Mint írtam már, kicsit spártai hónapok
jönnek, legalábbis abban az értelemben, hogy az új 300 filmig többet
foglalkozom a lakónokkal. Gyerekkorom óta szedegetem össze a spártaiak
bölcs/elmés mondásait, mivel nagyon figyelemreméltóak, ráadásul bizonyítja,
hogy ezek a kemény harcosok milyen értelmes fickók voltak. Ja és a hölgyek sem
voltak náluk piskótatallérok. Egyelőre húszat válogattam gyorsan össze, de lesz
még majd.
1. Az ión felkelés egyik vezére,
Arisztagorasz Kleomenész spártai királynál járt, és mindenképpen megpróbálta
rávenni, hogy nyújtson segítséget neki. Mikor ez rendes módon nem sikerült,
egyre nagyobb pénzt ígért a támogatásért cserébe, míg végül már 50 talanton (1300 kg ) ezüstöt ígért az
uralkodónak. A szobában tartózkodott a spártai király kislánya, az akkor 8 éves
Gorgó, - Leónidas későbbi felesége - is. Mikor az ötven talantonhoz értek, a
kislány felnézett apjára és ennyit mondott: „-Atyám, ez az idegen még
megveszteget, ha nem hagyod gyorsan faképnél!” Kleomenész megörül lánya
szavainak, és megfordult és átment egy másik terembe, magára hagyva
Arisztagoraszt.
2. Szintén
Gorgóval történt meg, hogy egy idegenből érkezett asszony szállt meg nála és
megkérdezte: miért van az, hogy csak a spártai nők azok, akik uralkodnak a
férjeiken. Gorgó nemes egyszerűséggel így válaszolt: „Igen, mert csak mi
szülünk férfiakat."
3. Thermophülai
mikor egy görög azt a hírt hozta, hogy a perzsák annyian vannak, hogy nyilaik
elsötétítik az eget, a spártai Diénékész, megköszönte a jó hírt, mondván:
"Legalább árnyékban harcolhatunk!"
4. Agisz király, mikor
hírnök érkezett, hogy az ellenség száma hatalmas, csak ennyit válaszolt:
"Ember, a spártaiakat nem az érdekli, mennyi az ellenség, hanem az, hogy
hol van."
5. Mikor egy szónok
azt állította, hogy a beszéd a legfontosabb dolog a világon, Agisz király
megjegyezte: "Ezek szerint, amikor hallgatsz, te vagy a legkevésbé fontos
dolog a világon."
6. Mikor valaki
megkérdezte Agiszt, hogy maradhat egész életében szabad, ezt válaszolta:
"Ha megveted a halált."
7. Mikor Alkménészt,
Teleklosz fiát megkérdezték, miért él szűkölködve, miközben nagy vagyona van,
így replikázott: "Azért, mert életemet az értelmem, és nem a vágyaim
irányítják."
8. Egyszer
megkérdezték Anaxandroszt, a spártaithogy miért nincs a spártaiaknak
kincstára, mint más népeknek, amit így válaszolt meg: "Ahol nincs
kincstár, ott nem lehet a pénztárnok korrupt."
9. Androkleidasz, a
spártai, akinek a lába nyomorék volt, feliratkozott a harcba indulók listájára.
És mikor mondták neki, hogy ez lehetetlen, hiszen nem tud járni rendesen, ezt
mondta: "Nem akarok én sehova menni, letesztek valahol, aztán ott
harcolok."
10. Mikor Agészilaoszt
megkérdezték, mekkora területet birtokolnak a spártaiak, annyit mondott:
"Amekkorát elérnek a lándzsáikkal."
11. Mikor Periandrosz,
a kiváló orvos nekiállt verseket is írni, így szólt hozzá Agészilaosz spártai
király: "Periandrosz! Miért akarod, hogy rossz költőként emlegessenek, jó
orvos helyett?"
12. Lükurgosz többek
közt elrendelte, hogy a házak fedelét fejszével, az ajtókat pedig fűrésszel
kell készíteni, minden más szerszám használata nélkül… amikor az idős
Leótükhidész spártai király Korinthoszban lakomára volt hivatalos, és
megpillantotta a ház díszes, táblás mennyezetét, megkérdezte házigazdáját,
vajon náluk négyszögletesre nőnek-e a fák.
13. Fennmaradt egy
nagyon régen élt, Geradasz nevű spártai férfi mondása, aki midőn egy idegen
megkérdezte tőle, mivel büntetik Spártában a házasságtörőket, ezt
felelte:
"-Barátom, nálunk
nincs egyetlen házasságtörő sem."
Mikor pedig tovább faggatta
az idegen: "- Ha pedig mégis lenne?"
"- Annak akkora bikát
kell adnia büntetésül - felelte Geradasz -, amely ha nyakát átnyújtja a
Taügetosz hegyen, inni tud az Eurótasz vizéből."
Az idegen csodálkozva
kérdezte: "- Hogyan lehetne ilyen nagy bika?"
Erre Geradasz nevetve csak
ennyit mondott:
"- Hogyan lehetne házasságtörő
Spártában?"
14. Agisz királlyal
történt, hogy amikor egy athéni látogatója kigúnyolta a spártaiak rövid
kardját, és azt mondta, hogy a bűvészek az ilyen kardot könnyen lenyelik, így
válaszolt neki: "Hidd el, barátom, hogy mi ezzel a kurta karddal is igen
jól elérjük a szívedet."
15. Démaratosztól
jegyezték fel. Mikor egy kellemetlen ember örökösen alkalmatlan időben feltett
kérdésekkel gyötörte, s többször megkérdezte tőle, ki a legkiválóbb ember
Spártában, ezt felelte neki: "Aki legkevésbé hasonlít rád."
16. Theopomposz pedig,
amikor egy idegen a spártaiak iránti jóindulatát bizonyítgatta, s azt
állította, hogy polgártársai őt a spártaiak barátjának nevezik, megjegyezte:
"Jobb volna, barátom, ha saját városod barátjának neveznének."
17. Egy ifjúnak harci
kakasokat kínált valaki azzal, hogy ezek a kakasok addig viaskodnak, amíg el
nem pusztulnak. "Nekem inkább olyan kakasokat adj - mondta az ifjú -,
amelyek ellenfelüket pusztítják el viadal közben."
18. Beszélik, hogy egy
spártai atléta az olümpiai játékokon nagy összeget utasított vissza, amikor meg
akarták vesztegetni. Majd miután nehéz küzdelemben legyőzte ellenfelét, s
valaki megkérdezte tőle: "Mi hasznod lesz most a győzelemből, derék
spártai?" - ő mosolyogva felelte: "Az, hogy a csatasorban a király
előtt harcolok az ellenség ellen."
19. A spártai Braszidasz anyja,
Argileónisz, amikor amphipoliszi látogatók keresték fel, megkérdezte tőlük,
hogy fia szépen és Spártához méltón esett-e el a harcmezőn. Erre a látogatók
magasztalva szóltak az ifjúról, és kijelentették, hogy Spártának nincs is több
ilyen fia, Argileónisz azonban így szólt: "Ezt ne mondjátok, idegenek. A
fiam bizonyosan derék és kiváló férfiú volt, de hazájának van sok más nála
különb fia is.
És személyes kedvencem:
20. „Menekratész orvos, akit néhány
nagy sikerű gyógyításáért a Zeusz melléknévvel tiszteltek meg, büszkén
használta ezt a melléknevet, sőt elkapatottságában odáig ment, hogy Agészilaosz
spártai királyhoz intézett levelét így kezdte: "Menekratész Zeusz
Agészilaosz királynak jó egészséget kíván." Erre a válasz így hangzott:
"Agészilaosz király Menekratésznak gyógyulást kíván."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése