Folytatjuk a spártai beszólások
gyűjtését, most 25, jelentős részében spártai nők által mondott nagy duma olvasható
alább:
1. Mikor Kharilloszt kérdezték,
miért hordanak a spártaiak hosszú hajat, így válaszolt:
- Mert ez a legolcsóbb módja,
hogy feldíszítsük magunkat.
2. Egyszer megkérdezte egy idegen
szintén őt, hogy Spártában miért ábrázolják az isteneket mindig fegyverekkel.
- Mert a spártai ifjak nem
imádkoznak fegyvertelen istenekhez.
3. Amikor a spártai Télekloszt
megkérdezték, hogy mennyi ingatlannal rendelkezik, csak ennyit mondott:
- Nem többel, mint ami elég.
4. Mikor Paidarétosznak valaki
azt mondta, hogy az ellenség száma hatalmas, csak ennyit mondott:
- Remek. Annál híresebbek
leszünk, minél többet ölünk meg.
5. Mondják, hogy a két nép
vitézségéről vitázva egy athéni így dicsekedett: "Mi gyakran elűztünk
titeket Athénból!" Mire a spártai Antalkidasz így vágott vissza: "De
mi titeket soha az Spártából." Tudniillik sohasem jutottak el addig…
6. Mikor Agészilaosz szövetségeseivel
hadba vonult, azok lázadozni kezdtek, hogy ők több ezer harcost küldtek, míg a
spártaiak csak néhány százat. Erre a spártai király leültette egy csoportban a
szövetségeseket, a lakedaimóniakat pedig külön, egymagukban. Ekkor hírnökkel
felszólította először a fazekasokat, aztán a kovácsokat és a kőműveseket, majd
az ácsokat, hogy álljanak fel; a szövetségesek kevés híján mind felálltak, de a
lakedaimóniak közül senki, mert nekik tilos volt bármely ipart űzni vagy
mesterséget megtanulni. Agészilaosz ekkor nevetve így szólt: "Látjátok,
emberek, mennyivel több harcost állítunk ki nálatok!"
7. Mikor Agészilaosz spártai
királyt kritizálták, hogy nem becsületes tettet hajtott végre, így vágott
vissza:
- Aszerint kell elbírálni a
tettet, hogy hasznos-e vagy sem, mert ami hasznos Spártának, magától értetődően
helyes.
8. Mikor Agészilaosz Boiótiához
ért, amelyen át kellett vonulnia. Ám a boiótok kétszínű játékba kezdtek a háta
mögött, így a vezetőjüknek csak egy kérdést tett fel:
- Mit kívánnak a boiótok, hogy a
spártaiak függőleges, vagy vízszintes lándzsákkal vonuljanak át az országon?
9. Mikor Agészilaosz királytól,
azt kívánták, hogy a spártaiak ne folyamodjanak cselhez a háborúban, nevetve
megjegyezte:
- Ahova nem ér el az oroszlánbőr,
meg kell toldani a rókáéval.
10. Mikor
Pauszaniasz, a híres hadvezér meglátta az elfoglalt perzsa táborban lévő óriási
értékeket, csak ennyit tudott mondani:
- Hát ezek a
dolgok többet érnek, mint akik összegyűjtötték őket.
11. Mikor
Pauszaniasz királyt megkérdezték, miért nem módosíthatják a spártaiak az ősi
törvényeket, így magyarázta el:
- Mert a
törvényeknek kell, hogy legyen hatalma az emberek felett és nem az embereknek a
törvények felett.
12. Egyszer
szintén őt meglátogatta egy orvos és ezt mondta neki: „Megöregedtél.” Mire
így vágott vissza:
- Szerencsére. De csak, mert
sosem voltál az orvosom.
13. Mikor a
spártai Nikandroszt valaki meglátogatta és elmesélte, hogy Argoszban (Spárta
hagyományos ellensége) csak rosszat beszélnek róla, megnyugodva hátradőlt:
- Helyes, mert
ha egyszer jót mondanának rólam, akkor megfizetnének.
14. Mikor egy
perzsa követ megkérdezte Lüszandroszt, hogy melyik a legkiválóbb kormányzati
forma, így reagált:
- Az, amely a
bátornak és a gyávának is azt adja, amit megérdemel.
15. Amikor Paidarétosznak nem
sikerült bejutnia Spárta legjobb 300 harcosa közé a válogatás során, vidám
arccal távozott, és örvendett rajta, hogy Spártának háromszáz nála kiválóbb fia
akadt.
16. Lükurgosz a városfalak
építéséről ezt mondta:
- Nem marad védtelen az olyan
város, amelyet férfiak, és nem téglák vesznek körül.
17. Mikor egy
spártai asszony a város határán várta a hírt a csatáról, egy érkező mondta, hogy
a fia elesett az ütközetben. Mire ezt mondta:
- Nem ez
érdekel, hanem az, hogy győztünk-e vagy sem!
18. Egy spártai
ifjú temetésén odamentek az anyjához, és vigasztalni akarták. Ám az csak
mosolygott. Megkérdezték, miért ilyen boldog, amire ezt válaszolta:
- Azért
szültem, hogy meghaljon Spártáért, és most az álmom valóra vált.
19. Mikor egy
ión görög nő egy spártai asszonynak megmutatta büszkeségét, egy gyönyörű
szőttest, a spártai asszony behívta négy fiát és így szólt:
- Egy
becsületes nő velük foglalkozik és büszkélkedik, nem holmi szőttessel.
20. Mikor egy
spártai nő hallotta, hogy fiának tartozásai vannak becstelen alakok felé, csak
egy levelet küldött neki, amiben ez állt:
- Vagy
szabadulj mag az adóságtól, vagy szabadulj meg az életedtől!
21. Mikor egy
spártai férfi a csatában olyan súlyosan megsérült, hogy csak négykézláb volt
képes közlekedni, elkeseredett, mondván milyen nevetségessé vált és mindenki
nevet rajta. Anya odament hozzá, átölelte, és így szólt: Mennyivel nagyobb öröm
fakad számomra a bátorságodból, mint nekik pár perces nevetésből.
22. Mikor egy
szegény spártai lánytól megkérdezték, milyen hozományt kap, aki elveszi
feleségül, az ennyit szúrt oda:
- Erényt.
23. Mikor egy
spártai nőt el akartak adni rabszolgának, egyik vevő megkérdezte mihez ért. Az
elővette eddig elrejtett kését, majd szíven szúrta magát, miközben ennyit
mondott:
- Szabadnak
lenni.
24. Egy másik
rabszolgaként eladásra kínált spártai nőtől megkérdezte egy vevő, hogyan tudná
boldoggá tenni, amire ennyit mondott:
- Ne vegyél
meg.
25. Mikor Gorgó
hercegnő kicsi volt és látta, hogy egyik külföldinek a szolgái kötik be a cipőjét,
megkérdezte apját:
- Apa, ennek az
embernek nincs keze?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése