Harcgyakorlat dokumentumai 1943-ból

Tóth István hadnagy 1943-ban már a békéscsabai 49. gyalogezred III.  (orosházi) zászlóaljában szolgált, valószínűsíthetően a géppuskás században. A zászlóaljat 1943. tavaszán mozgósították, s hamarosan kiderült, hogy a megszálló csapatok részeként Ukrajnában fogják bevetni, mint a 18. könnyű hadosztály része, a VII. hadtest alárendeltségében. Ennek jegyében folyt a katonák felkészítése a partizánok elleni harcokra. E korszakról tanúskodik a hadnagy hagyatékában nálám lévő anyagból három dokumentum, melyek két harcgyakorlatot tárnak elénk közvetlenül a májusi kiszállítást megelőző napokból (Május 4-5. illetve 7-8.).

Valószínűleg ott volt a gyakorlatokon Szűcs Mihály tizedes is, aki a 49/III.-as zászlóalj 8. századának golyószórós rajparancsnoka volt. Ő így emlékezett az ukrajnai szolgálat előtti időszakra:

„1943-ban ismét behívtak, felszereltek bennünket. Ekkor tudtuk meg, hogy Oroszországba visznek. Felejthetetlen két hetünk volt Orosházán, mindenki bennünket ünnepelt. Miután letettük az esküt, bevagoníroztak, irány Ungvár, majd Berdicsev, azután Kazatin.ⁱ Itt egy hónapot töltött alakulatunk, innen Kalinkovicsiba kerültünk, majd elfoglaltuk zászlóaljunkkal a kijelölt körleteket.”ⁱⁱ

A III. zászlóalj júniustól vett részt hadműveletekben Zsitomirtól keletre, mint a 18. könnyű hadosztály alakulata.ⁱⁱⁱ

Ahogy korábban, úgy most is előbb begépelve közlöm a harcgyakorlat parancsainak szövegét, feloldva az eredetiben lévő rövidítéseket, majd az eredeti anyag következik szkennelve.

A 49/III. zászlóalj törzse közvetlen a hadműveleti
területre való kiszállítás előtti napokban
(Sin István fényképe. Megjelent: Szabad Föld, 2008. III. 28. 37.o.)

I. dokumentum.

M. kir. 49./III. zászlóalj parancsnokság.^iv

Kacsó István százados^v

gyakorlat vezető^vi

Feltevés.

[A] 49./III. zászlóalj parancsoka Orosházán 1943. V. 3-án 14 órakor a zászlóaljhoz tartozó összes század- és szakaszparancsok jelenlétében személyesen szóban [a] zászlóaljirodán a következő parancsot adja:

Ellenség - repülőfelderítés szerint körülbelül zászlóalj - erőben ma a kora délelőtti órákban Szentesre érkezett vasúti szállítással, ott kirakodott. Benyomásom szerint ma támadásával nem számolhatunk, csak felderítő részeivel.

Zászlóaljunk Orosházán éjjelezik, az éjjelezést önálló tábori őrsökkel és szállásőrséggel biztosítja.

Feladatunk megakadályozni, hogy az ellenség gyorsan mozgó részeivel Orosházán a még beérkező ezredszállítmány kirakását megzavarja. Másnap előrenyomulunk Nagymágocs területére, nyugati területét elfoglalni, hogy biztosítsuk [az] Orosháza területén gyülekező két másik zászlóalj felvonulását.

Szándékom az éjjelezést önálló tábori őrsökkel biztosítani, és szállásőrségek felállításával. Nagymágocs felé való előrenyomulásra intézkedésem később adom ki.

I. A biztosítandó terület határa: Orosháza-Nagyszénás, Orosháza-Tótkomlós utakig bezárólag.

A biztosítandó terület külső határa az önálló tábori őrs vonala:

1. Gólya tanya, Bór tanya, Gyopárosi csárda, Bonum tanya, alsó tanyák.

Felállítok három önálló tábori őrsöt:

1. 1. számú önálló tábori őrs: Bór tanya „B” betűjénél a műúton.^vii Ereje: 1 golyószórós raj, 1 géppuskás raj, légvédelmi raj. Feladata: Zárja le a másodrendű műutat, mely Gádoros felé vezet. Biztosítson Gólya tanya felé jobbra; balra pedig [az] orosháza-szentesi vasút és Orosháza-Szentetornya műút kereszteződéséig. Ellenséges támadás esetén tartsa ellenállási helyét.^viii
2. 2. számú tábori őrs: a szentesi műút és szentesi vasút kereszteződésénél (másodiknál!). Ereje: 1 lövész szakasz, 1 géppuskás raj, 1 gránátvető raj^ix és 1 nehézpuskás raj.^x Feladata: vasutat és műutat biztosítani. Biztosítson Bór tanya irányában, jobbra; balra pedig a Bonum tanya felé, Sopa majorig. Ellenséges támadás esetén tartsa felállítási helyét.
3. 3. számú tábori őrs. Felállítási helye: Bonum tanyától délre a Hódmezővásárhely felé vezető műút. Ereje: golyószoró raj + nehézpuskás raj + 1 gránátvető raj. Zárja le a műutat. Biztosítson jobbra a gyopárosi kocsma; balra alsó tanyák felé. Ellenséges támadás esetén helyén tartson ki.

[Az] Őrsök páros órában balra, páratlan órában jobbra indítsanak 2 főből álló járőrt a szomszéd őrshöz, szárnyakon levők a szomszédhoz.

[Az] Üteg foglaljon tüzérségi állást: 1 szakaszával a szentes-hódmezővásárhelyi műút kereszteződésénél^xi úgy, hogy hatni tudjon a Bór tanya, a gyopárosi szőlők felé lévő műútra és Bonum tanya felé. Lövegfedezetül 1 goszószórós rajt rendelek ki.

Légvédelemről az egységek önállóan gondoskodjanak, csak közvetlen támadás esetén lehet tüzelni a repülőre.

[A] Zászlóalj távbeszélő szakasz vezetékes összeköttetést létesít a 2. számú tábori őrshöz, a másik két tábori őrssel [az] összeköttetés személyi.

Szállásőrségül 1 szakaszt a Pipis malomhoz^xii rendelek ki.

Átlépés a 2. számú tábori őrs vonalán.

Riadó esetén [a] századok a Rákóczi út felé arccal gyülekeznek, éllel a Rákóczi úton.

[A] Tábori őrsök pihenő részeinek a tűzrakás és cigarettázást megengedem.

[A] Mozgó konyha az étkezést a városban készítik el, az önálló őrsökhöz kiszállítják.

Ismertető jelek:

Jelszó: Pécs. Jelhang: puska.

Esetleges betegeket 15 óráig lehet a Deák Ferenc utcai segélyhelyre szállítani.

Megszálló vázlatokat 18^xiii óráig várom a zászlóaljparancsnokságra.

II. dokumentum.

Kék fél.

Feltevés.

1. Saját zászlóaljunk V. 3-án [a] déli órákban vasúti szállítással Orosházára érkezett és 14 óráig kirakodott.
2. Ellenség - repülő felderítés szerint körülbelül zászlóalj erőben - ma a kora délelőtti órákban Szentesre érkezett vasúti szállítással, ott kirakodott.
3. A zászlóaljparancsnok Orosházára való beérkezése után 14 órakor kapja az ezredparancsnok írásbeli parancsát:

A zászlóalj V. 3-ról 4-re éjjelezzen Orosházán. Az éjjelezést tábori őrsökkel és szállásőrségekkel biztosítsa. Akadályozza meg, hogy az ellenség gyorsan mozgó részeivel Orosházára a még beérkező szállítmányunk kirakását akadályozza.

„V. 4-én nyomuljon előre Nagymágocs területére. Nagymágocs nyugatot foglalja el és biztosítsa az Orosháza területén gyülekező két másik zászlóalj felvonulását.”

4. Csapatrend: 49./7-9. lövész századok, III. géppuskás század 2. szakasza, a 18./I. Tüzérosztály 1. ütege.
5. Lőszer, élelem: teljes.
6. Csapat hangulata, erőállapota: jó. Harcban még nem vett részt.
7. Megjegyzés:
   a.) A gyakorlat a kék fél részére V. 3-án 14 órakor kezdődik. Az esetleg előre kiküldendő rész Orosháza község szegélyét 17 órakor lépheti át.
   b.) A kék fél sisakban, a piros fél sapkában legyen.
   c.) Lőszer: puska: 10, golyószóró: 50, géppuska: 50 gyakorló vaktöltény. Ütegnél [a] tüzérosztály-parancsnok úr szíves intézkedése szerint.
   d.) Étkezés: V. 3-án vacsora, V. 4-én reggeli [a] szálláskörletben legyen, déli étkezés a gyakorlat folyamán a terepen, vacsora a szálláskörletben. A visszamaradók a déli étkezést a mozgó konyha bevonulása után kb. 13-14 óra között a szálláskörletben kapják.
   e.) A megbeszélés helyére a gyakorlat befejezése után adok parancsot. Nagymágocs keleti vonalát senki nem lépheti át, még járőrök sem. Aki a gyakorlat befejező kürtjelét nem hallaná, úgy az V. 4-én 12 órakor a Kakasszéki majorba vonuljon be.
   f.) A gyakorlatvezető tartózkodási helye V. 3-án 14 órától V. 4-én kb. 6 óráig Orosháza zászlóaljparancsnokság.
   g.) [A] Gyakorlat érdekében Orosháza-Nagymágocs 1. rendű úttól északra és délre 1.5-1.5 kilométernél szélesebb kiterjedést ne vegyen fel.
   h.) Biztosítás határa Orosháza-Nagyszénás, valamint Orosháza-Tótkomlós utakig bezárólag. Külső határa: Gólya tanya, Bór tanya, Gyopárosi csárda, alsó tanyák.
   i.) Ismertető jeleket a zászlóaljparancsnok adjon ki.
   j.) Biztonsági rendszabályokra a figyelmet felhívom: éjjel szuronyt feltűzni nem szabad, tüzelni csak 100 méteren felüli távolságon, ezen belül csak felfelé tartott csőtorkolattal. Fegyverek stb. zsákmányolását megtiltom, foglyok ejtése megengedett. Polgári ruhába öltözött honvédek kémkedése tilos!
   k.) [A] géppuskás század fegyverzetének kiszállítására a 7. és 9. század országos járművét^xiv használja fel. A géppuskás század országos járművét az orvos szállítására vegye igénybe.
   1.) V. 4-én a felderítő járőrök 7 órakor léphetik át a biztosítás külső vonalát.

A harcgyakorlatok színhelye

III. dokumentum.

49./III. zászlóalj parancsnokság.

Géppuskás század^xv

Intézkedés az 1943. V. 7- és 8-i gyakorlatra.

(:5365. részletes térkép)

Folyó hó 7-ről 8-ra zászlóaljban egységesen szabályozva, de alosztályonként külön-külön biztosító szolgálat alapos elsajátítására gyakorlat megtartását parancsolom.

1. Gyakorlat tárgya: Tábori őrs szolgálat.
2. A gyakorlat V. 7-én 15 órakor kezdődjön és V. 8-án 11 órakor végződjön.
3. A gyakorlathoz szükséges rövid feltevést, az alosztályparancsnokok adjanak ki.
4. A gyakorlatba bekapcsolódó 18./I. tüzérosztály parancsok urát felkérem, hogy a résztvevő parancsnokokat V. 7-én 15 órakor a 7. lövész század parancsnokságnál: Kisbirtokosok szövetkezete, 8. lövész század parancsnokságnál: Nap utca 3. szám, 9. lövész század parancsnokságnál: Kazinczy út 35. szám alatti jelentkezésre szíveskedjék utasítani.
5. Részletes terv, erők, satöbbi.
   a.) 7. lövész század + 1 géppuskás szakasz^xvi + 1 löveg + 1 tüzérségi felderítő járőr.
   Állítsa fel az:
   1. számú tábori őrsöt: Orosháza délkelet „Szikhát” írás „s” betűjén át vezető talajúton az I. rendű műút elágazásától 2 és ½ km-re a talajutak kereszteződésénél.
   2. számú tábori őrsöt: Orosháza dél felé vezető I. rendű műúton, Orosháza déli községszegélytől kb. 2 és ½ km-re Szabó János tn. írás második „n” betűjénél.
   b.) 8. lövész század + 1 géppuskás szakasz^xvii + 1 löveg + 1 tüzérségi felderítő járőr.
   Állítsa fel az:
   3. számú tábori őrsöt: Orosháza délkelet „Szikhát” írás „s” betűjén át vezető talajúton az I. rendű műút elágazásától 2 és ½ km-re a talajutak kereszteződéséhez.
   4. számú tábori őrsöt: Orosháza kelet I. rendű műúton a község szegélyétől 3 km-re a talajutak kereszteződésénél.
   c.) 9. lövész század + 1 géppuskás szakasz^xviii + 1 löveg + 1 tüzérségi felderítő járőr.
   Állítsa fel:
   5. számú tábori őrsöt: Orosháza északkelet talajút, egy magasságban a 4. számú tábori őrssel, „Tapodi, Csizmadia, Varga tn.”-kon át vezető talajutak kereszteződésénél.
   6. számú tábori őrsöt: Csorvás felé vezető úton a „Plébános tn.” írástól északkeletre 1 km-re a talajutak kereszteződésénél.
   d.) A tábori őrsökhöz páncélelhárításra 1-1 lövegnek, ezenkívűl a páratlan számú tábori őrsökhöz 1-1 tüzérségi felderítő járőrnek szíves kirendelésére a tüzérségi osztály parancsnok urat felkérem.
   e.) A tábori őrsöknek vállalkozásokkal történő zavarására jelzőkül a századtörzsek és a nehézfegyveresek lövész részeit használja fel.^xix
   f.) A tábori őrsök és az ide beosztottak sisakban, a jelzők sapkában legyenek.
   g.) A tábori őrsök helyének megváltoztatását (felderítő, éjjeli, nappali) a századparancsnokok rendeljék el.
   h.) Étkezés, felváltás a századparancsnokok parancsai szerint akként, hogy minél több parancsnok és egység kerüljön [sorra] és gyakorolhassa a biztosító szolgálatot.
   i.) Összekötő járőröket küldjön a tábori őrsök között:
   V. 7-én: 19 [és] 24, V. 8-án: 7 órakor balról jobbra;
   V. 7-én: 20-órakor, V. 8-án 3 [és] 8 órakor jobbról-balra.

Kapják: 7., 8., 9. lövész század, III. géppuskás század. Megküldöm szíves tudomásvétel és intézkedés végett a 18./I. Tüzér osztály parancsnokságnak.

Orosháza, 1943. május hó 5-én 13 órakor.

Bozsódy György(?)^xx

49./III. Zászlóalj parancsnoka

A dokumentumok szkennelve:

Jegyzetek:

i Berdicsev, 80 ezres ukrán város Zsitomir körzetben, attól 40 km-re délre. Kazatin, város előbbitől délkeletre, már Vinnyica körzetben. Fontos vasúti közlekedési központok.

ii Idézi: Csete Ilona: Túlélők meséltek a pokoli élményeikről. In: Békés Megyei Hírlap. 2004. X. 16. 11. o.

iii A 18. könnyű hadosztály a 19. gyalogezred három zászlóaljából, a 49. gyalogezred I. és III. zászlóaljából, a már korábban kivezényelt II. zászlóalj helyett ide beosztott 33/I. Zászlóaljból, valamint a 18. lovas századból, 18/I. Tüzérosztályból, 18. gépvontatású tüzér- és géppuskás századból, továbbá a 18. híradószázadból állt. Lásd: Tóth Zsolt: Bukowna (Bukovina) hősei és a m. kir. 49. honvéd gyalogezred. In: Honvédségi Szemle. 2011/1. sz. 56. o. Szerintem tévesen sorolja ide a 49/II. Zászlóaljat, mivel az már korábban kint volt Ukrajnában, hacsak nem csatolták vissza a könnyű hadosztály kötelékébe annak kiérkezésekor. A hadosztály parancsnoka Vitéz Vasváry József vezérőrnagy volt.

A VII. hadtest harcairól: Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944. Bp.: Osiris, 2015. 364-382 o.

iv A 49. gyalogezred központja Békéscsaba volt, ám annak III. zászlóalja orosházi illetőségű volt. Maga az ezred egyébként csak hadiállapotban létezett, a békéscsabai 19. gyalogezred ikreződésével jött létre.

v Selyei Kacsó (vagy Katsó) István százados (Nyárádszereda, 1908- Mlinov(?), 1944). Székely nemességét és a „selyei” előnév viselésének jogosságát 1943-ban engedélyezték neki. 1944. február elején hősi halált halt. Utóbbi egy internetes oldal adata, amely kutatómunkát alapulhat, de sajnos nincs megfelelően hivatkozva. Lásd : http://users.atw.hu/bmiklos/ Nemesi címére: Honvédségi Közlöny, 1944. évi 4. szám. 52. o.

vi Az eredetiben is áthúzva!

vii A használt katonai térkében a „Bór tn.” felirat „B” betűjénél. Ez az Orosházáról Gádorosra vezető úton volt, mint alább kiderül.

viii Tóth István ceruzával a következőket jegyezte fel a margóra: „9. szd 1. gp raj. Kiküldeni: 9. szd. 1 gp raj. Zárótűz: szentesi műút, Gyopáros szőlők házsor(?) nyugati szegélye!”.

ix A honvédség 5 cm-es kaliberű német- illetve hazai gyártású gránátvetőkkel rendelkezett.

x A 36 M 20 mm-es nehézpuska géppuskafészkek felszámolására és könnyebben páncélozott járművek megsemmisítésére volt alkalmas.

xi Ez Orosházán a mai Móricz Zsigmond utca és Rákóczi út találkozásának felel meg.

xii Az Első Orosházi Hengermalom épületéről van szó, amely a Pipis-testvérek tulajdonában volt, innen az elnevezés.

xiii Ceruzával Tóth István által áthúzva s 19-re módosítva!

xiv Itt az 1936-ban rendszeresített nehéz, vasalt, egy vagy két ló vontatta katonai célra készített négykerekű járműről van szó, amelyet elődjeihez hasonlóan országos járműnek neveztek.

xv Kézzel kék ceruzával beírva a pontozott vonalra.

xvi Kék ceruzával beírva: II.

xvii Kék ceruzával beírva: I.

xviii Kék ceruzával bejegyezve: III.

xix Ők voltak az „ellenség”.

xx Sehol sem találtam meg a 49/III. Zászlóalj parancsnokának nevét, így az aláírásból próbáltam kiolvasni.

Szerelem háború idején : 1915-ös levelek

Nem csekély kihagyás után folytatom az első világháborús leveleim közlését, igaz immár nem a tavaly megismert Pertik Tamás főorvos életét követjük nyomon (1., 2., 3. részek), aminek oka az, hogy az ő levelezését eljuttattam jogos örököseihez, miután azok egyike felfedezte itt. Ezúton is remélem, hogy a családtörténet megírásához majd jó hasznát veszik. Másolatot nem készítettem a levelekről, így Pertikék sztoriját nekik kell kiegészíteni és befejezni.

Most Séllei Lajos (egy levelét már mutattam) levelezésének 1915-ös darabjai kerülnek sorra, melyeket egy szerelmespár írt egymáshoz éppen száz éve. Szereplőinkről szinte semmit nem tudok. Annyi bizonyos, hogy Miszlai Katica (valószínűleg Kata) Orosházán élt, leveleit pedig Tekintetes Onsléger Márton baromfiüzletében (Orosháza, Vasúti sor 300. sz.) kapta kézhez. Séllei Lajos nem tudom, honnan származott, csak remélem, hogy nem azonos azzal a pusztaföldvári Séllei Lajossal, akit a 101-es gyalogezred emlékkönyve a hősi halottak között említ…[1] Az biztos, hogy 1915 elején éppen sebesülésből lábadozik, bár sebe már gyógyulóban, de az orvos egyelőre nem engedi se haza, se vissza a frontra Békéscsabáról a 101-es gyalogezredhez.

I.

Séllei Lajos levele Miszlai Katicához

Kiskunfélegyháza, hadikórház – 42. számú ajtó

1915. január 9.

Kelt levelem 1915. I/9-én.

Kedves Katicám! Kívánom az Istentől, hogy ezen pár sor írásom a legjobb egészségben találjon, olyanban, mint nékem van, mert nekem az van. Néked is azt kívánok! Tisztelem apád, anyád és testvéreidet, azoknak is jó egészséget kívánok!

Kedves Katicám, tudatom veled, hogy szerencsésen megérkeztem. Igaz, hogy nagyon rossz volt, mert bizony olyan formán voltam, hogy talán el se jövök, mert mikor megindult a vonat, azt gondoltam, hogy elmegy az eszem, mert bizony rosszul esett, hogy el kölött jönni, de mégis eljutottam szerencsésen. De hogy mely vonattal megyek Csabára, azt nem tudom, mert lehet, hogy 5-kor vagy 9-kor, de ha lehet, akkor kiszállok, mert bizony fáj, hogy visszajövök-e vagy többet soha, mert nem tudja senki, hogy mikor éri a halál. De majd megsegít az isten, és akkor majd hazamegyek, mert csak mindig te vagy az eszemben, mert érted fáj a szívem, de hogy mikor gyógyul meg, azt nem tudom. Mert már most nem soká megint oda köll menni ahol a mészárlás megy, és hogy vissza jövök-e azt nem tudom, de azért mégis bízok az Istenben, hogy visszasegít az én kedves Katicámhoz, akit én olyan nagyon szeretek.

Többet nem írok, mert beteg a szívem, és [nem] tudok írni. Maradok hű kedvesed a sírig: Lajos

Majd csak hazasegít az Isten.

II.

Séllei Lajos levele Miszlai Katicához

Békéscsaba, tartalékkórház – 2. barakk

1915. január 17.

Kedves Katicám csókollak: Lajos

Kelt levelem 1915. 1/17-én.

Kedves Katicám, leveled megkaptam, melynek nagyon megörültem. Megértettem, hogy egészséges vagy, én is az vagyok. Néked is hasonlót kívánok. Tisztelem apád, anyád és testvéreidet, azoknak is jó egészséget kívánok!

Kedves Katicám, azért írtam, hogy az ágyat nem köll bevinni, hogy úgysem soká lehetek otthon, mert ha a sebem nem volna begyógyulva, akkor legalább tovább otthon lehetnék, de így nem lehet. Kiírtak abrikternek[2] a regrutákhoz, de az orvos, mikor megtudta, hogy mikor jöttem Csabára, azt mondta, hogy még nem lehet, mert nékem pihenni köll. Mármost nem tudom, hogy meddig leszek itt a kórházban, mert olyan rossz hely van, hogy nem szabad sehova menni, még dohányozni sem szabad bent, egészen olyanok vagyunk, mint a fogoly. Már azt is gondoltam, hogy kérezkedek a századhoz, de akkor meg beosztanak a marsba[3] és el köll menni Szerbiába. Írid, hogy talán jobban föltalálom máshol magam, mint otthon. Ha föltaláltam volna akkor nem mentem volna haza Félegyházáról sem, mikor milyen kevés időt adtak, hogy alig hazamentem, már eltelt, és el köllött menni nekem. Jobb volna, ha otthon lehetnék, mert akkor tudnám, hogy veled együtt vagyok, és akkor nem gondolkodnék annyit, mint így, mert így mindig te vagy az eszemben, nemhogy elfelejtenélek. De mióta otthon voltam, azóta nincs egy nyugodt éjszakám, mert mindig rád gondolok, mert olyan jól éreztem magam míg otthon voltam, mintha talán mennyországban lettem volna, mikor azt [a] két szép szemed megláttam. Mert olyan nagyon tudlak szeretni hogy felejteni nem tudlak. Írod, hogyha haza mennék, többet tudnál beszélni, de így nem írod meg, mert megharagszok. Én nem haragszok, csak írd meg, hogy mi az, mert énvelem tudod, hogy nem lehet olyan könnyen összeveszni, vagy talán mármost nem köllök, hogy nyomorult vagyok? Ölég baj ez nekem, de nem tehetek róla. Tudod mit mondott anyád, hogy ott voltam, és én mondtam, hogy én nem teszek úgy, mint az Anti, mert én téged elveszlek, csak az Isten hazasegítsen! Vagy talán valaki valamit mondott? Mert olyan, mint amilyen legények otthon vannak, azok sokat tudnak beszélni.

Kedves Katicám, én nem tehetek semmit, mert nem engednek haza, csak ha kérvény van. Ezzel bezárom levelem. Maradok hű kedvesed a sírig: Lajos, aki el nem hagy soha, mert igazán szeret. Választ várok rögtön!

Csókollak számtalanszor, még többször, mint mikor most otthon voltam.

Az Árvai sem legény énelőttem!

A Vági Peta [?] írt-e a Bella Janinak, mert a Jani szeretné a Petát. Látod, én nem vagyok olyan legény.

III.

Séllei Lajos levele Miszlai Katicához

Békéscsaba, tartalékkórház - 2. barakk

1915. január 20.

Kelt levelem 1915 I/20-án.

Kedves Katicám! Kívánom, hogy ezen pár sor írásom a legjobb egészségben találjon, olyanban, mint nékem van, mert hála Isten, mekkora az van, néked is azt kívánok! Tisztelem apád, anyád és testvéreidet, azoknak is jó egészséget kívánok!

Kedves Katicám! Voltam orvosi viziten és azt mondta a törzsorvos, hogy még nekem kell a pihenés, mert nagyon rosszul nézek ki, és így elsejéig itt leszek. Azt kérdezte, hogy voltam-e már otthon, és én azt mondtam, hogy nem voltam, és azt mondta, hogy akkor még nem lehet kiküldeni, mert nagyon rosszul néz ki, de aki már volt otthon kórházban, azt kiküldi. Én is kérezkedtem haza, és azt mondta, hogy nem lehet, mert most nagyon köll a legénység.[4] Hát ha lehet, majd kérezkedek valahova őrségre, akkor legalább nem kell visszamenni, de amíg lehet, hát itt meghúzom magam, mert már eleget szenvedtem. Azért kedves Katicám ne haragudj, hogy nem megyek haza, én nem tehetek róla, hogy ilyen szerencsétlen vagyok, hogy nem eresztenek haza, de ha kitesznek a századhoz, akkor hazamegyek, nem bánom, ha mindjárt fölakasztanak is, mert én teérted képes vagyok halálba menni. Mert én nagyon szeretlek, nincs olyan lány, aki nékem köllene, mert nekem nem kell senki csak te, kedves Katicám! Írd meg, hogy voltál-e annál a vén jósasszonynál, és hogy mit mondott, mert szeretnék a szeme közé nézni, hogy nékem mit mondana, de tudom, hogy nem mond igazat. Engem olyan nagyon bántott, hogy írtad, hogy mit mondott.

Hát kedves Katicám, ezzel zárom levelem! Maradok hű kedvesed a sírig: Lajos.

Választ várok rögtön! Tisztelem apádat!

IV.

Miszlai Katica levele Séllei Lajoshoz

Orosháza, 1915. január 22.

Kelt levelem 1915. január 22-én.

Kedves Lajosom, tudatom vele, hogy a levelét megkaptam, melynek nagyon örültem. Megértettem belőle, hogy egészséges, én is az vagyok, magának is azt kívánok! Tiszteli apám-anyám és a testvéreim is. Azok is jó egészséget kívánnak.

Kedves Lajosom, leveléből megértettem, hogy nem jöhet haza. Igazán nagyon sajnálom, hogy nem láthatom meg, pedig már úgy vártam mindig, hogy egyszer csak majd betoppan. Én nem haragszok, hiszen ha jöhetne, úgy is tudom, hogy hazajönne! Hát drága szívem, hacsak lehet, akkor csak jöjjön, mert nagyon várom, és amit írt a másik levélben, hogy hazajön és levetetjük magunkat [fényképezővel], én is szeretném azt, legalább lenne olyan fényképem is. Kedves Lajosom, igazán nagyon sajnálom, hogy úgy megsértettem, én nem hiszem el úgysem, amit az hazudott. Legyen egész nyugodt, én nem gondolok mást, én mindig annál az egynél maradok, én hűségemet nem szegem meg, mert az Isten is megverne, ha olyan jószívűt, mint maga – mert magánál nemesebb szívű nincs, mint maga -, nem hiszem én el akárki, akármit mondana. Én is szeretem magát, nincs az a világon, akivel felcserélném én magát, mert inkább meghalnék, mint magától elváljak. Mert én nem úgy kezdtem magával, hogy énnekem csak valamennyi ideig kell csak, hanem sírom bezártáig, mert ha magát nem segítené meg az Isten, én sem élnék tovább, nem érne nekem már az élet semmit, ha magával nem élhetnék boldogságban. Mert nálam nem lesz boldogabb senki, ha magával együtt leszek, mert én magát nem is gondolja, milyen nagyon tudom szeretni; nemhogy még én mással felcseréljem, drága Lajosom!

Én szeretni fogom, míg a földön felül leszek, csak ne volna ez az átkozott háború, de sokkal boldogabb lennék, mert már akkor az ősszel itthon lenne véglegesen. És lennénk akkor mink nagyon boldogok, de így nem ér az élet majd semmit sem, mert így nem biztos az élete magának sem, drága szívem! Ezzel bezárom levelem. Maradok hű a sírig, én a maga rabja: Katica

De ki tudnám magam most sírni a maga karjai közt, mert nagyon fáj a szívem, nem is gondolja! Csókolom számtalanszor. Választ várok.

V.

Séllei Lajos levele Miszlai Katicához

Békéscsaba, tartalékkórház – 2. barakk

1915. január 25.

Kelt levelem 1915. 1/25.

Kedves Kaicám leveled megkaptam, melynek nagyon megörültem. Megértettem, hogy egészséges vagy, én is az vagyok, néked is hasonlót kívánok! Tisztelem apád, anyád és testvéreidet, azoknak is jó egészséges kívánok!

Kedves Katicám! Azt írod, hogy ha tudtad volna, hogy azt mondja az a vén banya,[5] akkor nem is mentél volna el. Mert bizony, ha én elmennék és megmondaná, hogy én hogy voltam, és hogy mi volt, meg a harctéren voltam, hogy, hogy volt, akkor elhinném, hogy tud valamit, de így nem hiszek senkinek. Kedves Katicám, én hazamennék, csak lehetne, de nem lehet, mert itt nem úgy van az ember, mint míg civilben van. Mert én tudom, hogy mi a katonaélet, mert én már eleget próbálom, de hogy mikor szabadulok meg, azt nem tudom. Mert ha vége lesz ennek a betyár világnak, akkor majd csak jobb lenne, mert akkor számíthatnánk, hogy mikor szabadulok meg, de így nem lehet, mert nem biztos az ember élete, csak addig, míg itthon van. Kedves Katicám, éppen vasárnap volt itt nálam egy fűhrer,[6] és mondta, hogy kérezkedjek ki a századhoz és ővele menjek Szerbiába, mert ő szeretné, ha én is elmennék, legalább lenne egy olyan, aki vele együtt volt, mert ő már be van osztva a marsba. De én azt mondtam neki, hogy majd megtátom, mert bizony olyan hely van itt, hogy sehova sem lehet kimenni, de azért majd lesz valahogy. Édesapámnak írtam, hogy a zsebórám tisztítassák ki, és küldjék el , mert én olyan vagyok anélkül, mint aki nem hall. Meg hát azt nem adnám semennyiért senkinek, mert az egy emlék, mert én úgy szeretem azt, aki azt ajándékozta. Mihály bátyámtól is kaptam levelet, és az is szeretne velem beszélni, hogy milyen vagyok, és írtam neki, hogy még most is olyan rossz vagyok, mint voltam. Írta, hogy szeretne hazajönni, és [szeretné] hogy én is otthon volnék. Megmondaná néked, hogy itthon van az akit te olyan nagyon szeretsz. Én is szeretlek kedves Katicám, nem is felejtelek el soha, mert igaz voltál hozzám. Azt hittem, hogy megharagudtál rám, hogy nem írtál levelet, én már hármat küldtem, míg kaptam.

Ezzel bezárom levelem. Maradok hű kedvesed a sírig, én Lajos, kinek Katica a kedvese. Csókollak kedvesem. Választ várok! 

Jegyzetek:

---

[1] 101-es zászló alatt. Szerk.: Makkay Machalek Mihály. Budapest, 1934. p. 213.

[2] Oktatónak a kiképzendő újoncok mellé.

[3] Azaz beosztják menetalakulatba, amellyel feltöltik a fronton álló csapatokat.

[4] Valóban a nagy veszteségek miatt és mivel már Magyarország határához érkeztek az orosz seregek, 1915. januárjának végén égetően szüksége volt a Monarchia hadvezetésének minden katonára.

[5] Azaz a korábban emlegetetett jósnő.

[6] Vagyis vezető.