Vitéz Kistoronyi Denk Gusztáv (1882-1960)
 |
Denk Gusztáv lovassági tábornok 1938-ban
(forrás: innen) |
Az utóbbi időben olvasás közben többször is belebotlottam Denk Gusztáv személyébe, aki már csak azért is érdekes alak számomra, hiszen mégiscsak az ő egykori lakhelyén dolgozom, a ménfői Bezerédj-kastélyban, amely a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér része jelenleg. A "kastély" - ami persze inkább kúria - 1937-ben került Denk Gusztáv feleségének, Denk Gusztávné Morlin Alice-nak (1896-1971) kezére, akinek édesanyja Szentimrei Morlin Emilné, született Bezerédi Bezerédj Alice (1873-1937) volt, a blogomon már korábban szereplő Bezerédj Andor nővére.[1] A második világháború idején az épületet így már Denk-kastélyként vagy Denk-kúriaként emlegették.[2] Rövid kis életrajzi összegzést ugyan többet is találtam az interneten Denk Gusztávról - rendszerint katonai előmenetelét rögzítik pontokba szedve -, de talán érdekes lesz egy hosszabb összefoglaló erről az igen jelentős pályát befutott katonáról, bár forrásaim persze erősen korlátozottak voltak, és elsősorban nyomtatáson megjelent szövegeken alapul.
Denk Gusztáv Nagyszebenben született 1882. március 18-án[1] római katolikus erdélyi szász családban. Édesapja Dr. Denk Oszvald Károly (Oswald Karl Denk) pénzügyi igazgató, édesanyja Hirling Ludvina Jozefina volt, akik tehetős polgári hátteret biztosítottak hősünknek. Denk Oszvald pénzügyi igazgató volt, maga is jelentős személyiség, szolgálataiért nemesi címet kapott, amihez a "Kistoronyi" előnevet választotta. A család fiai révén már teljesen elmagyarosodott, Denk magyarul ugyanolyan jól, anyanyelvként beszélt, mint németül. Idősebb fia, Gusztáv igen jó képességű gyermek volt, elemi iskola elvégzését követően a Nagyszebeni Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban tanult tovább. Gimnáziumi tanulmányai folyamán végig kiemelkedően teljesített. A nagyszebeni állami főgimnázium 1898-99-es értesítője kiemelte Denk Gusztáv német-magyar fordítói tehetségét.[3] Emellett behatóan ismerte Vörösmarty költészetét, írásával erről a témáról 1900-ban 50 koronát nyert pályadíjként.[4] Érdekesség - ugyanebből az értesítőből derül ki -, hogy Denk osztálytársa volt a későbbi román miniszterelnök, Octavian Goga, bár ő végül nem érettségizett le az évkönyv szerint. A VII-VIII-os jegyek alapján Denk osztálymásodik volt:
 |
Denk Gusztáv VII. osztályos eredményei a gimnáziumban
(forrás: Ferenczy 1899, 117.o.) |
 |
Denk Gusztáv VII. osztályos eredményei a gimnáziumban
(forrás: Ferenczy 1900, 85.o.) |
A sikeres érettségi után - magyarból, németből, latinból, görögből és matematikából tett záróvizsgát - Denk a katonai pálya mellett döntött, ami egy polgári családból érkező fiatal esetén meglehetősen különös választásnak tűnik.[5] A választott bécsújhelyi katonai akadémia mindemellett kiváló intézmény volt. Denk itt ismerkedett össze későbbi legjobb barátjával, Edmund Glaise-Horstenauval, akivel kölcsönösen sokra tartották egymást (Horstenau rendszerint "Mein "Bruder" Guszti"-nak hívja emlékezései során Denket), s egészen az 1945-ös összeomlásig kapcsolatban álltak. Horstenau a következőképpen írt bécsújhelyi éveikről emlékirataiban, érezhetően nagy nosztalgiával a megboldogult kettős monarchia felé:
"A szoros bajtársiasság mindenkit áthatott az osztályban. Mindenki tudott mindenkiről mindent, és rendkívül ritka volt a békétlenség. Még inkább mint Weisskirchenben [innen érkezett az intézménybe Horstenau - HG], a mi negyven fiúnk között Ausztria mind a tizenegy nemzetisége képviselve volt. Még a románok és olaszok sem hiányoztak. A magyarok bizonyos értelemben kivételes helyzetben volt, akárcsak kint az életben. Nyelvüket széles körban használták egymás között, még akkor is, ha egy harmadik fél csatlakozott hozzájuk, aki nem értette őket, és mindennél jobban érdekelte őket a politika. Nem hiányoztak a véleménykülönbségek köztük és köztem, hiszen komoly aggodalmakat vetett fel bennem nemzetük politikai robbanékonysága a Habsburg nemzetcsaládon belül. Ennek ellenére a legjobb barátom és bajtársam az osztályban magyarnak számított: Kistoronyi Denk Gusztáv, akinek hű barátsága egész életem során elkísért. Denk egyébként jellegzetes eset volt. Mind apai, mind anyai ágon erdélyi szász volt, ereiben egy csepp magyar vér sem folyt. Édesapja magyar királyi tanácsos volt - s ennek ellenére -, mikor negyven éves szolgálati jubileumára nemesi címet kapott, a szász "Neppendorfi" helyett a magyarosított "Kistoronyi" előnevet választotta. Ám sajnos, mikor mi, rosszfiúk, a mi jó Denk Gusztinkat - a Denk persze egészen német név volt - Neppendorfinak hívtuk, azt kockáztattuk, hogy a termetében medvenagyságú ember karjaiba ölel és összenyom minket, félig tréfából, félig komolyan. Egészen magyarnak érezte magát, és hallgatólagos megállapodás volt közöttünk, hogy soha nem politizálunk egymás közt. Később is így tettünk, mikor három éven át együtt jártunk a vezérkari akadémiára a császári és királyi katonai iskolába, Bécsben. Csak a birodalom összeomlása után térhettünk el ettől az elvtől anélkül, hogy barátságunkkat veszélyeztettük volna.
De csak a fárasztó politika választott minket el, különben mindenben egy szívvel és lélekkel voltunk. Együtt vásároltuk reggelire a kiflijeinket, együtt tettük meg kis és nagy kirándulásainkat, amelyekre időnként csatlakozott Fritz Fabritius[6], az erdélyi szászok későbbi vezetője. Amikor megkértek minket, hogy ugorjuk át az akkor még szabályozatlan Kehrbach patakot, együtt ugrottunk a patakba, és tornaruhában úsztuk át, ami nem csupán bajtársainknak jelentett remek szórakozást, de minket is megmentett a tornaóráról, mert át kellett öltöznünk utána. Kimenőnapokon órákon át üldögéltünk egy csésze "Braun" vagy "Gold" mellett a Kaffee Ulrich-ban a Neunkirchner Strasse-n. Mindketten újságnyűvők voltunk, és csak néha néztünk fel belőlük, hogy elkapjunk egy-egy még olvasatlan oldalt. A munka végeztével elégedetten mentünk haza, vagyis vissza az akadémiára. Még az a tény sem vetette a legkisebb árnyékot sem kapcsolatunkra, hogy Denk a lovassághoz jelentkezett. Denk nyugdíjazását követően[7] első úticélja salzburgi lakóhelyemre vezetett.
Denk miután elvégezte a nagyszebeni gimnáziumot, a civil életből lépett be az akadémiára. Megvolt benne az a katonailag veszélyes rossz,[8] hogy közel olvashatatlan volt a kézírása. Amikor egy katonás stílusú professzora visszaadta neki egyik írásbeli feladatát, azt mondta neki: "Nagyon szép, amennyiben az ember a lábujjaival ír, de legközelebb próbálja meg a kezével!" Tulajdonképpen ez késztette arra, hogy hadiiskolás évei alatt magántanfolyamokat végezzen el szépírásból. Szép sikereket ért el, onnantól kezdve el lehetett olvasni a kézírását. Denk Guszti legtöbbünket felülmúlt képzettségében. Rendkívül találékony és szellemes volt. Nem volt olyan gyengeség, amelyet ne vett volna észre akármelyik tanárban! A történelem, irodalom, vallás és emberek iránti kiterjedt érdeklődésünk állandó ösztönző beszédtémát biztosított számunkra minden összejövetelen. Természetesen sokat nevettünk."[9]
A bécsújhelyi császári és királyi katonai akadémián három évet töltött el (1900-1903), onnan hadnagyi ranggal jött ki, s jó magyarként a huszárokat választotta.[10] 1903-tól a brassói 2. honvéd huszárezrednél kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. Miután 1907 és 1910 között a bécsi hadikadémiát is elvégezte, 1910-től már vezérkari tiszt főhadnagyi rangban a 6. közös lovasdandárnál Miskolcon.[11] Horstenau szerint támogatta az előrejutásban Arz Artúr, a szintén nagyszebeni vezérőrnagy, aki később a monarchia utolsó vezérkari főnöke lett.[12] 1912-ben Denk is részt vett a monarchia mozgósításában, amelyre a Balkán-félszigeten kialakult krízishelyzet vezetett (Szerbia kijutása az Adriához), így megkapta az 1912/13-as Emlékkeresztet (Erinnerungskreuz). Ez a második kitüntetése volt, az elsőt még 1908-ban kapta Ferenc József 60 éves uralkodási jubileumakor (Militär-Jubiläumskreuz).[13] 1913. november 1-től a cs. és kir. 17. gyaloghadosztály vezérkari főnöke lett századosi rangban, majd 1914. májusában a 10. lovashadosztály vezérkari tisztje.[14]
E poszton találja az első világháború kitörése és a mozgósítás. A szerb, majd az orosz frontra kerül. 1914. szeptember 17-én átveszi lovashadosztályának vezérkari főnökségét, amelyet csaknem négy évig tölt be. Denk így a limanova-lapanóvi csatában a császári és királyi 10. lovashadosztály vezérkari főnöke volt századosi rangba[15], ahol kapcsolatba került a Gróf Herbestein Herbert[16] tábornok vezette hadosztályhoz tartozó cs. és kir. 4. lovasdandár parancsnokával, Horthy István ezredessel[17], Horthy Miklós bátyjával. Horthy István így emlékezett rá 1935-ben a felsőház ülésén:
"Amikor a miniszterelnök úr legutóbbi felsőházi beszédében Denk Gusztáv tábornok úrról megemlékezett és őt kiváló embernek mondotta, én közbeszóltam, hogy igenis, kiváló, elsőrangú ember. Ezt én mondhattam, mert jobban ismerem Denk tábornok urat, mint a miniszterelnök úr, hiszen a háborúban ő volt a Generalstabschef-ünk, ő is ismer engem és amit ő mond, azt készpénznek veszem... Amikor sikerült nekem divizionáriusunkat eltávolítani és Limanovánál odajött hozzám Herbenstein gróf divizionárius és azt mondotta nekem: Hoztam magammal Generalstabschefet. És megkérdezte, hogy milyen a mostani Generalstabschef? Akkor azt feleltem: Küldd vissza akit hívtál, mert itt van Denk, egészen kiváló ember, ismeri az egész hangulatot és érzést a Truppendiviziónál, őt jobban fogod használhatni, mint bármelyik más vezérkarit."[18]
A csata során a megerősített cs. és kir. 10. lovashadosztály védte Limanova városát az orosz túlerővel szemben, elképesztő hősiességről téve tanúbizonyságot.[19] Minden bizonnyal maga Denk is megtette a magáét, bár pontos ténykedéséről az általam olvasott művek nem árulnak el túl sokat. 1915. február 2-án vezérkari főnökként a kitüntetések kiosztásakor is ő mondott beszédet a katonáknak.[20] Vitéz Báró Roszner István[21] olyan vezérkari tisztnek írta le Denk "Gusztit", aki német mintára nem szeparálta el magát a közkatonáktól, hanem végigjárta a frontvonalat időnként:
"Mióta német parancsnokság alatt állunk, csudamód divatba jött, hogy a tábornokok meg vezérkariak kijárnak a lövészárokba. Hogy Bauer tábornok meg Denk Guszti ki-kinéz hozzánk, abban nincs semmi rendkívüli, ők máskor is megteszik ezt. De a napokban itt járt Leonhardi altábornagy is."[22]
Ekkor - 1916. augusztusában - Denk továbbra is a 10. lovashadosztály vezérkari főnöke. Roszner szerint eligazításait szokásos kedves modorában tartotta, még kritkus helyzetben is - a Bruszilov-offenzíva ideje ez! - 1916 nyarán.[23] Denk egészen 1918. augusztus 13-ig ellátta a hadosztály vezérkari főnöki posztját.[24] Ekkor a 6. hadsereg vezérkarához kerül október 29-ig.[25] Denk a világháború során begyűjtötte az Osztrák császári Vaskorona-rend 3. osztályát (EKO-R.3.), a Katonai Érdemkereszt 3. osztályát (MVK.3.), a bronz majd az ezüst Katonai Érdemérmet (Signum Laudis) kardokkal.[26] 1918. május 1-én őrnaggyá nevezték ki, majd Denk éppen akkor került át az olasz hadszíntérre, mikkor lassan véget ért a háború.[27] Hogy a számára ez miképpen történt, egyelőre nem tudtam kinyomozni, ahogy az 1918-as őszén megalakult Károlyi-féle Népköztársaság kapcsán sincsenek adataim ténykedéséről.
.jpg) |
| Denk Gusztáv, mint vezérkari százados 1918 körül (május 1. előtt), szíve fölött osztrák-magyar kitüntetések, jobb oldalon valószínűleg másodosztályú német vaskereszt (forrás: innen) |
Tény azonban, hogy Denk elkötelezett antikommunista volt, és azon kevés tiszt közé tartozott, aki nem szolgált a magyar Vörös hadseregben 1919-ben, ellenben az elsők között csatlakozott a Horthy-féle Nemzeti hadsereghez Szegeden.[28] Denk jelentős szerepet játszott az ellenforradalom idején Prónay Pál szakaszparancsnokaként Tolnában és Somogyban.[29] A 3. szakasz vezetőjeként a Dorozsma-Kiskunhalas-Paks útvonalon jutott el Tolna vármegyébe embereivel, ahol részt vett a megtorlásban is. Marosi Tibor írásából úgy tűnik, hogy ténykedése meglehetősen mértékletes volt - különösen másokkal összevetve -, igyekezett csak azokon példát statuálni, akik ténylegesen is komoly szerepet játszottak a helyi vörösterrorban.[30] 1919. szeptemberében átvette Prónay Kaposvár környékén álló századának vezetését.[31] Dombrády Lóránd szerint Denk 1919-ben éppen a Prónay tiszti század szakaszparancsnokaként került kapcsolatba Horthy Miklóssal, ami logikusnak tűnik.[32]
Denk hamar megkapta jutalmát, amiért Horthyhoz csatlakozott, 1921. augusztus 8-án alezredes lett (már mint a miskolci katonai körlet vezérkari főnöke, visszamenőlegesen 1919. szeptember 1-i ranggal), majd egy hónapra rá, szeptember 1-én már ezredes. Nem pusztán Denk Gusztáv csatlakozott Horthyhoz, hanem öccse is magyarnak tartotta magát, és Miskolcra költözött a háborút követően, éppen oda, ahol ekkor Gusztáv bátyja szolgált. Kistoronyi Denk Arnold (1889-1972) szintén kitüntette magát (olasz front, bronz Katonai Érdemérem kardokkal) az első világháborúban, ahol főhadnagyként szolgált a 116. tábori tüzérezredben. Denk Arnold szintén kiemelkedő személyiség volt, a pénzügyi igazgatóságon dolgozott, majd 1925-től miniszteri titkár, később a magyar dohányiparban alkotott maradandót.[33]
Denk Gusztáv azonban nem maradt sokáig Miskolcon, a közkedvelt ezredes, 1922. április 15-től közvetlenül a kormányzó mellett szolgált, mint a Kormányzói Katonai Iroda vezetőjének helyettese.[34] Denk csak rövid ideig volt helyettes a katonai irodánál, még abban az évben átvette felettese posztját, és maga lett az iroda vezetője.[35] Ez igencsak fontos bizalmi állás volt a kormányzó mellett, személyéről maga Horthy kormányzó döntött. Denk Gusztáv már e pozícióban, 1922. október 24-én vette el Morlin Emil és Bezerédj Alice lányát, Morlin Alice-t Ménfőn. Házasságukból 1924-ben született lánya, Alice és fia, ifjabb Gusztáv, majd 1927-ben Félix. A friss házasok természetesen Budapesten éltek, hiszen Denket a munkája oda kötötte. A irodavezetői feladat megkövetelte a magas szintű szakmai tudás mellett a feddhetetlenséget. Denknél egyedül utóda, Somkuthy József altábornagy volt hosszabb ideig e poszt betöltője. Denk rengeteg alkalommal helyettesítette Horthyt katonasággal kapcsolatos protokolláris feladataiban - például tisztavatásokon -, emellett tanácsokkal is ellátta az államfőt. Denket ezután 1928-ban a magyar királyi 1. honvéd vegyesdandár parancsnokává nevezték ki. A kormányzó a következő szavakkal köszönte meg Denk hatéves szolgálatát:
"Kedves Denk ezredes! Önt katonai irodám főnöki állása alól felmentve, legmelegebb köszönetemet fejezem ki ez állásában több mint hat év alatt teljesített kiváló és fáradhatatlan szolgálataiért. Akkor, amidőn azon reményeinek adok kifejezést, hogy bő tapasztalatait és tudását ugyanolyan lelkes buzgalommal és odaadással fogja új szolgálati beosztásában ertékesiteni, Önnek őszinte megelégedésem jeléül a II. osztályú magyar érdemkeresztet a csillaggal adományozom. Különös örömemre szolgál, hogy e kitüntetést személyesen adhattam át. Kelt, Budapest, 1928 június hó 28.-án."[36]
Denknek a dandárparancsnokság meghozta a tábornoki rangot is 1928. szeptember 1-én. A család Budapesten az V. kerületben, a Nagysándor utca 19-ben lakott ekkoriban. Úgy tűnik az ünnepnapokat azonban szerette vidéken tölteni, például Ménfőn. Érdekes történet, mely szerint 1928. karácsonyán budapesti lakását betörök forgatták fel, mikor éppen nem tartózkodott a fővárosban:
 |
| Hír az 1928. december 28-i Pesti Naplóban a betörésről |
1929. november 1-én a HM Elnökségének vezetője lett, 1933-tól 1935-ig pedig az 1. lovasdandár parancsnoka volt. Hamarosan újabb rangemelkedés következett, hiszen 1935. november elsejétől már altábornagy. Denk emellett - mint kiváló lovas - nagy támogatója volt a lovassportoknak. Az 1936-ben ő volt a Honvédlovas Olympiai Bizottság elnöke is. 1935-től 1938-ig a honvédség lovassági szemlélője. Továbbra is rengeteg protokolláris eseményen vett rész, minden évben megjelent a limanovai csata emléknapján rendezett ünnepségeken Sopronban az egykori Nádasdy-huszárok közt. Denk természetesen hadgyakorlatokat is vezetett, 1935-ben például a Vértesben, 1937-ben pedig a Tiszánál, Szolnoktól északra tartottak nagyszabású hadgyakorlatot szeptemberben. Utóbbi esetben Denk volt a védekező ("kék") fél, akinek meg kellett akadályoznia hadtestével, hogy a "piros" fél - Siegler Géza altábornagy vezetésével - sikeresen átkeljen a Tiszán. A hadgyakorlat döntetlennel zárult.[37]
Kemény ember volt, a katonás rend híve, akinek arcára is kiült a szigor. Ugyanakkor tudjuk, hogy meglehetősen vidám emberként ismerték barátai, és messze nem volt megközelíthetetlen az egyszerű emberek számára sem a visszaemlékezések szerint. Horstenau egy 1939-es feljegyzése szerint egy alkalommal Habsburg József főherceg kitüntetésekkel borítva jelent meg egy rendezvényen, de azok csillogása nem érte el a kívánt szintet Denk szemében, aki szerint Persil-lel meg kellett volna tisztítani őket mielőtt feltűzték.[38] Mindig a tökéletességre törekedett, ahogy azt korábbi szépírásos leckéi is jelezték iskolás korában, igyekezett fitten tartani magát. Budapesti szolgálatai során minden nap átjárt a Margit-szigetre úszni.[39] Denk 1938. májusában jutott pályafutása csúcsára, mikor a Honvédség parancsnokának helyettesévé nevezték ki, de még annak is reális esélye volt, hogy ő lesz a hadsereg vezérkari főnöke.[40] Emellett titkos tanácsosi ranggal is jutalmazták. A revízió kapcsán is kapott feladatot, ő lett 1939 februárjában az „Észak-Magyarországról visszakerülő területek megszálló csapatok parancsnoka", vagyis a visszacsatolt felvidéki részeket biztosító haderő vezetője. Ez szintén elég kényes feladat lehetett.
1940. március 1-én ért véget Denk katonai pályafutása, mikor Horthy - saját kérésére - felmentette feladatai alól az akkor 58 éves tábornokot, egyidejűleg kitüntette a Magyar Érdemrend nagykeresztjével:
"Kedves vitéz Denk lovassági tábornok! Hosszú szolgálati idejére hivatkozással előterjesztett kérésének őszinte sajnálkozással helyt adok és Önt a magyar királyi Honvédség Főparancsnoka helyettesének szolgálati állása alól felmentem. Különös megelégedéssel gondolok ez alkalommal kimagaslóan eredményes szolgálataira , melyeket - különösen a lefolyt világháborúban is - teljesitett. A tényleges szolgálatból való kiválásakor kimagaslóan eredményes és rendkivűl értékes teljesítményei elismeréséül Önnek a Magyar érdemrend nagykeresztjét adományozom. Kelt Budapesten, 1940 évi február hó 27. napján. Horthy s.k."[41]
A kérés oka nem világos - a hosszú szolgálati idő, nem túl meggyőző -, hogy a felvidéki tapasztalataival volt-e összefüggésben, vagy nem értett egyet a politikai helyzet alakulásával, azt nem tudni. Denk ezután a polgári életbe vonult vissza, de követte az események menetét. 1941-ben igazgatósági tag egy pénzintézetben, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank Rt.-nél.[42] Úgy tűnik, hogy Denk egyre inkább Ménfőre tette át székhelyét, ahogy budapesti feladata megszűnt, ugyanakkor szerény háztartást tartott fenn a budai várban lévő Tárnok utcában. Nem nagyon tudjuk, mi volt Denk hozzállása a világháború alakulásához, vagy az 1944-es német megszálláshoz. Nyilván örülni nem örült utóbbinak, ugyanakkor aligha kétséges, hogy a szovjetekkel szemben a németeket választotta volna, hiszen utóbbiak közül sok tábornokhoz több évtizedes jó kapcsolat fűzte. Az biztos, hogy igyekezett informálódni a helyzet alakulásáról, és ehhez igénybe vette régi barátja, Glaise-Horstenau segítségét. 1944. májusában Denk családjával Budapesten tartózkodott, mikor Horstenau meglátogatta.[43] Keveset beszélgettek a jelenről és sokat a régi szép időkről, majd meglátogatták Wilhelm Höttl-t a német hírszerzés (SD) Közép- és Délkelet-Európai fejét a várban. Horstenau találkozott Vesenmayerrel és magyar nyilaskeresztes vezetőkkel is, utóbbiak szorgalmazták Horthy végleges elmozdítását. Tapasztalatairól nyilván beszámolt Denknek is, akinél megkávézott. Az ekkor 20 éves Denk Alice-ről megemlíti Horstenau emlékirata, hogy naponta kilovagol SS tisztekkel, akik nyilván tették a szépet az előkelő és tehetős lányzónak. Ugyanakkor később Denk rosszul járt Szálasi hatalomra jutásával Horstenau szerint.[44] Kérdéses, milyen kapcsolat fűzte Denket a Bajcsy-Zsilinszky Endre-féle MNFFB-hez. Látszólag semmi, ugyanakkor 1944-ben Kiss János tábornok és felesége rendelkezésére bocsátotta várban található Tárnok utca 2. alatti lakását. Kiss tábornokokot itt tartóztatták le a nyilasok 1944. november 22-én.[45] Nehéz elképzelni, hogy Denk semmit sem tudott a csoport működéséről az ő kapcsolatrendszerével... Az biztos, hogy a tábornok ekkor nem volt a budai lakásán. Horstenau szerint Denk családjával 1945 elején menekült el Budapestről Ménfőre, de itt minden bizonnyal téved a dátumokban.[46] Először is, mivel akkor már nem lehetett kijutni az ostromlott Budapestről, másodszor pedig mivel - mint láttuk - már novemberben Kiss tábornok rendelkezésére bocsátotta budapesti otthonát. Denk valószínűleg 1944 nyarán-őszén átköltözött a ménfői Bezerédj-kastélyba. Horstenau 1945. márciusában kapta az utolsó életjelet "testvérétől", melyben megírta, hogy éppen elveszítette legidősebb fiát, Gusztávot vérmérgezésben. Denk idősebb fia, ifjabb Denk Gusztáv tüzér hadnagy még 1945. januárjában meglátogatta Horstenaut Sopronban, így halálán az öreg barát megdöbbent.[47] A katonacsalád tette a kötelességét, ha nem is reménykedhettek már győzelemben. Sajnos ifjabb Denk Gusztáv így nem érte meg a háború végét. Halálának pontos időpontja 1945. március 9. volt.[48] Horstenau többször járt márciusig Ménfőn, meglátogatta öreg barátját és keresztlányát Alice-t.[49] 1945. márciusában úgy tudta, hogy a közeledő front miatt Denk újabb menekülésre készül családjával, nyugatabbra a szovjet hadsereg elől. Több hír nem jutott el hozzá, Horstenau pedig 1946-ban öngyilkos lett.
Hogy miként élte meg a Denk család a szovjetek érkezését, arról nem találtam információt, de végül nem menekültek nyugatra egészen 1957-ig. Denk Gusztáv katonai-politikai pályafutása véget ért, családjának vesszőfutása megmaradt vagyonuk megmentéséért viszont csak ekkor kezdődött. De ez már másik sztori. Denk Gusztáv végül 1960-ban hunyt el, Bécsben. Személyében kétségtelenül a Horthy-korszak egyik legjelentősebb katonája lakott a Bezerédj-kastélyban egykoron, aki megérdemli a figyelmet.
Jegyzetek:
[1] Galgóczi 2018, 41.o. Alice a kereszteléskor egyébként az Alexia Aloysia Anna nevet kapta, miután az eredetileg beírt Erzsébetet áthúzták és beírták az Alexiát a helyére a anyakönyvben. A Bezerédj-ek rendszerint három keresztnevet kaptak.
[2] Erre: Galgóczi 2010, 153.o. illetve Galgóczi 2018, 150.o.
[3] Ferenczy 1899, 77.o.
[4] Ferenczy 1900, 47.o.
[5] Ferenczy 1900, 69.o. Az érettségit 1899. május 14-19-én (írásbeli) és június 18-20-án (szóbeli) folytatták le.
[6] Fritz Fabritius (1883-1957) az erdélyi szászok vezetője a 30-as években, aki megújhodási mozgalmat hirdetett az erdélyi németek körében, s közben azok egyre inkább Hitler karmai közé kerültek.
[7] Tehát alighanem 1940-ben.
[8] Tudniillik a parancsot esetleg nem sikerül elolvasni...
[9] Glaise-Horstenau 1980, I. 121-122.o.
[10] Schematismus 1907, 699.o.
[11] Denk katonai pályafutásainak alapvető adatai: Bene-Szabó 2003 és Szakály 1984
[12] Glaise-Horstenau 1980, I. 130.o.
[13] Schematismus 1914, 190.o.
[14] Hegedűs 2015, 123.o.
[15] Szakonyi 1936, III. 2.o. és Bene-Szabó 2003, 65.o.
[16] Johann Herbert Graf von Herberstein (1863-1940) osztrák-magyar tábornok, ekkor a cs. és kir. 10. lovashadtest parancsnoka.
[17] Vitéz nagybányai Horthy István (1858-1937), ekkor az említett k.u.k. 4. lovasdandár parancsnoka, 1916-tól tábornok.
[18] Felsőházi Napló 1935, I. 26.o.
[20] Henriquez 1930, 50.o.
[22] Roszner 1938, 558.o.
[23] Roszner 1938, 534.o.
[24] Dernyey 1941, 290.o.
[25] Szakonyi 1936, III. 2.o.
[26] Ranglisten 1918, 79.o.
[27] Ranglisten 1918, 1210.o.
[28] Szakály 1983, 86.o.
[30] Ezekre: Prónay 1963, 101.o. illetve előző lábjegyzet!
[31] Andrássy 1979, 330.o. A Denk egységei által ekövetett statáriális kivégzéseket bemutatja: Adattár 2020, 31-46.o.
[32] Dombrády 1990, 30.o.
[34] Galgóczi 2018, 41.o.
[35] Dombrády 1990, 30.o. Az írásban részletes beszámoló van a főnöki poszt feladatairól, a Katonai Iroda működéséről.
[36] MTI, 1928. július 17. Napi hírek. 15. kiadás 16:55
[37] MTI, 1937. szeptember 18. Napi hírek. 1. kiadás 7 ó.
[38] Glaise-Horstenau II. 1983, 668.o
[39] Glaise-Horstenau III. 1980, 407.o
[40] Bene-Szabó 2003, 67.o. Vezérkari főnöki esélyeire: Dombrády 2004, 88.o.
[41] MTI, 1940. március 2. Napi hírek. 45. kiadás 21:5
[42] Hegedűs 1942, 28.o.
[43] Glaise-Horstenau III. 1980, 407.o
[44] Glaise-Horstenau III. 1980, 499.o
[45] Kiss 1979, 181.o.
[46] Glaise-Horstenau III. 1980, 516.o.
[47] Glaise-Horstenau I. 1980, 193.o.
[48] Galgóczi 2018, 41.o.
[49] Horstenau 1938-ban az Anschluss előtt két napig Ausztria alkancellárja volt, majd a Német birodalom szolgálatában Horvátországban képviselte a német érdekeket 1941-et követően. A háború után, attól tartva, hogy kiadják háborús bűnösként Jugoszláviának - bár éppen tiltakozott a horvát usztasák bűntettei ellen -, 1946. július 20-án öngyilkos lett.
Felhasznált irodalom:
Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett országgyűlés felsőházának naplója. I. kötet. Budapest, 1936
Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén. In: Somogy megye múltjából, 10. (1979), 307-353.o.
Bene János - Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-1945. Nyíregyháza, 2003
Dernyey (Szlavnich) György: A cs. és kir. Jász-kun 13. huszárezred története 1859-1918. [Budapest], 1941
Dombrády Lóránd: A Kormányzó Katonai Irodája. In: História, 1990. 5-6. sz. 29-30.o.
Dombrády Lóránd: Akiről nem beszékünk: Werth Henrik. In: Hadtörténelmi Közlemények 2004, 1. sz. 61-165.o.
Ferenczy István: A nagyszebeni m. kir. állami főgymnasium az 1898-99. iskolai évről. Nagy-Szeben, 1899
Ferenczy István: A nagyszebeni m. kir. állami főgymnasium az 1899-900. iskolai évről. Nagy-Szeben, 1900
Galgóczi Károlyné: Az író faluja Ménfőcsanak 1945-1970. Győr: PSÁMK, 2010
Galgóczi Károlyné: Ménfő 1044-1934. Győr-Ménfőcsanak, 2018
Glaise von Horsteanu, Edmund: Ein General im Zwielicht I-III. Wien-Köln-Graz, 1980-1983
Hegedűs Elemér: A lapanówi-limanowai hadjárat. In: Soproni Szemle, 2015. 2. sz. 115-130.o.
Hegedűs István: Őrségváltás. Budapest, [1942]
Henriquez Vince: A cs. és kir. 9. sz. Gróf Nádasdy huszárezred története 1904-1918. Budapest, 1930.
Kiss Sándor: Emlékeim Kiss János altábornagyról. Budapest: Zrínyi, 1979
Kóródi Máté: Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokról 1919. augusztus 3. – 1921. október 23. Budapest: Clio Intézet, 2020
Magyarország a második világháborúban. Főszerk.: Sipos Péter. Budapest: Petit Real, 1997
Prónay Pál: A határban a Halál kaszál... Budapest: Kossuth, 1963
Ranglisten des Kaiserlichen und Königlichen Heeres 1918. Wien, 1918.
Roszner István: Katonák, népek, események - Vitéz Báró Roszner István világháborús naplója. Budapest: Singer és Wolfner, [1938]
Schematismus für das k. u. k. Heer und für die k. u. k. Kriegsmarine 1908. Wien, 1913
Schematismus für das k. u. k. Heer und für die k. u. k. Kriegsmarine 1914. Wien, 1914
Szakály Sándor: A második világháborús magyar katonai felső vezetés összetétele (Tények és adatok). In: Valóság, 1983. 8. sz. 78-91.o.
Szakály Sándor: Az ellenforradalmi Magyarország (1919–1944) hadseregének felső vezetése. Adattár 1. A–K. In: Hadtörténelmi Közlemények, 1984. 2. sz. 354-392.o.
Szakonyi et al.: A magyar huszár. Budapest, 1936
.jpg)
