Menekültkérdés

Eddig bírtam. Szigorúan magánemberként írok a bevándorlók/menekültek témáról, afféle történelmi kontextusban, hirtelen felindulásból. Ez utóbbi miatt előre elnézést, nem lesz nyilván túl összeszedett. Gyakorlatilag hetek óta háború van a médiában e témában, és mostanra a legoptimistábbaknak is rá kellett jönniük, hogy a kérdés őket is érinteni fogja a jövőben. Elég csak végigmenni Győrben a Baross úton, hogy ez bárki belássa.

Én szeretem a sokféle kultúrát. Rajongok a kora-iszlám költészetért, olvastam az indiai Pancsatantrát és indiánregényeken nőttem fel. Szerintem azonban a sokszínűség akkor szép, ha minden a helyén van, nem pedig egy helyen. Ettől izgalmas az utazás, ettől különleges, ha az ember eljut valahova. Ettől Kanada Kanada, Japán Japán és Magyarország Magyarország.

A világ éppen akkor lesz unalmas, ha mindezt összekutyuljuk és mindenhol ugyanazt viseljük/esszük/nézzük/hisszük. Az ószövetségi Bábel-tornya mindennek a szimbóluma. Szét kellett választani az embereket és sok nyelvet kellett adni neki, mert különben Istennek hitte magát és az eget ostromolta, holott halandó. Most éppen nekiálltunk újra tornyot építeni. Istent meg már minimum hét évtizede játszunk.
Az összekevert masszát előbb-utóbb addig keveri a szakács, amíg egyszínű lesz. Én bevallom nem akarok olyan világban élni. Az arab nép barátságos, szívesen ismerkedek meg a kultúrájukkal. Mondjuk Jemenben. Ahogy a japánnal is Tokióban, és a maorival Új-Zélandon. Ez adja a Földgolyó sava-borsát. Ha mindenhol ott van minden, akkor unalmas lesz, kaotikus, konfliktusokkal teli (mert az ember nem eredendően toleráns és megértő). És a konfliktusok még akkor is kialakulnak, ha mindkét oldal jóindulatú, mert mások a célok, az életvitel, a gazdasági érdekek.

És ha egy ország úgy dönt, hogy a saját kultúráját akarja megtartani és nem enged be egy hangyát sem, akkor megteheti (aztán majd kiderül vajon képes-e rá). Mert jogában áll. Ahogy a háztulajdonos joga, hogy kinek nyit ajtót, és ha nekem megtetszik egy vityilló a Rózsadombon, attól még nem köteles a tulajdonos beengedni és szobát adni nekem. Maximum kérhetem erre. És ha nem ad, akkor nem felháborodok, hanem vagy hazamegyek, vagy nekiállok házat építeni, esetleg máshol csengetek.

Akié a ház, azé a döntés. És ha a tulaj nemet mond, akkor nem kiáltom ki rasszistának, nem szavaztatom meg a szomszédaival, hogy engedjen be, hanem elfogadom a döntését!  

Muszáj ezeket kimondani, mert egyesek azt gondolják, hogy a "modern" világban már nincs így. Egyfelől a modern világ ugyanolyan logika alapján működik, mint a régebbiek. Csak a technika változott, az emberi természet nem. Ráadásul van egy kis csoport, aki ha nem a saját elképzelése szerint alakul valami, akkor azonnal támadásba megy át, ahelyett, hogy a saját álláspontjának helyességét kérdőjelezné meg. Például olyanokkal jönnek, hogy a magyarság mindig befogadó volt (máskor érdekes mód meg éppen azzal vádolnak ugyanezek, hogy megérdemeltük Trianont, mert nem voltunk toleránsak), majd citálják Szent István Intelmeit, aminek valódi értelméről (a kereszténység) persze hallgatnak.

A legdühítőbb párhuzamok amikor a magyar történelemből hozott példákkal jönnek illusztrálni, hogy milyen hálátlan a magyar nép. Holott a hasonlataik jobban sántítanak, mint a sánta kutya, amelynek ellőtték a másik lábát is. 

A számomra legizgalmasabb (és leggyomorforgatóbb) epizód a történésekből az volt, mikor egyes csoportok azzal jöttek elő, hogy a honfoglalók is menekültek voltak. Ez talán arra a történészi vélekedésre megy vissza, hogy a besenyők elől futottunk volna be ide a Kárpátok gyűrűjébe. Először is ez a vélemény már elavult, a régi szocialista történetírás "remeke". Őszintén szólva csodálom, hogy bárki elhiszi, hogy egy besenyők-bolgárok által tönkrevert nép beözönlik ide, majd a két nagyhatalomtól (Keleti Frank Birodalom, Bolgár Birodalom) mégis megszerzi a Kárpát-medencét futás közben. Ez nagyjából olyan, mintha valaki azt állítaná, hogy miután a németek kikaptak a második világháborúban, fogták magukat és elfoglalták az amerikaiaktól és a britektől Kanadát. Nyilvánvaló önellentmondás. Akit tönkrevernek, az nem szokott elfoglalni egy jelentős térséget. Gazdasági menekültek meg aligha lehettek, mert minden korabeli forrás szerint a magyarok gazdagok voltak, fegyvereiket dúsan díszítették. Ja, és persze senkitől sem kértek menedéket, és nem is tartották el őket közpénzen hónapokig.

Ami még ennél is sokkal furcsább, hogy ezen állítás szerint, azok akik elmenekültek a fegyveres konfliktus elől , azok olyanok, mint Árpádék. Holott a honfoglaló őseink éppen hogy fegyverrel foglalták el (vagy vissza) a hont! Szóval Árpádék éppen hogy nem azt tették, amit mondjuk a szír menekültek.

1956-tal jönni sem sportszerű. Egyfelől Szíriában és háborúk elől menekülő hazájában még nem ért véget a harc, nem veszítettek. Másfelől nem a Szovjetunióval állnak szemben. Az 56-os menekültek zöme a szovjet bevonulás után hagyta el a szülőföldjét, mert biztos börtön, esetleg halál várt volna rájuk, a fegyveres ellenállásnak meg semmilyen esélye nem volt. Ergo, nekik tényleg nem nagyon volt választásuk.

Ha a hazám ekkora bajban lenne - így hideg fejjel -, megvetném azokat a fiatal férfiakat, akik itt hagyják. Asszonyok, nők, gyerekek rendben, érthető. Na de életerős férfiak? Nem az lenne a dolguk, hogy rendet tegyenek a saját portájukon?
Most persze lehet mondani, hogy: "ilyen helyzetben lehet te is ezt tennéd!" Szeretném azt hinni, hogy nem így van, de valóban nem tudhatom. Remélem nem is kerül sor, hogy ilyen döntésre kényszerüljek, bár statisztikai alapon nem szoktak ilyen hosszúra nyúlni a békés időszakok Magyarország történetében... De az biztos, hogy akkor sem lenne helyes, ha elmenekülnék, ha megtenném. Szíriában néhány tízezer főnyi ISIS harcos tartja megszállva az ország jelentős részét. Ez valójában nem egy nagy erő, és fegyvereinek jelentős részét az USA által felszerelt helyi csapatoktól nyerte, akik dezertáltak/elmenekültek. Ha mindenki elmenekül az ISIS elől, akkor azok már győztek is. Szerencsére azért nincs így.
Olyan emberekről kellene elhinnünk, hogy hasznosak lesznek bármelyik európai országnak, akik a saját szülőföldjükről is megszöktek, mikor ott baj volt? És ha itt lesz háború, akkor majd innen is továbbfutnak?
Ha nekem Görgei maradása és Kossuth menekülése közül kell választanom, akkor Görgei mellett állok. Akkor is, ha a tettek következményeit vállalnom kell.

A gazdasági menekültek más kérdés. Na nem abból, hogy Magyarország eldöntheti-e beengedi őket, vagy sem. Ezt ugyanúgy jogunkban áll meghatároznunk. És igen, ez sokszor kegyetlen dolog. Tudomásul kell vennünk, hogy a Föld túlnépesedett, és míg Európa képes volt a növekedését lenullázni, addig Afrika és Ázsia nem. Nehogy már normálisnak tekintsük, hogy a nálunk másfélszer nagyobb Bangladesnek 156 millió lakosa van, miközben egy baromi nagy árterület az egész!? Miért az a megoldás, hogy majd más államok befogadják a felesleget? Miért nem az, hogy megoldják a túlszaporulat kérdését? Kínának ment. Csak drákói szigor és következetesség kellett. A költségvetési szigort akár nemzetközi szankciókkal is be lehet tartatni egyes országokkal, másokkal meg azt se, hogy csak annyian legyenek, amennyit képesek eltartani? Nem lenne jobb egy élhető Föld mondjuk 2 milliárd emberrel, mint 15 milliárddal egy élhetetlen és letarolt?  (Ahol hamarosan majd 1 milliárd sem tud megélni, ha teljesen tönkretesszük...)

Nem! Csak mesebeszéd, hogy mindenkinek joga van bárhol élni! Egyfelől hamar megtelne Tahiti... Másfelől, aki az adott helyen lakik, az dönti el, kit enged be. Mióta világ a világ így működik.

Közben meg mindenhol megy a meggyőzés. Hogy hasznosak a gazdaságnak a bevándorlók. Talán így van, talán nem. Ha igaz is, megéri a plusz konfliktusokat? Őszintén szólva nehéz elhinni, ha az ember végigsétál a Baross úton. Ott van "Mia", akit a Kisalföld interjúvolt meg úgy egy hónapja. Egyébként remekül választottak... Gyakorlatilag egész Győr megcsodálhatja a - ha jól emlékszem - bangladesi bevándorlót (Bangladesben tudtommal nincs háború), mivel gyakorlatilag minden nap ott csücsül a sétálóutca egyik padján, virágágyásának szélén - vagy mint egyik csütörtök reggel láttam-, a virágágyásban. Hátracsapott baseballsapkájával, piercingjével hűen tükrözi ma világ összevisszaságát.  Aztán lehet persze olyan cikkeket írni, hogy a menekültek be nem fogadásával lemondunk a Nobel-díjasokról is, csak éppen kevéssé lesz hihető.

Amiatt meg éppen nem kell csodálkozni, ha egy nem túl tehetős és sokat dolgozó magyar állampolgár agyát "felcseszi", ha azt látja, hogy olyan csoportok szállják meg Győr belvárosát, akik bandákban ücsörögnek egész nap a sétálóutcán, nem csinálnak semmit, maximum a telefonjukat nyomkodják, trécselnek és kávéznak. Talán ha részletes tájékoztatás lenne arról, hogy mégis mit kapnak ezek a bevándorlók (költőpénz, szállás, etc.), és milyen keretből, akkor nem lenne annyira irritáló. Vagy még irritálóbb lenne... Ugyanis fogalmam sincs, magyar vagy EU pénzből történik ez. Az utca embere "tudja", hogy költőpénzt kapnak, kosztot és kvártélyt, bár ez utóbbi hallomások alapján igencsak vacak lehet. Aztán előfordul az a képtelenség, hogy Debrecenben menekültek árulják magyar embereknek a magyar államtól (?) kapott májkrémet aprópénzért. Az a cikk, amit olvastam erről (HVG), ugyan azt írja, hogy sok EU pénz jön, de ha átnézi az ember a közölt számokat és belegondol: kevesebb, mint fél év alatt 57 ezer menekültre kivetítve egyáltalán nem tűnik soknak.

Azok, akik máskor nevetnek azon, ha a dicső magyar történelmet hozzuk elő, ilyenkor megszólalnak, hogy Magyarország mindig is befogadó ország volt. Ez igaz, de nem mindenkit és mindenképpen. Olvassunk bele mondjuk a középkorban az iszlámról vagy zsidókról szóló cikkelyekbe! Szó sincs ezekben holmi korlátlan elfogadásról, vagy egyenjogúságról. Ez a modern kor hozadéka. Magyarországon a XIX. századig külföldi nem is bírhatott földdel, csak ha honosították! Élni, persze élhetett itt, ha betartotta a szabályokat és hasznos volt az ittléte a közösségnek! A középkori Magyar Királyságban egy muszlim nem tarthatta meg a hitét sem. Úgyhogy ezzel nem igazán érdemes előhozakodni, mert éppen az ellenkező oldalt támogatja.

Azzal meg aligha lehet mit kezdeni, hogy egy felmérés szerint a magyarok 13%-nak álláspontja az, hogy egy külföldinek Magyarországon nem kel betartani a törvényeinket, és 21% szerint nem kell tiszteletben tartaniuk a kultúránkat. Teljesen nonszensz! Akik ezt mondják, azok szerint tehát, ha jön egy pakisztáni menekült, akkor az szabadon kirabolhatja a közértet, toalettnek használhatja a Székesfehérvári romkertet? Hihetetlen!

Az a plakát számomra is érthetetlenebb, hogy "Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!" És igaznak tűnik, hogy - egyelőre - áthaladni szándékoznak rajtunk, nem itt maradni. Ugyanakkor, ha megtelik Nyugat-Európa (és erre bőven vannak jelek, a brit intézkedésektől a legutóbbi francia-német kijelentésekig), akkor ne legyen kétségünk, hogy inkább választják a Magyarországot, minthogy visszatérjenek a hazájukba. Ausztrália még drasztikusabban jár el. És itt is csúsztatás van, amikor a nagy-britanniai magyar melósokhoz hasonlítják őket, mert azok nem okmányok nélkül, és puszta ködös reményekkel tele indulnak útnak. Ha valaki le akar telepedni Európában, az ne minden papír és azonosító nélkül jöjjön ide. Ugyanis: "egyformán hiba mindenkiben bízni és senkiben."A bevándorlók munkahelyekre való hatása több, mint kérdéses, egy osztrák elemzés szerint náluk a munkahelyek száma növekedne, ugyanakkor a munkanélküliség aránya nőne.

Bárki, bármit mond, a világon a legnagyobb érték a föld. Akinek jó földje van, annak élelme van, vize van. A mobiltelefon és a többi modern kacat mind a földből jön közvetve, ezt nem szabad elfelejteni! Akinek nincs földje, az "földönfutó". Vigyázzunk rá, a felesleges óvatosság sohasem árt. És bolond az, aki úgy adja ki a lakását, hogy nem néz utána a beköltözőnek és a szerződésbe nem vesz bele követeléseket és biztosítékokat. Lehet naivan nézni a nagyvilágot, és kumbaya hangjai mellett egy konfliktusok nélküli szeretetben csöpögő idillről ábrándozni, de ha eközben súlyosbodik a helyzet, nekik is ártunk és magunknak is.

U.i.:
A kedvencem egyébként az volt az utóbbi hetek sajtójából, amikor az Index megszólaltatta Lampedusa szigetének polgármesterét, aki szerint "A menekülteket elítélni éppen olyan rossz, mint az ISIS." Érdemes ízlelgetni a mondatot. Tehát, ha neked nem tetszik, hogy menekültek lepik el a belvárosod sétálóutcáját, s tanyáznak le a vasútállomás előtti parkban, akkor éppen olyan rossz vagy, mint egy szélsőséges iszlám szervezet, aki embereket éget, fejez le, stb. Valóban egy fajsúlyú a két dolog, elítélni valakit fejben, mint levágni a fejét?