benne, hogy egyszer a másolata eljut hozzám.


A Don-kanyarban elhunytak és az ott harcolók emlékére Csornán holnap szentmise is lesz:

Meghívó

A Csornai Premontrei Apátság
és a 63. sz. Bessenyei György Cserkészcsapat
tisztelettel meghívja Önt
a doni áttörés 70. évfordulóján
2013. január 13-án vasárnap 11 órakor
a csornai Apátsági Templomban tartandó szentmisénkre, melyet
Kótai Róbert
főhadnagy, tábori lelkész, püspöki titkár
mutat be.

  A Don-kanyart megjárt vagy ott hősi halált halt
csornai honvédek emlékére,
akik azokban a vészterhes napokban tanúbizonyságot tettek
Magyar Hazánk iránti feltétlen hűségükről
a harcokban való hősi helytállásukkal
és a hadifogságban is megőrzött igaz magyar hitükkel
méltókká váltak honfitársaik megbecsülésére.

Megemlékező beszédet mond:
Szalay Balázs
gimnáziumi tanár
Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata

A szentmisén és a megemlékezésen díszőrséget állnak és műsort adnak:
63. sz. Bessenyei Cserkészcsapat tagjai.

A hősök emlékére koszorút helyez el:
Szár Gyula Gergely premontrei szerzetes
a cserkészcsapat parancsnoka.









2013. január 7., hétfő

Első munkanap

Múlt csütörtök. Első munkanap. A január 3-i nap reggele "Oly hideg, mint a sápadt tavaszi reggel, mely még a tél hűvösébe kapaszkodik.", mondaná Gríma. A buszozás már a véremben van, de bérletet kellett venni hozzá. Irány a csornai autóbuszállomáshoz legközelebb eső bankautomata. Leszedek pénzt a bérlethez (ugrik 45 Forint bankkártyahasználati díj, megjegyzem a mai napig nem értem miért kötelező a fizetést bankba utalni, hogy aztán kezelési költséggel férhessek hozzá). Kidob a masina 36 darab ezrest... Remek. Az elmúlt három hónapban folyton ez történt. Úgy látszik az ominózus bank így kíván megszabadulni az aprótól. Buszváró, bérletvétel (24900,-Ft) Várakozik egy kazalnyi ember, akik Győrbe mennének. Természetesen a régi 8:40-es majd 8:45-ös Szombathelyről érkező kényelmes Zala Volán gyorsjárat decembertől megszűnt.  Amikor 8:40-es volt régen, akkor rendszerint 8:45 körül el is indult. Aztán áttették 8:45-re, attól fogva soha nem indult el 8:50 előtt. Most betettek a megszűnt járat helyére (?) egy ócska ezeréves lepusztult buszt, 8:55-re, aminek nem sok értelme van, mivel a korábbi 9:05-öst meg előrehozták 9:00-ra, így szinte egy időben megy 2 jármű, míg előtte és utána egy órán át semmi.
Keresem a logikát, de nem igazán tudom, miért strapálom még magam. Szóval menne két busz, egy Kónyon át (9:00), egy Kóny nélkül (8:55). Igen ám, de noha azt percenként bemondta a hangosanbeszélő, hogy "Dohányozni az állomás teljes területén tilos, kivétel a kijelölt hely", azt nem mondták be, hogy a kónyi busz meghalt a hidegben és ma nem lesz. Ha egy utasoknak megkegyelmező forgalmi nem kottyantja el, hogy bedöglött amire várnak, a fele utas ott fagyoskodott volna még egy órát. Lassan elgondolkodhatna a Kisalföld Volán, hogy most a dohányzásellenes kampány arca kíván lenni, vagy közlekedési vállalat!
A Kónyt eredetileg kihagyó járatot a kieső pótlására utasítják, hogy menjen be a faluba ahelyett. Talán nem kell részletezni, milyen tömegvonzási szabályok érvényesülnek egy olyan 45 személyes buszon, amelyre két busznyi ember száll fel. Mindez 25 ezer forintért. Minden nap ez van, mert reggeli járaton én nem nagyon ültem még ősz óta. Bedöcögés Győrbe: 9:45-re. Leszállás, összvonalas helyijárat bérlet megvétele (6000,-Ft az eddigi 5400 helyett). Ménfőcsanakra a 22-es járattal igyekszem eljutni. Ez 7.8 kilométer. Mármint elméletben, mert egyébként olyan kerülőket tesz a sárga angyal, hogy néha meglep, miért nem látom a pécsi bazilika tornyait. Az utazáshoz zene is jár, ingyen, bérmentve: ugyanis az ajtó melletti rések segítségével fütyül ránk a szél (meg a Kisalföld volán is). Még tél elején voltak kérdezőbiztosok a járatokon olyan reménykeltő kérdésekkel, mint:
- akkor is utazna ezzel a járattal, ha 10 perccel ritkábban járna? (tavaly ritkítottak legutóbb 10 perccel...)
- akkor is utazna ezzel a járattal, ha egy 10 perccel hosszabb útvonalon járna? (a Párizs-Dakar némileg rövidebb...).
Bezzeg belvárosi ingyenes Citybuszok kellenek a turistáknak.
Az út hosszú, ritkán fut a 22-es 40 percnél rövidebb etapot a Ménfőcsanaki iskoláig a győri városházától. Van idő olvasni, így elolvasom a legújabb híreket az előttem lévő szék háttámlájáról:
"T.B szereti T.R.-t." Mire T.R válaszol: "Egy másik életben." A T.R. nevű személynek (nem írom ki a nevét, de ott nem ilyen szemérmesek) egy másik feljegyzés szerint: "jó csöcse van". Ez utóbbi megjegyzés 2012. XII.18-ról származik és fekete filctől ered. Olvashatunk még itt erotikus szolgáltatásokról, további iskolai pletykákról és exkluzív -de nem emelt díjas- telefonszámokról is. Jobb, mint a Blikk.
Végül 11:12-kor megkönnyebbülten leszállhatok. A nap nehezén túl vagyok. Jöhet a...munka.
Boldog új évet!