Ha valaki hadtörténelemmel
foglalkozik, a leggyakoribb kérdés, amit kap az az, hogy vajon ki volt a legnagyobb valaha
élt hadvezér. Természetesen erre egzakt válasz nem adható, hiszen nincs mód
arra, hogy ténylegesen összemérjük, hogy egy Julius Caesar mire lett volna
képes Napóleon hadseregével Kutuzov ellen. Így ennek a kérdésnek a megválaszolása valójában
egy játék. De hát szeretünk játszani,
így most erre próbálok válaszolni néhány jellemző alapján.
A saját megoldásomnak is
megvannak a gyenge pontjai. Egyfelől sajnos be kell látnom, hogy tudásom messze
nem teljes körű, a távol-keleti hadművészet például szinte ismeretlen terep
számomra, elmerülni benne még annyira sem tudtam, mint parafacsónak a
Holt-tenger vizében. Ennél fogva, bár Tran Hung Dao kiváló hadvezér volt, aki
kétszer legyőzte a Vietnamra támadó mongol-kínai haderőt az 1280-as években,
jelenleg még képtelen vagyok a listára tenni, mert keveset tudok róla. Valószínűleg
megérdemelne egy előkelő helyezést Paul Emil von Lettow-Vörbeck is, ám
akármilyen briliánsan vezette is csapatait az első világháború idején
Kelet-Afrikában, ez csupán egy mellékfront volt, a háborúra alig gyakorolt
befolyást, hogy ő tovább tartott ki, mint maga Németország Európában. Másfelől
úgy véltem, jobb ha valamiféle szabályokat állítok fel magamnak, amely segít
eldönteni, ki kerülhessen a listára és milyen sorrendben. Ezek:
- Egyetlen jól sikerült hadjárat
kevés, folyamatos éveken át tartó stabil hadvezér kell, legyen (ezért nem
került be a Carrhae-nál rómaiakat zseniálisan legyőző Surena parthus hadvezér).
- Nem mindegy ki ellen, milyen
erős ellenség ellen ért el sikereket. Egy erős ellenfél ellen több "pontszámot" ér a siker, egy gyenge ellen kevesebbet.
- Legfelsőbb hadvezérként kellett,
hogy hadakozzon.
Végül tíz osztályozandó elem
mellett tettem le a voksot, melyekből 1-10-ig kapnak pontot a hadvezérek, így
összesen 100 pontot kaphattak volna elviekben:
- Stratégiai érzék
- taktikai érzék
- időzítés
- ellenségeinek ereje
- saját hadereje (itt minél erősebb a rendelkezésére
álló haderő az ellenfélhez képest, annál kevesebb pontot kap)
- ötletesség
- óvatosság-kockázat
- határozottság a hadvezetésben
- sikeresség
- emberség (értve ezalatt, hogy miként bánt
katonáival).
Ja! Még valami! Jó pár ilyen
listát végignéztem, már csak azért is, hátha ötleteket kapok és jellemző módon
az amerikaiak amerikaiakat, a kelet-ázsiaiak meg a sajátjaikat emelték ki. Így
éltem a joggal, hogy egy magyar is felkerüljön a listára, ennyire hajolhat a
kezem magam felé, ráadásul semmiképpen nem érdemtelen a személy erre.
10. I. Szelim, a "kegyetlen" (török szultán) – 70 pont
I. Szelim, a "kegyetlen" 1512-től
1520-ig volt az Oszmán Birodalom feje és rövid országlása alatt, annak területét
gyakorlatilag megduplázta, gazdasági erejét megháromszorozta Egyiptom és Szíria
meghódításával. Valójában ő tette szuperhatalommá a birodalmat, és megalapozta
annak hadiflottáját is.
Stratégiai
érzék: Szelim jól látta, hogy egy esetleges mameluk-perzsa szövetség erősen
korlátozná a törököket a közel-keleten, így egyesével leszámolt velük. Azt is
bölcsen látta, hogy Magyarország még nem gyengült el teljesen, így háborúit
kelet felé vitte.
8 pont
Taktikai
érzék: A szultán a Csaldirán mellett lefolyt csatában megmutatta, hogy
kiváló taktikus és képes kivárni azt, amikor csapatai előnyös oldalát
használhatja ki.
7 pont
Időzítés:
Szintén dicséretes teljesítményt nyújtott minden hadjáratában, kiemelkedő
személyes teljesítmény nélkül.
7 pont
Az ellenség
ereje: Az 1510-es években a török hadsereg keleti ellenfeleinél sokkal
korszerűbb, megbízhatóbb volt, egyedül a kiváló perzsa és mameluk lovasság
jelentett fenyegetést.
6 pont
Saját hadereje: A
korszakban a térség messze legjobb hadserege volt az oszmán, kiváló
janicsársággal, óriási tüzérséggel. Ráadásul ezek jelentős része zsoldosként
bármikor, gyorsan bevethető volt.
5 pont
Ötletesség: Átlagos.
6 pont
Óvatosság-kockázat: Biztosra
ment. Egy török szultán lehetőleg ne haljon meg csatatéren.
7 pont
Határozottság: Mint a
mellékneve is mutatja, nem volt éppen egy kedves, szeretetre méltó lény,
viszont egy hadvezér nem is lehet az.
8 pont
Sikeresség: Szelim szultán
elfoglalta Szíriát, Arábiát és Egyiptomot, megvetette lábát Észak-Afrikában.
9 pont
Emberség: Az oszmán
szultánokra ebben a korban kevéssé volt jellemző az emberbaráti szeretet,
Szelimnek rokonai adták az egyik háborús indítékot, mivel azok ellenségeihez
szöktek. Mikor katonái lázadoztak a rossz ellátás miatt, kiderítette annak okát
és a felelősökkel példát statuált. Csapatai érdekeit szem előtt tartotta.
7 pont
9. Hunyadi János (magyar kormányzó) – 71 pont
A török elleni harcok hőse a
magyar hadtörténelem legnagyobb géniusza (hamarosan majd jövök egy Top 10
magyar hadvezér listával), akinek ténykedése 65 évre megakasztotta az Oszmán
terjeszkedést hazánk felé.
Stratégiai
érzék: Hunyadi nagyon jól ismerte fel, hogy egy Oszmánok elleni védekező
háború szépen lassan felemészti a Magyar Királyság erejét, így egy offenzív
gondolkodásmód mindenképpen érthető részéről. Más kérdés, hogy ennek sikeréhez
már nem volt elég erő. Ugyanakkor megpróbálta, és így legalább minimális esély
volt a megmenekülésre.
6 pont
Taktikai
érzék: Hunyadi csatáiban végig jelentős taktikai képességekről tesz
bizonyságot, fegyvernemeit ügyesen állítja fel, Várnánál csak a királyi
tartalék ostobasága okozza a kudarcot, Rigómezőnél pedig szintén igen kevésen
múlik a győzelem. Összes többi ütközetét megnyerte.
8 pont
Időzítés:
A kormányzó tökéletesen tudatában volt annak, mennyire fontos a csapatmozgások
időzítése, a Jalomicánál lezajló csatában huszita szekerei kerítik be az
előretörő törököket, Nándorfehérvárnál pedig éppen akkor tör ki a sáncok mögül,
mikor az oszmán erők más irányba koncentrálnak.
8 pont
Az ellenség
ereje: Hunyadi korának legerősebb hadseregével vív harcokat, amely óriási
létszámbeli fölényben van, és logisztikailag is lényegesen erősebb.
9 pont
Saját hadereje: A XV.
század közepi magyar hadsereg a maga korában Európa egyik leghatalmasabb
katonai gépezete, jelentékeny nehézlovassággal, gyors portyázókkal, huszita
harci szekerekkel. Minden más ellenféllel szemben fölényben lehetett volna, kivétel
a török.
7 pont
Ötletesség: Nincsenek
talán óriási trükkök Hunyadi hadviselésében, de gyorsasága sokszor meglepte
ellenfeleit.
6 pont
Óvatosság-kockázat: A
magyar zseni saját magát nem kímélve vetette küzdelembe magát, valahányszor
csapatai meginogtak, vagy úgy érezte ez kell a sikerhez. Kockázatvállaló hadvezér
volt, néha ráfizetett.
6 pont
Határozottság: Ebben a
tekintetben sincs miért szégyenkeznie, a „vajda” magabiztosan vezette
hadseregét, kezében tartotta amennyire egy középkori haderőt egyáltalán kézben
lehetett tartani. Ez Várnánál, ahol a király jelenléte elvett vezéri
minőségéből például végzetesnek bizonyult.
7 pont
Sikeresség: Sajnos a
támadó hadviselés nem hozta, nem is hozhatta meg a várt eredményt, az Oszmán
Birodalom a kor szuperhatalma volt, óriási tartalékokkal.
6 pont
Emberség: Hunyadit imádták
katonái, mindent elkövetett, hogy megfelelően gondoskodjon róluk, ugyanakkor
sokat is várt tőlük. Kegyetlenségre nem volt hajlamos, de indokolt esetben
szigorúan büntetett.
8 pont
8. III. Tukulti-apil-ésarra (asszír király) – 72 pont
A Kr.e. 745-727 között uralkodó
asszír király tette országát igazi birodalommá, visszaszorította Asszíria nagy
riválisát Urartut, legyőzte Elámot, a médeket, birodalmába kebelezte Föníciát,
Ciprust. Az asszír haderő a rómaiakig nem látott professzionalizmust képviselt,
melyet nagyrészt Tukulti-apil-ésarrának köszönhetett.
Stratégiai
érzék: Keveset tudunk hadműveleteinek stratégiai céljairól, de eredményei
ismeretében mindenképpen jónak kell értéklni.
7 pont
Taktikai
érzék: A király elődjei tapasztalatait felhasználva olyan hadsereget
épített ki, amely nagy taktikai variálhatóságról tett tanúbizonyságot.
Ostromműveletekben ugyanúgy megállta a helyét, mint nyílt mezőn. Lovassága (a
nomádokat nem számítva) a korban a legjobb volt, egészen új nívót képviselt a
közel-keleten.
9 pont
Időzítés:
Tukulti-apil-ésarra - hú de nehéz ezt mindig kiírni… - hadműveletei során képes
volt villámgyors hadműveleteket végrehajtani, de szükség esetén évekig tartó
szívós ostromokkal törte meg ellenfelei erejét.
7 pont
Az ellenség
ereje: Sajnos elég keveset tudunk Urartu, elám hadseregéről, ebből a
korból, de szervezettségben biztosan elmaradtak az asszírok mögött, még ha
komoly katonai népekről is van szó.
7 pont
Saját hadereje: Mint
említettük az asszír korának messze legerősebb hadserege volt, ugyanakkor
Tukulti-apil-ésarra elődei alatt többször vereséget szenvedtek, ami jelzi, hogy
a folyamatot éppen ő indította el a profi hadsereg felé.
7 pont
Ötletesség: Az asszírok
hadművészete nagyon kifinomult volt, pontonhídkészletekkel rendelkeztek,
ismerték a legfejlettebb ostromtechnikákat. Inkább a gépi profizmus működött,
de átlagosnál jobb.
7 pont
Óvatosság-kockázat: Semmi
különleges, stabil hadvezetés, minimális veszteség melletti eredmények
elérésére törekedett.
6 pont
Határozottság: Az asszír
uralkodók hagyományosan kegyetlen módszerekkel uralkodtak és verték le
ellenségeiket, ugyanakkor a behódolókkal jól bántak, hacsak fel nem lázadtak,
amikor ismét működésbe léptek a kínzóeszközök.
9 pont
Sikeresség: Mindenképpen
nagyon sikeres parancsnoknak kell tekinteni, bár egyes ellenségeit
megsemmisíteni nem, csak legyengíteni tudta.
7 pont
Emberség: Hadseregéről
kiválóan gondoskodott, ellátása kiváló volt a kor mércéjével. Ugyanakkor
alvezérei rettegtek tőle, akárcsak ellenfelei, lovagiasságra nem számíthattak,
csak retorziókra.
6 pont
7. II. (Nagy) Frigyes (porosz király) – 74 pont
Stratégiai érzék: A porosz
uralkodó háborúival nagyhatalommá tette a korábban jelentéktelen
Poroszországot, ami jelentős stratégiai érzékről tanúskodik, bár előfordult,
hogy kritikus helyzetbe került.
7 pont
Taktikai
érzék: A vonalharcászatban igen jelentős fejlődést hozott Nagy Frigyes, akinek
híres ferde csatarendje képes volt győzni túlerő ellen is (pl.: Leuthen).
8 pont
Időzítés: Meglehetősen
vegyes. Kiváló húzásokat kevésbé jelesek követtek.
7 pont
Az ellenség
ereje: Frigyes rendszerint jelentős túlerő ellen küzdött (különösen a
hétéves háború egyes szakaszaiban), melyek az ő katonáihoz hasonló
képzettséggel és felszereléssel bírtak.
7 pont
Saját hadereje: A porosz
hadsereg uralkodásának kezdetén jól felszerelt, ám tapasztalatlan erőkből állt.
Gyalogsága kiváló volt, lovassága időnként elmaradt az osztrák-magyar és orosz
csapatoké mögött.
7 pont
Ötletesség: A már említett
taktikai újítás mellett Frigyes képes volt ellenfeleit meglepni meneteléseivel,
ugyanakkor előfordultak olyan helyzetek, amikor a slamasztikából inkább a
szerencse húzta ki.
6 pont
Óvatosság-kockázat: Semmi
extra, a kor hadvezéreihez hasonlóan már ritkán vett részt személyesen
közvetlen összecsapásokban.
8 pont
Határozottság: Katonáitól
nagy menetteljesítményeket és áldozatokat várt, csatáiban súlyos veszteségek
árán is képes volt kicsikarni a győzelmet. A háborút olyankor sem adta fel,
mikor kilátástalannak tűnt a helyzete.
9 pont
Sikeresség: Korlátozott
eredményeket ért el, ami nem csoda, hiszen erőforrásai is korlátozottak voltak.
7 pont
Emberség: Csapataival
szemben hajlamos volt túlzott követelésekkel előállni, de ellenfeleivel szemben
lovagias és nagyvonalú volt.
8 pont
6. Savoyai Jenő (Habsburg-birodalom) – 78 pont
A francia, de "osztrák-német színekben versenyző" Savoyai Jenő herceg a török elleni harcok hőse, akinek zentai győzelme megpecsételi a török kiűzését, majd 1717-18-ban a Temesközt is felszabadítja. Rengeteg csatát vív meg győztesen, legismertebb teljesítménye a Höchstadti siker az európai uralomra törő franciák ellen.
Stratégiai érzék: Felismerte,
mikor mely pontján sebezhető az ellenség, de nagy és gyors háborúkat lezáró
győzelmeket a korszak hadviseléséből adódóan nem tudott elérni.
7 pont
Taktikai
érzék: Minden ütközetében kiváló taktikusként működött, alig veszített
csatát (azok is inkább félbemaradt ostromok), miközben tartalékait rendre jókor
veti be, és ellenségeit olyankor támadta meg, amikor azok éppen gyenge
pozícióban voltak.
9 pont
Időzítés: A birodalmi
hadvezér Zentánál éppen akkor csapott le a törökre, mikor az átkelt volna a
Tiszán. Höchstädtnél szintén kellő időben csapott le a francia jobb szárnyra.
9 pont
Az ellenség ereje: Míg az
Oszmán birodalom működése idején már a stagnálás korát élte (de még korántsem
gyenge!) a XVII. század végén, XVIII. Század elején, addig a Francia királyság
éppen hatalma teljében volt.
7 pont
Saját hadereje: Az osztrák
hadsereg éppen történetének legjelesebb napjait élte, korának bármely
hadseregével legalább egyenértékűnek számított, még a franciával is. Létszáma
nagy volt, összetétele vegyes, minden szinten kiváló a tüzérségtől a gyalogságon
át a lovasságig.
6 pont
Ötletesség: Nincs
kiemelkedő újítása, zseniális húzása.
6 pont
Óvatosság-kockázat:
Óvatos hadvezérként, ritkán került veszélybe, noha szükség esetén kockáztatta
életét a döntő pillanatokban.
8 pont
Határozottság: Kemény kezű
parancsnok volt, de nem irracionálisan.
8 pont
Sikeresség: Viszonylagos
ismeretlensége ellenére Savoyai Jenő a történelem statisztikailag egyik
legsikeresebb hadvezére. Ütközeteit elsöprő arányban nyerte meg, háborúit
győztesen zárta le.
9 pont
Emberség: Jenő herceg egy
olyan kor gyermeke, amikor úriemberek vezették a háborúkat, ellenfeleivel
lovagiasan bánt, katonáit tisztelte és óvta.
9 pont
5. Võ Nguyên Giáp (vietnami
hadügyminiszter) – 79 pont
Giáp Vietnam nemzeti hőse, aki
nem akármilyen bravúrt vitt véghez, hiszen lenézett, korszerű fegyverekkel alig
rendelkező hadseregével előbb Franciaország elitkatonáit, majd az Egyesült
Államokat is legyőzte, noha kegyetlen veszteségek árán. A vietnami nép amúgy is
nagy katonai hagyományokkal rendelkezik, még ha mifelénk ez nem nagyon ismert.
Giáp alig másfél hónapja, 2013. októberében távozott az élők sorából, katonai
tiszteletadás mellett, mellesleg az egyetlen XX. századi alak a listámon.
Stratégiai
érzék: Giáp képes volt két egészen másként harcoló ellenfelét is legyőzni,
úgy hogy azokat rákényszerítette saját stratégiáját. Dien Bien Phu-nál rendes
csatában számolta fel a megszállók állásait, az USA ellen pedig szisztematikus
gerillaháborúban győzött.
9 pont
Taktikai
érzék: A vietnami hadügyminiszter szinte kivétel nélkül jó taktikai
érzékről tett tanúbizonyságot.
7 pont
Időzítés:
Szinte hibátlan, Dien Bien Phu erődjeit az éppen folyó béketárgyalások alatt
foglalják el a vietnamiak.
8 pont
Az ellenség
ereje: 1954-ben a franciák legjobb csapatait (közte az Idegenlégió
egységeit) sikerül megsemmisítenie és fogságba ejtenie, majd a világ messze
legerősebb és legmodernebb haderejét kényszeríti rá, hogy felhagyjon dél-vietnami
állásait.
9 pont
Saját hadereje: Bár az
észak-vietnami hadsereg és a vietkong felszerelése jobb volt annál, mint ahogy
ellenfelei sejtették és ahogy az általában közismert, de kétségtelenül jelentősen
gyengébb volt ellenfeleinél felszerelésileg.
8 pont
Ötletesség: Giap és
emberei folyamatosan képesek voltak meglepetést kelteni ellenségeikkel szemben,
az utánpótlást a dzsungelben kerékpárokkal oldották meg, rejtett útvonalakon, a
dzsungelben való hadviselés terén is kiemelkedőt alkottak.
9 pont
Óvatosság-kockázat: Giáp
óvatos parancsnok volt, aki azonban mert kockáztatni, ha reális esélyt látott a
sikerre.
8 pont
Határozottság: Giáp a
franciák elleni háború alatt nagy magabiztossággal vezette erőit, az Egyesült
Államok elleni harcok során érthető módon már nehezebb dolga volt, időnként a
vietnami vezetés elbizonytalanodott, mi a sikerhez vezető út (pl.
Tet-offenzíva, amelyet viszont ő nem támogatott).
7 pont
Sikeresség: Vietnam ma
egységes állam, és nem Dél-Vietnam révén, úgyhogy egyértelmű. Más kérdés, hogy
vajon a kommunista út jót tett-e a vietnami népnek, vagy sem.
9 pont
Emberség: Giapnak a sikert
rendszerint mérhetetlen áldozatok árán sikerült elérni, amely érthető, hiszen
létszámmal kellett ellensúlyozni az ellenség technikai fölényét. De ez nem
változtat a vietnami rezsim kegyetlen módszerein.
5 pont
4. Dzsingisz kán (mongol kán) – 80 pont
Stratégiai érzék: Kiváló.
Valószínűleg ő a legtöbb államot megsemmisítő hadvezér a világon.
10 pont
Taktikai
érzék: Klasszikus sztyeppei taktikát alkalmazott, annak minden erősségével.
Valószínűleg a lovasíjász harcászat legnagyobb mestere volt.
8 pont
Időzítés: Ebben is a nomád
harcosokra jellemző tökéletességet tapasztaljuk, csapatai svájci óraműhöz
hasonló precizitással osztották csapásaikat a világ minden égtája felé.
9 pont
Az ellenség ereje: Vegyes.
A hatalmas kínai haderőtől az aprócska törzsekig minden skálát magába foglal.
Nagy hódításai során már jelentős túlerőben voltak a mongolok.
5 pont
Saját hadereje: A mongol
haderő Dzsingisz korában a kínait leszámítva a világ talán leghatalmasabb
serege, amely egy kicsi magból fejlődött ki. Mind létszámban, mind
felszereltségben évről-évre fejlődött, kánjának halálakor már egy tökéletes
gyilkológép.
5 pont
Ötletesség: Különösebb
trükköket nem mutatott be hadvezetés közben, de ennek oka az, hogy a sztyeppei
harcászat már eleve ezen alapszik.
7 pont
Óvatosság-kockázat: Korai
harcaiban sokszor forgott életveszélyben, majd hatalmának növekedése a
bölcsességet is elhozta, hogy nem kell kockáztatnia sok év munkáját egy
eltévedt nyílvessző miatt.
9 pont
Határozottság: Kegyetlen
és kíméletlen uralkodó volt, akinek akarata szent és sérthetetlen, de hallgat
bölcs tanácsosaira.
10 pont
Sikeresség: Birodalma
halálakor a Volgától Koreáig terjedt. Ennyi elég is ide megjegyzésnek.
10 pont
Emberség: A mongol
világhódító igazi klasszikus sztyeppei uralkodóként viselkedett, ellenfeleit
addig üldözte, amíg éltek. Ugyanakkor a meghódoltakat és hűségeseket
jutalmazta. Konzekvens magatartása minden kegyetlensége mellett is javít az
összképen.
6 pont
3. Nagy Sándor (makedón király) – 81 pont
Stratégiai érzék: NagySándor stratégiailag mindig tökéleteset alkotott. Háborúit mindig az ellenség
stratégiai pontjaira mért csapással nyerte meg.
10 pont
Taktikai érzék: Taktikában
kevés újdonságot hozott, igazából apja haderejét vette át és nagyon keveset
módosított rajta az évek során, mindössze átvett néhány keleti
(perzsa-szkíta-indiai) elemet. Meglepő húzásai nem voltak, ütközetei előre
kidolgozott menetrend szerint zajlottak. Ami nem rossz, de egy rugalmasabb
ellenség esetén gondot okozhatott volna.
8 pont
Időzítés: Mindig
kifogástalan. Csatáiban még kritikus helyzetben is kézben tartotta a dolgokat,
csapatai gépi pontossággal számolták fel az ellenállást.
10 pont
Az ellenség ereje:
Nagyszámú ellenségeinek ereje már nem volt túl nagy, még ha létszámban ez nem
is igaz. A perzsákkal vívott csatákban rendszerint komoly túlerő ellen harcolt,
amely azonban fegyverzetileg lényegesen alacsonyabb szinten állt, stratégiai és
taktikai ismereteikről nem is szólva.
7 pont
Saját hadereje: A makedón
hadsereg különböző fegyvernemek nagyszerű kombinációja volt, erős
nehézlovassággal, kiváló könnyűfegyverzetű csapatokkal és szinte legyőzhetetlen
falanxszal. Ezért kevés pontot kap.
5 pont
Ötletesség: Nagy Sándor nem
volt ötletesség híján, szelleme kiváló elméleti és gyakorlati képzésben
részesült gyerekkora óta. Hannibal ravaszsága nem volt ugyan meg benne, de
kellő munícióval rendelkezett ezen a téren is.
8 pont
Óvatosság-kockázat: A
király képes volt olyan helyzetekben is kockázatot vállalni, amikor az nem volt
indokolt, az első perzsákkal vívott csatája, csaknem az utolsó is lett, ugyanis
hajszál híján megölték. Ugyanakkor sokszor személyes példaadása fordított meg
küzdelmeket.
7 pont
Határozottság: Nagy Sándor
akaratát mindig minden áron végigvitte, akkor is, ha mindenki ellenezte azt. És
igaza volt, gyakorlatilag minden esetben.
10 pont
Sikeresség:
Hibátlan. Gyakorlatilag mindent elért, amit fejébe vett. Csatát nem veszített
és óriási birodalmat hozott létre, amelynek kulturális hozadéka máig érezhető.
10 pont
Emberség:
Alexandrosz nagyon labilis pszichológiai alkat volt, aki a legszélsőségesebb
tettekre volt képes a lovagias kegyességtől az abszurd retorzióig. Az életét
korábban megmentő barátját egy rossz –alkohollal teli- pillanatában átszúrta
lándzsával.
6 pont
2. Bonaparte Napóleon (francia császár) –
82 pont
Stratégiai érzék: A
korzikai zseni pillantok alatt képes volt megérezni ellenséginek stratégiai
gyengeségeit, ahova aztán túlnyomó erővel betörve kifejlesztette a sikert.
Ugyanakkor 1813-14-ben képtelen volt felismerni, hogy helyzete katonailag már megoldhatatlan.
9 pont
Taktikai
érzék: Napóleon a hadtörténelem egyik legragyogóbb elméje, csatáit
kristálytiszta logika és taktika vezette, Austerlitzi győzelme a legnagyobbak
közé tartozik. Képes volt ellenfelei fejével gondolkodni, és ennek ismeretében
találta ki mit kell alkalmaznia a siker érdekében.
10 pont
Időzítés: Kiváló.
Hadjáratait térképek segítségével vezette, kiosztva melyik hadtestnek mikor és
hova kell megérkeznie és ez többnyire meg is valósult.
9 pont
Az ellenség
ereje: A napóleoni háborúk elején ellenségei taktikailag lemaradásban
voltak, amely 1808-9 körül kezdett megszűnni. A kis francia rendszerint nagy
túlerő ellen is képes volt győzni, 1814-es hatnapos hadjárata alatt ötször vert
meg erősebb sereget.
9 pont
Saját hadereje: A forradalmi
francia hadsereg volt az első igazi tömeghadsereg, ennek minden előnyével és
hátrányával. 1800a-ra a sikerek miatt már kétségtelenül a kor legjobbjának
számított. Egyetlen esetben, mikor túlerővel rendelkezett, veszített.
6 pont
Ötletesség: Ebben sem
szenvedett hiányt.
8 pont
Óvatosság-kockázat:
Egy-egy döntő pillanatban képes volt saját épségét is kockáztatni (pl. Arcole).
Seregeivel gyakran jelentős kockázatot vállalt, egy-egy vereségét túlzott
optimizmusa okozta.
7 pont
Határozottság: Szigorúan
öntörvényű emberként nem tűrt meg ellenvéleményeket és ez csak azért nem
okozott katasztrófát, mert szinte mindig igaza is volt.
9 pont
Sikeresség: Eredményei
közismertek, hadvezéri teljesítménye Európa urává tették, melynek nyomait a mai
napig viseljük. A napóleoni hadvezetés a mai napig minta, Clausewitz művét ő
ihlette, márpedig ez a mai napig alapmű hadvezéreknek. Mindebből csak keveset
von le, hogy végül a túlerő legyűrte.
9 pont
Emberség: Emberileg
Napóleon kevéssé szimpatikus alak, katonáit csak látszólag kedvelte, egyes
mondásai arra utalnak, hogy valójában nem érdekelték a veszteségek. „Az a
huszár, aki 20 éves koráig nem halt meg, egy himpellér!” A lovagiasság sem volt
rá jellemző.
6 pont
1. Hannibal (karthágói
hadvezér) – 85 pont
Tadadadam! Nálam a nyertes a karthágói Hannibal Barkasz. Igazi katonai lángelme, aki gyerekként is már erre a pályára készült. Minden téren kiemelkedőt alkotott, olyan új megoldásokat talált a győzelemhez, amely azóta is minta minden hadvezérnek.
Stratégiai érzék: Hannibal
kiválóan ismerte fel, hogy Róma csak otthon, Itáliában győzhető le, ám, mint
utólag beláthatjuk, abban már tévedett, hogy ő képes ezt a vereséget rájuk
mérni. Mentségére szóljon, hogy ebben az időszakban egyetlen állam sem lett
volna erre képes, és így is messze ő járt a legközelebb az Örök város
megsemmisítéséhez.
9 pont
Taktikai érzék: A
karthágói hadvezér valószínűleg minden idők legnagyobb taktikai zsenije volt.
Minden csatájában olyan taktikai elemeket vetett be, amely teljesen meglepte
ellenfeleit, lett légyen az rejtett tartalék, csapdának szánt terep, ellenség
közé küldött diverzáns csapatok… Megvalósított egyoldali, kétoldali átkaroló
hadmozdulatokat, teljes bekerítést. Röviden: mindent tudott. Nem véletlen, hogy
Kr.e. 216 óta minden hadvezér Cannae lázában ég, azt igyekszik utánozni.
10 pont
Időzítés: Hannibal ennek
is mestere volt, Cannae-nál éppen akkor veti be tartalékait, mikor az ellenfél
már-már győzelmet ér el, lovasai is pont akkor érnek az ellenség hátába, amikor
kell. Nomen est omen, villámként csapott le ellenségeire. Még a nevében lévő "barkasz" is villámot jelent, igaz ezt már apjától örökölte.
9 pont
Az ellenség ereje:
Hannibal korának szuperhatalmával küzdött, amely óriási létszámbeli és
gazdasági fölényben volt vele szemben. Róma nem véletlenül lett az, ami.
10 pont
Saját hadereje: A pun
haderő korának egyik legerősebb hadereje volt, amely sok tekintetben modernebb
és hatékonyabb volt, mint a római, ugyanakkor, mint minden idegen zsoldos
haderőnek, voltak problémái, neuralgikus pontjai. Hannibal ütközeteit
rendszerint komoly létszámhátrányban vívta, Cannae-nál 50 ezerrel győzött le 86
ezer római. Utánpótlása nem volt megoldott, és többnyire zsákmányból tartotta
fenn seregét.
7 pont
Ötletesség: Hannibal igazi
ösztönös tehetség volt ötleteket tekintve, hadvezetésének sava-borsa volt, hogy
képes volt ötleteivel meglepni ellenlábasait: tengeren várják? – szárazföldön
megy. Síkságon várják? – átkel az Alpokon. Azt várják, hogy visszavonul? –
Támad. Egy szorosban csapdába csalják? – Ökrökre meggyújtott szalmabálákat
köttet, mire a megvadult állatok belerohannak az ellenség soraiba.
10pont
Óvatosság-kockázat: Egy
hadvezér nem szabad, hogy túl sok kockázatot vállaljon, főleg ha a saját élete
egyben a háború elvesztését is okozhatja. Ugyanakkor, amikor kell, kritikus
helyzetben, nem szabad ódzkodnia sem saját élete kockáztatásától. Hannibal,
mint korának hadvezérei, rendszerint az első vonalban harcolt, de nem tudunk
konkrét esetről, hogy életveszélybe került. Óvatos is tudott lenni.
8 pont
Határozottság: Hannibal 8
évesen megesküdött, hogy Róma ellensége lesz. Betartotta. Mikor elfogták volna,
inkább mérget ivott az akkor már öreg katona. Minden ellentétes vélemény ellenére
csapataival átkelt az Alpokon, melyet elképzelhetetlennek találtak a kortársak.
8 pont
Sikeresség: Minden sikere
mellett sem lehet említetlenül hagyni, hogy Hannibal végül elbukott a
macska-egér harcban, noha egy kivételével minden csatáját megnyerte.
7 pont
Emberség: A pun hősről
csupán ellenséges leírások maradtak ránk, így értékelése ebben az esetben
nehéz. Bár egyes leírások kegyetlenségéről mesélnek, de valójában egyetlen
indokolatlan bűntett sem kötődik nevéhez.
7 pont
Utószó:
Természetesen a listát lehetne
folytatni, vagy más sorrendet felállítani, mindenképpen kiemelném azokat, akik
csaknem felkerültek legjobbak közé nálam, de végül lemaradtak:
-
Timur Lenk, dzsingiszida kán
-
Nagy Akbár, mogul sah
-
Scipio Africanus, római hadvezér
-
Pompeius
-
Ulysses S. Grant
-
Helmuth von Moltke, porosz hadvezér
-
Erich von Manstein
-
Julius Caesar
-
Chester Nimitz
-
Oroszlánszívű Richárd
Fotók: Wikipédia
15 megjegyzés:
Szerintem az elSŐ az Nagy Sándor.
Második Hannibál.
Harmadik Dzsingisz kán.
Negyedik Spartacus.
Ötödik Napóleon.
Spartacus kivételével a felsorolatak mindegyike érdemes top 5-re, az biztos. Spartacus ügyes volt, de hát sohasem kapott a keze alá igazi hadsereget, csak gyülevész csapatokat. A rómaik fölött aratott győzelmei ennek fényében persze komoly teljesítmények.
Spartacus kivételével a felsorolatak mindegyike érdemes top 5-re, az biztos. Spartacus ügyes volt, de hát sohasem kapott a keze alá igazi hadsereget, csak gyülevész csapatokat. A rómaik fölött aratott győzelmei ennek fényében persze komoly teljesítmények.
Kedves Gábor!
Szeretném felvenni veled a kapcsolatot,egy szakdolgozati téma kapcsán. Nagyon érdekesnek találtam a blogodat, de nem találtam meg/nem tudtam megnyitni az e-mail címedet.
Előre is nagyon köszönöm!
Pataky Eszti
Szia! A csornahg@]mail.com -on elérsz.
Nem hagytam volna le Erwin Rommelt se a listarol.
Szerintem Hannibál nem volt jobb mint Napóleon.
Napóleon európa ura volt egy idejig Hannibál viszonylag gyorsan elvesztette a háborút róma ellen (mentségére szóljon hogy akkoriban Róma volt a legnagyobb és legerősseb hatalom)
Szerintem Hannibál nem volt jobb mint Napóleon.
Napóleon európa ura volt egy idejig Hannibál viszonylag gyorsan elvesztette a háborút róma ellen (mentségére szóljon hogy akkoriban Róma volt a legnagyobb és legerősseb hatalom)
Szerintem Hannibál nem volt jobb mint Napóleon.
Napóleon európa ura volt egy idejig Hannibál viszonylag gyorsan elvesztette a háborút róma ellen (mentségére szóljon hogy akkoriban Róma volt a legnagyobb és legerősseb hatalom)
Szerintem Hannibál nem volt jobb mint Napóleon.
Napóleon európa ura volt egy idejig Hannibál viszonylag gyorsan elvesztette a háborút róma ellen (mentségére szóljon hogy akkoriban Róma volt a legnagyobb és legerősseb hatalom)
Szerintem Hannibál nem volt jobb mint Napóleon.
Napóleon európa ura volt egy idejig Hannibál viszonylag gyorsan elvesztette a háborút róma ellen (mentségére szóljon hogy akkoriban Róma volt a legnagyobb és legerősseb hatalom)
Szerintem Hannibál nem volt jobb mint Napóleon.
Napóleon európa ura volt egy idejig Hannibál viszonylag gyorsan elvesztette a háborút róma ellen (mentségére szóljon hogy akkoriban Róma volt a legnagyobb és legerősseb hatalom)
Ez természetesen szubjektív lista, így erősen vitatható. Azért annyira gyorsan nem végeztek Hanniballal, mert hosszabb ideig tartott, mint Napóleon uralma. :) (Kr.e. 218-201, szemben 1799-1815)
A hunok királya ? Az első 10-ben sem ? Világhírü történészek szerint Ővolt a legnagyobb , kis törzsek eggesitésével 1 világverő hadsereget hozott létre .Sokak szerint a római birodalom bukása is miatta kezdődött ...ha nem ölik meg rómát is leigázta volna .
Sajnos Attila nagykirály forrásilag nem megfogható. Hadjáratairól néhány mondatos krónikaleírásaink vannak csupán, ami alapján dőreség lenne nagy következtetéseket levonni, s elemezni a hadjáratait. A hunokat egyébként már korábban egyesítették, különben a testvérpárnak nem lett volna mit felosztani két részre uralkodásuk kezdetén. Attila kész birodalmat kapott, amit persze még sikeresen kiterjesztett.
Megjegyzés küldése