2014. június 29., vasárnap

Elszabotált szabotázs a győri vagongyárban, 1942

1942. március 20-án, pénteken meglehetős feltűnést kelthetett a Győri Nemzeti Hírlapot lapozgató győri polgárok körében a 2. oldalon lévő rendőrségi felhívás, amelyben a szervek közli a lakossággal, hogy a Győrben végrehajtott letartóztatások egy komoly bűnügy kapcsán történtek, ne spekuláljanak annak okairól, és a helyiek tartózkodjanak minden rendbontástól.[1] A győriek ekkor még nem tudhatták, hogy a letartóztatások egy tervezett nagyszabású szabotázsakció miatt történtek, amelyet az angol hírszerzés szervezett a vagongyár ellen.

Az ügy ekkor már voltaképpen egy hete tartott. 1942. március 13-án Dr. Borbola Jenő rendőrfőkapitányhelyettes vezetésével a rendőrség házkutatást tartott Nádas Ernő magántisztviselő lakásán, mely során 15-20 kg robbanóanyagot találtak.[2] A házkutatásra egy bejelentés után került sor, amelyben egy győri munkás számolt be arról, hogy Nádas szabotázsra készül a vagongyárban. 

A Waggon és gépgyár (www.gyartastrend.hu)

Borbola jelentése szerint 1942. március 12-én Nádas Ernő egyik vagongyári munkásnak robbanóanyagot adott át a Magyar Waggon és Gépgyár egyik gyártelepén. Az általam olvasott jelentésekből[3] az nem derül ki, hogy ez a munkás volt-e az a polgár, aki feljelentést tett, de erre gyanakszom, mivel robbanás nem történt és arra sincs semmi adat, hogy a szabotázst miként akadályozták meg. Egyszerűen valószínűleg az történt, hogy Nádas átadta a robbanószert egy általa megbízhatónak gondolt munkásnak, aki ezt jelentette a rendőrségen.
Az MTI későbbi tudósítása szerint a szabotázs leleplezésében egy hazafias munkás játszotta a főszerepet, akit az összeesküvők megpróbáltak beszervezni, ám az inkább jelentette a készülő akciót a hatóságoknak. Jutalom gyanánt a meg nem nevezett személy a vezérkartól 10 ezer pengő jutalmat kapott.[4] Ez igen jelentős summa volt akkoriban. A személyről annyit tudunk még, hogy győri volt.[5]
A Nádasnál eszközölt házkutatás során 15-20 kg robbanóanyagot foglalt le a rendőrség, amely úgy volt előkészítve, hogy kisebb adagokban is azonnal fel lehetett használni, és találtak mellette kémiai gyutacsokat is, amelyek 20-40 percen belüli időzítést tettek lehetővé. Találtak még olyan „pogácsákat” is, amelyek homokból és acélmorzsából álltak, s melyekkel a vasúti kocsik tengelyeit lehetett olajozás során tönkretenni. Nádassal együtt őrizetbe vették a rendőrök annak házvezetőnőjét, Plisz Irmát is.
Nádas elfogatása után meglehetősen bőbeszédű lehetett, mivel még 13-án Borbola őrizetbe vette Singer Imre gönyüi kereskedőt, Szántó György győri magántisztviselőt is. Információi szerint ugyanis Nádastól Singer 5-6000, Szántó 1-2000 pengőt kapott robbantások és más szabotázsakciók megszervezéséhez. Borbola már aznapi jelentésében a csoportot az angol hírszerzéshez kapcsolhatta. Információi szerint Nádas 1940-ben Budapesten összeköttetésbe lépett több Budapesten élő angol állampolgárral, valamint Dr. Marton Dezsővel, aki az angol Intelligence Service-szel[6] álltak kapcsolatban. Ezek segítségével Nádas nagyobb mennyiségben kapott kisebb robbantásokhoz felhasználható robbanóanyagot és pénzt, melyet Győrbe hozott le.[7]
A főkapitányhelyettes a robbanóanyag megtalálása után azonnal felvette a kapcsolatot a katonai elhárítás illetékes csoportjával, amely a Komáromban székelő II. honvéd hadtest kémelhárító osztálya volt. Ezt követően a nyomozást a helyi rendőrség, a komáromi kémelhárítók és a Honvédelmi minisztérium Defenzív osztálya (voltaképpen ők a központi kémelhárítók)[8] közösen folytatta le.
A brit hírszerzés ezen akciójának egy magyar arisztokrata volt a vezetője, azt követően, hogy a Budapesten tartózkodó brit állampolgárok elhagyták az országot, akit azonban nem sikerült azonosítani a nyomozóknak. Cserépfalvi-Galligan Katalin közlése szerint az illető arisztokrata "teljesen biztosan" Andrássy Klára (Kája) volt, míg én korábban Pálóczi Horváth Györgyre gondoltam. Ezúton köszönöm neki ezt az információt. Fontos szerepet játszottak azonban Visnovitz Jenőné[9] és Tozan Satvet Lutfi, akik a magyar szabotőrök számára magától a brit hírszerzéstől hoztak utasításokat, és akiket elfogtak. Őket 12 évi fegyházbüntetésre ítélték.[10] Tozan Satvet Lutfi [helyes török névvel Lütfi] egy igen titokzatos személy, török fegyverkereskedő, aki a hírszerzés világának jelentős figurája volt, hiszen még 1949-es FBI aktákban is előjön a neve, mint aki sok kormányt kiszolgált már…[11] Az általuk adott utasításoknak megfelelően alakította ki Marton és Nádas a briteknek dolgozó csoportját, amelynek feladata részben a már említett szabotázsakciók végrehajtása, részben a német katonai szállítások megfigyelése volt. A szervezkedés anyagi alapját az a félmillió pengő jelentette, amelyet a távozó brit polgárok (név szerint: A.E. Houwe, Davidson[12]) az említett magyar arisztokratának adtak.[13] Kiderült Nádas és Marton vallomásából, hogy utóbbi hozta le Győrbe a robbanóanyagot és levélben az utasításokat Nádasnak, valamint Marton volt az, aki Győrből az összegyűjtött katonai információkat elvitte Budapestre.

Satvet Lütfi Tozan, a török James Bond

Mint kiderült további győrieket szerveztek be egyfelől szabotázs, másfelől hírszerzési céllal. Utóbbiak voltak: Lengyel Sándor, Naubauer György, Kőnigsberg Imre, akiknek feladata volt a vasúton és közúton Győrön áthaladó német csapatok és fegyverek megfigyelése, valamint a Dunán szállított hadianyagok és átvonuló repülőgépek számlálása. Békefi, mint Marton ismerőse tudott a brit hírszerző csoport munkájáról.
A szervezet győri szálait március 21-re sikerült Borbolának felgöngyölítenie, letartóztatták még Gold Ferenc lókereskedőt, majd március 24-én az összes foglyot katonai kísérettel Budapestre szállították. A kémelhárítás itt folytatta tovább a vizsgálatot, majd ítélkezett is.

Basil Davidson, már idősebb korában. 1941 áprilisáig ő volt a britek
magyarországi hírszerzésének feje.

A Vkf.-2 csoportfőnökség[14] elfogatta Cserépfalvi Imre könyvkereskedőt, Kovács Imre írót és Bálint György hírlapírót is, akiket vizsgálati fogságba helyeztek.[15] Cserépfalvi valóban kapcsolatban állt a britekkel, ám mikor március végén Tozan Satvet (Davidson megbízásából) utasításokat hozott neki, egy korábbi tapasztalat (január 18-án összeverték a hatóságok) alapján nem mert belefolyni az ügybe, sőt maga ment el a magyar hatóságokhoz, hogy jelezze egy gyanús török alak felbukkanását othonában. Cserépfalvi ráérzett a dologra, mert ekkor már célkeresztben volt a csoport. Cserépfalvit a későbbi szocialista történetírás ártatlan áldozatként kezelte, ám nem volt az.[16] 

Cserépfalvi Imre, többek között József Attila kiadója
és a brit hírszerzés kapcsolata (napkeletnepe.blog.hu)

