Források a világháborús japán háborús tervezésről, 1941

 Források a világháborús japán háborús tervezésről, 1941 

Az elmúlt hetek elsősorban előadásokkal teltek számomra - hamarosan egy megy fel a tervek szerint youtube-ra -, de azért foglalkoztam a blogra készülő anyagokkal is. A Szuez elleni török támadásról készül az írás, de mivel nem volt olyan összefüggő forrás, amit érdemes lett volna ide felpakolni, inkább egy második világháború japán forrásválogatás következik most, amely Japán háborút megelőző tervezgetésébe enged bepillantást, melyeket némi kommentárral közlök (dölt betűvel az eredeti forrás) angolból ferdítve-fordítva. 

Jó szórakozást!

1.

Az 1941-es japán támadás egyik fő kiváltó oka az Egyesül Államokkal szembeni bizalmatlanság volt. A két állam konfliktusa az Első világháborúig vezethető vissza, amikor mindkét hatalom maga igyekezett betölteni a német vereség okozta űrt a térségben. Japán ekkor szerezte meg az Egyenlítőtől északra fekvő német gyarmatok feletti ellenőrzést, amely veszélyeztette az USA tengeri útvonalát gyarmatára, a Fülöp-szigetekhez. Egyértelmű lett, hogy a következő ellenfél Amerika lesz a szigetország számára, s különösen fenyegetőnek látszott az 1940-től kezdődő amerikai haderőfejlesztés. 1941. februárjában a hírszerzés adatai alapján összefoglaló készült az Egyesült Államok légierejének fejlesztési terveiről, amely elég vészjósló volt Japán számára, amely ebben az időben alig 4400 katonai repülőgéppel rendelkezett.

A japán haditengerészet összefoglalója az Egyesült Államok Légierejének fegyverkezéséről, 1941. februárⁱ

1. Jelenlegi erő

Az élvonalbeli repülőgépek száma körülbelül 3500 a hadseregnél és 2200 a haditengerészetnél. Az Egyesült Államok jelenlegi gyártási kapacitása katonai repülőgépek terén 15-20000 repülőgép évenként.

2. Jelenlegi tervek

1. A hadsereg és a haditengerészet összesen 50000 élvonalbeli repülőgépből álló egységet fog kialakítani és fenntartani 1945 júliusára. A cél az éves gyártási kapacitás évi 50000-re való kiépítése, és 1942 áprilisára az éves gyártási kapacitást 35000-re kell növelni.

2. A haditengerészet célja légi szolgálata számára a háborús előkészületek során egy 15000 frontvonalbeli repülőgépből álló erő kialakítása. Kezdetnek a pilóták számát kell 18500-ra emelni, és egy 10000 repülőgépből álló légierőt kell szervezni 1944 júniusáig.

3. A hadsereg kezdésnek 36000-re fogja növelni pilótáinak számát, és egy 25000 repülőgépből álló erőt formál 1942 végére.

4. A civil pilóták száma jelenleg 42000 és az 1941-es pénzügyi év végére 45000 új pilótát kell kiképezni.

3. A légierő növelésének kilátásai

1. A repülőgépgyártási kapacitás növelése a tervek szerint lehetséges. Ugyanígy a pilóták [számának] növelése, a jelenlegi 3850 ember 1945 júliusára 25000-re fog növekedni.

2. A Nagy Britannia támogatására szolgáló [katonai] gépek gyártása nagy mértékben hátráltatja a hadsereg számára készülő repülőgépgyártást. A repülőszemélyzet [tervek szerinti] kiképzése szintén nehézkesnek látszik, az 1942 végére tervezett 25000 repülőgépből álló légierő körülbelül egy évet késni fog.

3. A számos nehézség ellenére, a repülőgépgyártási kapacitás bővítése többé-kevésbé a tervek szerint halad.

4. Légitámaszpontok építése a csendes-óceáni szigeteken

A következő légi útvonalak várhatóan egy-két éven belül elkészülnek:

A középső légi útvonal: Hawaii, Midway-sziget, Wake-sziget, Guam, Manila, Hongkong és Szingapúr.

A déli repülési útvonal: Hawaii, Palmyra-atoll, Kanton-sziget, Tutuila-sziget, Port Moresby, Port Darwin és Szingapúr.

A Hawaiion és más csendes-óceáni szigeteken a bázisok előkészítése folyamatosan halad előre, és 1944-re Hawaiit egy nagy flotta hadműveleti központjává alakítják, és más csendes-óceáni szigetek is légi- és tengerészeti bázisokká alakulnak át.

Japán bombázók a Fülöp-szigetek felett

2.

1941. januárjában a japán hadsereg vezérkara hadijátékot tartott a katonai főiskolaⁱⁱ repülésre szakosodott hallgatóival. A szimulációt Tanikava Kazuo alezredes állította össze, aki a katonai főiskola stratégia tanára volt. A hadijáték levezetőjének egy másik tanárt, Mijosi Jaszujuki ezredest neveztek ki. A gyakorlat során egy Malájföld elleni offenzívát kellett modellezni Francia-Indokína és Thaiföld felől. A hadijáték során a támadóknak egy 4 hadosztályból álló hadsereg és egy „légiflotta”ⁱⁱⁱ állt rendelkezésükre, utóbbi 11 vadászrepülő századból, 5 könnyű bombázószázadból, 9 nehéz bombázószázadból és 6 felderítőszázadból tevődött össze. A hadijáték során nagyjából a később, 1941. decemberében bemutatott inváziót szimulálták, s ez alapján a következő tanulságokat fogalmazták meg:

Japán kalkulációk a Malájföld elleni támadás során várható repülőgépveszteségekről, 1941. január^iv

1. A repülőgép bevetések [várható] száma:

(1) A Francia-Indokína déli része elleni hadművelet során: Egy repülés naponta körülbelül tíz napon keresztül.

(2) A malájföldi hadjárat során:

Első hónap:

- Vadászrepülőgépek: két repülés naponta harminc napon keresztül

- Egyéb típusok: egy repülés naponta harminc napon keresztül.

Második hónap:

- Az első hónapinak a fele

Harmadik hónap:

- Az első hónapinak a harmada

2. A Malájföld elleni hadművelet várható veszteségeinek becslése:

Légi egység típusa	Vadászgépek és nehéz bombázók	Könnyű bombázók és felderítő gépek
Első hónap	20%	15%
Második hónap	15%	10%
Harmadik és negyedik hónap	10% mindegyik	10% mindegyik

3. A hadművelethez kellő hadianyag felhalmozása Thaiföldön és Francia-Indokínában szükséges. Fontos, hogy amennyire lehetséges előre koncentráljunk ugyanannyi tartalék repülőgépet, amennyi frontvonalbeli repülőgép van.

A négy hónapos hadművelethez negyvenezer kilóliter repülőgép-üzemanyag szükséges.

4. Hatékony lenne hajók átépítése és a hajófedélzeten repülőgépdepók kialakítása a [repülőgép] hajtóművek javítására.

5. Erősítések a repülőszemélyzet veszteségeinek pótlására:

Pilóták: 210 ember (amiből 78 fő az első hónapban)

Egyebek: 300 ember (amiből 110 fő az első hónapban)

3.

A japán hírszerzés természetesen igyekezett felméri ellenfeleinek erejét a térségben, s úgy látta, hogy 1941-ben még képes lesz elbánni azzal. A hírszerzési eredmények értékelése során különösen fontosnak tartották a légierők helyzetét.

Japán jelentés a Dél-Kínai-tenger térségében lévő légierők helyzetéről, 1941. június eleje^v

A Fülöp-szigetek:

Az Egyesül Államok bővíti légi támaszpontjait a Fülöp-szigeteken, és azok kapacitása három vagy négy hónapon belül a másfélszerese vagy kétszerese lesz a jelenleginek. Az Egyesült Államok frontvonalbeli repülőgépeinek száma jelenleg 166 (megjegyzés: egy másik forrás 132-t jelez, benne 80 vadászgéppel), amiből mintegy száz repülőgép tűnik elsőrangúnak.

Brit Malájföld:

A brit légierő Malájföldön, Szingapúrral a központban jelenleg 248 frontvonalbeli repülőgéppel rendelkezik (68 bombázó, 28 torpedóvető, 56 vadászgép, 10 repülőcsónak, 86 földről üzemelő felderítő gép), és a számok három hónapon belül másfélszeresére fognak növekedni.

Holland Kelet-India:

Jelenleg 249 frontvonalbeli repülőgép van Holland Kelet-Indiában (81 bombázó, 66 vadászgép, 30 repülőcsónak és 60 felderítő repülőgép). Mostantól számítva három hónapon belül ehhez körülbelül száz amerikai repülőgép fog érkezni.

(Megjegyzés: Egy másik forrás azt jelentette, hogy 500 repülőgép van Holland Kelet-Indiában.)

Egyéb [térségek]:

A Becslések szerint a brit légierő repülőgépeinek száma Burmában nagyjából 50, Indiában körülbelül 200, Ausztráliában nagyjából 400 (amiből 150-et a tengeren túlra telepítettek), és Új-Zélandon pedig körülbelül 100.

[Megjegyzés]: Ebben az időben feltételezték, hogy körülbelül 200 repülőgép volt Thaiföldön, és 150 Francia-Indokínában. A fenti számok mindösszesen körülbelül 2000-re tehetőek, ami mintegy 700 repülőgépes növekedést jelent az előző év júliusának számaihoz képest.

A japán főparancsnokság ülése, balra a haditengerészet,
jobbra a hadsereg vezető, középen a császár

4.

