Tüzérségi menet- és harcgyakorlat dokumentumai 1932-33-ból, III. - befejező - rész

Tüzérségi menet- és harcgyakorlat 

dokumentumai 1932-33-ból, III. és egyben befejező rész

Ma végére érünk az augusztusban kezdett, s októberben folytatott dokumentumközlésnek, mely során a Magyar királyi "Bercsényi Miklós" 1. honvéd tüzérosztály gépvontatású tarackos ütegének 1933 elején elvégzett menet- és harcgyakorlatainak papírjait bocsátom az olvasók elé. A dokumentumokból kiderült, hogy egyfajta kísérletről volt szó a honvédség részéről, amely a modern, gépesített háború működését igyekezett szimulálni a még meglehetősen mostoha lehetőségek ellenére, s azokból következtetéseket kívántak levonni a jövőre nézve. Zárásként 20 oldalnyi dokumentum következik, amely a 6. és 7. számú téli menet- és harcgyakorlat iratait tartalmazza, benne az 5-9. számú harcgyakorlatokkal. 

A harcgyakorlatok időpontjai és helyszínei a következők voltak:

5. harcgyakorlat: 
1933. március 7. - Békéscsaba térsége
6. harcgyakorlat:
1933. március 10. - Nyíregyháza-Hajdúnánás környéke
7. harcgyakorlat: 
1933. március 14. - Gyöngyös-Verpelét térsége
8. harcgyakorlat:
1933. március 21. - Mosonmagyaróvártól északra, Halászi-Bezenye területe
9. harcgyakorlat:
1933. március 23. - Kőszeg-Nemescsó vonala.

15 cm-es 31 M gépvontatású tarack a Don-kanyarban, 1942

Dokumentumok:

A 6. számú téli menet- és harcgyakorlat (1933. III. 2-15.):

A gyakorlathoz tartozó 5-7. számú harcgyakorlatok:

A 7. számú téli menet és harcgyakorlat (1933. III. 19-28.):

A gyakorlathoz tartozó 8-9. számú harcgyakorlatok:

Rövidítések:  

ált. = általános
b. = bal
bizt. = biztosítás
csap. = csapatok
D. = dél
É. = észak
elg. = ellenséges
Elg. = ellenség
eog. = előretolt osztag
eő. = előőrs
evéd. = elővéd
fejőr. = felderítő járőr
gk. = gépkocsi
gv. = gépvontatású
gy.e. = gyalogezred
gyság. = gyalogság
gy.tér = gyakorló tér
h = óra
hds. = hadsereg
hop. = hadosztály parancsnokság
hu. = huszár
I = perc
j. = jobb
k. = könnyű
K. = kelet
kat. = katonai
köv. = következő
lakt. = laktanya
m. = menet
mjr. = major
Ny. = nyugat
oszt. = osztály
ovéd. = oldalvéd
Ö. = önálló
ök. = összeköttetés
őrgy. = őrnagy
pc. = páncélos
pcs. = parancs
pk. = parancsnokság, parancsnok
pótl. /= pótlás
psz. = puszta
R. = rendű
sz. = számú
szak. = szakasz
szd. = század
szds. = százados
tád. = támadás
tám. = támogató
tar. = tarackos
tny. = tanya
Tü. = tüzérség
ü. = üteg
üz.a. = üzemanyag
véd. = védelem
zlj. = zászlóalj

Tüzérségi menet- és harcgyakorlat dokumentumai 1932-33-ból, II. rész

Tüzérségi menet- és harcgyakorlat 

dokumentumai 1932-33-ból, II. rész

Még augusztusban tettem közzé az első adagot a Magyar királyi „Bercsényi Miklós”ⁱ 1. honvéd tüzérosztály 1933. elején elvégzett téli kísérleti menet- és harcgyakorlatairól, s terveim szerint havonta egy-egy bejegyzést ennek szenteltem volna. Azonban elég sűrű volt a szeptember, s nem maradt rá időm. Most azonban itt a folytatás, mely során a 3. 4. és 5. menetgyakorlatok, illetve az 5. menetgyakorlat során megrendezett 1-4. harcgyakorlatok dokumentumait teszem közzé. A harcgyakorlatok egy-egy háborús harccselekményt szimuláltak, melyeket a Dunántúlon folytattak le 1933. februárjában. Ez mindösszesen 18 oldalnyi anyagot jelent. A dokumentumokat szkennelve igyekeztem közölni, ám egy részét fotózni voltam kénytelen, mivel túl nagyok voltak ahhoz, hogy rongálás nélkül a szkennerbe tudjam gyömöszölni, s ezért kétféle színben pompáznak.

A harcgyakorlatok időpontjai és helyszínei a következők voltak:
1. harcgyakorlat: 
1933. február 18. - Mecsek térsége
2. harcgyakorlat:
1933. február 19. - Kaposvártól nyugatra
3. harcgyakorlat: 
1933. február 20. - Kiskomárom-Balatonmagyaród térsége
4. harcgyakorlat:
1933. február 23. - Füle, Várpalotától délre

Folytatás hamarosan az utolsó adaggal!

Gépesített tüzérségi löveg a magyar honvédségben, Pavesi vontatóval
Fortepan, Id. Konok Tamás fényképe (42978)

Dokumentumok

A 3. téli menetgyakorlat (1933. I. 24-28.):

A 4. téli menetgyakorlat (1933. II. 4-10.):

Az 5. téli menet- és harcgyakorlat (1933. II. 16-24.):

Az 5. menet- és harcgyakorlathoz tartozó 4 harcgyakorlat leírása:

Minthogy volt, aki a rövidítések feloldásával nehezebben boldogult legutóbb, ezért készítettem egy összeállítást erről. Ez már csak azért is indokolt, mivel a harcgyakorlatok leírásában különösen gyakoriak a rövidítések.

Rövidítések:  

ált. = általános
b. = bal
bizt. = biztosítás
csap. = csapatok
D. = dél
É. = észak
elg. = ellenséges
Elg. = ellenség
eog. = előretolt osztag
eő. = előőrs
evéd. = elővéd
fejőr. = felderítő járőr
gv. = gépvontatású
gy.e. = gyalogezred
h = óra
hds. = hadsereg
hop. = hadosztály parancsnokság
hu. = huszár
I = perc
j. = jobb
k. = könnyű
K. = kelet
köv. = következő
lakt. = laktanya
m. = menet
mjr. = major
Ny. = nyugat
oszt. = osztály
ovéd. = oldalvéd
Ö. = önálló
ök. = összeköttetés
őrgy. = őrnagy
pcs. = parancs
pk. = parancsnokság
psz. = puszta
sz. = számú
szak. = szakasz
szd. = század
szds. = százados
tád. = támadás
tám. = támogató
tar. = tarackos
Tü. = tüzérség
ü. = üteg
üz.a. = üzemanyag
véd. = védelem
zlj. = zászlóalj

A Bercsényi-tüzérek plakettje

(signum-laudis.hu)

Tüzérségi menet- és harcgyakorlat dokumentumai 1932-33-ból, I. rész

Tüzérségi menet- és harcgyakorlat 

dokumentumai 1932-33-ból

Valamikor az év első felében kaptam egy kedves könyvtárba járó hölgytől egy náluk előkerült iratcsomót, melyet ezúton is köszönök! Nyilván a család valamelyik felmenőjétől maradhatott a padláson és amely érdekes lenyomata a két világháború közötti magyar honvédség működésének. A csomó a Magyar királyi „Bercsényi Miklós”ⁱ 1. honvéd tüzérosztály 1933. elején elvégzett téli kísérleti menet- és harcgyakorlatainak részletes tervezete. A gyakorlatokra a tervezet szerint 1933. január 11. és március 28. között került sor, mely során először 4 menet- majd 3 menet- és harcgyakorlatra került sor az ország különböző tájain. A gyakorlatok időtartama egy-egy alkalom során 4 és 14 nap között váltakozott, összesen 51 napot tett ki. A fogalmazvány 1932. decemberében készült el , annak nálam lévő példánya az 1. üteg II. szakaszának parancsnokáé lehetett. A gyakorlatsorozat során a tervezéskor ügyeltek a fokozatosságra, először könnyebb terepen és rövidebb időtartamra vitték ki a tüzéreket, majd fokozatosan nőtt a terhelés. A gyakorlatok a következő sorrendben történtek időpont, hely és távolság szerint:

1. menetgyakorlat: Alföld, 4 nap (325 km)
2. menetgyakorlat: Dunántúl, 4 nap (333 km)
3. menetgyakorlat: Nógrád-Mátra, 5 nap (52 km)
4. menetgyakorlat: Alföld, 6 nap (540 km)
5. menet- és harcgyakorlat: Dél- és Délkelet-Dunántúl, 9 nap (685 km)
6. menet- és harcgyakorlat: Alföld és Északkelet-Magyarorzság 14 nap (1056 km)
7. menet- és harcgyakorlat: Nyugat-Dunántúl, 9 nap (706 km)

A gyakorlatok során a tervezet 3997 km-re számolt, melyből 3402 km esett különböző minőségű műutakra és 595 km földutakra és terepre. A fokozatos terhelési növelésre azért is szükség volt a leírás szerint, mert az 1932. október 1.-én bevonult legénység esetében csak így lehetett megoldani, hogy arra alkalmassá váljon. A gyakorlatsorozat voltaképpen egy kísérlet része volt, amely során egyrészt össze akarták vetni a nyári gyakorlatok során nyert információkat a télivel, másrészt érdekelte a honvédséget, hogy az egész évre betervezett 13000 km-es út miként hat a lövegek, műszerek és a legénység állapotára.

A „Bercsényi Miklós” 1. honvéd tüzérosztály részéről a gyakorlatban az 1. gépvontatású üteg vett részt, ezért a gyakorlat egyes etapjaihoz részletes üzemanyag-kimutatást csatoltak. Például az 1. számú téli menetgyakorlat esetén a gépvontatású üteg mellé egy Rába-Krupp tehergépkocsitⁱⁱ állítottak be, amely az üzemanyagot szállította (6 hordó = 1200 liter motalkóⁱⁱⁱ).

Rába-Krupp tehergépkocsi, 1934-ben a 10-es főúton
(Fortepan, 71044)

Pár mondat a Horthy-korszak tüzérségének kialakulásáról, és a tüzérosztályól

Az első világháborút követő zavaros időszak lezárultával 1921-től elkezdődhetett a Magyar királyi honvédség megszervezése, ám ez a békeszerződés megkötései, igencsak korlátozott lehetőségek és az Antant katonai ellenőrzése miatt csak igen nehezen ment. 1921-ben az országot katonai körletekre osztották, melyekben egy-egy vegyesdandár-parancsnokságot hoztak létre (I. Budapest, II. Székesfehérvár, III. Szombathely, IV. Kaposvár, V. Szeged, VI. Debrecen, VII. Miskolc).^iv A vegyesdandárokba elméletileg két gyalogezred, egy kerékpáros zászlóalj, egy huszárszázad, egy tüzérosztály, egy híradó század, egy vonat- és egy autóbusz osztag tartozott volna, de ez így nem valósult meg. Ami számunkra érdekes, az a budapesti I. vegyesdandár-parancsnokság, amelybe például 1921. júniusában két tüzérosztály is be volt osztva, Budapesten, míg Hajmáskéren, a tüzérparancsnokság mellett egy aknavető század, ősztől pedig egy tüzérosztály állomásozott. Egy tüzérosztály ekkor három könnyűütegből és egy aknavető századból állt, előbbiek egy-egy 4 löveges ütegből (7.5 cm-es hegyi ágyús, 8 cm-es tábori ágyús és 10 cm-es tábori tarackos ütegek) tevődtek össze, míg az aknavetős század elméletileg 10, gyakorlatilag 5 db 14 cm-es vetővel rendelkezett.^v A katonai ellenőrzés 1927-es megszűnte után megkezdődött a tüzérség fejlesztése, de ennek hatása csak lassan érvényesült. 1930-ban a vegyesdandárokon belül tüzérezredeket állítottak fel, melyek alá besorolták a tüzérosztályokat, s kiegészítették azokat mérőszázadokkal.

Nem rendelkezem pontos adatokkal, de az nyilvánvaló, hogy az egész osztály nem lett gépesítve 1933-ra, mert az 1934-es Sporthét során a Budapesti Hírlap szerint^vi a közönséget lenyűgözte a budapesti tüzérosztály lovassági bemutatója, és tüzéreinek ügyessége, és még 1937-ben is ágyús hajtásbemutatókat hajtanak végre a mezőgazdasági kiállításon a budapesti tüzérek.^vii A tüzérosztály parancsnoka ekkor vitéz Vécsey Aladár alezredes,^viii a „bercsényisek” otthona az Andrássy Gyuláról elnevezett laktanya volt a Hungária körút 7-9 alatt.^ix A tüzérosztálynak saját ünnepnapja volt, melyet az 1704-es szomolányi ütközet emlékére május 28-ra tettek. Ezt évről évre ünnepélyes keretek között tartották meg, díszsortüzekkel, bemutatókkal, sportversenyekkel és díszebéddel.^x

Az 1. honvéd tüzérosztály díszszemléje 1934-ben József herceg előtt
(Pesti Hírlap képes melléklete, 1934. 226.o.)

Jegyzetek: 

i Az addig M. kir. 1. honvéd tüzérosztály 1930-ban vette fel Bercsényi Miklós nevét, mikor a honvédség összes alakulata történelmi hősökről kapott új elnevezést. 3000//elnökség – 1930. számú körrendelet. Lásd: Honvédségi Közlöny, 1930. 6. sz. 51-52.o. + melléklet.

ii Hogy pontosan melyik változatát, az nem derül ki a szövegből. A típusokra lásd: Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története. Bp.: Közlekedési dokumentációs vállalat, 1980. 21-26.o.

iii A motalkó a tiszta szesszel, rendszerint etil-alkohollal (10-20%) kevert benzin volt, a korban még gyakori üzemanyag.  

iv Az itteni és alábbi adatok a csapatok elhelyzéséről innen vannak: Csima János: A Horthy-hadsereg diszlokációja 1920-1941 között. In: HK, 1971. 3. sz. 528-544

v Lásd: Tóth Sándor: A Horthy-hadsereg szervezete (1920-1944) I. In: HK. 1958. 1-2. sz. 55.o.

vi Háborús játék a Hadsereg Sporthét záróünnepén. In: Budapesti Hírlap, 1934. július 3. 7.o.

vii Köztelek, 1937. 29-30. sz. 322.o.

viii Vécsei és nagyszőllősi vitéz Vécsey Aladár (1887-1950). 1941-ben a pécsi IV. hadtest tüzérségi parancsnoka, mint vezérőrnagy, később tábornagy. A világháborút követően az Egyesült Államokba emigrált, New Yorkban halt meg.

ix A Hungária körúton lévő egykori tüzérlaktanyákról: http://egykor.hu/budapest-x--kerulet/tuzerlaktanyak-a-hungaria-koruton/3892

x Egy példa erre: Budapesti Hírlap, 1932. május 25. 8.o.

Most pedig következzen az első adag a dokumentumokból!

Összefoglaló a menet- és harcgyakorlatokról:

Az 1. számú téli menetgyakorlat:

A 2. számú téli menetgyakorlat:

Folytatás következik!