Bár a magyar rádió már április 7-én 19 órakor bemondta az első információkat az ítéletekről,[17] a Magyar Távirati Iroda csak április 8-án adott ki először hivatalos közleményt, amelyben minden konkrétum nélkül azt jelentette, hogy Győrben a hatóságok szabotázs-kísérletet akadályoztak meg, és egyelőre a nyomozás érdekeire való tekintettel nem mondhatnak többet.[18]

Április 13-án jelenti az MTI, hogy a magyar királyi honvédvezérkar főnökének rögtönítélő bírósága már ítéleteket is hozott: Nádas Ernő magántisztviselőt, Marton Dezső színházi titkárt és Piesz Irma háztartási alkalmazottat kötél általi halálra ítélték, mivel háborús időkben hadiüzem ellen géprobbantást terveztek, mellyel emberek életét veszélyeztették, ráadásul közvetve az ország védelmi képességit gyengítették volna. Április 11-én Nádas Ernőn az ítéletet végre is hajtották, míg a vezérkari főnök Marton Dezső ítéletét életfogytiglani, Piesz Irmáét pedig 15 év fegyházra változtatta. A távirati iroda jelzi, hogy a többi letartóztatott (Singer Endre, Szántó (Strasser) György, Lengyel (Lőwi) Endre, Neubauer György és Békeffi László) ellen a hadbíróság a közeljövőben hoz ítéletet.[19]

A Győri Nemzeti Hírlap gyakorlatilag ugyanezt az MTI tudósítást hozza április 14-én, kiegészítve némi véleménnyel. Egyfelől kiemelik, hogy a szabotázs kitervelői és végrehajtói szinte mind zsidók voltak, vagy zsidó szolgálatban álltak.[20] Nádas Ernőt magántisztviselőnek írják, akinek Piesz Irma a házvezetőnője volt. A hírlap Marton Dezsőről kiemeli, hogy híres színpadi ügynök jelenleg és korábban a „dögletes levegőjű” pesti kabaré titkára volt.[21]
A Győri Nemzeti Hírlap másnap is az üggyel foglalkozott (ahogy a helyi rádió is többször) „Hogyan fogadta Győr a gépromboló merényletre összeszövetkezett szabotálókra lesujtó ítéletet” című cikkében, amelyben véleményeket idéz az elítéltekről: némely idézett szerint „Nádas egy úriember”, „…Irma csak tévedés áldozata lehet.”, ugyanakkor a lap Marton kapcsán támadást intéz a kabaré, int műfaj ellen is, amely erkölcstelen és franciás.[22]
A többi célkeresztbe került személyt is bemutatja egy-egy mondattal a szerző:
- A gönyűi Singer: „akiben éveken át megbíztak a magyar hatóságok”,
- a győri Lengyel-Lőwy, akinek más családtagja is elárulta már a hazát,
- Neubauer György, aki „a győri kávéházak jellegzetes alakja”,
- Szántó-Strasser György, „akit csak Coca néven ismernek Győrben”, és akinek csak a neve azonos a lánygimnázium igazgatójával,
- Békefi László, „a pesti kabaré sok port felvert alakja, a Lipótváros dédelgetett kedvence”.

Kérdéses lehet, hogy a szabotázsper ítéletei igazságosak voltak-e. Jogász/jogtörténész nem lévén, pusztán a történelmi ismereteim alapján azt kell mondjam, egyáltalán nem érzem súlyosnak az ítéleteket. Háborús helyzetben statáriális igazságszolgáltatás van minden katonai ügyben, márpedig ez az volt, hiszen hadilétesítmény ellen készült támadás. Ehhez képest az egyetlen ténylegesen végrehajtott halálos ítélet még enyhének is mondható.

Némileg megdöbbentő utószó, hogy az 1970-es [!!!] években népi szocializmust építő magyar állam állambiztonsága nyomozást folytatott a szabotázsakcióban résztvevők ellen [!!!], hiszen azoknak kapcsolata volt 1942-ben az angol titkosszolgálattal![23] Hiába, no egy fenékkel nem lehet megülni egyszerre két lovat, még ha azok egykor egy irányba is futottak…


Jegyzetek:




[1] Győri Nemzeti Hírlap, 1942. március 20. 2.o.
[2] Borbola Jenő jelentése 1942. március 13-án. In: Megfigyelés alatt… Dokumentumok a Horthysta titkosrendőrség működéséből (1920-1944). Szerk.: Beránné Nemes Éva és Hollós Ervin. Bp.: Akadémiai, 1977.  Továbbiakban: Megfigyelés alatt… 183. dok.
[3] A jelentéseket kiadták: Megfigyelés alatt…, 372-376.o. (183-186. dok.).
[4] MTI Napi hírek, 1942. április 30. 9:40
[5] Legalábbis ezt állította Polniczky Lipót főispán Győr város bizottsági közgyűlésén májusban, ahol azt is megjegyezte, hogy a győri polgárok felháborodtak a szabotázstól, és mélységesen elítélik azt. MTI Napi hírek, 1942. május 13. 11:35
[6] A brit hírszerzés neve, voltaképpen Secret Intelligence Service (SIS), közkeletű nevét MI6.
[7] Borbola március 13-i jelentése. In: Megfigyelés alatt… 183. dok.
[8] A „Def”-ről: Dobrády Lóránd: Mi voltt a Vkf-2? In: Rubicon, 1979.3.sz. Elektronikus kiadása: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/79-03/ch10.html Letöltve: 2014. június 29.
[9] Visnovich Anna, magyar származású olasz állampolgár.
[10] A honvédvezérkar főnökének átirata a belügyminiszterhez, 1942. április 20. In: Megfigyelés alatt… 186. dok.
[11] http://vault.fbi.gov/William%20J%20Donovan%20/William%20J%20Donovan%20Part%204%20of%207 Letöltve: 2014. június 28. Egyértelműnek tűnik, hogy Satvet az OSS szolgálatában is állt, így a magyar hatóságoknak igazuk volt vele kapcsolatban, és ténylegesen szabotázsakciókat segített a németekkel szövetséges államok területén, hiszen, mint török semleges polgár, ezt könnyen megtehette. A Satvet Lutfi bejként is emlegetett férfi már az 1920-as éve óta kapcsolatban állt a brit titkosszolgálattal, például John G. Bennett brit matematikussal és hírszerzővel. Lütfi egyébként Hercegovinában született, mint muszlim vallású horvát család gyermeke, a két világháború között fegyverkereskedőként Európa egyik leggazdagabb embere lett. Fegyverkereskedői sikereit alighanem hírszerzési kapcsolatai is elősegíthették. Egy honlap állítása szerint a britek Tozan esetleges haláláért 22 magyar fogollyal végeztek volna.
[12] Basil Davidson, a War Office D-szekciójának tagja, 1940 januárjában érkezett Budapestre, fedett hírszerzőként, hivatalosan brit propagandát folytatott az akkor még semleges Magyarországon. Itt sok magyar értelmiségivel vette fel a kapcsolatot, hogy megfelelő hálózattal rendelkezzen hírszerzés és szabotázs céljából.
[13] Borbola győri kapitányhelyettes jelentése, 1942. március 17. In: Megfigyelés alatt… 184. dok.
[14] A Vkf.-2. a Honvéd vezérkar fő hírszerző- és kémelhárító szerve volt, parancsnoka Ujszászy István, Karády Katalin jegyese volt, aki később 1948-ban belehalt az ÁVH-s fogságába.
[15] Cserépfalvi szerepére: Katalin Y. Galligan-Cserépfalvi: Cserépfalvi Imre és társainak bűnügye, 1942. In: Ezredvég. 2011/3. sz. Elektronikus kiadás: http://ezredveg.vasaros.com/html/2011_03/11032.html Letöltve: 2014. június 29. A szerző Cserépfalvi Imre lánya, így némi óvatossággal kezelendő, és természetesen apját a jó oldalon látja, nem gondolva arra, hogy szabotázsakcióik ártatlan áldozatokat követelhettek volna, és hogy hazájuk legitim vezetése a másik oldalon állt. És természetesen olvashatjuk magának Cserépfalvinak az interpretációját: Cserépfalvi Imre: Egy könyvkiadó feljegyzései. Bp.: Gondolat, 1982.
Kovács Imre britekkel való kapcsolatáról olvashatunk, Szeredi Pál tanulmányában
[16] A Megfigyelés alatt… című dokumentumgyűjtemény lábjegyzetben azt írja, hogy nem igazolódott Cserépfalvi részvétele ebben az ügyben. Ez igaz, ám árulása kétségtelen korábbról és kapcsolata a britekkel szintén. Cserépfalvit 1943 elején felmentik, mondván szövetkezése az angolokkal, még a velük való háború előtt történt…
[17] A Győri Nemzeti Hírlap szerdai száma említi, hogy hétfőn este elterjedt már a szabotázsper eredménye: Győri Nemzeti Hírlap, 1942. április 15. 2.o.
[18] MTI Napi hírek, 1942. április 8. 14:35
[19] MTI Napi hírek, 1942. április 13. 6:40
[20] A Győri Nemzeti Hírlap 1942-ben már igencsak zsidóellenes lapnak számított, ugyanakkor a tény, tény marad, a szabotázs résztvevői nagyrészt zsidó származású magyarok voltak. A Csendőrségi Lapok 1942. április 15-i száma a hangsúlyt nem a zsidó származásra, hanem az árulásra helyezte. Elektronikus elérhetőség: http://csendor.com/konyvtar/konyvek/CsendorsegiLapok/CsL-1942%20-%20BK%20%E9s%20HK/CsL1942%2008sz.%20apr%2015.pdf Letöltve: 2014. június 28.
[21] Győri Nemzeti Hírlap, 1942. április 14. 2.o. – A hírlap számai elektronikus úton letölthetőek a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár digitális archívumából: http://katalogus.kkmk.hu/jadox/?docId=11772
[22] Egyébként ez igaz. Érdemes elolvasni Raffay Ernő: Politizáló szabadkőművesség című kiváló művének ide vonatkozó részeit! A pesti magyar kabaré valóban franciás szabadkőművesektől származik.
[23] Tabajdi Gábor: Állambiztonság-propaganda-történetírás. In: Betekintő, 2009/2. Elektronikus kiadása: http://www.betekinto.hu/sites/default/files/2009_2_tabajdi.pdf Letöltve: 2014. június 28.

2014. június 11., szerda

Nem csak a "Tél közeleg" - Magyar nemesi családok jelmondatai

Belep a munka (és a veríték a hőségtől), úgyhogy most csak egy rövid gyűjteményt teszek közzé. Sok Trónok haca rajongó van környezetemben, és hát egyre többüknek van valami ehhez kapcsolódó feliratú pólója is hozzá, így most arra gondoltam, hogy egy válogatást teszek a régi magyar nemesek jelmondataiból. Mert bizony, ilyen létezett, és a mai napig jó pár magyar kastély falán olvasható egykori tulajdonosaik jeligéje. Megjegyzem, az ilyen mottók igazából a XVII. századtól terjednek el, így a középkorra egyébként nem jellemző. A magyar jelmondatok latin eredetűek nagyrészt, valamint egyértelműen jelzik, hogy a magyar nemesek hívők, keresztények és hazafiak voltak. Íme:


Széchenyi, Nádasdy és Rákóczi család:
Si Deus pro nobis, quis contra nos = Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk!
Egyes feljegyzések szerint Bethlen Gábor fejedelem halálos ágyán, már írni nem tudván, szintén ezt a sort írta le utolsó erejével.

Esterházy:
Honore et virtute = Becsülettel és vitézséggel
Bizony, meg is tették, gondoljunk csak a Vezekényi csatára, ahol 1652. augusztus 25-én, ahol egyszerre négy Esterházy halt hősi halált a török elleni harcban.

Kálnoky:
Non est mortale, quod opto = Nem hal meg, aki bizakodik!

Andrássy:
Non videre, sed esse = Nem látszani, hanem lenni!
Jó lenne, ha a mai világ sok senkiházi, magát nagynak gondoló sztárocskája megfogadná ezt és lenni akarna valaki, nem látszani.

Zrínyi:
Sors bona, nihil aliud!  = Jó szerencse, semmi más”

Batthyány:
1. Fidelitate et fortitudine = Hűséggel és bátorsággal!
2. Quisque suae fortunae faber = Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa!
3. Viam meam persequor = Saját utamat járom!

Dessewffy:
Pro aris et focis = Az oltárért és tűzhelyért
Ez egyébként Cicerótól származik, és a haza és a vallás védelmét jelenti.

Rákóczi György jelmondata:
Non est currentis, neque volentis, sed miserentis Dei = Nem azé (a szerencse), aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené!

Cseszneky:
Virtutem extendere factis = A vitézséget a tett jelzi!

Lackner:
Fiat voluntas tua = Legyen meg a te akaratod

Beleznay:
Pro Deo et Patria = Istenért és hazáért!

Karátsonyi:
Pietate, honore et perseverantia = Odaadással, tisztelettel és állhatatossággal!

Wattay:
Iuncta vis fortior = Egységben az erő!

Daniel:
Deus providebit = Isten gondoskodik

Károlyi:
Fide virtute famam quaere = Hűséggel, erénnyel hírnevet szerezni

Bogáthy:
Suum cuique = Mindenkinek a magáét (másként magyarítva: Mindenkinek azt ami jár!)

Kállay:
In asperis et prosperis = balsorsban és jósorsban (is)

Amadé család:
Amore et candore = Szeretettel és tisztán (vagy másként: Szeretettel és becsülettel)

Nemeskéri:
Viriliter aude = Merj férfiasan!

Csekonics:
Dona Dei dono = Isteni gondviselésre méltó



2014. június 2., hétfő

A magyar Galaxis Társadalmi kalauz magyar űrstopposoknak - könyvajánló

Könyvajánló:

              Andrew Neal: Társadalmi evolúció             
Veszprém: Kalliopé, 2013


Legutóbbi könyvajánlómban azt ígértem, hogy végre egy jó magyar könyvet veszünk górcső alá, s íme: eljött végre a perc.

Alapvetően nem vagyok elégedett a magyar irodalom utóbbi évtizedeinek alakulásával, igazán tetsző regényt alig-alig olvastam. Régimódi vagyok, szeretem, ha egy regénynek van története, mondanivalója és ezeket közérthetően adja az olvasó tudtára. A felmagasztalt magyar irodalmárok regényei nem ilyenek többnyire. Nekem Az ötödik pecsét tetszik és a Sorstalanság nem (bár annyira nem pocsék, csak semmi extra); az Odüsszeia igen és az Ulysses nem (Ez viszont tényleg olvashatatlan).

Ősszel kezembe került Andrew Neal Társadalmi evolúció című könyve, melynek fülszövege elnyerte tetszésemet: jövőben játszódik, fajok harca, távoli bolygó stb. Szeretem az ilyeneket. A sci-fi a modern irodalom egyik jolly joker-e, amellyel bármilyen mondanivalót lehet közölni, ráadásul fantáziadús színes cukrospapírba csomagolva. Minthogy fordítót nem találtam a könyvben, hamar rájöttem, hogy magyar mű, de ma sem tudom, kit takar az álnév. Ezúton üdvözlöm a szerzőt!

A kötet főszereplője egy humanoid faj (a roppant fantáziadús nevű uman faj) nőnemű egyede, Carel, aki egy korrupt és deviáns világban igyekszik a tudomány mezsgyéjén kapirgálni. Egy nagy cég a világ tudósainak javával együtt egy elszigetelt bolygóra, az Achelora szerződteti, hogy egy kutatásban segítsenek, de valójában fogalmuk sincs, hogy miről van pontosan szó. Ismerős? Nem véletlen. Maga a regény tulajdonképpen egy ötletesen összeállított mű, amely innen-onnan összelopott cselekményeket és stílusokat ötvöz szerves egésszé, miközben mégis egyedi. Miközben olvastam, szinte éreztem, mit honnan lopott az író… A poén az, hogy működik. Hiába, mások ötleteinek átvétele nem bűn, sőt! Irigykedni könnyebb, mint utánozni! Ami jó, azt vegyük át, rágjuk meg és illesszük be a saját mondandónkba! Andrew Neal ezt tette. Regényét leginkább a Galaxis útikalauz stopposoknak-hoz hasonlítanám, a könyvből áradó maró gúny és humor miatt. Olyan cinizmust kapunk, ami az angol vígjátékok sajátja:
„Cloé visszament az asztalához, ahol a kijelző időközben átváltott csökkentett energia módba, és egy méretes Milliósfost logó keringett a levegőben, az operációs rendszer gyártójának neve… Visszakapcsolta a gépet, leokézta a három hibaüzenetet, melyek végzetes operációs rendszer hibára figyelmeztettek, és amely éppen szatellitkapcsolatot próbált létesíteni a gyártó legközelebbi, alig néhány csillagrendszerrel odébb található helpdesk-központjával, hogy elektronikus levelet küldjön.”
Időnként belebotlottam egy-egy Rejtő Jenőt visszhangzó poénba (kés kihúzása testből), vagy egy remek mondatba:
„- Minden rosszról a társadalomban az univerzalizációs hatás tehet – nyilatkozta egy vulon huszármentét viselő szlik egyenesen a mikrofonba.”
A szerző kineveti a médiát, a gazdasági vezetőket, a kisstílű politikusokat, akik csak a saját hasznukat lesik, de ugyanúgy mindenfajta fanatizmust is. Mikor az ember azt hinné, hogy a szerző az emberi véderő „személyében” megmutatja nekünk az általa ideálisnak képzelt világot, becsap minket, kiderül, hogy az is zsákutca. És be kell valljam a végén jól pofára estem. Mikor azt véltem, itt a happy end, a szerző virtuálisan tökön rúgott. Bevettem a fordulatot, pedig ki lehetett volna találni, hogy újabb csavar jön.
A szöveg remek, a történet érdekes, a szórakoztatási faktor magas, a mondanivaló acélmagvas. Ez egy jó könyv. Egyszerűen nem értem, hogy egy ilyen szórakoztató és klassz könyv miért nem vert fel annyi port sem, mint egy aprócska meteorit a Kuiper-övben. Mai napig nem találtam róla egy blogbejegyzést vagy kritikát.

A kötet filozófiájával már akad problémám, de az, hogy nem értek egyet a szerző nihilizmusával, nem ront a regényen. Kicsit érthetetlen, hogy a Dr. House-szerű cinizmus és semmiben sem való hit, mennyiben hasznos egy ember számára, de hát Andrew Neal lelke rajta. Érezhetően csalásnak tartja a vallásokat (majd Luci Feri megsüti érte), megveti a nemzeti gondolkodást (ez fájt azért) megbukottnak tartja a modernitást, a technikai fejlődést, sőt, végső soron a mű konklúziója alapján kétségbe vonja az evolúció hasznát és az emberiség fejlődésre való képességét is (ezeket mondjuk megértem…), így még szociáldarwinistának sem mondanám. Szóval klasszikus nihilista, amely a puszta fennmaradást tekinti célnak. Számomra a puszta létezés nem lehet elég cél. Nem szívesen lennék Andrew Neal, mert szerintem elképzelése sincs, miért van a világon. Andrew, ha olvasod! Kérlek, írj még ilyen könyveket, és találj valamit, amiben hiszel! Remélem sikerülni fog!
Egy kicsit talán túl sok bölcsességet és tanácsot akart a szerző egy korlátozott terjedelmű műben közölni, de nagyrészt azért átjön. Ami számomra jelentős könyvé teszi a Társadalmi evolúció-t, az a cinikus humorral való szórakoztatás, nem az eszmeisége.

Magáról a kiadásról pár szót még. Igazából a könyv nem néz ki rosszul (túl jól sem), fél év alatt nem esett szét még a lapjaira. Mutatós, mindazonáltal az olcsóság (inkább csak „olcsóbbság”, hiszen így is 2980,-Ft, ami korrekt, de nem alacsony) jegyében fűzött, így nem évszázadokra szól.

Összefoglalva:
Az utóbbi években általam egyik legjobbnak tartott, legegyedibb és legszórakoztatóbb magyar regényén vagyok túl. Mindenkinek szívből ajánlom.

Értékelés:
Nyolc öngyilkos huszármentés szlik-pálinka a tíz pángalaktikus gégepukkasztóból. Magyarul:
8/10 pont