A japán hadsereg és a haditengerészet két egymástól eltérő haditervet dolgozott ki a Délkelet-Ázsia elfoglalására, s mindkettő saját magára osztotta a főszerepet. Míg a haditengerészet az óramutató járásával megegyezően először a Fülöp-szigetek, majd Holland Kelet-India, végül Szingapúr elleni sorrendet követett volna, a hadsereg a Malájföldön át Szingapúrnak történő offenzívával nyitott volna, óramutató járásával ellentétesen. Mindkét haditerv a maga szempontjából helyes volt, de kérdéses volt, hogy lehet-e egy időben végrehajtani mindkettőt. Végül a szimultán támadás mellett döntöttek. Már ennek keretében tartottak újabb hadijátékot 1941. augusztus 14-15-én a hadsereg vezérkara Hattori Takusiró^vi vezetése mellett, aki a vezérkar hadműveleti szekciójának főnöke volt. E hadijátékban a déli támadás terve a következő volt:

Az 1941. augusztus 14-15-i hadijáték a déli offenzíváról^vii

1. Az ellenség helyzetének értékelése

1. A Fülöp-szigetek térsége

   Haderő: A reguláris hadsereg 40000 ember körüli és nagyjából 160 repülőgép

2. Malájföld térsége

   Haderő: A reguláris hadsereg 60-70000 fő körüli, az önkéntes haderő körülbelül 20000 ember, és nagyjából 200 repülőgép

3. Holland Kelet-India térsége

   Haderő: Körülbelül 70000 ember, és nagyjából 200 repülőgép

2. Az alkalmazandó erő

1. A hadsereg

   Körülbelül tíz hadosztály és két számozott légiflotta (kb. 600 repülőgép)

2. Az egyes térségekben alkalmazandó erők

   Francia-Indokína: egy hadosztály

   Malájföld: öt hadosztály és egy számozott légiflotta

   Fülöp-szigetek: két hadosztály és egy számozott légiflotta

   Holland Kelet-India: három hadosztály (amiből egy hadosztály másodszor lesz bevetve^viii)

3. A hadműveletek vázlata

1. A hadműveletek a Fülöp-szigetek és Malájföld ellen párhuzamosan indulnak meg.

2. Az alkalmazandó légierőnek kétszer vagy háromszor akkorának kell lennie, mint az ellenségé, amellyel közvetlenül találkozik. Ez okból kifolyólag a különböző területekre szétosztott repülőgépek számát hozzávetőlegesen körülbelül 390-re kell tenni Mandzsúriában, nagyjából 70-100-ra Kínában és körülbelül 670-re délen.

3. A Fülöp-szigetek elleni hadművelet Tajvanról fog indulni. Először Luzont kell elfoglalni, és Manilát másfél hónap alatt kell megadásra kényszeríteni.

4. A Malájföld ellen [operáló egységek] Dél-Thaiföldön szállnak partra és elfoglalják Szingapúrt körülbelül száz nap alatt.

5. A Holland Kelet-India elleni hadműveletet a Fülöp-szigetek déli részéről és Szumátráról egyaránt végrehajtják. A cél Jáva elfoglalásának végrehajtása az ellenségeskedés megkezdésétől számított öt hónapon belül.

6. Az elfoglalni szándékozott terület nagyjából a Fülöp-szigetekre, Brit Malájföldre és Holland Kelet-Indiára terjed ki. A Burma elleni hadművelet légi hadműveletekre és Burma déli részének elfoglalására korlátozódik, összhangban azzal a céllal, hogy megakadályozza [az ellenség] beavatkozását onnan a malájföldi hadműveletekbe.

4. A légierő alkalmazása

1. Malájföld térsége

   A Harmadik légiflotta körülbelül 350 repülőgépe, és a [haditengerészet] Tizenegyedik légiflottájának egy eleme körülbelül 100 repülőgéppel (egy-egy légi csoport közepes méretű szárazföldi bázisú támadó gépekből és vadászgépekből)

2. A Fülöp-szigetek térsége

   Az Ötödik légiflotta körülbelül 250 repülőgépe, és a [haditengerészet] Tizenegyedik légiflottájának nagyjából 200 repülőgépe (leszámítva két légi csoportot szárazföldi bázisú támadó gépekből és egy légi csoport vadászgépet)

3. A Malájföld és Fülöp-szigetek térségében lévő ellenséges légierő megsemmisítését célzó légi hadjárat körvonalait a még nem vázolták fel.

5.

Miután Japán légitámaszpontokat létesített Francia-Indokínában 1941 nyarára, az Egyesült Államok totális olajembargót hirdetett a szigetország ellen. Korábban is volt már korlátozás, amely elsősorban magas oktánszámú üzemanyagokra és szerszámgépekre vonatkozott (utóbbiakat Japán szinte kizárólag az USA-ból szerzett be eddig), de a teljes embargó már óriás fenyegetést jelentett Japán nagyhatalmi presztízsére, hiszen saját magának nem volt saját olajlelőhelye, és az amerikaiak nyomására Hollandia is egyre kevésbé szállított Holland Kelet-Indiából. Az olajembargó kényszerítő erővel hatott a japán döntéshozókra, mivel készleteik korlátozottak voltak, és a haditengerészet és a hadsereg gyorsan felélte azokat békeidőben is. Vagy háborúban kellett megszereznie a birodalmi léthez szükséges nyersanyagokat, vagy tárgyalásokkal, de mindenképpen gyorsan. A japán kormány és a hadvezetés szeptember 6-án körvonalazta a nemzetpolitikai célkitűzéseit ennek szellemében.

A Japán birodalom nemzetpolitikájának körvonalai, 1941. szeptember 6.^ix

Tekintettel a jelenlegi kritikus helyzetre, különös tekintettel az Egyesült Államok, Britannia, Hollandia és mások Japánnal szembeni offenzív magatartására, a Szovjetunió helyzetére, és a birodalom nemzeti erejének ellenállóképességére, a jelenlegi változó helyzetre való tekintettel a következőképpen vázoljuk fel nemzeti politikánkat a déllel szemben:

1. Az önfenntartás és önvédelem érdekében a [birodalomnak] nagyjából október végéig be kell fejeznie teljesen a háborús előkészületeket, azon elhatározáson alapulva, hogy nem fog visszariadni egy Egyesült Államok [Nagy Britannia és Hollandia] elleni háborútól.

2. A fentiekkel összhangban a birodalom minden lehetséges diplomáciai eszközt felhasználva törekszik követeléseinek teljesítéséhez az Egyesült Államokkal és Britanniával szemben.

   A minimális követelések, amelyeket a birodalomnak el kell érni az Egyesült Államokkal (Britanniával) folytatott tárgyalások során, és a határok amelyek még elfogadhatóak ezekkel kapcsolatban, külön lapon olvashatóak.

3. Abban az esetben, amennyiben október elejéig nincs kilátás arra, hogy ezeket az előző pontban említett követeléseket diplomáciai tárgyalások során teljesítsék, [a birodalom] el fogja határozni, hogy háborúba kezd az Egyesült Államokkal (Britanniával és Hollandiával).

   A mostani déllel kapcsolatos politikánktól eltérő politikánkat a korábban meghatározott nemzeti politikával összhangba kell hozni. Mindenekelőtt minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió ne alkosson egyesült frontot Japán ellen.

Nagano Oszami admirális

6.

Ugyanezen a megbeszélésen a birodalmi haditengerészet vezérkari főnöke Nagano Oszami admirális^x a haditengerészet szempontjából fejtette ki meglátásait.

A haditengerészet vezérkari főnökének helyzetelemzése, 1941. szeptember 6.^xi

A birodalom jelenlegi napjaiban az alapvető katonai hadianyagok, mint az olaj és egyebek napról napra fogynak. Ha valamit nem teszünk, és Japán nem lesz képes kimenekülni szorult helyzetéből, megnyomorodik rövid időn belül. A világhatalmak háborús előkészületei - különösen az Egyesült Államoké -, rohamosan gyorsulnak fel, és Japán számára nehézzé válik megbirkózni vele a jövő év második felére. Ezért, ha a háború elkerülhetetlenné válik, nem hagyhatunk ki egyetlen lehetőséget sem, hogy agresszív hadműveletekkel megtaláljuk a kiutat ebből a végzetes helyzetből.

Ami a hadműveletek kilátásait illeti, biztos vagyok benne, hogy esélyeink a győzelemre különösen jók, ha az Egyesült Államok támadása azokra a vizekre érkezik, ahová a döntő csatát tervezzük. Azonban egy ilyen győzelem [önmagában] nem vet véget a háborúnak, és valószínűleg elhúzódó háborúvá válik.

Habár mi nem akarunk egy ilyen elhúzódó háborút, a túlélés elsődleges feltétele, hogy már a háború elején birtokba vegyük az ellenség stratégiai pontjait, és a fontos erőforrásokban gazdag területeket. Ha ez sikerül, az Egyesült Államok háborús előkészületeinek előrehaladása ellenére Japán [sikerrel képes] megteremteni az elhúzódó háború lefolytatásához szükséges alapokat. Ezután a [háborús] helyzet nagyban függ majd a nemzet anyagi és szellemi erejétől és a világ helyzetének alakulásától.

Annak érdekében, hogy a hadműveletek első szakasza sikeres legyen, fontos, hogy gyorsan döntsünk az ellenségeskedés megkezdéséről, és megelőző csapásokat mérjünk az ellenségre, mielőtt ő teszi meg, miközben megfelelő figyelmet fordítunk a hadműveleti térségekben uralkodó időjárási viszonyokra.

Ugyanakkor a Birodalom örök érvényű fennmaradása érdekében nem választhatunk olyan utat, amely olyan helyzethez vezethet, hogy kedvezőtlen körülmények között kelljen majd felvenni a harcot, ahogy az Oszaka téli ostroma^xii esetében történt [1614-ben], mikor egy [ideiglenes] béke után következő nyáron egy teljesen impotens államnak kellett harcba szállnia.

7.

1941. szeptemberében a japán hadvezetés kialakította vázlatszerűen a déli offenzíva körvonalait, amelyet újabb hadijátékon finomított tovább 1941. október 1. és 5. között. A Cukada Oszamu tábornok által levezetett hadijátékot követően a következő terv alakult ki:

A hadműveleti tervek felvázolása, 1941. október 5.

1. A hadműveleti irányelvek vázlata:

   Az első szakasz: Megelőző légicsapásokkal a Fülöp-szigetek, Malájföld és Hongkong ellen, a hadműveleteket minden területen egy időben kell megkezdeni, és a kulcsfontossági pontokat holland Borneót, Celebeszt, Timort, stb. gyorsan birtokba venni. A malájföldi hadművelet előrehaladtával Dél-Szumátra kulcspontjait szintén el kell foglalni.

   A második szakasz: Jávát és Észak-Szumátrát kell elfoglalni.

   A harmadik szakasz: A második szakasz befejeztével, a kulcsfontosságú térségeket biztosítani kell.

2. Az erők összetétele:

   A 14. hadsereg (áll két hadosztályból, mint mag)

   A 25. hadsereg (áll négy hadosztályból, mint mag)

   A 16. hadsereg (áll három hadosztályból, mint mag)

   Egységek, amelyek [a leendő Déli hadseregcsoport^xiii] közvetlen ellenőrzése alatt állnak: két hadosztály és két légiflotta.

3. A hadműveletek vázlata (csak az első szakaszhoz):

   Az akciók kezdete a megelőző légicsapások befejeződésének időpontja kell legyen. A hadsereg főerőinek partraszállásakor azok támogatására légi egységet kell kijelölni.

   A partraszállások dátumai:

   A 14. hadsereg:

   Aparri, Vigan, Laoag: X+2. nap

   Davao: X+3. nap

   Legaspi: X+5. Nap

   Amikor a Fülöp-szigeteken lévő ellenséges légierő elpusztult, az Ötödik légiflotta át lesz irányítva Thaiföld területére körülbelül az X+30. napon.

   A 25. hadsereg:

   Kota Bharu és Singora: X nap

   Szingapúr elfoglalása: X+95. nap

   Az 55. hadosztály fogja elfoglalni a légi támaszpontokat Burma déli részén.

   A 33. hadosztály körülbelül az X+40. napon érkezik Bangkokba és felváltja az 55. hadosztályt.

   Miután a 14. hadsereg főerői partra szálltak a Fülöp-szigeteken, a Déli hadseregcsoport főparancsnoksága amilyen gyorsan csak lehetséges (körülbelül az X+15. napon) Saigon felé veszi az irányt és közvetlen irányítása alá vonja a Francia-Indokínában lévő egységeket.

   Az I. számú különítmény Ambont fogja elfoglalni Palauból.

4. A hadsereg és a haditengerészet közötti megállapodás tervezete

   Még a fenti műveletek közben is, a Kombinált flotta^xiv áthelyezheti bevetésének helyszínét az Egyesült Államok fő flottájának mozgásától függően, annak a parancsnak megfelelően, hogy elfogadjon és megvívjon egy döntő csatát vele. Ennek ellenére ez az eltolódás nem akadályozhatja az éppen folyamatban lévő hadműveleteket, vagy legalábbis a hadsereg hadműveletét annak első szakaszában.

A[z egész] hadműveletet a Z hadművelettel együtt kell megindítani (megjegyzés: a meglepetésszerű támadással Hawaii ellen). A Guam elfoglalására induló egység annak megtörténte után a Bismarck-szigetcsoport ellen fordul. A Manila elfoglalása körüli időben a hadsereg és a haditengerészet amint készen áll, elfoglalja Balikpapant, Bandjarmasint, Ambont, Makassart és Kupangot, míg a haditengerészet önállóan fogja elfoglalni Menadot, Tarakant és Kendarit, majd előkészíti az ottani repülőtereket.

A Nagato csatahajó

8.

A szimulációk és gyakorlatok nem értek véget, október közepén a Nagato csatahajó fedélzetén – amely ekkor Murozuminál horgonyzott – úgynevezett térképgyakorlatot tartottak a tervek további finomítására. A déli hadműveleti tervek vázlata ennek során így nézett ki:

Térképgyakorlat a Nagato^xv csatahajó fedélzetén, 1941. október 11-13.^xvi

1. Az ellenségeskedés megkezdésének napját december elejére kell kitűzni (pontosabban december 8-ra^xvii), figyelembe véve a hadsereg és a haditengerészet előkészületeit az ellenségeskedés megkezdésére.

Ebben az időben kétségek merültek fel a hadsereg és a haditengerészet részéről, különösen a hadsereg részéről, hogy képesek-e befejezni a hadműveleti előkészületeket október végére, így az ellenségeskedés megkezdésének [dátumát] feltételesen december elejére tűzték ki.

Habár a partraszállási műveletek a Maláj-félsziget keleti partján előreláthatóan nehéznek bizonyulnak december elején, mikor az északkeleti monszun fújni kezd a Dél-kínai-tengeren, a Hawaii elleni meglepetésszerű támadás prioritást kapott a háború legelején, és a hadművelet megkezdésének időpontját [japán idő szerint] december 8-ra tűzték ki.

Ez a nap vasárnap a nyugati féltekén, amikor valószínűsíthető , hogy az amerikai flotta Pearl Harborban horgonyoz. Ezenkívül a Hold a 19. napjában jár, ezért úgy ítélték meg, hogy könnyű lesz felderíteni az ellenséget az előző éjszaka közepén.^xviii

2. Ha az X napot december 8-ra lesz kitűzve, a partraszállások napja a kulcsfontosságú helyek ellen a következőképpen alakul:

Elővédek Malájföldön X napon, [az egységek] Luzon északi felén és Mirin X+1. napon, Kuching X+5. nap, a 25. hadsereg főerői Malájföldön X+42. nap, [az egységek] Jáva keleti felén X+70. napon, Bangka, Szumátra déli oldalán X+83. nap.

3. A haditengerészet légierejének alkalmazása a déli hadműveletek során

A haditengerészet légi egységeit főként a Fülöp-szigeteknél alkalmazzák.

A haditengerészet Fülöp-szigetek fölött bevetett egységeit folyamatosan alkalmazni kell a borneói és celebeszi hadműveletek során, egészen Holland Kelet-India elfoglalásáig. A vadászrepülőgépek illetve földről felszálló támadó gépek veszteségei ebben a periódusban várhatóan 160%^xix illetve 40% lesznek [a hadakozás kezdetén alkalmazott repülőgépek számához viszonyítva], amiből arra következtethetünk, hogy nagyjából három hónap alatt, azaz még Jáva elfoglalása előtt a repülőgépek 2/3-a elveszik.

4. A malájföldi ellenséges légierő [még földön történő] megsemmisítését célzó légi hadjáratot teljes egészében a hadseregre kell bízni.

[Habár] a 11. légiflotta egy elemét, azaz a 22. légi flotilla 72 földről induló támadó gépét Malájföldön fogják alkalmazni, ezek elsődleges célja a brit flotta elpusztítása lesz.

A [11.] légiflotta fő erejét (a 21. és 23. légi flotillákat és másokat) koncentráltan kell alkalmazni a Fülöp-szigetek térségében.

9.

Könnyen azt hihetnénk, hogy a japánok tökéletes felkészültsége a háborúra volt az oka a kezdeti nagy sikereknek, de ez bizony messze áll a valóságtól, s bőven voltak hiányosságok. A 3. légiflotta jelentése bőven kitér erre. Különösen komoly problémák merültek fel a frissen a csapatoknak kiküldött új fejlesztésű 1-es típusú vadászgépeknél, de még az offenzíva kezdete előtt igyekezték ellátni a legújabb típussal a pilótákat, noha azok még gyermekbetegségekkel küszködtek.

A 3. légiflotta jelentése a kiképzések eredményeiről, 1941. november 9.^xx

1. Kiképzés

1. Mind az éjszakai, mind a tenger feletti repülésre való kiképzettség [egyelőre] nem elégséges. [Még mindig] folynak képzések, hogy egységeink képesek legyen működni éjszaka a 10. és 20. holdnapok között is. Egy századból alig 3-6 repülőgép képes repülni holdtalan éjszakán.

2. [Ami] a vadászrepülőgépek hatósugarát illeti, a Kató légi csoport 650 kilométerre képes akciórádiuszát kiterjeszteni, míg a Tanimura légi csoport hatósugara továbbra sem éri el a 600 kilométert.

3. Nagy felszállási és landolási sebessége miatt, a 100-as típusú stratégiai felderítő repülőgép^xxi kezelése fel- és leszálláskor nagy ügyességet igényel. Habár ez a repülőgép mostanra többnyire bevethető, és legalább két ember a csoportból^xxii annyira kiváló, hogy bármilyen körülmények között képes felderítést végezni vele.

2. Pilóták

1. Néhány egységnél kevéssel több tartalék pilóta van a kvótánál, míg más egységek éppen csak kitöltik a kvótát.

2. A pilótáknak nagyjából egyharmada alig rendelkezik C-szintű^xxiii képességekkel.

3. Felszerelés

1. A II-es modellű nehézbombázók^xxiv jók, nincsenek panaszaink.

2. Habár a 99-es típusú kétmotoros könnyűbombázóknál^xxv a törött csövek miatt szivárgott az olaj, megjavultak, miután kicserélték azokat flexibilis csövekre.

3. Az 1-es típusú vadászgépek esetében nem csak gyengék a szárnyfelületek a légellenállással szemben, gyűrődéseket okozva azon, de egyes részeken a szegecsek is kilazulnak. A húsz tesztelt gépből négynél vagy ötnél találtak problémát.

Az üzemanyag fogyása a [két] póttartályból egyenlőtlenül történik.

Ezeket a körülményeket figyelembe véve ésszerűtlen elvárni, hogy az 1-es típusú vadász legyen a fejlesztés [irány].^xxvi

10.

A japán birodalmi hadvezetés 1941. október 24-én kezdte felvázolni a háború hosszú távú kilátásait, amely dokumentum jól jelzi a törekvéseiket. Nem áltatták magukat azzal, hogy egy gyors és döntő győzelmet arathatnak, hanem a kezdeti lendület kihasználásával a stratégiailag fontos nyersanyagokat akarták biztosítani a birodalom számára, s olyan állást foglalni, amely nehezen legyűrhető és megtámadható még az Egyesült Államok számára is, így az végül kénytelen lesz elfogadni Japán követeléseit és kiegyezik inkább vele. Ez a haditerv alapvetően 1944 elejéig működött is, ám akkorra az Egyesült Államok akkora hadiflottát állított fel, amely ezt a stratégiai előnyt semmivé tette.

Hadműveleti kilátások egy Egyesült Államok, Nagy Britannia és Hollandia elleni háború esetén^xxvii

Hadműveleti kilátások több évre

[Még] ha a hadműveletek az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Hollandia ellen nagyrészt be is fejeződtek, [Japánnak] számítani kell egy elhúzódó háború [lehetőségére] ellenük. E periódus során erőfeszítéseket kell tenni a „Kína incidens”^xxviii teljes lerendezésére, miközben amennyire csak lehetséges távol kell tartania a szovjeteket a konfliktustól. Amennyiben bekövetkezik a legrosszabb, számítani kell a lehetőségre, hogy [Japánnak] ellenségeskedést kell kezdenie a szovjetek ellen a szükséges erőkkel, hogy felszámolja az északi problémákat.

1. Katonai erőnk kilátásai az erőforrások tekintetében

Ha egyszer a birodalom a tervek szerint biztosítja Mandzsúriát, Kínát, és a délen fekvő nyersanyagok-lelőhelyeket, a hadsereg, a kormány és a civilek együtt fognak dolgozni és minden erőfeszítésüket a különféle erőforrások fejlesztésére és felhasználására fordítják, ami [a birodalmat] önfenntartóvá és önellátóvá teszi, ezáltal lehetővé válik számára, hogy gazdaságilag nagyjából legyőzhetetlen pozícióba kerüljön. Kelet-Ázsia minden katonai támaszpontjának elfoglalásával [a birodalom] el tudja vágni a kereskedelmet és a kommunikációt az Egyesült Államok, a brit anyaország és Ausztrália, a Távol-Kelet, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán délnyugati része között, és ezáltal képes fokozatosan csökkenteni az ellenség tényleges erejét [utóbbi régióban]. Ennél a pontnál a birodalom nagyjából befejezte egy nagyszabású elhúzódó háború alapjainak lerakását, és stratégiailag legyőzhetetlen helyzetbe került.

E periódus során [a birodalomnak] fel kell készülnie arra, hogy eleinte jelentős nehézségekkel kell szembenéznie a nyersanyagok terén az Egyesült Államokkal és Britanniával szembeni légi hadműveletek és azok [japán] kereskedelmet megsemmisítő hadműveletei miatt. Azonban, hihetőnek tűnik, hogy [a birodalom] fokozatosan javíthat ezen a helyzeten, és [a háború] végső szakaszában aggodalmak nélkül harcolhat, miközben táplálhatja erejét. Ezzel szemben az erőforrások [hiánya], mint az ón, gumi és volfrám^xxix óriása hatással lesz mind az Egyesült Államokra, mind Britanniára. Biztosak vagyunk abban, hogy erőforrások tekintetében is összevetve az ellenséggel, [a Birodalom] valószínűleg sikerrel képes végigvinni egy nagy elhúzódó háborút.

[...]

11.

A japánok megpróbálták felmérni az is, hogy a háború miként hat ki a hadianyagokra. A repülőgépgyártás elemzésük szerint nem okoz majd gondot, és a beraktározott bombák mennyiség sem csökken drasztikusan. A problémák fő forrása a kőolajkészletek hiánya volt, amint ezt már korábban is jeleztük. Itt ez különösen jól megmutatkozik, még saját -némiképpen optimista- becslésül szerint is 1943-ra a repülőgépekhez szükséges üzemanyagtartalék 488 ezer kilotonnáról 20 ezer kilotonnára fog csökkenni, bár utána minimális növekedéssel számoltak már.

Vélemény a hadianyagok mennyiségéről abban az esetben, ha a déli hadműveletet egy északi kell kövesse^xxx

1. Repülőgépek

A repülőgépekkel való ellátás nem akadályozhatja a déli hadműveletet követő északit. Minden pénzügyi évben a [hadsereg] állományában lévő repülőgépek száma enyhén növekedni fog.

Pénzügyi év	Legyártott	Elhasználódott	Megmaradó
1941	3400	890	5010
1942	4000	1870	5690
1943	4500	1240	6950

Megjegyzés: a jelenleg meglevő mennyiség (1941. augusztus 1-jén): 4400 [gép]

Megjegyzés: a várhatóan elhasználódó gépek mellett 1941-ben 1900, 1942-ben 1450 és 1942-ben 2000 repülőgépet kell levonni fejlesztési és kiképzési célra [a fennmaradó gépek számából].

2. Bombák

A bombákkal való utánpótlás nem akadályozhatja a déli hadműveletet követő északit. Nem csak a mostani, de még az 1942-es pénzügyi év végén is, amikor a [hadsereg] által birtokolt bombák mennyisége a minimumra csökkenne, a megmaradó arány továbbra is a jelenlegi mennyiség 60%-a lenne.

Pénzügyi év	Legyártott*	Elhasznált	Megmaradó
1941	18	25	63
1942	30	49	44
1943	30	13	61

* A készleten lévő mennyiség egy légi hadosztály havi felhasználásához mérve

Megjegyzés: A [hadsereg] birtokában lévő jelenlegi mennyiség (1941. augusztus 1-jén): egy légi hadosztály havi felhasználásának 70-szerese.

3. Folyékony üzemanyag (repülőgép gázolaj)

(1) Abban az esetben, ha [csak] dél felé indítunk offenzívát

Ítélet: Nincs akadálya egy déli hadműveletnek

A hadsereg birtokában lévő mennyiség (1941. augusztus 1-jén): 488000 kiloliter

Pénzügyi év	Várható fogyás a hadműveletek során	Veszteség ellenséges bombázásoktól, stb.	Várhatóan beérkező utánpótlás	Fennmaradó mennyiség
1941	169	40	0	279
1942	225	0	30 (10)	84
1943	204	0	140 (72)	20
1944	204	0	230 (152)	46

Megjegyzések: a zárójelben lévő számok a Holland Kelet-Indiából várható mennyiséget jelentik. Mennyiségek: 1000 kiloliterben.

(2) Abban az esetben, ha a déli offenzívát követően azonnal támadó hadműveleteket kell indítani északon

Vélemény:

Ha lehetséges az északi hadművelet befejezése az 1942-es pénzügyi év első felében, akkor annak megvalósításának nincs akadálya, habár az 1942-es pénzügyi év második felében a várható veszteségekhez képest 10%-os, az 1943-as pénzügyi évben pedig 30%-os hiány várható, míg az 1944-es pénzügyi évben a helyzet fokozatosan javulni fog.

A [hadsereg] rendelkezésére álló [várható] mennyiség (1942. május 1-jén): 250000 kiloliter lesz.

Pénzügyi év	Várható fogyás a hadműveletek során	Veszteség ellenséges bombázásoktól, stb.	Várhatóan beérkező utánpótlás	Fennmaradó mennyiség
1942	Első félév: 174 második félév: 90	60	30 (10)	16 -11 (10% hiány)
1943	194	0	140 (72)	-30 (30% hiány)
1944	192	0	230 (152)	45

Megjegyzés a – a hiányt jelzi. Az egységek 1000 kiloliterben [értendők]

Jegyzetek:

i Remmelink, Willem: The Invasion of the South. Leiden, 2021. p. 33 Továbbiakban: Remmelink, 2021

ii Japánul Rikugun Daigakkó, röviden: Rikudai. Az 1882-ben alapított intézmény német minta alapján működött Tokióban. A világháború után felszámolták, mint a japán militarizmus egyik alapintézményét.

iii Japánul: Hikó Súdan, később Hikó Sidadan, azaz tulajdonképpen (számozott) légierő, az angol kiadásban: (numbered) Air Force. Mivel egy több légi hadosztályból álló erőről van szó, az egyértelműség okán a légiflotta elnevezést fogom használni a továbbiakban.

iv Remmelnik, 2021. p. 38.

v Remmelink, 2021. p. 53-54

vi Hattori Takusiró (1901-1960) ezredes, rövid ideig Tódzsó miniszterelnök magántitkára 1942-től.

vii Remmelink, 2021. p. 66-68

viii Vagyis Malájföldről vagy a Fülöp-szigetekről a sikert követőn egyet itt vetnek be.

ix Remmelink, 2021. p. 69-70

x Nagano Oszami (1880-1947), a japán haditengerészet vezérkari főnöke, 1941 és 1944 között, korábban haditengerészeti miniszter 1936-37-ben. Háborús bűnösként a börtönbe zárták, de ítélethirdetés előtt elhunyt.

xi Remmelink, 20021. p. 70-71

xii 1614-ben a sógunátus ellen fellázadt Tojotomi klán várát, Oszakát ostrom alá vették a sógun, Togugava Iejaszu csapatai, majd miután az első a támadás nem sikerült, örök békét kötöttek a felek. A békét követően a sógun erői, miközben Tojotomi erői elvonultak, megkezdték a vár sáncainak elbontását, mondván, örök békében azokra semmi szükség. Tojotomi erre májusban újrakezdte a háborút, de veszített, Oszaka pedig a nyáron elesett.

xiii Az eredeti angol kiadásban ez is hadsereg, de az egyértelműség kedvéért ezt a több hadsereget összefogó „hadsereget” hadseregcsoportként fordítom.

xiv Vagyis a japán haditengerészet főereje.

xv A majd 40 ezer tonnás csatahajó az úgynevezett „Kombinált flotta” zászlóshajója volt. A Nagato egyedüli japán csatahajóként túlélte a világháborút, sőt néhány atombomba tesztet is, míg végül hullámsírba küldték az amerikaiak 1946. júliusának végén a Bikini-atoll közelében. A csatahajó fő fegyverzetét 4x2 41 cm-es ágyú alkotta.

xvi Remmelink, 2021. p. 76-77

xvii Japán idő szerint a Pearl Harbor elleni támadás december 8-án zajlott, mi azért ismerjük december 7-ét, mivel az az amerikai dátum, de Japán és Hawaii között húzódik az úgynevezett dátumválasztó, így ez a két nap tulajdonképpen ugyanaz. A japán támadás egyébként elsőként Malájföld ellen indult meg, megelőzve pár órával a Pearl Harbor elleni rajtaütést is.

xviii Vagyis elegendő fényt adott a Hold az éjszakai megfigyeléshez.

xix A hadműveletek során ugyanis különös súly feküdt a vadászgépeken, így azok esetén tehát úgy számoltak, hogy a háború kezdetén bevetett gépek 160%-a (!!!) el fog veszni három hónap alatt. Ez súlyos terhet rót a repülőgépgyártásra, hogy pótolni lehessen, s erre egyébként Japán nem igazán volt felkészülve.

xx Remmelink, 2021. p. 86

xxi A Mitsubishi Ki-46-os felderítő repülőgépről van szó, amely kiválóan bevált.

xxii A 81. légi csoportról van szó.

xxiii A C-szintű készség azt jelentette, hogy a pilóta kiképzése nem fejeződött be minden tekintetben.

xxiv  Valószínűleg a Ki-49-es nehézbombázó II-es verziójáról van szó.

xxv A 99-es típusú könnyűbombázó ismertebb neve Ki-48-as.

xxvi A Ki-43-as Hajabuszáról van szó (japánban 1-es típusú vadász), amelyeket gyorsított ütemben ekkor kezdtek kiküldeni az elit vadászszázadokhoz, lecserélni a régi 97-es típusú (Ki-27-es) vadászokat. Az amerikaiak által csak Oscar-nak elnevezett 1-es típusú vadászgép a kezdeti problémák ellenére kiváló konstrukció volt, a korban kiemelkedő hatótávolsággal.

xxvii Remmelink, 2021. p. 99-100

xxviii Japán így nevezte a Kínával folytatott konfliktust, amely 1937 óta gyakorlatilag nyílt háború volt, mely során Japán megszállta Kína tengerpart menti vidékeit.

xxix E hadianyagok ugyanis zömében Holland Kelet-Indiából származtak.

xxx Remmelink, 2021. p. 101-102

Dokumentumok Csingtaó ostromához, 1. rész

Dokumentumok Csingtaó ostromához,

 1. rész

Az SMS Kaiserin Elisabeth védett cirkáló

Az első világháború egyik legkülönlegesebb és mindenképpen legkülönösebb ostromművelete Kelet-Ázsiában zajlott le 1914. őszén. Maga a szituáció is egészen abszurd mai szemmel, hiszen Csingtaó kínai város aprócska német helyőrsége osztrák-magyar tengerészekkel együtt vette fel a küzdelmet a japán hadsereg és flotta nyomasztó túlerejével szemben, akiket brit erők is támogattak. Az összecsapás legtöbbszöt Csingtaó ostromaként ismert, de előfordul, hogy Kiaocsou ostromaként jelenik meg.

A németek által bérelt területet Kiaocsounak nevezték rendszerint, mivel a Kiaocsou városához közel fekvő Kiaocsoui-öblöt ölelte körül. A öböl bejáratánál fekszik Csingtaó városa, s az öböl körül legyezőszerűen egy semleges zóna választotta el Kínától a német kézen lévő területet. Maga a bérelt terület a földrajzilag a Santung-félszigeten feküdt, amely mélyen a Sárga-tengerbe nyúlik, Koreával átellenben. A félsziget északi részén egy hasonló lízingelt terület volt Vejhajvej, amely brit kézen volt 1898 és 1930 között. Csingtaó már akkor is jelentő kikötő volt, ma pedig pinyin átírásban Qingdao néven lelhetjük meg a térképen és potom 9 millió lakosa van...

Az Osztrák-Magyar Monarchiának ugyan ténylegesen gyarmata nem volt a térségbe, de a Boxer-felkelést követően Tiencsin városában egy kereskedelmi telepet kapott, s a távol-keleten legalább egy hadihajót állomásoztatott állandóan, hogy érdekeit képviselje, megmutassa a lobogót kikötőtől kikötőre és jelezze, hogy a dualista állam olyan nagyhatalom, amellyel még ebben a térségben is számolnia kell mindenkinek. 1914-ben ez az SMS Kaiserin Elisabeth védett cirkáló volt, s Makowiz Richard parancsnoksága alatt állt. Miután Németország és Nagy Britannia között beállt a hadiállapot, az utóbbival szövetséges viszonyban lévő Japán úgy érezte itt a lehetősége, hogy a térségben átvegye a német pozíciókat, így ultimátumot küldött augusztus 15-én Berlinbe, mely szerint egy hónapon adja át a kiaocsoui bérelt területet, és vonjon ki minden hadihajót a térségből. A válaszra augusztus 23-ig adtak lehetőséget, s aznap - ennek hiányában – a két császárság között beállt a hadiállapot.i Japán azonban a Monarchiával nem akart háborúba keveredni és nem is igazán volt miért. Egyedül az ott állomásozó Kaiserin Elisabeth okozott problémát. A hajó 1913 nyarán indult el az Adriáról, és a növekvő háborús feszültség közepette július 21-én futott be Csingtaóba. Az augusztus elején egymás után beálló hadiállapotok következtében a magára maradt hajó parancsnoka kibontotta a háború esetére szóló titkos utasításokat, de egyedül használhatónak az a parancs bizonyult, mely szerint működjön a Hármasszövetség szellemének megfelelően. Ez az adott térségben két lehetőséget hagyott: 1. vagy a távol-keleti német hajórajhoz csatlakozik, amely a déli-tengerekre vonult, vagy Csingtaóban marad, és az ottani német kormányzó parancsnoksága alá helyezi magát. Mind Ausztria-Magyarország, mind Japán el akarta kerülni a háborút a másikkal, és a japánba akkreditált nagykövet, a magyar Müller László is igyekezett elsimítani a hajó ügyét. Végül azzal az ötlettel igyekeztek megmenteni a hajót és a legénységet, hogy a Kaiserin Elisabethet leszerelik, a legénységet pedig semleges kínai kikötőbe küldik. Ez meg is történt. Ám közben fordult a szél. A német császár egy hivatalos eseményen bejelentette, hogy a cirkáló természetesen német oldalon harcolni fog a szövetséghez híven, így végül Ferenc József is módosította véleményét. Ám a legénység már nem volt Csingtaóba, így vissza kellett azt csempészni oda. Végül a hajó állományából 324 fő kalandos körülmények között visszajutott a német gyarmatra, és végigharcolta az ostromot.

A sokszor olyannyira lesajnált monarchia haditengerészetének háború eleji igen magas fokú morálját fényesen jelzi a cirkáló legénységének e viselkedése. Holott először a parancs semleges kínai internálásra kárhoztatta őket, amely a legénységet illetően meg is történt, a tengerészek visszatértek harcolni egy nyilvánvalóan reménytelenül védhetetlen város megvédéséért és a birodalom s saját becsületükért. Mindezt tették úgy, hogy a legközelebbi osztrák-magyar katona nagyjából 7500 kilométerre volt tőlük... A hadiállapot így az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán között szintén beállt.

Az alábbi dokumentumok, amiket elsőként kiválogattam Csingtaó ostromának bemutatásához két forrásból táplálkoznak. Néhány az Amerikai Egyesült Államok külügyi dokumentumait közlő hivatalos műből, a Papers Relating to the Foreign Relations of the United States-ből származik, míg zömük a tokiói amerikai nagykövetség tengerészeti attaséjának jelentéseiből. A szöveget próbáltam szó szerint fordítani, de a szóismétléseket igyekeztem kreatívabban megközelíteni, hogy ne legyen nagyon egyhangú. A dokumentumok jellegükből adódóan a tengeri műveletekre koncentrálnak, illetve kiemelik a légi hadviselés elemeit, mivel a japán flotta először Csingtaó ostrománál vetett be „anyahajót”, a Vakamiját, amely négy hidroplánt üzemeltetett az ostrom során.

Terveim szerint lesznek még az ostromról dokumentumok, források úgyhogy első résznek mondhatni csupán. Jó szórakozást!

Csingtaó térképe 1912-ben

1. Az osztrák-magyar nagykövettől (Dumba) az USA külügyminiszteréhezii

Osztrák-magyar nagykövetség,

Manchester, Massachusetts, 1914. augusztus 26.

[Érkezett: délután 4 órakor]

[Távirat]

Kormányom az imént tájékoztatott vezeték nélküli távírón arról, hogy a császár megparancsolta az osztrák S.M.S. Kaiserin Elisabeth cirkáló parancsnokának Csingtaóban, hogy harcoljon együtt a német haditengerészettel. Diplomáciai kapcsolataink Japánnal megszakadtak.

Dumbaiii

2. A tokiói nagykövettőliv az amerikai külügyminiszterhezv

Amerikai nagykövetség,

Tokió, 1914. augusztus 29.

[Érkezett: szeptember 23.]

Uram! Kiegészítve augusztus 24-én délután 5 órakor küldött táviratomat, tisztelettel jelentem, hogy 24-én az osztrák-magyar nagykövetvi tájékoztatott arról, hogy az osztrák kormány a bécsi japán nagykövetségen keresztül előterjesztést tett a [japán] külügyminisztérium felé, mely szerint az akkor Csingtaó kikötőjében horgonyzó Kaiserin Elisabeth cirkálót leszerelik és egy semleges kínai kikötőbe internálják. A nagykövet hozzátette, hogy miniszter elfogadhatónak látja az előterjesztést, de konzultálnia kell a többi érintett hatalom képviselőivel.

26-án [az osztrák-magyar nagykövet] azt tanácsolta, hogy legyenek készek a kölcsönös megértésre, és bár a cirkáló még mindig Csingtaóban maradt, a tisztek és a legénység elindult Sanghajba. Úgy tűnik, azt véli, hogy ezzel megakadályozhatja Japánból való távozásának szükségességét.vii

27-én azonban közölte velem, hogy kormányától táviratot kapott, amelyben utasították, hogy tekintettel Japán Németországgal - Ausztria-Magyarország szövetségesével - szemben tett lépéseire, kérje ki az útlevelét a külügyminisztériumtól és távozzon Japánból a nagykövetség és a Japánban lévő konzulátusok munkatársaival egyetemben.

28-án a külügyminiszterviii arról tájékoztatott, hogy átadta az osztrák nagykövet útlevelét, és egyúttal utasította a bécsi japán nagykövetet, hogy kérje ki az útlevelét, és hagyja el Ausztria-Magyarországot.

A nagykövet kérésére átvettem Ausztria érdekeinek és értékeinek képviseletét Japánbanix és utasítottam az amerikai konzulokat Jokohamában, Kóbéban és Nagaszakiban, hogy vegyék át az ottani osztrák konzulok ügyeit és feladatait e kikötőkben.

[…]

A nemzeti érzületű sajtó közömbösen tekint Ausztria fellépésére, mivel nincsenek birtokai a Távol-Keleten, és a térségben lévő egyetlen hadihajóját, a Kaiserin Elisabethet elhagyták a tisztjei és a legénysége. A hírlapok csak azt sajnálják, hogy Ausztriát, amellyel Japán mindig a legszívélyesebb viszonyban volt, Németország nyomása erre kényszerítette.

Maradok tisztelettel...

George W. Guthrie

3. Proklamáció Kiaocsou blokádjárólx

No. 63.

1914. szeptember 2.xi

A Taisó 3. événekxii (1914) augusztus 27-én, kinyilatkoztatom, hogy blokád alá fogom venni és blokád alatt fogom tartani a parancsnokságom alatt lévő tengerészeti erővel az egész partvidéket a keleti hosszúság 120º 10' és északi szélesség 35º 54'-től a keleti hosszúság 120º 36' és északi szélesség 36º 7'-ig (Kiaocsou bérelt terület egész partszakaszát). Engedélyezem, hogy a következő 24 órában a baráti országok hajói, és azon semleges államok hajói, amelyek a blokád által érintett területen tartózkodnak, elhagyják azt. Bármely hajó, amelyik megkísérli áttörni a blokádot, a nemzetközi törvények valamint a semleges államok és Japán közötti szerződések szerinti elbánást kap.

A Szuvoxiii fedélzetén, a Taisó 3. évének (1914) augusztus 27. napján. Kató Szadakicsixiv, a második svadron főparancsnoka.

A Szuvo, Kató altengernagy zászlóshajója

4. A japán flotta megoszlásaxv

No. 65.

1914. szeptember 10.

Az egyetlen információt, amely kiszivárgott a japán flotta megoszlásával kapcsolatban, egy beszéd, amelyet a tengerészeti miniszterxvi mondott az országgyűlés alsóházának költségvetési bizottsága előtt szeptember 5-én. Azt állította, hogy:

- egy osztály blokád alatt tartja Kiaocsout,

- egy osztály kíséri a hadsereg szállítóhajóit,

- egy osztály tartózkodik a Sárga-tengeren,

- egy osztály Japán és Hawaii között a kereskedelem védelmére,

- egy osztály Hongkongtól északra van a kereskedelem védelmére,

- 2 hadihajót küldtek a déli tengerekre az ottani brit svadron főparancsnokának kérésére,

- 1 hadihajó tartózkodik Hawaii és Vancouver között a kereskedelem védelmére.

- Hajók, amelyeket szállításra béreltek: 35

- Kisebb hajó, vontató, csónak, stb. bérelve tengerészeti támaszpontok használatára: 350

Itt a tengerészeti minisztert félbeszakította a ház egyik tagja, aki azt állította, hogy felelőtlenség, hogy a miniszter ilyen nyíltan beszél a haditengerészet csapatmozgásairól és elhelyezkedéséről.

5. Felhatalmazás rombolók építésérexvii

No. 66.

1914. szeptember 14.

Az országgyűlés rendkívüli ülése - szeptember 3-10 között -, elkülönített 10.578.000 jent rombolók építésére. A munka ezen rombolókon megkezdődik, amint lehetséges. Ezek a Szakura-osztály fejlesztett változatai lesznek.

Kijelölt név:     Építés helyszíne:

Kabaxviii - Jokoszuka haditengerészeti támaszpont

Kacura - Kure haditengerészeti támaszpont

Szakakixix - Szaszebo haditengerészeti támaszpont

Kaede - Szaizuru haditengerészeti támaszpont

Ume - Kawasaki hajógyár, Kobe

Kuszunoki - u.o.

Kasiva - Mitsubishi hajógyár, Nagaszaki

Macu - u.o.

Kiri - Uraga hajógyár, Uraga

Szugi - Oszaka Vasművek, Oszaka

6. Japán zászlótisztxx hivatalos jelentései a hadműveletekről. 

Német-japán háborúxxi

No. 69.

1914. szeptember 21.

1. Távirat Kató Sz. altengernagytól, a 2. svadron főparancsnokától Simamura altengernagyxxii vezérkari főnöknek, elküldve: 1914. augusztus 27. 11:25-kor, fogadva: ugyanazon nap délután 3:50-kor. Szövege a következő:

Megérkeztünk Kiaocsou-öböl elé 26-án reggel és drótnélküli távírón üzenetet küldtünk, hogy fogadják katonai hírnökünket, akit küldünk. Mikor a Takung-szigettől 9 mérföldre délre értünk, a kormányzóxxiii drótnélküli távírón válaszolt, és arra kért minket, hogy kívánságainkat közöljük vele távírón, s hozzátette, hogy kívánságainkat közölni fogja az amerikai konzullal és az osztrák hadihajó parancsnokával is. Szóval a hírnök küldetését leállítottuk, és a blokádról szóló proklamációt vezeték nélküli távírón küldtük el. Mire az üzenet elment és tudomásul vették annak tartalmát, központi idő szerint délelőtt 9 óra volt.

2. Jelentés Kató T. altengernagytólxxiv, az első svadron főparancsnokától

Az 1. torpedónaszád osztály szolgálata során járőrözés közben 24-én délután 2 óra körül viharba került. Nem lévén képesek menedéket találni a tomboló hullámzás és a vakító eső elől, az osztály hajói, hogy elkerüljék a vihar közepét, továbbhajóztak délnyugat felé, követve a hullámzás és a szél irányát. Sodródtak a tomboló hullámveréssel közel egy nap és éjszaka, és a vihar az egész flotillát szétszórta. Körülbelül 25-én déltől a szél és a hullámzás csillapodni kezdett és Fudzsimoto ellentengernagyxxv, a torpedónaszád osztály parancsnoka a különféle flotillák szétszórt hajóinak keresésére indult, és 26-án estére összegyűjtötte azokat. Miközben a hajók hosszú időn keresztül hánykolódtak, néhány közülük elveszítette csónakjait, mások a ponyváikat, vagy egyéb felszerelést, stb. és mindegyikük összeszedetett kisebb-nagyobb sérülést, de az összes tengerész nagy erőfeszítésének köszönhetően egyik sem veszítette el navigációs képességeit. Ellenben nagyon sajnálom, hogy be kell számolnom arról, hogy Csukju Gotot, az Umikaze másodosztályú fűtőjét (Ono faluból, Naszu, Tocsigi prefektúra), Jonekicsi Nogucsit a Jamakaze harmadosztályú fűtőjét (Oisi falu, Kita Atacsi, Szatiama prefektúra) miközben küzdöttek a beömlő víz ellen és Dzsu Szugavara első osztályú altisztet (Nataki falu, Nisi Ivai, Ivate prefektúra), Sinnoszuke Vatanabe harmadosztályú altisztet (Nomura falu, Ivaki, Fukusima prefektúra), valamint Iszaburo Ivata harmadosztályú altisztet (Simo Haguri falu, Hasima, Gifu prefektúra) - mindhármukat a Szakura rombolóról – miközben nagy veszélyeket vállalva biztosították a csónakokat, elsodorták a hullámok.

(Kiadva a tengerészeti osztály részéről 28-án.)

3. Kamimura ellentengernagynakxxvi a 2. svadron osztályparancsnokának [szeptember] 2-án reggel 8:30-kor kelt jelentése szerint az osztálya amelyet más erőkkel együtt a Rjodzsun másodlagos tengerészeti támaszpontról küldtek ki, ma, 2-án reggel 6 órakor megérkezett a partraszállás helyéhez. A svadron partraszállásra kijelölt része éppen landol, miközben a svadron másik része fedezi. Ellenség nem mutatkozik a partszakaszon, sem ellenséges hadihajó a szomszédos vizeken. Sok a mi katonai szállítóhajóink közül [...]xxvii

A Vakamija japán repülőgép "hordozó" hajó, amely 4 darab
Framan MF.11-es hidroplán üzemeltetett

7. Japán zászlótiszt hivatalos jelentései a hadműveletekről. 

Német-japán háborúxxviii

No. 75.

1914. október 6.

5. Kató Sz. altengernagy, a 2. svadron főparancsnokának jelentése:

A blokád elmúlt hó 27-i kihirdetése óta, miután az ellenséget a Kiaocsou-öbölbe szorította, svadronunk fő erejével biztosította a Sárga-tengert és ezzel egy időben vigyázta hadseregünk tengeri szállítását e hó (szeptember) 2-a és 15-e között. A Kamikura-osztály együttműködve a Rjodzsunból erre kikülönített erőkkel hadseregünk partraszállásának fedezésével volt elfoglalva a Santung-félsziget északi partján. Ezalatt két osztályparancsnok, Tocsinai és Okata tengerészeti erőket vezetett a Kiaocsou-öböl elé és szigorú blokád alá vette azt, s az aknamentesítő osztály megtisztította az utat egy új partraszállás helyéhez. Mindannyian nagyon jól teljesítették kötelességüket. A repülő osztály - ahogy már jelentettükxxix -, e hónap (szeptember) ötödikétől kezdve felderítette az ellenséget időről időre, és nagy segítséget adott, mikor eközben bombákat dobott vagy fenyegette az ellenséget.

Amint fentebb állítottuk, az aknamentesítő osztály erőfeszítéseinek hála biztos vízi utat sikerült kialakítani az új partraszállási helyhez a Santung-félsziget déli partján, és 18-án a haditengerészet csapatai landoltak a Kamakura-osztály fedezete alatt, pozíciót foglaltak az ellenséges katonák környékről való elűzése után, majd megkezdték a hadsereg erőinek kiszállítását. A hadsereg szállítójárművei egymás után érkeztek, s a kiszállítás munkája lendületesen halad.

A svadron által végrehajtott akció általános lefolyása miatt hálámat fejezem ki Őfelsége felé a parancsnokságom alá adott minden hadihajóért és egyéb hajóért, akik különböző irányú feladataik elvégzése révén képessé tették, hogy leszüreteljük az összehangolt munka gyümölcseit, és elérjük, amit terveztünk, legyőzve akadályoztató időjárást és más nehézségeket. Egyszersmind reményeimet fejezem ki, hogy nagyszerű eredményeket fogunk elérni, látva tisztjeink és embereink lelkesedését, amely a háború előrehaladtával csak jobb és jobb lesz.

6. Kató altengernagy, a 2. svadron főparancsnokának jelentése, érkezett szeptember 29-én délelőtt:

Annak érdekében, hogy kipuhatoljuk az erődök erejét és egyben segítsük csapataink előrenyomulását, svadronunk a Kiaocsou-öböl bombázása mellett döntött a mai nap (28-a) reggelétől a következők szerint:

A 2. osztály része egy brit hadihajóval közösen megközelítette a tengerpartot a Takung-sziget északi része felől és tüzet nyitott az Iltisz és Huicsuan Pont erődjeire, mint célpontokra. Előbbi erőd nem felelt, de utóbbi viszonozta a tüzet egy nagy kaliberű és három közepes kaliberű ágyúval. Oldalunkon nem történt sérülés. E harc ideje alatt, a Moltke erőd távolságából nagy kaliberű gránátokat lőttek ki ránk, de nem értek el minket. E bombázás eredményeit nem lehet megállapítani, de az oldalról történő megfigyelés szerint tüzelésünk általánosságban pontos volt. Különösen azon gránátok voltak hatékonyak, amelyek a Bismarck erőd és a jelzőállomás közé hullottak, egyik egy téglaépületet talált el, amely barakknak tűnt. Az Iltisz erőd irányába eső árkok tulajdonképpen megsemmisültek.

Ugyanaznap délután a 2. osztály fennmaradó részével a Huicsuan Pont bombázását határoztuk el és a Fusantól nyugatra fekvő ellenség elsöprését. Aknamentesítő osztályunk hajói 24-én megkerülték a Jatau-fokot, és megkezdték a tenger megtisztítását az aknáktól a Laosang-öböl bejáratánál, mintegy 8 mérföldre a foktól nyugatra, és most a a Tungcsia-öböllel szemben állnak. Mindeközben gyakran tüzelt rájuk az ellenség és egyet az aknaszedő hajók közül gránáttalálat ért a tatján, amely könnyebben megsebesített két embert. De hadihajóink hatékony fedezetében képesek voltak folytatni a munkát, megtalálni számos mechanikus aknát és megsemmisíteni azokat.

Repülőgépeink nagyon gyakran szálltak fel és nagyon jó munkát végeztek a következők szerint:

21-én Vada hadnagy és Fudzsisze alhadnagy kikémlelték az ellenséget Csingtaóban és bombákat dobtak rá, amelyek közül kettő úgy látszott hogy a haditengerészeti dokk rakpartjának déli végénél, illetve a rakpart legközelebbi végén robbantak és elpusztították azokat. E repülés közben a masina heves tüzet kapott a hajókról és a szárazföldről, néhány golyó a közelben zúgott el, de nem okoztak kárt. 22-én Jamada hadnagy és Itakura(?) alhadnagy gépen ismét kikémlelte Csingtaó kikötőjét és bombákat dobott le, egy ezek közül eltalálta a Bismarck barakk keleti sarkát és robbant. E napon a gépre ismét tüzeltek az erődből, de kár nélkül. 24-én Vada hadnagy és Takebe alhadnagy egy repülőgépen, Jamada hadnagy és Oszaki alhadnagy egy másik gépen repült Csingtaó kikötője fölé, s gyűjtött értékes információt. Emellett bombákat dobtak a rombolókra,xxx erődökre, barakkokra, rádióátjátszó állomásokra, stb., úgy tűnt több-kevesebb hatással. Ugyanazon napon Kaneko korvettkapitány és Fudzsisze alhadnagy egy repülő masinán a Laosan-öböl és a Takung-sziget közötti víz fölé repült aknákat keresni, és elérték céljukat. 27-én Kaneko korvettkapitány, Vada hadnagy és Hanasima műszaki hadnagy egy gépen, Oszaki alhadnagy és Fudzsisze alhadnagy egy másik gépen, Takebe alhadnagy és Itakura alhadnagy egy harmadik gépen átfogó kémszemlét tett Csingtaó kikötője felett és értékes felderítést végzett. Ezzel egyidejűleg bombákat dobtak a rádióátjátszó állomásra és egy repülőgép hangárra. Több mint egy tucat gránátot lőtt ki rájuk az ellenség, de azok általában a gépek alatt robbantak és nem okoztak károkat.

7. Kató altengernagy, a 2. svadron főparancsnokának jelentése, érkezett szeptember 29-én:

28-án a kora reggeli órákban a 4. osztály ágyúnaszádokkal és kisebb hajókból álló flotillával megközelítette a laosani kikötőt, és a partraszálló erők meggyőző erővel elfoglalták a kikötőt, 4 Krupp tábori löveget, 4 ágyúkocsit és 100 lövésnyi lőszert zsákmányolva, melyet az ellenség hátrahagyott. Ugyanaznap délután a 4. osztály tüzet nyitott a a Fusantól nyugatra lévő területre, ahol ellenséges katonák ásták be magukat.

8. Kató altengernagy, a 2. svadron főparancsnokának jelentése, érkezett október 1-én délelőtt:

A Vakamija Maruxxxi különleges feladatú hadihajó és a 3-as számú aknamentesítő Nagato Maru, miközben a kötelességét teljesítette a Laosan-öböl előtt, szeptember 30-án reggel mechanikus aknához ért, minek következtében előbbi sérülést szenvedett a tatján, melyben 1 ember meghalt, 6 pedig megsebesült; utóbbi pedig elsüllyedt, miközben 3 ember meghalt és 13 megsérült. Jebara hadnagy és Takaje altiszt a sérültek között van.

9. Kató altengernagy, a 2. svadron főparancsnokának jelentése, érkezett október 2-án délelőtt:

A Kojo Maru aknaszedő hajó, miközben szolgálatát teljesítette a Laosan-öböl külterületén mechanikus működésű aknára futott és elsüllyedt. Usidzsima altiszt, Kodama műszaki altiszt és két másik személy meghalt, valamint öten könnyebben megsérültek.

10. Kató altengernagy, a 2. svadron főparancsnokának jelentése, érkezett 3-án délután:

2-án egy ellenséges repülőgépxxxii kétszer támadást kísérelt meg bombákkal különleges feladatú hadihajónkxxxiii ellen a Laosan-öböl szomszédságában, de nem okozott károkat. Vada hadnagy és Takebe alhadnagy azonnal üldözőbe vette az ellenséget és közvetlen Csingtaó fölé érkezett. A raktárnál egy kikötözött ballonra találtak, amelyre bombákat dobtak. A hatását nem lehet megállapítani, de egyik bomba a raktár közelében robbant.

Japán Farman MF.11-es repülőgépek Csingtaó előtt

8. Japán zászlótiszt hivatalos jelentései a hadműveletekről. 

Német-japán háborúxxxiv

No. 79.

1914. október 20.

12. Kivonat a 2. svadron főparancsnokának jelentéséből, érkezett: október 5-én délután:

4-én este rádióüzenet érkezett Csingtaó kormányzó-tábornokától, amelyben elmondta, hogy az 1906. július 6-án megkötött nemzetközi egyezményxxxv értelmében szeretné megtudni a Csingtaót védő hadsereg halottainak, sebesültjeinek és fogságba esettjeinek számát és nevét, és ezzel egyidejűleg megjegyezte, hogy a mi halottaink közül 3-at eltemettek. Ezért továbbítottam az üzenetet ostromló seregünk felé, és választ küldtem a kormányzónak, tájékoztatva őt kérésének megfelelően.

13. A 2. svadron főparancsnokának jelentése, érkezett: október 11-én délelőtt:

10-én reggel aknaszedő osztályunkat ellenséges repülő masina támadta meg bombákkal, de nem okozott sérülést. Jamada hadnagy és Oszaki alhadnagy azonnal repülőgépébe pattant és megtorolta az ellenséges támadást, mivel Csingtaó fölé repült és bombákat dobott le. [Ezután] Biztonságban visszatértek.

Ugyanaznap délelőtt 11 órakor 2 hajó a 2. osztályunkból aknaszedő hajók vezetésével megközelítette a Maitao-sziget keleti oldalát és heves ágyútűzzel árasztotta el az Iltisz dombon lévő erődöt, amely a hadseregünket bombázta, és elnémította azt. Mindezen idő alatt az ellenséges erőd a Huicsuan Pontról tüzelt a mieinkre, de nem okozott károkat.

14. A 2. svadron főparancsnokának jelentése, érkezett: október 15-én délután:

Délelőtt, 15-én a 2. osztály része egy angol hajóval együtt előretört a Takung-szigettől északra és heves tüzeléssel árasztotta el az Iltisz és a Huicsuan Pont ellenséges erődjeit, és az erődöket részben lerombolta. A bombázás során repülőgépünk a Huicsuan Pont fölé repült és bombákat dobott rá, s ezzel egy időben megfigyelte gránátjaink becsapódását.

E harcok során, leszámítva 1 halottat és 2 sebesültet az angol hajón, nem volt veszteség.

15. A tengerészeti vezérkar által kiadott jelentés, 1914. október 19.:

A Takacsiho hadihajó, miközben őrségben volt a Kaiocsou-öblön kívül, tegnapelőtt, 17-én éjfélkor mechanikus aknára futottxxxvi és elsüllyedt.

(Megjegyzés: 1 tisztet, 3 altisztet és 9 embert jelentettek túlélőként.)

Német erődítmény az Iltisz hegyen

9. Japán zászlótiszt hivatalos jelentései a hadműveletekről. 

Német-japán háborúxxxvii

No. 83.

1914. október 31.

17. Jelentés a 2. svadron főparancsnokától, érkezett: október 20-án délután:

Az S90 romboló, amely kiszökött a sötétség leple alatt a Kiaocsou-öbölből zátonyra futott Sihhsziesonál(?) a Santung-félsziget partjánál (60 mérföldre délre Kiaocsoutól) és elpusztult.xxxviii

18. A 2. svadron főparancsnokának jelentése, érkezett: október 23-án délután:

A tényekből megítélve, mely szerint a Takacsiho elsüllyedése idején óriási roncsdarabokat láttak lebegni a közelben, az oldalából robbanás füstfelhőjét látni lehetett a 20 mérföldre lévő Laosan-öbölből, és hogy mindössze három túlélő volt, azt hihetni, hogy a hajót az S90 német romboló torpedózta meg, amely robbanást okozott a lőszerraktáraiban. A kapitány közel volt a hídhoz, ez világos sérüléseiből és abból a tényből, hogy viselte kesztyűjét, stb. A túlélők szerint a több ember hallotta, amint a „Kimigajo”-txxxix vagy a „Koko va mikuni vo nambjuki ri” katonai dalt énekelte. E tény mutatja, hogy mennyire elkötelezett volt császára és országa iránt, és milyen bátran nézett szembe a halállal. Miközben örülök, hogy az utolsó pillanatig a japán katonák igaz harci szellemét mutatták, nem tudom nem sajnálni elvesztésüket.

19. A tengerészeti vezérkar által kiadott jelentés, 1914. október 27.

Október 22. óta a Kiaocsou-öblöt blokád alatt tartó svadron hadműveletei a következők voltak:

22-én Vada hadnagy és Takebe alhadnagy repülőgépével kikémlelte Csingtaó kikötőjét, és bombákat dobott a repülőgépek hangárjára és az elektromos művekre. 25-én egy hadihajó a 2. osztályból enyhén lövette a Hsziaocsansan erődöt az Taking sziget északi oldaláról. A földi megfigyelés szerint számos gránát az erődbe csapódott. 26-án délelőtt a 2. savdron két hajója Tuncsia Van-tól délre hajózott és erős tűzzel szórta meg az Iltisz, Hsziaocsansan és más erődöket. A különböző megfigyelő állomások szerint 1 ágyú az Iltisz erődben és 2 ágyú a Bismarck-hegytől délre lévő magaslaton megsemmisült, és számos gránát eltalálta a Moltke-erődöt.

20. A tengerészeti vezérkar által kiadott jelentés, 1914. október 31.

A blokádoló svadron, amely október 25. óta minden nap bombázta Csingtaó erődjeit, 29-én és 30-án heves tűzzel árasztotta el az ellenséges erődöket a brit hajókkal együtt a következőképpen:

29-én az időjárás nyugodt volt, de ködös. Svadronunk Tuncsia Van-tól délre hajózott és bombázta az ellenséges erődöket és állásokat az Iltiszen, a Hsziaocsansanon és szomszédságukban. Lövetésünk hatékony volt, számos találatot ért el. E napon egyedül a Huicsuan Pont erődje viszonozta a tüzet, más erődök hallgattak, és hadseregünkre sem tüzeltek.

30-án az időjárás tiszta volt, kiterjedt látótávolsággal. Svadronunk heves tüzzel árasztotta el az ellenség erődjeit és Csansan térségét, a legtöbb gránát a Hsziaocsansan erődjre, Csansanra, stb.-re hullott, és nagyon hatékony volt, néhány megsemmisült védmű, menedékhely, felfordult ágyú a Hsziaocsansan erdőnél maradt utána, stb.

10. A nagaszaki konzul (Deichman) a külügyminiszterhezxl

Amerikai konzulátus

Nagaszaki, 1914. november 7. d.u. 3 óra

[Érkezett: reggel 8 órakor]

Csingtao elesett.

Deichman

Az S90 német torpedónaszád, amely elsüllyesztette a Takacsiho cirkálót

Jegyzetek:

i Lásd ezekre: Klemesits Péter: Az első világháború kitörése a távol-keleten és az 1914-es hadműveletek. In: HK, 2014. 3. sz. 700.o.

ii Papers Relating to the Foreign Relations of the United States, 1914. Washington, 1928. Doc. 320.

iii Konstantin Theodor Dumba (1856-1947) görög származású osztrák-magyar diplomata, 1913 és 1915 között a dualista állam washingtoni nagykövete. Ténykedése miatt az USA nemkívánatos személynek minősítette, és 1915-ben hazarendelték.

iv George W. Guthrie (1848-1917), az Egyesült Államok nagykövete japánban 1906-1909 és 1913-1917 között.

v Papers Relating to the Foreign Relations of the United States, 1914. Washington, 1928. Doc. 328.

vi Báró szentgyörgyi Müller László (1855-1941) magyar diplomata, 1912 és 1914 között osztrák-magyar nagykövet Tokióban.

vii Vagyis hogy a monarchia és Japán hadiállapotba kerüljön.

viii Kató Takaaki (1860-1926), japán külügyminiszter, később (1924-26) miniszterelnök.

ix Háború esetén egy hadviselő fél érdekeinek képviseletét rendszerint egy olyan ország nagykövetségére bízták, akivel mindkét oldal jó kapcsolatot ápolt. Szokásos diplomáciai formula.

x USA Naval War College. Naval Attache's Reports. 1914., S.9.2.

xi Az attasé jelentésének elküldési ideje.

xii A Japánok az éveket az uralkodó császárok szerint adják meg, Taisó császár kora 1912-től 1926-ig tartott.

xiii A Szuvo eredetileg orosz pre-dreadnought csatahajó volt, Pobeda néven. A Japánok az 1904-5-ös háborúban zsákmányolták és sorolták be a flottájukba. 1914-ben Kató zászlóshajója volt a 13534 tonnás csatahajó.

xiv Kató Szadakicsi (1861-1927), japán admirális, a Csingtaó ellen vonuló japán hajóhad főparancsnoka.

xv USA Naval War College. Naval Attache's Reports. 1914., S.9.10.2.

xvi Jasiro Rokuró (1860-1930), aki 1914 áprilisa és 1915. augusztusa között volt japán tengerészeti miniszter.

xvii USA Naval War College. Naval Attache's Reports. 1914., S.9.14.5.

xviii A Hajóosztály a Kaba-osztály nevet kapta. A Tíz hajó mindegyike egy-egy fáról kapta a nevét, a Kaba jelentése birsalma. A hajók 810 tonnás rombolók voltak.

xix Az 1915. március végén átadott Szakakit később a Földközi-tengerre küldték, ahol 1917. június 11-én az osztrák-magyar U-27 megtorpedózta. A hajó ugyan nem süllyedt el, de súlyos károkat szenvedett és legénységének kétharmada odaveszett.

xx Angolul: Flag Officer. A brit és amerikai terminológiában önálló erőt vezető admirálisi rangú tengerészt jelent.

xxi USA Naval War College. Naval Attache's Reports. 1914., S.9.21.

xxii Simamura Hajao (1858-1923) japán admirális, a japán császári haditengerészet parancsnoka 1914 és 1920 között.

xxiii A Kiaocsou-öbölnél lévő német koncessziós terület kormányzója Alfred Meyer-Waldeck (1864-1928) altengernagy volt 1911-től Csingtaó elestéig.

xxiv Kató Tomoszaburó (1861-1923) japán admirális, 1915-től 1923-ig tengerészeti miniszter, 1922-től haláláig Japán miniszterelnöke.

xxv Fudzsimoto Hidesiró ellentengernagy.

xxvi Talán Kamimura Oszuke ellentengernagy.

xxvii A jelentés következő (utolsó?) lapja sajnos hiányzik.

xxviii USA Naval War College. Naval Attache's Reports. 1914., S.10.6.3.

xxix Ez minden bizonnyal az attasé hiányzó 4. számú japán jelentése lehetett.

xxx Csingtaó kikötőjében nem volt romboló, csak a romboló nagyságú SMS Jaguar német hadihajó, illetve a jóval nagyobb Kaiserin Elisabeth osztrák-magyar cirkáló.

xxxi A Vakamija egy hidroplánokat üzemeltető „anyahajó” volt, amely Csingtao ellen végrehajtotta a világtörténelem első tengerről indított szárazföld elleni bombatámadását. A hajó 4 darab Farman MF. 11-es hidroplánnal rendelkezett. A jelentésekben szereplő repülőgépek a Vakamija Maru gépei.

xxxii Minden bizonnyal Gunther Plüschow volt a kísérletező, aki Csingtaó egyetlen működőképes Taube repülőjét vezette. A gyarmatocska másik Taubé-ja még az ostrom kezdetén összetört. Plüschow repülőjével kijutott megadás előtt a városból, majd angol fogságba került, ahonnan megszökött és visszajutott Berlinbe. Kalandjairól könyvet is írt Die Abenteuer des Fliegers von Tsingtau címmel, amely 1916-ban jelent meg. Minden bizonnyal ez volt a világtörténelem első „anyahajó” elleni légitámadása...

xxxiii Azaz a már említett Vakamija ellen.

xxxiv USA Naval War College. Naval Attache's Reports. 1914., S.10.20.

xxxv Az 1906-os Genfi egyezményről van szó, amely lefektette a civilizált hadviselés szabályait.

xxxvi Valójában a 3650 tonnás Takacsiho védett cirkálót az S90 német torpedónaszád süllyesztette el egyetlen torpedóval. A hajó legénységéből mindössze 3 fő menekült meg, a többi 271 tiszt és legény parancsnokával együtt életét veszítette.

xxxvii USA Naval War College. Naval Attache's Reports. 1914., S.10.20.

xxxviii Az S90 toperdónaszádot, miután elsüllyesztette a Takacsihot, látván, hogy nem menekülhet az üldöző japán hajók elől, legénysége partra futtatta. A legénységet internálták a kínai hatóságok, ahonnan megszökve megpróbáltak visszatérni Kiaocsouba, de elfogták őket október 30-án. A S90 egy 388 tonnás aprócska naszád volt 3 db 5 cm-es löveggel és 3 torpedóvető csővel, se gyors, se új nem volt már 1914-ben, mivel 1899-ben épült.

xxxix A Kimigajo japán nemzeti himnusza, amely az uralkodót élteti, s egyben a világ legrégebbi himnuszának számít.

xl Papers Relating to the Foreign Relations of the United States, 1914. Washington, 1928. Doc. 340.

Fotók helye:

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kreuzer_Kaiserin_Elisabeth.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Maps_of_Qingdao#/media/File:Qingdao-city-map-1912-in-german-from-madrolles-guidebook-to-northern-china.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Suwo_1908_colorized.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Wakamiya.jpg

https://en.wikipedia.org/wiki/File:FarmanTsingtao.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Qingdao_traces_of_war_1.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:SMS_S_90.jpg