Tüzérségi menet- és harcgyakorlat
dokumentumai 1932-33-ból
Valamikor az év első felében kaptam egy kedves könyvtárba járó hölgytől egy náluk előkerült iratcsomót, melyet ezúton is köszönök! Nyilván a család valamelyik felmenőjétől maradhatott a padláson és amely érdekes lenyomata a két világháború közötti magyar honvédség működésének. A csomó a Magyar királyi „Bercsényi Miklós”i 1. honvéd tüzérosztály 1933. elején elvégzett téli kísérleti menet- és harcgyakorlatainak részletes tervezete. A gyakorlatokra a tervezet szerint 1933. január 11. és március 28. között került sor, mely során először 4 menet- majd 3 menet- és harcgyakorlatra került sor az ország különböző tájain. A gyakorlatok időtartama egy-egy alkalom során 4 és 14 nap között váltakozott, összesen 51 napot tett ki. A fogalmazvány 1932. decemberében készült el , annak nálam lévő példánya az 1. üteg II. szakaszának parancsnokáé lehetett. A gyakorlatsorozat során a tervezéskor ügyeltek a fokozatosságra, először könnyebb terepen és rövidebb időtartamra vitték ki a tüzéreket, majd fokozatosan nőtt a terhelés. A gyakorlatok a következő sorrendben történtek időpont, hely és távolság szerint:
- menetgyakorlat: Alföld, 4 nap (325 km)
- menetgyakorlat: Dunántúl, 4 nap (333 km)
- menetgyakorlat: Nógrád-Mátra, 5 nap (52 km)
- menetgyakorlat: Alföld, 6 nap (540 km)
- menet- és harcgyakorlat: Dél- és Délkelet-Dunántúl, 9 nap (685 km)
- menet- és harcgyakorlat: Alföld és Északkelet-Magyarorzság 14 nap (1056 km)
- menet- és harcgyakorlat: Nyugat-Dunántúl, 9 nap (706 km)
A gyakorlatok során a tervezet 3997 km-re számolt, melyből 3402 km esett különböző minőségű műutakra és 595 km földutakra és terepre. A fokozatos terhelési növelésre azért is szükség volt a leírás szerint, mert az 1932. október 1.-én bevonult legénység esetében csak így lehetett megoldani, hogy arra alkalmassá váljon. A gyakorlatsorozat voltaképpen egy kísérlet része volt, amely során egyrészt össze akarták vetni a nyári gyakorlatok során nyert információkat a télivel, másrészt érdekelte a honvédséget, hogy az egész évre betervezett 13000 km-es út miként hat a lövegek, műszerek és a legénység állapotára.
A „Bercsényi Miklós” 1. honvéd tüzérosztály részéről a gyakorlatban az 1. gépvontatású üteg vett részt, ezért a gyakorlat egyes etapjaihoz részletes üzemanyag-kimutatást csatoltak. Például az 1. számú téli menetgyakorlat esetén a gépvontatású üteg mellé egy Rába-Krupp tehergépkocsitii állítottak be, amely az üzemanyagot szállította (6 hordó = 1200 liter motalkóiii).
 |
| Rába-Krupp tehergépkocsi, 1934-ben a 10-es főúton (Fortepan, 71044) |
Pár mondat a Horthy-korszak tüzérségének kialakulásáról, és a tüzérosztályól
Az első világháborút követő zavaros időszak lezárultával 1921-től elkezdődhetett a Magyar királyi honvédség megszervezése, ám ez a békeszerződés megkötései, igencsak korlátozott lehetőségek és az Antant katonai ellenőrzése miatt csak igen nehezen ment. 1921-ben az országot katonai körletekre osztották, melyekben egy-egy vegyesdandár-parancsnokságot hoztak létre (I. Budapest, II. Székesfehérvár, III. Szombathely, IV. Kaposvár, V. Szeged, VI. Debrecen, VII. Miskolc).iv A vegyesdandárokba elméletileg két gyalogezred, egy kerékpáros zászlóalj, egy huszárszázad, egy tüzérosztály, egy híradó század, egy vonat- és egy autóbusz osztag tartozott volna, de ez így nem valósult meg. Ami számunkra érdekes, az a budapesti I. vegyesdandár-parancsnokság, amelybe például 1921. júniusában két tüzérosztály is be volt osztva, Budapesten, míg Hajmáskéren, a tüzérparancsnokság mellett egy aknavető század, ősztől pedig egy tüzérosztály állomásozott. Egy tüzérosztály ekkor három könnyűütegből és egy aknavető századból állt, előbbiek egy-egy 4 löveges ütegből (7.5 cm-es hegyi ágyús, 8 cm-es tábori ágyús és 10 cm-es tábori tarackos ütegek) tevődtek össze, míg az aknavetős század elméletileg 10, gyakorlatilag 5 db 14 cm-es vetővel rendelkezett.v A katonai ellenőrzés 1927-es megszűnte után megkezdődött a tüzérség fejlesztése, de ennek hatása csak lassan érvényesült. 1930-ban a vegyesdandárokon belül tüzérezredeket állítottak fel, melyek alá besorolták a tüzérosztályokat, s kiegészítették azokat mérőszázadokkal.
Nem rendelkezem pontos adatokkal, de az nyilvánvaló, hogy az egész osztály nem lett gépesítve 1933-ra, mert az 1934-es Sporthét során a Budapesti Hírlap szerintvi a közönséget lenyűgözte a budapesti tüzérosztály lovassági bemutatója, és tüzéreinek ügyessége, és még 1937-ben is ágyús hajtásbemutatókat hajtanak végre a mezőgazdasági kiállításon a budapesti tüzérek.vii A tüzérosztály parancsnoka ekkor vitéz Vécsey Aladár alezredes,viii a „bercsényisek” otthona az Andrássy Gyuláról elnevezett laktanya volt a Hungária körút 7-9 alatt.ix A tüzérosztálynak saját ünnepnapja volt, melyet az 1704-es szomolányi ütközet emlékére május 28-ra tettek. Ezt évről évre ünnepélyes keretek között tartották meg, díszsortüzekkel, bemutatókkal, sportversenyekkel és díszebéddel.x
 |
| Az 1. honvéd tüzérosztály díszszemléje 1934-ben József herceg előtt (Pesti Hírlap képes melléklete, 1934. 226.o.) |
Jegyzetek:
i Az addig M. kir. 1. honvéd tüzérosztály 1930-ban vette fel Bercsényi Miklós nevét, mikor a honvédség összes alakulata történelmi hősökről kapott új elnevezést. 3000//elnökség – 1930. számú körrendelet. Lásd: Honvédségi Közlöny, 1930. 6. sz. 51-52.o. + melléklet.
ii Hogy pontosan melyik változatát, az nem derül ki a szövegből. A típusokra lásd: Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története. Bp.: Közlekedési dokumentációs vállalat, 1980. 21-26.o.
iii A motalkó a tiszta szesszel, rendszerint etil-alkohollal (10-20%) kevert benzin volt, a korban még gyakori üzemanyag.
iv Az itteni és alábbi adatok a csapatok elhelyzéséről innen vannak: Csima János: A Horthy-hadsereg diszlokációja 1920-1941 között. In: HK, 1971. 3. sz. 528-544
v Lásd: Tóth Sándor: A Horthy-hadsereg szervezete (1920-1944) I. In: HK. 1958. 1-2. sz. 55.o.
vi Háborús játék a Hadsereg Sporthét záróünnepén. In: Budapesti Hírlap, 1934. július 3. 7.o.
vii Köztelek, 1937. 29-30. sz. 322.o.
viii Vécsei és nagyszőllősi vitéz Vécsey Aladár (1887-1950). 1941-ben a pécsi IV. hadtest tüzérségi parancsnoka, mint vezérőrnagy, később tábornagy. A világháborút követően az Egyesült Államokba emigrált, New Yorkban halt meg.
ix A Hungária körúton lévő egykori tüzérlaktanyákról: http://egykor.hu/budapest-x--kerulet/tuzerlaktanyak-a-hungaria-koruton/3892
x Egy példa erre: Budapesti Hírlap, 1932. május 25. 8.o.
Most pedig következzen az első adag a dokumentumokból!
Összefoglaló a menet- és harcgyakorlatokról:
Az 1. számú téli menetgyakorlat:
A 2. számú téli menetgyakorlat:
Folytatás következik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése