2014. július 5., szombat

Könyvből lett zenei slágerek

Néhány napja éppen egy régi Bonanza Banzai számot játszottak az egyik rádión, amikor belém csapott az ihlet, hogy lám, a könyv a zenészeknek is ihletet adhat, így nekivágtam olyan zeneszámokat összegyűjteni, amelyeket irodalmi mű inspirált. Most az összegyűlt listából válogattam ide számosabb külföldi, és néhány magyar dalt. Nem túl meglepő módon műfaját tekintve hiányoznak egyes zenei válfajok, de hát nem hallgatván Rap-et, az nincs a listán (szerintem amúgy sem zene, de ez már ízlés kérdése... na jó, kivéve Eminem és pár jobb darab), és a popzene is cserepadra szorul, mert valahogy a tinglitangli számocskákat rendszerint nem a Háború és béke olvasása közben szülik meg az alkotók... Elfogultságom a rock és metal iránt így erősen egyenetlenné teszi a listát, de hát ez az én listám. :)


Ui.: Nem szerepelnek a listán könyvekből készült filmadaptációk zenéi, csak függetlenül ihletett számok.

Külföldiek:


1. Camus: Közöny

Camus: Közöny című regénye több zenészt is megihletett, melyben a főhős egy bűnöző, aki a Nap hősége miatt bekattan és gyilkossá lesz. (Erősen hasonlóan indul ehhez a Michael Douglas főszereplésével készült szintén remek film az Összeomlás). A Közöny-nek köszönhetjük a kutatók szerint a Queen egyik legendás számát, a Bohemian Rhapsody-t (amibe szintén egy gyilkost hallgathatunk), valamint a The Cure: Killing an Arab-ját is.



2. Shakespeare: Rómeó és Júlia

Töménytelen mennyiségű alkotót inspirált Shakespeare, hogy a tragédiába fulladt szerelmi történetet a zene nyelvére fordítsák át, több-kevesebb sikerrel. Alapvetően két emberi érzés szokott éneklésre csábítani, a szerelem és a bánat, márpedig itt ugyebár mindkettő a sztoriban lakozik. Elzengte már finn metalbanda (HIM), brit rockcsapat (Dire Straits) és extravagáns amcsi kiscsaj (EmilieAutumn) is.Utóbbi egyébként mániákusan irodalomból táplálkozik, egyik albuma Opheliac címmel látott napvilágot, de zenésített meg Tennyson költeményt is (Lady of Shalott). De a Rómeó és Júliára még magyarul is visszatérünk.




3. Kerouac: Úton

A beatnemzedék egyik jelképének USA-n belüli utazgatás során történő belső vándorlásáról írt kötete ihlette meg Katy Perry-t (tudják, rövidítve is írható: ii/i), hogy megalkossa Firework című (okt)opuszát.


4. Tolkien: A hobbit

Kissé meglepődve tapasztaltam, hogy mennyi énekest, dalszerzőt érintett meg Tolkien A hobbit-ja, miközben magam nem tartom túl sokra ezt a gyerekeknek szánt, A gyűrűk ura mellett -stílszerűen- hobbitként eltörpülő írását. Mindamellett itt is jelen van az utazás motívuma, amely valóban csábító,hiszen az ember élete során bejár egy utat fizikailag és egyet szellemileg. Talán ebben áll a titka, ezért eldalolta mind a Led Zeppelin (Over the Hills and far away, No quarter), mind a Nightwish (Over the Hills and far away, Elvenpath) többször is.



5. Gray: A férfiak a Marsról jöttek, a nők a Vénuszról

Kivételesen egy modern kötet inspirálta állítása szerint Natasha Bedingfield-et, akinek Soulmate című nótája R&B létére egészen jó. A könyvről alkotott véleményemet most nem mellékelem, lévén csak pár oldalt bírtam elolvasni belőle, és nem is nekem írták, attól tartok... Egyébként is, közismert, hogy mi magyarok a Szíriuszról jöttünk, amit bizonyít a Syrius együttes puszta létezése is. :D


6. Nabokov: Lolita

Nem rajongok a Lolita-ért annak tartalma miatt, de kétségtelen, hogy megírásának módja és a főszereplő bemutatásának mikéntje érdekes könyvvé teszi. Valahol alighanem itt kezdődött az, hogy a bűnözőket jobban meg akarja érteni a mai világ, mint sajnálni az áldozatokat. Szintén több előadóművész merített ebből a különleges regényből, a The Police megírta a Don't stand so Close to Me-t, Lana del Rey pedig az Off the Races-t.



7. Shelley: Frankenstein

Hogy a Frankenstein mekkora karriert futott be, azt aligha kell ecsetelni, elég csak a rengeteg számú rémtörténetnek eszünkbe juttnia. Kevésbé nyilvánvaló, hogy Bob Dylan egyik legismertebb dalát is (részben) Mary Shelley 1818-ban kiadott sztorijának köszönhetjük.


8. Caroll: Alice Csodaországban

Az irodalom történet egyik legbizarrabb írása (talán csak testvére az Alice tükörországban veri abszurditásban) szintén a zenei ihlettár -ha volna ilyen- egyik darabja lehetne, és a Jefferson Airplane által szerzett White Rabbit-nak azt hiszem sikerült is visszaadnia az eredeti alkotás különlegességét.


9. Hemingway: Akiért a harang szól

Igazából a Metallicának  messze nem a legjobb száma a For whom the Bells tolls, de mivel mind az együttest, mind Hemingway regényét szeretem, felvettem a listára önkényesen. Azért nem is olyan rossz ez.


10. Orwell: 1984

Nagy 1984-fan vagyok, így nem meglepő, hogy itt figyel a listán Orwell szörnyállama is, amely sajnálatos módon a XXI. században aktuálisabb lesz, mint az elmúlt XX.-ban volt. Egyébként grandiózus mennyiségű zenei előadóra volt hatással ez a disztópia, csak felsorolva a megéneklő előadókat, akiket hirtelen össze tudtam szedni: David Bowie legalább négy számot írt róla (1984, Big Brother, Diamond Dogs, We are the Dead), a Radiohead a 2x2=5-ot, az Offspring pedig a The Future is now-ot. És akkor a magyar Orweell-rajongóról még nem is szóltam (Lásd lejjebb!).




Kimaradtak a listáról, de a következő számok a következő irodalmi alkotásokból merítettek:

Orwell: Állatfarm - Pink Floyd: Animals című albuma
William Golding: A legyek ura - Iron Maiden: Lord of the Flies
Eco: A rózsa neve - Iron Maiden: Sign of the Cross
Steinbeck: Érik a gyümölcs - Pink Floyd: Sorrow, Bruce Springsteen: The Ghost of Tom Joad
Bulgakov: A Mester és Margarita - The Rolling Stones: Sympathy for the Devil
Kesey: Száll a kakukk fészkére - Phil Collins: Take me Home
Wells: A láthatatlan ember - Queen: The invisible Man
Schiller: Tell Vilmos - Coldplay: Clocks

Magyarok

1. Shakespeare: Rómeó és Júlia

Aligha meglepő, hogy magyar nótákban is belebotlunk a világirodalom egyik legragyogóbb drámájába. Itt egy Zanzibár szám jön, az Ilyen az élet, amin talán nem alszunk el, mint Shakespeare Júliája...


2. Huxley: Szép új világ

Egyik nagy kedvencem Huxley antiutópiája, amely Orwell 1984-e megspékelve egy kis szexualitással és leöntve tömény humorral. Ha a XX. század Orwell, akkor a XXI. Huxley. Higgyék el, nagyon pneumatikus... Nem túl meglepő módon az egyik leginteligensebb és legmélyebb magyar együttes, a NapoleonBoulevard-ot késztette zeneírásra Huxley regénye, igaz már nem az eredeti felállásban, Vince Lilla énekével. A Brave New World egyébként az Iron Maident is megihlette (és még jó pár remek könyv).


3. Mann: Mario és a varázsló

Thomas Mann fasizmusról írt írása egy egészen egyedülálló magyar zenészre volt olyan hatással, hogy muzsikává dalolva visszhangozza és átköltse az eredeti mondandót. Hobóról van szó, akinek zseniális Circus Hungaricus című 2009-es albumán hallgathatjuk az alábbi dalt (a Bolond lett a bölcsből-ben  pedig Hasek Svejk-jét említi) "Cipolláról":


4. Bradbury: Marsbéli krónikák

Hogy legyen egy régebbi is, a Solaris együttes gondoskodott, akinek Ray Bradbury novelláskötetének címével jelent meg debütáló albumuk 1984-ben. Hogy a Solaris tagjai szerették a sci-fit, az nyilvánvaló már a nevükből is (azt Stanislaw Lemtől "nyúlták le" ugyebár), de úgy látszik igazi Bradbury-fanok lehettek, hiszen a Marsbéli krónikák című albumon az első 3 szám szintén ilyen néven szerepel... 



5. Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak

Minden idők egyik legsziporkázóbb humorú regénye némiképpen számomra is meglepő módon került fel a listára, mert csak nemrég jöttem rá, hogy van zeneszám, ami kapcsolódik ide, mégpedig a Napoleon Boulevard-tól. A Napoleon Boulevard ugyanis egy rövid időre összeállt 2010-ben az eredti felállásban, Vince Lillával és egy egész jó albumot dobtak össze a semmiből (majd spricceltek ismét szét sajnos a semmibe). Ezen van a 42 című nóta, amelyről csak a világ egyetlen ötrészes trilógiáján végigvergődők (és végigröhögők) tudják, miért is 42 az a negyvenkettő. :) 





6. Orwell: 1984

Már a bevezetőből lehetett sejteni, hogy Orwell itt is elő fog kerülni (már csak azért is, mert ez az a regény, aminek elolvasását, a politikai érettségi minimumának tartom). És hát van egy magyar előadó, akinek egész munkásságát áthatja az 1984, akit nagyon lehet utálni és nagyon lehet szeretni. Természetesen Ákosról van szó, aki már Bonanza Banzai-os korában is írt számokat (101-es szoba, 1984), sőt egész albumot szánt a témának (1991-ben, címe: 1984), és szólóban a közelmúltban is (2012-ben, címe: 2084).



E kis zenei kitérő után hamarosan rövid könyvtári hírek és sok-sok hadtörténelem fog jönni a blogon, addig is szép nyarat, jó pihenést a pihenőknek és jó ténykedést a serénykedőknek! 










Nincsenek megjegyzések: