Gyilkosság a kastélyban 1.

Gyilkosság a kastélyban

A kastély

Kivételesen egy igazi bűncselekményt osztanék meg a nagyérdeművel. Gyerekként sokat nyaraltam nagyszüleimnél Egyeden. A kis falu szebb napokat látott központjának a mai napig meghatározó látványossága a Batthyány-Festetich kastély. Még ma is rabul ejti a bámészkodót, ha jobban szemügyre veszi az ember. Bár a kastély a Batthyány-Festetich nevet viseli a két birtokló XIX. századi családról, de korábbi eredetű, hiszen már 1690-ben ide teszi székhelyét Telekesi Török (II.) István főúr és komoly udvart tart itt.[1]

Az Egyedi-kastély, a 30-as években, jobbra a II. világháborúban megsemmisült szárny.

Később a Festetichek tulajdona az egyedi birtok, majd a Batthyányiak személyében igazán jelentős család telepszik meg a kastélyban, hiszen Batthyány Géza feleségül veszi Batthyány Lajos kivégzett miniszterelnök lányát, Emmát és ide költözik. Emmáról vette aztán nevét az Emma-dűlő, és az Emma-major is Egyed környékén. A birtokot aztán 1882-ben megvette egy Székelyföldről származó gazdag szeszgyáros, Stern Artúr, aki hamarosan felveszi az Egyedi nevet. A legtöbb netes leírás szerint ekkor az új tulajdonos elbontatja a régi kastélyt és helyére teljesen újat építtet a korszellemnek megfelelő romantikus külsővel. A régi térképek szerint az alaprajz nem változott és élek a gyanúperrel, hogy inkább az eredeti egyszintes kastély kétszintessé bővítése és átalakítása történt meg, nem egy teljesen új felhúzása.

A kastély és környéke a XIX. századi térképen.

A kastély komoly találkozóhellyé, a község pedig jelentős településsé fejlődik Egyedi Artúr „országlása” alatt. Nagypapám a mai napig meséli, hogy akkoriban érdekes hely volt ez az Egyed, a „várúr” szinte mindenható volt. Ma a megkopott faluról nehéz elképzelni, de teniszpályák, díszkertek sorakoztak a kastély közelében, versenylovakat tartottak és hatalmas vadászatokat rendeztek a kastélyhoz tartozó irdatlan birtokon. Megfordultak itt nagy személyiségek is, elég talán csak Szinyei Merse Pált említeni, aki az 1912 január 22-23-i hajtóvadászatkor vendégeskedett a kastély falain belül. Szinyei ekkor országgyűlési képviselő, de itt volt ezen az ominózus vadászaton Bezerédy Andor ménfői nagybirtokos (aki hogy-hogynem abban a kúriában lakott, ahol ma dolgozom) is. A vadászat sikeresen zárult, a Pápai Hírlap szerint 485 (!) nyúl látta kárát.[2]Mindkét nap vadászat után „dústerítékű asztal” várta a résztvevőket az egyedi kastélyban.[3] 

A kastély és környék ma a levegőből.

A kastélytól mintegy 200 lépésre északra a híres-hírhedt középkori (más információk szerint XVIII. századi) kútbörtön terült el, amelyet a II. világháború után sajnos elbontottak. Ez egy különleges épület volt, a helyiek elmondása szerint (sajnos máig nem leltem rá fényképre) gyakorlatilag egy oldalról földdel dombszerűen behányt tégla és terméskő torony volt, amelynek közepén kürtőszerű "kút" terült el, ahonnan a cellák a fényt kapták. Nagypapám még tud olyanokat, akiket fogva tartottak itt, még a XX. században is használták ezek szerint, bár ennek jogi hátteréről jó volna megtudni valamit... A börtönkutat a helyi hagyomány szerint alagút kötötte össze a kastéllyal, sőt a vezetékes víz korszaka előtt az itteni rabok által hajtott taposómalmok juttatták vízhez a kastély lakóit. Az alagutat aligha a képzelet szülte, mert a föld néhol a két épület között (nagynénémék birtoka jelenleg az egykori kúbörtöntől alig pár méterre húzódik) láthatóan megsüllyedt. Mint írtam az egészen ritka épületet a szocializmus építésének kezdetén elhordták a téglái miatt, persze ezt a sok kommunista néprajzkutató és megvett bértollnok nem a múlt értékeinek megsemmisítéseként és barbarizmusként írta le, hanem az "eltiport jobbágyság jogos bosszújaként" magasztalta...

Egyed község címere, lent a kastélyt, jobb felső sarkában pedig a híres-hírhedt egyedi kútbörtönt ábrázolja.

A kastélytól délre húzódó egykor nagy jelentőségű út (az egyedi kastélyban vert tanyát 1809-ben a francia hadsereg vezérkara a Kismegyeri (győri) csatába menet, majd a 1849-es hadjárat során erre vonultak az osztrákok is a győri csatába) túloldalán fekszik egy kis dombocskán a XVIII. században épült római katolikus templom. Ennek kriptájában nyugszanak a kastély egykori tulajdonosai, anyukám gyerekként járt bent és minden egyedi állítja, hogy alagút köti össze a kastéllyal, sőt többen jártak is benne, de ma nem járható végig, mert beomlott és a kriptát sem szokás manapság kinyitni.

A kastély jelenleg észak felől nézve.

A kastélyra visszatérve, a kútbörtönnel ellentétben ma is létezik, igaz az eredeti U alak L-re változott, mivel a II. világháború harcaiban az épület találatot kapott és a keleti szárnyat lebontották. Az épület ma belül teljesen kihalt, mióta az iskola kiköltözött belőle a 2000-es évek elején. Szánalmas állapotban várja a szebb jövőt, de legalább a tetőt lecserélték.

Szóval így néz ki Egyed község és a kastély, melyben az egész országot felkavaró gyilkosság történt. A tábla készen áll, a bábuk mozognak - mondaná Gandalf.

folyt. köv.

Jegyzetek:

---

[1] Payr Sándor: Telekesi Török István. Bp., 1896. 16.o.

[2] Pápai Hírlap, 1912.I.27. sz. 4.o.

[3] Pápai Közlöny, 1912.I.28.