M. Kácsor Zoltán: Utazás Dínomdánomba
Bp.:
Kolibri, 2017
Illusztrálta:
Kecskés Judit
163
oldal
Olvasóim
között felmerülhet a kérdés: mit keres a csizma az asztalon,
főleg ha az a csizma egy zsarnokgyíké, s az asztal egy
töris-könyves blog? Ám be kell valljam: én is voltam gyerek, s
1993-ban 13 évesen azon sok millió tinédzser közé tartoztam, aki
beült a moziba, s tátott szájjal bámulta a 65 millió év után
Steven Spielbergnek köszönhetően visszatérő dinoszauruszokat. Az
akkor még létező csornai moziban kétszer is megnéztem a Jurassic
Parkot, sőt annak valamennyi folytatását láttam. Eleve imádtam
az őskori állatokról szóló könyveket gyerekkoromban, de az
epikus film óta érdeklődésem a őslénytan iránt a mai napig
tart. A könyvajánló másik oka az író személye. M. Kácsor Zoltánnal a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
szervezte tavalyi „Tanárok éjszakája” című rendezvényén
ismerkedtem meg személyesen, ahol mindketten meghívottak voltunk.
Remek ismertetőt tartott a cserepoveci hadifogolytáborban magyarok
által megvalósított Az ember tragédiája előadásról.
Fantasztikus igaz sztori, kínálja magát egy filmes adaptációra.
A Harvey Weinstein-botrány miatt nem fejtem ki bővebben mit meg nem
tenne egy amerikai rendezőpalánta ilyen alapanyagért… M. Kácsor
Zoltánnak ugyan nem ez az első meséje, mivel Garázs
bagázs néven írt
már egy sorozatot, amely közlekedési járművekről szólt, s
melyeket egyszer be is mutatott nálunk a ménfőcsanaki
fiókkönyvtárban. Mindemellett örülök, hogy a Zabaszauruszokat
mutathatom most be, mert a dinoszauruszok lényegesen közelebb
állnak a szívemhez.
Szóval
ezek után mindenképpen meg kellett tudnom, hogy az Utazás
Dínomdánomba vajon
fogamra való-e…
A
történet voltaképpen egy road movie (vagyis inkább road book),
ami gyermekkönyv esetében bátor választás. Az utazás során
három jómadár (akik közül kettő inkább jódínó) jár be egy
ötletes és izgalmas mesevilágot. Rilex, a tirex a Dínódombokon
vegetál. Szó szerint, mivel többnyire zöldséget-gyümölcsöt
fogyaszt. Szájában Kunyi lakik. Faja keselyű, a sorsa meg keserű.
Ugyanis Kunyit igencsak megrágta az élet vasfoga - ha Rilexé nem
is -, hiszen a Vegasaurus rex szájában nem sok maradék marad a
palimadárnak. Miután a barátok után sóvárgó Rilex, segítő
szándékkal bár, de sikeresen kihúzza Barmol velociraptor fogait,
elindulnak hármasban, hogy eljussanak a dinoszauruszok legendás
Dínomdánom nevű városába, új fogsort csináltatni a raptornak.
A
főszereplők aranyosak, szerethetőek. Rilex, a tirex egy
sárkánybőrbe bújt Arisztotelész, akit az arany rolex helyett
jobban vonz a barátság. Kedvencem egyértelműen Kunyi, a keselyű.
Édeskeserű ámde csupaszív karaktere a történet legfontosabb
mozgatórugója. Végül ott van Barmol, akinek fogatlansága minden
mondatot összebarmol. Kissé foghíjas szereplő, pöszeségén túl
nem járul hozzá sokkal az eseményekhez, talán majd a sorozat
következő részében jobban megismerkedhetünk vele. Klasszikus
comic relief alakok ezek, akiknek ellentétes személyiségei miatt a
párbeszédek mosolyt csalnak arcunkra. Olvasva a könyvet, szinte
láttam magam előtt, ahogy a szerző és kisfia műanyag
dinoszauruszokkal játszik, átkel azokkal a félelmetes sugárzást
kibocsátó mikrohullámú hegyen, majd beleesnek a szemetes
mélyföldbe. Nem tudom, mi ihlette a mesét, de simán el tudom
képzelni, hogy így történt, s mikor a főszereplők
pattogatottkukorica-mezők mellett haladnak el, elképzelésem
szerint a három műanyagfigura a valóságban éppen beleesett egy
csomag popcornba játék közben.
A
humor egyik faktora a nevekkel való játék, amit sokan emberek
esetében hibának tartanak. Ám:
1.
Itt dinoszauruszokról van szó, ami eleve felmentő körülmény.
2.
Én szeretem a szóviccek minden fajtáját (aminek következtében olyan bűncselekményt is sikerült elkövetnem, mint egy sorozatkezdetnek szánt, ám azóta sem folytatott Trónok harca-átirat volt).
Ami
kétség felmerült bennem, az az volt, hogy a gyerekek számára is
van-e olyan szórakoztató ez a humor, mint mondjuk számomra?
Egyelőre a kölcsönzők visszajelzései pozitívak, úgyhogy talán
igen. Ezt a gyerekek tudják majd eldönteni. A szórakoztatás
mellett a mese tanító jellege dominál. A napi bölcseleti adagokat
Rilextől kapjuk, miközben igyekszik megnevelni Kunyit. Ne lopj, ne
sértegess mást, ne akard lemészárolni a védtelen
gallimimuszokat, pusztán azért mert éhes vagy... A hossza miatt
(mégiscsak 163 oldal!) úgy kellett megoldani a történetet, hogy
esti meseként tördelni is lehessen, s a sztori egyes epizódjai
mégis intakt egységet alkossanak. Ez szerintem tökéletesen lett
megoldva, az egyes részek pont egy rövid mesényiek, 4-6 oldalasak.
Az
illusztrációkról szólva. Legyünk őszinték, a gyerekkönyvek
nagyrészt ez alapján kelnek el, hiszen egy kellőképpen feltűnő,
csiricsáré borító úgy vonzza a könyvesboltba betévedt csemete
tekintetét, mint T. Rexet a hentesüzlet (kivéve persze, ha Rilex
az a tirex). Ezért aztán rikító borítók tömege árasztja el
giccses hercegnőkkel, csillogó pónikkal és rózsaszín
unikornisokkal a könyvespolcokat. Mondjuk ki azt is, hogy ez
ízléstelen, sőt borzalmas, még ha esetleg profitábilis is. Ehhez
képest Kecskés Judit rajzai pasztellszerűségükkel kifejezetten
visszafogottak. Elsőre nem is voltam elájulva tőlük, de ahogy
haladtam előre a könyvben, egyre inkább megtetszett. Egyszerűen
elegáns. A rajzoló időnként plusz humorral tudta megtoldani a
mellette lévő szöveget, a 84. oldalon a sárkány hátán utazó
triumdinátus esetén kifejezetten nevettem a becsukott szemű és
rettegő Vegaszaurusz rexen. Külön kiemelném a Kolibri minőségi
kiadását, és hogy a mű keménykötésben jelent meg. Szeretem, ha
megadják valaminek a módját.
Kinek
ajánlanám a könyvet? Hát elsősorban fiúgyereket nevelő
anyukáknak és apukáknak érdemes beszerezni. Nincs olyan fiú, aki
ne imádná a dinókat! Lányokkal is nyugodtan lehet próbálkozni,
hiszen nálunk a könyvtárban is van olyan iskolás, aki
dínófanatikus. A könyvön hátul a 6+-os korjelző virít, azt
hiszem hat év kell is a befogadásához.
Összefoglalva:
Fogamra való. Egy klassz kis kötetről van szó, s remélhetőleg
hamarosan megkapja az olvasóközönség a folytatást is, amelyet az
Utazás Dínomdánomba zárása meg is előlegezett.
Pontszám:
Kilenc csinos csíkos csirkecomb a tízből.
9/10
www.moly.hu:
97 %
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése