Előadás: Ablak egy eltűnt világra - A ménfői Bezerédj-család a XIX-XX. század fordulóján

Előadás:

Ablak egy eltűnt világra: 

A ménfői Bezerédj-család a XIX-XX. század fordulóján 

Május 20-án a ménfői Bezerédj-kastély nagypincéjéban tartottuk meg előadásunkat a kastélynak nevet adó családről, amely úgy érzed egészen jól sikerült. Nem mondom, hogy egyes dolgokat nem másként építenék fel utólag, de alapvetően azt hiszem vállalható. A téma a helyieket is megfogta, mert szerencsére szép számban gyűltünk össze a május végi kerti munkák ellenére. Külön öröm volt, hogy a Ménfőcsanakon helytörténettel foglalkozó kutatók is eljöttek, valamint hogy egy Bezerédj-leszármazott is megtisztelt minket a jelenlétével. Az előadás nem jötetett volna létre Nagy Vilmos segítsége nélkül, aki sikeresen kutatott fel olyan fotókat, amelyeknek a közelmúltig a létezéséről sem tudtunk, így jobban átélhetővé tette számunkra az úri lak 1900 körüli életét. Józsa Tamás igazgató úr szintén értékes segítséget nyújtott. Némi szerencsére is szükségem volt, de mostanra kimondható, hogy minden akkoriban itt elő Bezerédj családtaghoz sikerült - nagy valószínűséggel helyes - arcot kapcsolnunk. A család kapcsolatrendszere ha nem is a monarchia első vonalához volt köthető, de a másodikkal már jócskán érintkeztek a Bezerédj-ek. Jöttek ide látogatóba herceget, grófok, államtitkárok, de olyan később híressé/hírhedtté vált személyek is, mint Prónay Pál. Szándékomban áll egy-egy témát a blogom "oldalain" részletesebben kibontani, mint ahogy azt egy összefoglaló előadás lehetővé teszi, s ezt már a közeljövőben megkezdem. Most egyelőre fogadják sok szeretettel az előadás anyagát a youtube-csatornámon! Bár a hangot szerettük volna jobban megoldani, egyelőre a pince erősen visszhangzó terében nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Okulunk majd belőle!

A felvételért Polczer Árpádnak tartozom köszönettel, míg a fotókat Nagy Vilmos készítette! 

"ABLAK EGY ELTŰNT VILÁGRA:

 A BEZERÉDJ-CSALÁD A XIX-XX. SZÁZAD FORDULÓJÁN 

Előadó: Horváth Gábor hadtörténész technikus, könyvtáros 

Időpont: 2026. május 20. (szerda) 17.30 óra 

Helyszín: Bezerédj-kastély Művelődési Ház 

A történelem alapvetően nyomozás, és ez teszi annyira izgalmassá. Ha manapság betérünk a szépen felújított ménfői Bezerédj-kastélyba, nehéz elképzelnünk milyen lehetett itt az élet a XIX-XX. század fordulóján, hiszen nem sok eredeti berendezési tárgy maradt fenn. Sajnos még azt sem nagyon tudjuk, miként néztek ki a termek, sőt eredeti funkciójukról is vitázni szoktunk. Ugyanakkor azért szerencsére van előrelépés több területen is! Fényképek kerültek elő a múltból, és a korabeli napilapok, újságok is könnyebben kereshetőek manapság a digitalizációnak köszönhetően. Előadásunkban ezek segítségével betekinthetünk a 120-130 évvel ezelőtt itt élt Bezerédjek ünnep- és hétköznapjaiba, sőt - mivel több családhoz köthető fénykép is előkerült -, megkísérelhetünk arcokat társítania nevekhez. Immár szemébe nézhetünk az egykor itt élt embereknek, mondhatni: ablakot nyithatunk egy eltűnt világra!"

Legközelebb előadással ősszel készülünk Ménfőcsanakon!

Keselyűk Ibéria felett: előadás képekben

előadás

Keselyűk Ibéria felett 

előadás képekben 

Április 14-én a ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban szép számú közönség előtt egy - némi szerénytelenséggel talán mondhatom - jól sikerült előadást tartottunk a győr-ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban, melynek témája a spanyol polgárháború volt. A "Keselyűk Ibéria felett" című előadást a következő sorokkal vezettük be: 

"A mai napig sok esetben úgy él a Spanyol polgárháború, mint valamiféle küzdelem a jó (köztársaságiak) és rossz (fasiszták) között, holott a valóság ennél sokkal bonyolultabb és egyben izgalmasabb. A Spanyol polgárháború előtörténete legalább a Napóleoni háborúkig nyúlik vissza és kitörésének legfőbb oka az volt, hogy a spanyol társadalom 1936-ra két, egymással kijönni képtelen, közel egyforma erejű csoportra bomlott. Bár az 1936. július 17-én felkelő tábornokok gyors győzelemben reménykedtek, de a nacionalista puccskísérlet három évig tartó polgárháborúba torkollott, amely az egész világot megosztotta és ideológiai háborúvá fajult. A harc a kulturális térben is zajlott, a világ irodalmárai, művészei, megmondóemberei ugyanúgy felsorakoztak a barikád két oldalán, ahogy az olasz, német vagy szovjet harckocsik, repülőgépek és katonai tanácsadók. Bár a polgárháború Franco és a nacionalisták sikerével ért véget, a spanyol társadalomban lévő törésvonalakat azóta sem sikerült eltüntetni, és a mai napig hatnak."

Úgy gondolom, hogy a másfél óra során viszonylag megfelelően sikerült körüljárnunk a konfliktus előtörténetét, valamint nagy vonalakban a hadi események sorát is. Emellett igyekeztünk a propaganda kapcsán rámutatni azon különlegességre, hogy ebben az esetben a vesztes írta a történelmet, nem a  győztes, s ennek okait is megpróbáltuk kiderítenini. Érdekességképpen kicsit belemásztunk Sztálin Komintern-jének fontosságába, amely komoly szerepet játszott a nemzetközi brigádok illetve a propganda terén egyaránt. 

Fotó: Polczer Árpád

Minden érdeklődő jelenlétét köszönjük! Legközelebbi témánk a ménfőcsanaki Bezerédj-kastély 19-20. századi fordulóját igyekszik bemutatni korabeli újságok és fényképek segítségével.

"Sas a piramis felett" - Napóleon egyiptomi hadjárata - youtube-on

Üdv!

Felkerült januári előadásom Napóleon egyiptomi hadjáratáról - források róla: itt - a youtube-csatornámra, s immár teljes terjedelemben megtekinthető:

Jó szórakozást hozzá!

Következő előadásom már a spájzben van:

Terméketlen félhold – A modern Közel-Kelet születése 

történelmi előadás 

Győr-Ménfőcsanak, Bezerédj-kastély

2024. május 14. kedd, 17:30

https://www.facebook.com/events/801796118116633/

Az őszi hadjárat - beszámoló, programajánló

Az őszi hadjárat

Kicsit megritkultak a blogos írások az utóbbi időben, mivel zsúfolt heteken vagyok túl, és még két szintén igencsak betáblázott hét következik. Ígérem, hogy hamarosan sokasodni fognak újra a történelemmel és könyvekkel kapcsolatos posztok! A tanévkezdés a könyvtárban is plusz feladatokkal járt, és az előadások száma is jócskán felfutott (ami persze remek) szeptember-október folyamán, így betemettek a tennivalók, mint könyvtári raktárat a selejtezendő könyvek. A Győri Szalonra mentek az írások eközben azért, és jártam Tápon, Rajkán, Győrújfalun és persze a Bezerédj-kastélyban is előadásokat tartani, és csaknem minden hétre esett egy-egy fellépés. Ez a következő kettőben sem lesz másként.

Úgyhogy, mielőtt jönne a következő blogbejegyzés, felhívnám a figyelmet a pénteken ünnepélyes keretek közt megnyíló Győri Könyvszalonra, amelynek programjairól itt lehet olvasni részletesen. Ennek keretében az a megtiszteltetés ért, hogy ismét én fogok beszélgetni Bán Mórral/Jánossal, a Hunyadi-könyvsorozat szerzőjével, immár harmadik (vagy negyedik?) alkalommal. Az eszmecsere pénteken 16 órakor lesz a győri színház Kisfaludy termében. Ménfőcsanakiak figyelmébe ajánlanám külön a két órával később, 18 órakor esedékes könyvbemutatót, amely során kolleginám segítségével Szabady János két kötetéről lesz beszélgetés. 

Emellett készülök a november 21-i előadásomra, amely szokás szerint a Bezerédj-kastélyban kap helyet 17:30-as kezdéssel, és témája Hadik András tábornok berlini hadjárata lesz. Ennek keretében megnézzük a császári-királyi hadsereg 17-18. századi fejlődését, a korabeli hadviselés mikéntjét, Mária Terézia és a magyarok viszonyát, és persze kiemelten kezeljük a híres berlini "portyát", amiről egyébként írtam már egy rövid összefoglalót a Győri Szalonra. 

Mindemellett még jó hírnek számít, hogy elkészült a Turner Kálmánról készülő kiadványunk kézirata és - mondhatni - látványterve, melynek során az első, még nyomtatás előtti példányt már kézben is vehettem. A pontos megjelenés dátuma ugyan még kérdéses, de már nincs nagyon távol. A megvalósulás elsősorban a Rábaközi Helytörténeti-kutatók Társulatának köszönhető, kiemelten pedig vezetőjüknek, Szalay Balázsnak. Úgy vélem, hogy dédapám testvérének, Sarród, Garta, majd Rábapordány egykori plébánosának Don-kanyarban vezetett naplója rendkívül érdekes és értékes forrása mind az 1942-1943-as oroszországi eseményeinek, mind hazatérést követően a rábaközi itteni mindennapoknak. Sokat dolgoztam vele, igyekeztem alapos jegyzetapparátust készíteni hozzá. A kötet megjelenéséről mindenképpen tájékoztatni fogok a blogomon. 

"A szabadság rabszolgái" - az amerikai polgárháború

 Új előadás a youtube-on! 

 "A szabadság rabszolgái" 

az amerikai polgárháború

Az elmúlt két év meglehetősen hektikus volt előadások terén - és a mostani időszak sem ígérkezik könnyűnek... -, hiszen a Covid megjelenése és az ehhez kapcsolódó szigorítások behatárolták az előadások megtarthatóságát. Ebből adódóan nekem is kevesebb volt belőle, és a youtube-os csatornámra is alig néhány lett feltöltve, mivel sokszor azokról sem készült felvétel, amik végül összejöttek. 

Minap azonban végre sikerült véglegesre csiszolni a 2021. őszén amerikai polgárháborúról tartott előadásom felvételét, így az most már megtekinthető lesz. Igyekeztünk jobb kép- és hangminőséget adni, mint régebben, szerintem sikerült. Nem vagyok az előadásommal maradéktalanul elégedett - van benne egy-két kisebb baki -, de hát ez az élő előadás hátránya egy tanulmánnyal szemben: nem visszacsinálható. Reményeim szerint legközelebbi, november 15-i Krími háborúról készülő összeállításomról majd szintén készülhet hasonló.

Az előadás lehetőségét köszönöm a Bezerédj-kastély vezetésének, a jelenlevő közönségnek az érdeklődést, a felvételt és a hangosítást pedig kiemelten Polczer Árpádnak!

Jó szórakozást hozzá!

Az amerikai polgárháborúról már egész sok kis napfordulós eseményt írtam könyvtárunk kulturális magazinjára, a Győri Szalonra, így azokat ide csatolva beteszem, hogy olvasni is lehessen a témához:

1861. április 12-13. A Sumter-erőd ostroma

1862. március 23. - Megkezdődik "Stonewall" Jackson Shenandoah-völgyi hadjárata

1862. április 6-7. - A Shiloh-i csata

1862. december 13. - A Fredericksburg-i csata

1863. május 2. - A Chancellorsville-i csata

1863. július 1-3. - A Gettysburgi csata

1864. május 5. - Csata a Vadonban

1864. június 3. - Csata Cold Harbornál

1865. április 9. - Appomatoxnál a déliek leteszik a fegyvert

Előadás: "Attila király földje" - Kettős honfoglalás(ok)

 Előadás: "Attila király földje" - Kettős honfoglalás(ok)

Jövő héten különösen nagy és kemény fába vágom a fejszémet, mert olyan témát igyekszem boncolgatni idei első ménfőcsanaki előadásomban, amely alighanem a legnehezebb lesz az elmúlt 15 év minimum 100 előadása közül. A nehézségét a téma megközelíthetőségének összetettsége, s eseménytörténetileg nehezen megfogható volta adja, valamint az az érzelmi töltet, amely minden őstörténeti témánál igen erős. A "Kettős honfoglalás" leginkább László Gyula nevéhez köthető, de már az előadás címében is igyekszem jelezni, hogy nem elsősorban ennek elmondásáról, elmagyarázásáról lesz szó. Először is annak az érvelésnek, melyet László Gyula alkalmazott, néhány pontja ma már nem áll meg az azóta lefolyt kutatások függvényében, ellenben új tények merültek fel, amelyek mintha viszont erősítenék az elképzelést. Másodszor nem László volt az első, aki a magyarok többszöri bejövetelével számolt, hiszen már a középkori magyar krónikák úgy tudták, hogy őseink többször is bevonultak a Kárpát-medencébe, sőt a székelyek, amely Attila király népe volt, már itt várták Árpádékat a honfoglalók bejövetelekor. Ezen túl Nagy Géza régész a XIX. század utolsó évtizedében több művében is László Gyulához hasonló következtetésre jutott, de egyfajta kettős bejövetellel számolt Makkay János vagy Hölbling Tamás is a XXI.  század elején. 

Nagyon nehéz előadás lesz - már most érzem -, mert egy olyan hipotézisről kell beszélni, amely jelen állapotában bizonyíthatatlan, és amely erősen megosztó. Van, akiknek már túl sok, míg másoknak meg túl kevés. Ennek ellenére úgy gondoltam erre rá kell szánnom egy ismeretterjesztő előadást, mert azt látom a kutatások irányából, hogy a történelemtudomány sok képviselője mintha egyre inkább erre fele haladna sok szempontból. Bár a magam véleményét sem szándékozom a végén említés nélkül hagyni, az előadás elsősorban a kettős honfoglalás elméletét kialakító problémákat igyekszik bemutatni, és ez alapján elgondolkodásra késztetni az érdeklődőket. Majd meglátjuk, mekkora sikerrel... 

Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk 2022. február 22-én, kedden 17:30-kor a ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban!

Az előadás facebook oldala, amelyet folyamatosan aktualizálunk változás esetén:

https://www.facebook.com/events/4938756539521055

Legutóbbi online megtekinthető előadásaim:

Hétfőn előadás: A szabadság rabszolgái - Az amerikai polgárháború

A szabadság rabszolgái 

Az amerikai polgárháború

Hétfőn előadás! 

Csaknem egy éve már, hogy megterveztük az amerikai polgárháborúról szóló előadást, amelyet hétfőn végre pótolhatunk. Minden érdeklődőt sok szerettel várunk a győr-ménfőcsanaki Bezerédj-kastély kiállítótermébe!

Részletek:

https://www.facebook.com/events/550043072782691

Előzetes:

Előadás a Bezerédj-kastélyban: A mohácsi csata és előzményei

 Mohács előadás 

Mint az közismert, a járványügyi helyzet miatt a tavaszi előadások élőben való megtartása akadályokba ütközik. Mindezek ellenére szerettünk volna valamivel kedveskedi a törzsközönségnek (és újaknak), s a Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ felkérésére ismét összeállítottunk egy rövidebb ismeretterjesztő előadást, a februári Koppány előadás mintájára. Május közepén a ménfőcsanaki Bezerédj-kastély Galgóczi Erzsébet emlékszobájában vettük fel az előadást, melynek témája a mohácsi csata és annak előzményei voltak. 

Reményeink szerint mielőbb leküzdjük a COVID-ot, s utána ismét belecsaphatunk a történelmi témákba, melyek közül terveink szerint a tavalyról elmaradt amerikai polgárháborúval folytatnák, amelyet mindenképpen közönség előtt szeretnénk megtartani.

Addig is jó szórakozást az előadáshoz!

Koppány - mítosz és valóság

Koppány előadás 

Mint az közismert, a járványügyi helyzet miatt a tavaszi előadások élőben való megtartása akadályokba ütközik. Mindezek ellenére szerettünk volna valamivel kedveskedi a törzsközönségnek (és újaknak), s a Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ felkérésére összeállítottunk egy rövidebb ismeretterjesztő előadást. Pénteken a ménfőcsanaki Bezerédj-kastély Galgóczi Erzsébet emlékszobájában vettük fel az előadást, melynek témája Kopány és Szent István összecsapása volt. 

Reményeink szerint mielőbb leküzdjük a COVID-ot, s utána ismét belecsaphatunk a történelmi témákba, melyek közül elvileg a tavalyról elmaradt amerikai polgárháborúval folytatnák. 

Addig is jó szórakozást az előadáshoz!

Jelentés Blogisztánból

Jelentés Blogisztánból

Üdv kedves blogolvasó! 

A blog továbbra is üzemel, csak a januárom sikerült a szokottnál is sűrűbbre, szigorúan történelmi okok miatt, s ennek reményeim szerint a közeljövőben kézzelfogható eredménye is lesz. Erről természetesen a blogon is beszámolok majd. Emellett előadásokkal zajlott az elmúlt hetem (január 24. - Koroncó, január 27. Győr-Ménfőcsanak), sőt egy lesz jövő szerdán is, ahol a Holdra szállás lesz a téma Kunszigeten. Szóval a bejegyzések szünetelése csak átmeneti, s a könyvkritikák, könyvajánlók is érkeznek majd. Az elmúlt hetekben kivégeztem Szabó Péter új könyvét a Don-kanyarról (Szabó: Magyarok a Don-kanyarban. Bp.: Kossuth, 2019), majd a sajnálatos módon nemrég elhunyt Roger Scrutontól A konzervatívizmus jelentését (Bp.: Novissima, 2002), s most éppen Varga Lajos vadiúj monográfiáját olvasom, amely a szocdemek útját mutatja be a Tanácsköztársaság idején (Kényszerpályáról tévútra. Bp.: Napvilág, 2019). Ezekről is lehet majd ajánló, de most erre leginkább Kőhalmi Zoltán paródiája (A férfi, aki megölte a férfit, aki megoölt egy férfit. Bp.: Helikon, 2019) a legesélyesebb, amely első blikkre jónak tűnik. A másik potenciális lehetőség Benedek Szabolcs kötete, amely kapcsolódik Varga Lajoséhoz témájában, mivel a proletárdiktatúra idején játszódik (Vörös, mint a vér. Bp.: Helikon, 2019). 

Kitartást addig is!

Előadás a tavaszi hadjáratról már a youtube-on

Március 19-i előadásom a tavaszi hadjáratról felkerült í youtube-ra:

"A dicsőség napjai" - Az 1849-es tavaszi hadjárat

történelmi előadás

Győr-Ménfőcsanak, Bezerédj-kastély

2019. március 19.

E.a.: Horváth Gábor

1849. márciusában a honvédsereg főerői a Tisza vonala mögött álltak, mivel a vezéri kérdés megoldatlansága és időjárási okok miatt az osztrákok elleni támadó hadművelet állandóan elmaradt. Vetter Antal betegsége után azonban Kossuth az erélyes és tetterős Görgei Artúrt nevezte ki főparancsnoknak, aki remek együttműködést alakított ki tábornoktársaival, elsősorban Aulich Lajossal, Damjanich Jánossal és Klapka Györggyel. A négy hadtestre tagozódó 47500 fős magyar hadsereg április elején megindította rég várt offenzíváját a Budapest körül álló, összesen 55 ezer főből álló császári had ellen. Az egy hónapja még vesztesnek tűnő honvédek egymás után hat csatában és ütközetben verték meg Alfred Windischgrätz csapatait. Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom mind a magyar lobogó diadalát hozta. Május 21-én pedig Buda vára is Görgei kezére került, s az ország szinte teljesen felszabadult. Ezek voltak Kossuth szavaival: „A dicsőség napjai.”

Előadás youtube-on: A román-magyar (v)iszony

Februári előadásom felkerült a youtube-csatornámra:

"Idegháború" Erdélyért - 

A magyar-román viszony Traianustól 1919-ig

Győr-Ménfőcsanak, Bezerédj-kastély

2019. február 12. kedd 17:30

Az 1859-ben Havasalföld és Moldva egyesülésével létrejött, majd 1866-ban a Románia nevet felvevő új állam és Magyarország viszonya kezdetben bíztatónak tűnt. Mindkét állam elsődleges veszélyforrásnak Oroszországot tekintette, s 1881-ben Románia királya I. Károly - aki maga is német volt -, csatlakozott a Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia által 1879-ben létrehozott Kettős szövetséghez. Ám Erdély Erisz almájának bizonyult a szláv-germán tengeren hajózó két ország számára. A „Tündérkert” történelme során ugyan sohasem tartozott Romániához, ám kétségtelenül román többségűvé vált a magyar történelem zivataros időszakai során, s ez a XIX. Század folyamán egyre nagyobb gondot okozott. Előadásunkban végigkísérjük a magyar-román viszonyt a bizánci zsoldban érkező első vlach csoportoktól 1919-ig.

Előadás youtube-on: Görgei téli hadjárata, 1848-49

Legutóbbi előadásom már megtekinthető a youtube-on:

Görgei Artúr 1848-49-es téli hadjárata

Győr-Ménfőcsanak, Bezerédj-kastély 

2018. december 4. kedd 

A Schwechati csatában elszenvedett vereség után bizonyossá vált, hogy a Kossuth vezette Magyarországnak hamarosan ellenséges invázióval kell szembenéznie. A nyugati határszélen védekezésre berendezkedett fősereg parancsnoki posztja mindennek volt nevezhető, csak irigyelhetőnek nem. Móga János lemondásával a fővezéri pálca Kossuth jóvoltából az alig 30 esztendős Görgei Artúr kezébe kerül, aki komoly nehézségekkel nézett szembe. Egyfelől az ellenséges haderő kétszeres túlerőben volt, másfelől a keze alá került honvédsereg jelentős részben tapasztalatlan és háborúra alkalmatlan nemzetőrségből állt, s a megbízható régi alakulatok és honvédzászlóaljak is felszerelési hiányokkal küszködtek. Az ifjú vezér kemény kézzel látott munkához, de nem volt sok ideje, mivel december közepén megindultak az osztrák seregek, s megkezdődött a téli hadjárat.

Új előadás youtube-on

Felkerült a youtube-ra legutóbbi, Győr-Ménfőcsanakon tartott előadásom, amely az 1918-as összeomlásról szólt:

Szent István király előadás, youtube-on

Miközben nagy lelkesedéssel készülök a következő előadásokra (itt a facebookos meghívója), sajnos a sok munka elveszi az időt a blogtól, de azért hamarosan jönnek a töris és könyves bejegyzések is. 

Egyelőre annyit jelzek, hogy felkerült legutóbbi ménfőcsanaki előadásom felvétele a youtube-ra, melynek témája Szent István király volt:

Egyre több kérdést és hozzászólást, jókívánságot kapok, ezeket nagyon köszönöm, és igyekszem megszolgálni! 

"Románia hadba lép" - régi-új előadás youtube-on

Még 2016. őszén tartottam meg "Románia hadba lép" címen előadásomat a ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban, amely annak idején nem került fel youtube-csatornámra. Ennek oka az volt, hogy lehetőséget kaptam, hogy egyik hadtörténelemmel is foglalkozó folyóiratban írjam meg a német-osztrák-magyar-török-bolgár csapatok dunai átkelését egy rövid tanulmányban, s ennek kapcsán arra kértek - értehtő okkal -, hogy ne tegyem fel az előadást. Nagyon megtisztelő volt a felkérés, és készültem is rá - szakirodalmat vettem, jegyzeteltem, megírtam néhány részletét -, de aztán az akkori telem viharossan alakult minden szempontból, s elkészültére nem került sor. Azóta is nagyon bánom ezt, de tervezem, hogy legalább a blogon lesz majd egy verziója Mackensen említett hídveréséről a Dunán. Mivel azonban a cikkből nem lett semmi, és most végre megtaláltam az akkor készült felvételt, feltöltöttem azt, s immár megtekinthető. Azt gondolom az előadás vállalhatóan sikerült, bár a felvétel minősége olyan, amilyen. Jó szórakozást!

1789. július 14-én kitört a Francia forradalom

Július 14-én 1789-ben kitört a Nagy francia forradalom. Még 2016. őszén tartottam előadást Ménfőcsanakon erről. Szerintem most is vállalható, ha nem is vagyok a téma szakembere.

Előadás a youtube-on:

Legutóbbi ménfőcsanaki előadásom ("A holló gyűrűje" - Mátyás király) már megtekinthető a youtube-on:

Előadás youtube-on + közeljövő

Az ünnepekhez közeledvén kissé megsokasodtak a teendők, s egyelőre kevesebb a poszt a blogon a szokkottnál, de azért hamarosan érkeznek. Mindenekelőtt mély fájdalommal, de búcsút fogunk venni Dörre Sándortól, akinek 1918-as levelezését egyetlen bejegyzésben fogom kközzétenni, s amely mintegy 20-25 levélre és levelezőlapra korlátozódik. Emellett nagyon régóta halogatom az 1848. december 16-i Parndorfi ütközetről tervezett írásomat, amely valószínűleg két részre tördelve kerül közlésre, s beleveszem a Kazimirnál még szintén aznap megvívott összecsapást is. 

Lesz könyvajánló (esetleg könyvajánlók) is, de az utóbbi hetekben - előadásaim révén - a tömény történelmi művek élveztek elsőbbségek. Ehhez kapcsolódva örömmel jelenthetem, hogy legutóbbi, Hunyadi Mátyás moldvai hadjáratáról és a Moldvabányai csatáról tartott összefoglalásom már felkerült a youtube-ra:

Azt is eldöntöttük, hogy törzshelyemen, a Bezerédj-kastélyban Görgei Artúrral nyitunk valamikor február elején, hiszen január 30-án lesz 200 éve, hogy megszületett, ez a fantasztikus férfi.

Még nem kívánokk boldog Karácsnyot, mert addig még jelentkezem! :)

Caporettó - előadás képekben

Az elmúlt héten a napvilágot szinte csak az ablakon keresztül láttam, volt itt kiállításmegnyitó, hosszú munkanap, győri könyvszalon (sőt, az még van is!), valamint kedden tartottam második őszi előadásomat a Bezerédj-kastélyban, a Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ felkérésére. Szerencsére szép számú közönség előtt sikerült egy korrekt - bár nem vagyok maradéktalanul elégedett - előadást adnom. Most ennek képeiből válogattam:

A fotókért köszönet Stoller Lászlónak, az előadás megszervezéséért és a háttérmunkáért pedig a művelődési ház dolgozóinak!

Az előadás reményeim szerint hamarosan a youtube-fiókomon lesz.

Legközelebbi témám Győr-Ménfőcsanakon: Mátyás király 1467-es erdélyi és moldvai hadjárata!