2016. március 29., kedd

Jóslás, varázslat és babona az ókori Hellaszban

Ma egy régi beadandómat találtam meg a régi számítógépemről lementett anyagaim között, így ezt adom közre, már csak azért is, mert most is tetszik. A görög mágiáról és varázslásról lesz szó, benne eredeti egyiptomi receptekkel, szerelmi mágiával. Jobb, mint az Ezo Tv. Fogadják nagy szeretettel!

Hekaté istennő, az antik mágia egyik kedvence. Szobrait az útkereszteződéseknél
állították fel, oda vittek adományt, vagy ott zajlottak le titkos szertartások
(a rajz modern alkotás, de jól használja az istennő attribútumait: fáklya, hold, fekete kutya, etc.
sajnos nem találtam meg az eredeti alkotót, eredeti képet...) 

Jóslás, varázslat és babona az ókori Hellaszban


1. Bevezető

Az ókori világ embere egyes szempontokból ugyanolyan volt, mint mai utódai: szeretett, élt, halt, tett jót, tett rosszat. Más szempontok alapján azonban nagyok a különbségek. Akkor a gondolkodás és vallás terén egészen másfajta következtetéseket vontak le a körülvevő világban tapasztalt dolgokról. A természet még a mindennapokhoz tartozott, hitviláguk szintén különbözött a maiaktól. Az istenek ott voltak a halandók között, minden tettüket figyelték, reagáltak rá és következményekkel jártak. Jó példa a következő levél, melyet Kr.e. 258/7-ben írt Apollónios, II. Ptolemaios pénzügyi felügyelője, egy Zóilos nevű ismerőséhez: „Sarapis több ízben értésemre adta álmomban, hogy hajózzam hozzád és jelentsem neked ezt az utasítást: létesíts számára Sarapis-templomot és szent ligetet a kikötőnél lévő városrészben és egy pap felügyeljen rá és áldozzon értetek. Amidőn kértem Sarapis istent, hogy mentsen fel engem e feladat alól, nagy betegségbe döntött, úgyhogy életveszélyben forogtam. Imádkozván hozzá, megfogadtam, hogy ha meggyógyít, magamra veszem szolgálatát és megteszem amit elrendelt…”.1Az istenek tisztelete a hétköznapok szerves része volt, és bár egy egyiptomi példát olvastunk, de ez a Hellenisztikus világ minden részén hasonló módon működött, legfeljebb változott az isten neve. Manapság némely a televíziók világában feltűnnek alakok, akik éjjeli műsoraikban a jövőt árulják el egy telefonálásért cserébe, vagy távgyógyítanak, némely titkos gyülekezetek és boszorkányok pedig misztikus ködbe burkolva űzik varázslataikat. Ki hisz bennük, ki nem. Ma inkább a misztikum világa, akkor a hétköznapoké. Vizsgáljuk meg a dolgokat kissé, hogy akkoriban ezek az érdekes kérdések mit jelentettek az embereknek és hogyan folytak le.

2. Jóslás

A leginkább közismert titkokkal övezett tevékenység a jóslás volt. Ez teljesen általánosan ismert és elismert ténykedés volt a hellének számára, ahogy a közel-keleten, Egyiptomban, vagy Rómában egyaránt. Persze voltak helyi jellegzetességek. Egyiptomot a varázslat, a mágia hazájának tekintette már maga Hérodotosz is. Hahn István így fogalmazta meg a római és görög jóslás közti különbséget: „A görög jóslás tehát: közvetlen, sugalmazott és a jövő eseményeire vonatkozik; az etruszk, és római: közvetett, jelrendszeren alapul, és az elvégzendő teendőkre utal. A görögök szemében a jós: kivételes képesség, tehetség birtokosa – a rómaiak szerint: szakember, aki tudományát megfelelő mestereknél sajátította (és sajátíthatja) el.”.2Nem meglepő hát, ha ismerünk híres görög jósokat (Kasszandra – igaz ő trójai, Teiresziász, de lehetne sorolni!), ellenben rómait nem. Ott a jósi posztokat adott politikus, polgár kapta és gyakran a tisztséggel járt (pl. Consul). „A jóslás tudománya (mantiké) az istenek és emberek közötti kapcsolattartás (koinóma) eszköze.”3A jóslással élhetett az egész állam, vagy a magánember. Spárta királyai egyben az államot képviselő papok is voltak. „A lakedaimóni királyok ugyanis egy-egy hadjárat alkalmával egy birkanyájat szoktak magukkal vinni, hogy legyen mit feláldozni az isteneknek, és hogy az áldozat bemutatásakor kedvező jósjeleket kapjanak az előttük álló csatára vonatkozóan. A nyájat útközben a pásztorok által katoiadestnek nevezett kecskék szokták vezetni.”.4Az istenek véleménye segítséget jelentett háború és béke kérdésében, megmutatta melyik fél nyeri a küszöbön álló csatát. Aztán a közemberek is kérhettek segítséget az istenektől, hogy válaszokat kapjanak kérdéseikre: Jóslat házassághoz: „A nagy és hatalmas istennek, Sokmopaiosnak Asklépiadés, Areios fia részéről. Vajon megadatik-e nekem, hogy Tapetheuszt, Marrés leányát feleségül vegyem és nem lesz-e más felesége? Jelentsd meg nekem és teljesítsd, amit írtam. Tapetheus előbb Hórion felesége volt. Caesar [=Augustus!] 35. évében. Pachón 1-én.”5. Ez a Krisztus után 6-ban íródott Egyiptomban (a hellenizmus Egyiptomában!) talált papirusz csak egy a sok fennmaradt jóslatkérés között. Aztán a jósló személye is lehetett különböző. A királyok, állami vezetők sokszor alkalmaztak maguk mellett fizetett jósokat, akik segítettek eligazodni a jósjelek szövevényes világában. Nagy Sándor két hivatásos jóst alkalmazott hadjáratai során: Arisztandroszt és a spártai Kleomantiszt.6Ez azonban nem mentette meg a haláltól, noha látnokai előre figyelmeztették a veszélyre. A következő jósjelek jelezték Alexandrosz halálát:
  • sok hollót láttak Babylon felett (oda tartott éppen a király), akik veszekedtek, csipdesték egymást, majd néhány elpusztult madár a király lábához esett.
  • Püthagorasz jós áldozati állat belsőségeiben tapasztalt rendellenességet: nem volt lebeny a máján.
  • Kedvenc oroszlánját egy szelíd szamár agyonrúgta (meglehetősen gyámoltalan egy fenevad lehett…).
  • Egyik katonája –állítólag isteni parancsra- az uralkodó trónszékére telepedett.7
Ezeknek a hivatásos jelmagyarázóknak a sikere tájékozottságuktól, emberismeretükből, a politikai helyzet helyes megállapításától és ügyességüktől és nyílván az isteni jóindulattól függött. Helyes helyzetértékeléssel könnyebb volt eltalálni a jövőt, vagy ha nem, hát úgy magyarázták, mintha bevált volna. Alexandros is meglátogatta a Delphoi jósda híres-hírhedt papnőjét a Perzsia elleni hadjárat előtt, ámde egy jóslásra alkalmatlan napon érkezett. Ugyanis vannak olyan napok, amikor nem szabad az isteneket kérdezni. Püthia ezért nem fogadta a makedónt. Nagy Sándornak azonban nem lehetett nemet mondani még isten szolgájának sem. A király maga tört be a papnő otthonába és a templom felé hurcolta, hogy mégiscsak megkapja a jóslatot. Az ellenkező jósnő végül beadta a derekát és csak ennyit mondott a templomba menet: „Győzhetetlen vagy, fiam!”. Alexandrosz kijelentette, hogy több jóslatra nincs szüksége és otthagyta a meglepődött Püthiát.8Alexandrosz ugyan becsapta a jóst, de általában Püthia esetén fordítva szokott történni. Apollón papnője ugyanis legendásan kétértelmű válaszokat szokott hexameterekben közölni a kérdezőkkel. Ismert a Kroiszosz lűd királynak adott jóslata: „ha átlépsz a Halys folyón, nagy birodalmat döntessz meg.”. Persze mikor a krőzusi gazdagságból szolgasorba került lűd megkérdezte, miért csapta be, azt a választ kapta, hogy meg kellett volna kérdezni melyik birodalom semmisül meg a sajátja vagy ellenségeivé. Delphoi állandó jósda volt és még akadt néhány híres szentély, amelyik erre szolgált. Dódónában sok jóslatkérő ólomlap maradt fenn, szemezgessünk!
  1. Hérakleidas jó szerencsét kér Zeustól és Diónétól, és megkérdezi az istent, lesz-e utóda mostani feleségétől, Aiglétől.
  2. Nikokrateia tudakolja, melyik istennek kell áldoznia, hogy helyzete jobbra forduljon, és meggyógyuljon betegségéből.
  3. Lysanias kérdezi Zeus Naiostól és Diónétól, hogy vajon tőle való-e az a gyerek, amellyel Annyla terhes.
  4. Jobb és hasznosabb lesz-e számomra, ha a városban házat veszek és a vidéken földbirtokot?
Mint látható az élet mindennapos kérdéseire az istenektől vártak választ. Lysanias kérdése különösen érdekes, hiszen egy isteni válasz a kor DNS-tesztjének felelt meg…
Hogy Dódónában hogyan jósoltak? Az érdeklődők kérdéseiket ólomlapocskákra vésték, ezt benyújtották a jósdának. A papok a szent tölgyfa lombjának suhogásából állapították meg a választ, majd szöveges formában adták hírül az istenek kinyilatkoztatását.9 A Kr.u. 4. Században vágták csak ki a szent fát a kereszténység terjedésekor, bezárva ezáltal a szentélyt. Persze a jóslás formája helyenként és időnként változott. Bármi lehetett. Püthia állítólag egy barlangban került különböző gőzök által transzszerű állapotba, mely során meglátta a jövőt és versbe szedte. Voltak egészen elképesztő technikák: béljóslás (állatok belsőségeinek állapotából nyertek ihletet a jövőből), madárjóslás (merre repülnek a madarak, ha bal kéz felől lát meg madarat, vagy nyugatra száll (nyugat=halál!), az kedvezőtlen, ha nem, az kedvező), álomfejtés (mint a leggyakoribb), szilikomancia (egészen extrém: vízbe cseppentett olajcsepp formájából…). Minden rendkívüli esemény lehetett jel: hirtelen vihar, derült égből villámcsapás, üstökös (hírhedten király halálát jelzi előre), meteorok, nap- és holdfogyatkozás, tüsszentés (ma is „úgy leszt!”-t jelent). A jósjelek lehettek másfélék is. Ma babonának mondanánk. Különböző hiedelmek voltak forgalomba:
  • Menyét keresztezi az utad, az rosszat jelent! = mai fekete macska effektus.10
  • Ne áldozz hajnalban bort mosdatlan kézzel!
  • Ha vizelsz, ne a Nappal szembefordulva tedd!
  • Gyereket egy éves koráig balszerencsés nem mozdítható kőre tenni.
  • Boroskancsót ne tedd a vegyítőedényre (kratér)11
Voltak a bajokat elhárító rítusok, melyek megóvták az embereket.
A jóslás azonban nem az egyetlen egzotikusnak ható szertartás a görög világban, sőt…

3. Átkozott görögök…

Néha előkerül egy a következőhöz hasonló jósdához intézett kérdés: „Agis kérdezi Naiost a takarók és párnák felől, hogy elvesztette-e azokat, vagy valaki az idegenek közül ellopta.”.12Ha az isten utóbbival felelt, azaz eltulajdonították a szeretett tulajdont, akkor mindjárt lehetett egy jó kis átkot rebegni az égiekhez, hogy bosszút álljon a javaiért. Ismerünk ilyen bosszúért kiáltott átkokat. „Atacecina Proserpina istennő, Turibriga városunk lakója- szent felséges nevében kérlek, könyörgök és fohászkodom hozzád, torold meg azt a lopást, melynek áldozata lettem, mindazokon, akik eltulajdonították, ellopták vagy eltüntették alant felsorolt értéktárgyaimat: 6 db. Tunica, 2db vászonköpeny, egy db. Általvető…”,13 ez ugyan római kori példa, de korábbiakat is találhatunk. Van, hogy a bosszú milyensége kissé precízebben megfogalmazott: „Ezzel a levéllel rábízom az alvilági istenekre és Persephonéra Tibitist, Choiriné leányát, aki megsértett engem, s vele együtt férjét és három gyermekét is, két lányt és egy fiút.”.14Kedves. Egy sértésért a család kiirtását kéri. A korban a vendetta a divat, kissé szenvedélyesen szerettek vagy gyűlöltek. A másik véglet a szerelem. Az átok itt is megoldás lehet. Egy nő kérése: „Idézlek [te démon] a nagy istennek…nevében…: hogy azon órától kezdve, amikor ezt írom, ne aludjon Sextilius, Dionysa fia, hanem őrjöngjön, perzselje tűz, ne tudjon se aludni, se nyugodtan ülni, se beszélni; csakis én, Septima, Amoena lánya járjak az eszében. Őrjöngve perzselje az irántam való szerelem és vágyakozás, tűzben égjen Sextiliusnak, Dionysa fiának lelke és szíve!…”. A hölgy igencsak elszánt lehetett, mert az ólomtábla alján megfenyegeti az isteneket is: „Ha pedig ez nem történne meg, magam szállok alá Osiris alvilági palotájába, szétrombolom a sírt, darabjait az alvilági folyóba szórom, hadd vigye tova.”.15Sok különböző oka lehetett az átkozásnak: pereskedés, egyszerű ellenszenv, sport (hogy az istenek tegyenek valami sportszerűtlent a kocsiversenybéli ellenlábasokkal). A kért átok is sokféle: betegség, kín, görcs, „ha netán alkalmad van rá, fojtsd őt forró vízbe!”, halál. Ezeket az átkokat általában ólomlapokra írták, ami egyrészt szimbolikus jelentéssel bírt, mert ezt az elemet a halálhoz hasonlónak látták: hideg, nehéz, szürke. Az írást különböző isteneknek, démonoknak (daimón) szánták. A démonok a természetfölötti lények kategóriájába tartoztak, nevét a daió = osztó szóból vezetik le. Afféle közvetítők istenek és emberek között, isteni akarat végrehajtói. Eredetileg nem volt nevük és csak a hellenizmus korától egyiptomi mintára kaptak elnevezést. Istenekhez is lehetett átkokért fohászkodni, elsősorban alvilágiakhoz. A nők a szokásos női istenségeket is favorizálták, mint Démétér, Koré vagy Artemisz. A legnépszerűbb Hekaté volt, aki egy hármas testű éjszakai-alvilági istennő, mellékneve Chthonia (alvilági). Ő a varázslatok felkapott istennője is.

4. Varázslatos görögök

Mindenekelőtt nem árt a mágia előtt egy neves isten vagy démon segítségét megnyerni. Erre különféle módszerek álnak a segítségünkre ehhez. Példának okáért fojtsunk vízbe egy kandúrt, hogy ezáltal Ozirissá váljon. Óvatosnak kell lenni, mert egyiptomi törvények szerint ezért halál vár, mert a macska szent állat. Ha macskagyilkossághoz nem fűlik a fogad, végy egy sólymot! A bevált recept szerint fojtsd vízbe, majd múmiát készítünk belőle. A tejbe mézet keverünk, beledobunk két ujjunkról származó körömdarabot. Egy papiruszra pedig végezetül mágikus háromszögeket alkotunk görög magánhangzók betűiből. Ezeket a szertartásokat a legjobb délben egy sötét helyen, vagy pontban éjfélkor elvégezni.16Ezután lehet kezdeni a varázslást. Példának okáért, idézzünk halottat! A nekromancia gyakori volt. Ennek módját olvashatjuk Heliodóros Sorsüldözött szerelmesek c. 3-4. Században keletkezett regényében, vagy akár az Odüsszeiában. Odüsszeusz Teiresziász vak jóst a következő módszerrel jeleníti meg: italáldozat, árpadara szórása, kosnak és nőstényjuhnak feláldozása egy gödör felett. A gödör az alvilági istenek miatt kell, hogy a kifolyt vér és bor a földbe jusson hozzájuk. Vannak varázsszavak, melyeknek ismerete szükséges a sikerhez:
  • ablanathanalba () amely palindrom, azaz hátulról olvasva ugyanazt jelenti (stílszerűen magyar eset: indul a görög aludni). Jelentése héberben Atya, jöjj el hozzánk!
  • Abraxasz (), aki egy kakasfejű, páncélba bújt kígyólábú isten pajzzsal és ostorral. Görög betűinek számértéke a mitikus 365 (ugyebár a rómaiakhoz hasonlóan a görögök számokként használták betűiket).
  • Bainkhóóókh (), ami koptul sötétség szellemét jelent.
  • A hét görög magánhangzó.
Máris nekiláthatunk! Mit szeretnénk? A fekete mágiával bármi megoldható! Netán elfelejtetted, miért is akartál varázsolni?

a. Emlékezetjavító varázslat (Kr.u. IV. század)
Vegyél egy hieratikus papiruszt és írd fel ezeket a neveket fekete Hermész tintával (a tinta receptje: 4 drachma tróglitis myrha, 3 drachma kariai füge, 7 drachma nikolaoszi datolyamag, 7 drachma száraz fenyőtoboz, 7 drachma egyszárú üröm, 7 drachma hermészi ibiszszárny, forrásvíz): "kambré, chambré: sixióphi Harpon Chnuphi brintaténóphribisküllmaamazarbamesen kriphi niptumichmum aóph Aktióphi artósi bibiu, bibiu sphé sphé nusi nusi siegó siegó nucha nucha linucha linucha chychba chychba kaxió chychba détophón ii aa oo üü éé ee óó."
Ha ezt megtetted mosd le a papiruszról a tintát hét forrás vizével. Ezt idd 7 napon keresztül koplalva.”
Holnap vizsgád lesz és el akarsz tűnni mindenki szeme elől?

b. Láthatatlanná tévő szer (Kr. u. IV. század)
Végy egy majomszemet, vagy egy erőszakos halált halt ember szemét, rózsát, dörzsöld ezeket szét liliomolajjal, jobbról ballra dörzsöld, miközben ezt mondod: "Anubis vagyok, Osiphiré vagyok, ó séth sószón uier vagyok, Usiris vagyok aki Séthet megsemmisítette. Emelkedj föl föld alatti daimón, ió Erbéth, ió Phorbéth, ió Pakrbéth, ió Apomps, amit csak én X Y parancsolok neked, hallgasd meg!" Ha láthatatlanná akarsz lenni, csak a homlokodat dörzsöld be a keverékkel és láthatatlanná leszel, ameddig csak akarod. Ha ismét láthatóvá akarsz lenni, mondd: "Marmariaóth marmarifengé, tégy engem X Y-t láthatóvá minden ember számára még ma, mindjárt, mindjárt, gyorsan, gyorsan. Nagyon jó."
Nem vált be? Van másik.

c. Varázslat láthatatlanná váláshoz (Kr.u. IV. század)
Csalhatatlan módszer láthatatlanná váláshoz. Vedd zsírját vagy szemét egy éjszakai bagolynak, egy galacsinhajtó bogár galacsinját, éretlen szőlő (vagy bogyó) nedvével keverd össze és kend az egész testedre és a Nap felé fordulva mondd: "Esküszöm rád, a nagy névre, borké phoiur ió zizia aparxeuch thythé lailam aaaaaa iiiii óóóó ieó ieó ieó ieó ieó ieó ieó naunax aiai aeó aeió éeó éaó." Nedvesítsd meg és olvasd rá: "Tegyél láthatatlanná: Hélios úr, aeó, éaó, eié, éaó minden ember előtt naplementéig, ió, ióó, phrix, rizó, eóa!"
Folyton ellopják a holmidat és az átok nem használt?
d. Tolvaj elleni varázslat (Kr.u. IV. század)
Végy nyers fokhagymát és marhanyelvet, préseld ki őket és égesd el a már kipréselt maradékot. Keverd össze alaposan a hamut a nedvvel, rajzolj vele a falra egy nagy szemet, végy egy akasztófát, faragj belőle egy nagy kalapácsot és üss rá vele a szemre. Ezt mondd: "Megesketlek téged a szent nevekre, add ki a tolvajt és amit ellopott, chalchak chalkum chiam charchrum ebar béri zbarkom chré keriób pharibu, és a rettenetes nevekre, a ee ééé iiii ooooo yyyyyy óóóóóóó. Add ki a tolvajt és amit ellopott! Ahogy e kalapáccsal e szemet megütöm, úgy legyen megütve a tolvaj szeme, és tűzzel égjen míg csak fel nem adja magát." E szavaknál üss a kalapáccsal.”
A leggonoszabb alkalmazása varázserőnknek, ha másokra alkalmazzuk őket. A szerelem mint tudjuk, vakká tesz…

e. Szerelmi igézés (Kr. u. IV. század)
Aphrodité ama neve melyet senki nem tudhat meg egykönnyen: "Nepheriéri" - ez az a név. Ha csinos nőnél sikert akarsz elérni, maradj három napon át tiszta, áldozz tömjént, miközben ezt a nevet mondod és bemenvén a nőhöz, mondd magadban hétszer azt reá tekintve és sikered lesz. Ezt cselekedd 7 napig.”17
Van ősibb, egyiptomi recept. Ők a legjobbak mágiában:

f. Szerelmi varázsige
Üdv néked Ré-Harachti, istenek atyja, üdv néktek, hét Hathor, kik vörös vászon övvel vagytok felékesítve! Üdv néktek, istenek, ég és föld urai. Adjátok, hogy jöjjön utánam X, Y lánya mint szarvasmarha a fű után, mint szolgálólány a rábízott gyermekek után, mint pásztor a nyája után. Ha meg nem adatik, hogy jöjjön utánam, tüzet vetek Busziriszra és felgyújtom Oziriszt.”18
Nem akarjuk Oziriszt elpusztítani? Még mindig készíthetünk szerelmi bájitalt!

g. Szerelmi bájital
Recept: meggyilkolt ember fejbőrének egy darabja + 7 szem sírból szerzett árpaszem + 10 oipé (mértékegység) almamag + egy kutyából kiszedett tetű vére + a készítő gyűrűsujjának vére + némi sperma (!!!). Ezt összekeverjük, borban feloldjuk. Hétszer el kell mondani a varázsigét, melyben közöljük, hogy én vagyok Hórusz, Ré és Ozirisz egyszerre.19 Kipróbálása nem javasolt…
Vannak woodoo-hoz hasonló szertartások is. Egy klasszikus, Ovidius:

h. Ellenség szájának betömése
„Nézd csak a vénasszonyt a leányok közt! Tacitának
szenteli áldozatát, s ő maga egyre fecseg.
Három szem tömjént tesz alá a küszöbnek a három
Ujjával, hol egér surran a titkos úton.
Majd szürkés ólom-figurákra varázsfonalat köt,
S hét feketés babot is forgat az ajkai közt.
Átveri vastűvel, megvarrja, bevonja szurokkal
S megszárítja tüzén egy kicsi ména fejét.
Bort is csordít rá, s végül, ami megmarad abból,
Társai, s még inkább ő maga issza meg azt.
Ellenség nyelvét s gonosz száját betömtük” 
mondja menőben a vén, s részegen útnak ered. -”20

Röviden ennyit a mágiáról és varázslási technikákról.

5. Epilógus

Összegzésként annyit lehet elmondani, hogy egy ilyen ismeretlen világban megmártózni igazán érdekes. Az ember a korabeli emberek mindennapjaiban találja magát, problémáikkal szembesül és azok megoldási kísérleteivel. Másképpen kísérelték meg meglelni a gondok nyitját, de más körülmények között is éltek. Nem megvetendő, hanem tanulmányozandó. Harry Potter korában a téma még aktuálisabb, meg aztán néha annyi nehézségre kell megoldást találni rohanó világunkban, hogy talán tényleg csak a csoda és varázslat segíthet. Ó Hekaté, hallgasd meg szolgád…

Hekaté, a keresztutak görög istennőjének ábrázolása
 a római Capitoliumról (wikipedia commons)

Jegyzetek:

1 Miről vallanak a papiruszok? Szerk.: Moravcsik Gyula. Bp.: Gondolat, 1961. p.148.
2 Róma istenei. Szerk.: Hahn István. Bp.: Gondolat, 1975. p.56
3 Platón: Lakoma. 180C
4 Pauszaniasz: IX.13.4.
5 Miről vallanak a papiruszok? p.150
6 Plutarkhosz: Alexandrosz. 50.
7 U.o. 73.
8 U.o. 14.
9 Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bp.: Osiris, 2002. p.110
10 Theophratos: Charaktéres. XVI. In.: Görög vallás görög istenek. Bp.: Gondolat, 1975. p.214-215
11 Görög vallás görög istenek. p.99-100
12 U.o. p.213
13 Róma istenei. Szerk.: Hahn István. Bp.: Gondolat 1975. p.209
14 Görög vallás görög istenek. p. 209.
15 Róma istenei. p. 208.
16 Kákosy László: Varázslás az ókori Egyiptomban. Bp.: Akadémiai, 1969. p.65
17 Miről vallanak a papiruszok? p.155
18 Kákosy: i.m. p.71-72
19 U.o. p.72-73

20 Ovidius: Fastii II. 571-582

Felhasznált irodalom
Görög vallás görög istenek. Szerk.: Sarkady János. Bp.: Gondolat, 1974.
Görög vallástörténeti chrestomathia. Szerk.: Hegyi Dolores. Bp.: Osiris, 2003
Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bp.: Osiris, 2002.
Hérodotosz: A görög-perzsa háború. Bp.: Osiris, 2004.
Kákosy László: Varázslás az ókori Egyiptomban. Bp.: Akadémiai, 1969.
Miről vallanak a papiruszok? Szerk.: Moravcsik Gyula Bp.: Gondolat, 1961.
Pauszaniasz: Görögország leírása. Bp.: Pallasz, 2000.
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. Bp.: Osiris, 2001.
Róma istenei. Szerk.: Hahn István. Bp.: Gondolat, 1975.





Nincsenek megjegyzések: