2012. április 30., hétfő

Az Oxyrchynchus-i krónika

Nos, most az elmúlt napokról csak annyit rezüméként, hogy Kunszigeten jártam előadást tartani pénteken és szerintem egész jól sikerült. Ha lesz róla kép vagy videóanyag, majd megosztom (ha átmegy a cenzor kezén = én). Vagy nem. Vagy nem is lesz mit. Lényegtelen. Szóval, kihasználva a 4 napot amit az isteni és kormányi kegy juttatott regenerációra, feltúrtam számítógépem eldugott mappáit és kincsekre is leletem (sok fölösleges szemét mellett). Mielőtt valami új anyaggal jelentkeznék, amely kapcsolódni fog legközelebbi előadásomhoz az anjou-kor magyar harcászatához, ebből szemezgetnék. Először is valamikor tavaly fordítgattam angolról (ami már eleve nem túl biztató) hellenizmushoz kapcsolódó szövegeket, ezekből teszek most közzé egyet egyelőre.
Ez az Oxyrchynchus-i krónika, amely egy Kr.u. 250 után készült papiruszon maradt fenn az egyiptomi Oxyrchynchus kimondhatatlan nevű ókori városánál. Tulajdonképpen a város régi szemétdombja a régészek Mekkája, oda dobálták ki a helyiek a nekik már nem kellő szemetet, amely így ránk maradt. Ha jól emlékszem kiadták már magyarul valamelyik görög történeti szöveggyűjteményben vagy chrestomathiában, amint megtalálom feljegyzem ide, hogy gy jobb fordításban is olvashassa aki akarja. Az angol szöveg, amely alapján fordítottam itt: angolul.

Egy szintén Oxyrchynchus-nál fennmaradt magánlevél.

Az Oxyrchynchus-i krónika


„…[A 106. olimpiász] második arkhóni évében [Kr.e. 355-354] Szürakuszaiban Diónt[i] (?) megölte Dionüsziosz[ii] türannosz. A harmadik arkhóni évben [Kr.e. 354-353] Tibur városát legyőzték a rómaiak és az megadta magát.

A 107. olimpiász idején a tarentumi Szmikrinasz nyerte a sztadionfutást [Kr.e. 352] és az athéni arkhónok Arisztodémosz, Thesszalosz, Apollodórosz és Kallimakhosz voltak. [Az olimpiász] harmadik évében Rómában első alkalommal választottak plebejust Censornak

A 108. olimpiász idején a Kürénéi Ploüklész nyerte a sztadionfutást [Kr.e. 348], az athéni arkhónok Theophilosz, Themisztoklész, Arkhiasz és Eubulosz voltak. Az első évben Platón a filozófus meghalt és Pszeuszipposz követte iskolája élén. A második évben Philipposz…

A 109. olimpiász idején az athéni Arisztolükosz [nyerte a futást – Kr.e. 344] az arkónok pedig Athénban Lükiszkosz, Püthodótosz, Szószigenész valamint Nikomakhosz voltak. A második évben II. Dionüsziosz, Szürakuszai türannosza elvesztette hatalmát, Korinthoszba hajózott és ott élt, mint tanár. A negyedik évben Bagoasz eunuch megölte Okhuszt[iii] a perzsák királyát, helyére legkisebb fiát, Arszészt helyezte, hogy maga irányíthassa az országot.

A 110. olimpiász idején az athéni Antiklész nyerte a sztadionfutást [Kr.e. 340], az athéni arkhónok Theophrasztosz, Lüszimakhidész, Khaerondasz és Phrünikhosz voltak. Az első évben a szamniszok Róma ellen harcoltak. A második évben a latinok támadásban egyesültek a rómaiak ellen. A harmadik évben Philipposz, a makedónok királya legyőzte az athéniakat és boiótiaiakat a híres csatában Khairóneiánál fia Alexandrosz segítségével, aki kitüntette magát bátorságával a csata során. Iszokratész a retorika tanára meghalt, 90 [éves] volt… Bagoasz eunuch megölte Arszész király testvéreivel és székébe a királyi családból Arszamész fiát Dareioszt[iv] ültette. Ugyanebben az időben a rómaiak a latinok ellen harcoltak. A negyedik évben a görögök gyűlést tartottak és a perzsák elleni háború parancsnokának nevezték ki Philipposzt.[v]

A 111. olimpiász idején a kleitori Kleomantisz nyerte a sztadionfutást [Kr.e.336], az athéni arkhónok a következők voltak: Püthodélosz, Euaenetosz, Ktesziklész és Nikokratész. Az első évben Philipposz makedón királyt megölte a testőre, Pauszaniasz és fia Alexandrosz követte őt, mint király. Átvéve a hatalmat Alexandrosz elsőként legyőzte az illíreket, paiónokat és más barbár törzseket akik fellázadtak, majd ezt követően elfoglalta és lerombolta Thébait. Rómában a Veszta papnőt, akinek egész életében szűznek kell maradnia, azzal vádolták, hogy meggyalázta [hivatalát?] … A második évben Alexandrosz a makedónok király átkelt Ázsiába és legyőzte Dareiosz perzsa király hadvezéreit a Granikosz folyónál. A harmadik évben Alexandrosz csatát vívott Dareiosszal Isszosznál Kilikiában és legyőzte őt. Sok ezer embert megölt a perzsák és szövetségeseik közül, sokakat elfogott és óriási zsákmányt szerzett. Ugyanaebben az időben Alexandrosz, a molosszosz[vi] átkelt Itáliába, az ott lakó görögök támogatására. A negyedik évben a rómaiak állampolgárságot adtak a Campaniaiaknak, de szavazati jog nélkül.

112. olimpiász idején a khalkhiszi Grüllosz nyerte meg a sztadionfutást [Kr.e. 332], Athénban Nikétasz, Arisztophanész, Arisztophón és Kephiszophón voltak arkhónok. Az első évben Alexandrosz, Philipposz fia elfoglalta Türoszt, majd birtokba vette Egyiptomot, ahol a bennszülöttek szívesen fogadták őt, mert gyűlölték a perzsákat. Aztán ő elrendelte [Alexandria felépítését?]… Expedíciót vezetett az Ammón templomhoz és útközben megalapította Paraetonium városát. A harmadik évben győzelmet vett Dareiosz király felett az Arbelai csatában. Ezután Dareioszt egy áruló a barátai közül megölte, ezzel véget ért a Perzsák birodalma, amely alapítójától, Kürosztól kezdve 233 évig állt fenn.

A 113. olimpiász idején a makedón Kritón nyerte a sztadionfutást [Kr.e. 328], az arkhónok Athénban Euthükrithosz, Hégémón, Khrémész [és Antiklész] voltak. Ezt a négy évet Alexandrosz arra használta fel, hogy Ázsia népeit meghódítsa.

A 114. olimpiász idején a rhodoszi Mikinász nyerte a sztadionfutást [Kr.e. 324], az arkhónok Athénban Hégésziasz, Kephiszophón, Philoklész és Arkhipposz voltak. Az első évben meghalt Alexandrosz, uralkodásának 13. életének 33. évében. A második évben, Ptolemaioszt, Lagosz fiát küldték kormányozni Egyiptomba… A [harmadik évben]…

A 115. olimpiász idején az amphipoliszi Damasziasz nyerte a sztadionfutást [Kr.e. 320], és az arkhónok Athénban Neaekhmosz, Apollodórosz, Arkhipposz és Demogenész voltak. Az első évben Antipatrosz, aki átvette Makedónia királyságát csatát vívott a görögökkel Lamiánál és legyőzte őket. A rómaiakat csatában győzték le a szamniszok. A második évben Antipatrosz átkelt Ázsiába Perdikkasz ellen és így másodikként szerzett részt Alexandrosz utódai közül, Ptolemaiosz után. A harmadik évben a rómaiak csatában győzték le a szamniszokat és kiszabadították az előző ütközetben fogságba esett férfiakat.

A 116. olimpiász idején a lakón Démoszthenész nyerte a sztadionfutást [Kr.e. 316], Athén arkhónjai Démokleidész, Praxibulosz, Nikodórosz és Theodrórosz voltak. Az első évben Antipatrosz meghal és [Polüpherkhón] követi őt a kormányzásban…[vii]



[i] Dión életét Plutarkhosz írta meg a Párhuzamos életrajzokban.
[ii] II. Dionüsziosz Szürakuszai türannosza több alkalommal is a Kr.e. IV. század során.
[iii] III. Artaxerxész perzsa uralkodóról van szó, akit fia Arszész, uralkodási nevén IV: Artaxerxész követett. Az év egyébként téves, nem 341-340-ben ölték meg III. Artaxerxészt, hanem 338-ban.
[iv] III. Dareioszról van szó, aki az utolsó akhaimenida királya volt Perzsiának.
[v] Ez volt az ún. Korinthoszi szövetség, amelyben Spárta kivételével valamennyi jelentős polisz részt vett.
[vi] I. Alexandrosz epiroszi király, Nagy Sándor nagybátyja.
[vii] Sajnos a papirusz itt megszakad.




Nincsenek megjegyzések: