2012. május 2., szerda

Két Áderes sztori.

Ha az ember szülővárosa ad vezetőt az országnak, az még akkor is jól esik, ha egyébként az ország államformájával és működésével nincs nagyon megelégedve. Mától Csorna - ha nagyon precízek vagyunk, igazából Barbacs - adja az ország - papíron - elsőszámú emberét, hiszen a parlament Áder Jánost tette az állam fejévé. Most róla nem írok semmit, már csak azért sem, mert nem tudok többet, mint amit a politikai élet követése során magamba szedtem az elmúlt 15 évben. Életrajznak itt van ez a wikipédiás cikk

Áder János beiktatási beszéde itt:



Aki akar olvashat arról, hogy miként nyerte meg az index szerint Sólyom Lászlónak az elnökválasztást 2005-ben. Ehhez csak annyit, hogy sajnálatosan rosszul állunk a rendszerváltás korát és azt követő éveket bemutató politikai visszaemlékezésekben. Értékelhető legalábbis alig-alig van, ezért nem is nagyon tudunk szinte semmit a háttéralkukból, amellyel a politizálás jár. Az index cikkéről annyit, hogy nincs benne szinte nevén nevezett forrás, így ellenőrizhetetlen minden állítás. Ha így történt Sólyom sikere, zseniális húzás volt. Talán igaz, talán nem. Ezt csak úgy történelmi szempontból jegyzem meg, nem csekély szomorúsággal, de hát még van 30-50 év, hogy az akkori idők vezérei letegyék asztalunkra az életművüket. Ha lesz még asztalunk, mert jelenleg nem úgy néz ki...

Budapest, 2007.III.15.
De ne menjünk ebbe bele. Itt inkább csak két érdekes dolgot jegyeznék meg Áderrel kapcsolatban. Inkább érdekesek, semmint jelentősek. Mindkettő 2007 elejéről, feszült és várakozással teli időszak volt, itt is és országosan is. Sosem felejtem el 2007. március 15-ét Budapesten, a hangulat iszonyatosan feszült volt, minden utcasarkon rendőrökkel vagy gyülekező tüntetőkkel, akik zömmel nemzeti színekben pompáztak.

Készültségben a rendőrök, 2007.III.15, Budapest.

Szóval mindenképpen történelmi idők voltak azok 2006-2007 fordulóján -mert a történelem a kis dolgokat is feljegyzi-, és a nagy tüntetések éppen március 15-ével zárultak le. Azon a napon egyébként már a vonaton tudtuk meg, hogy ismét összecsapásokra került sor a rendőrség és egyes tüntető csoportok között és bizony jó páran úgy gondolták, hogy vissza kellene fordulni... Akkor még sokan úgy gondolták, hogy 2010 előtt lesz választás.
Ebben a hangulatban, ezt megelőzően 2007 elején került sor Áder János akkor hagyományos csornai közönségtalálkozójára az Arany János iskola ebédlőjében. Paprikás volt a hangulat. Nagyon sokan azt várták, hogy egy jobboldali vezető jelet adjon és kellően elszántak voltak szinte bármire. Ott volt a helyi Fidesz jó pár arca, az ősszel megválasztott  jobboldali támogatással rendelkező dr. Turi Görgy polgármester -hol volt akkor még a szakadás közte és a Fidesz között!-, gyakorlatilag minden jeles és kevésbé jeles személy. Utóbbiak közt magam is. Áder János a vehemenseket gyorsan lelohasztotta. Kijelentette, hogy minden bizonnyal csak 2010-ben lesz választás és nem kerül sor előrehozatalra. Ekkor már én is így láttam, bár 2006. szeptember végén el sem tudtam képzelni, hogy kihúzza a MSZP-SZDSZ kormány a négy évet. Áder közölte a jeleket, amelyek erre utalnak és mindenkit arra szólított fel, hogy maradjon higgadt. Ez sokaknak nem tetszett -olyanoknak sem, akik pedig Áder gyerekkori ismerősei-, de az idő őt igazolta. Feltéve persze, ha a párt 2010-es győzelmére gondolunk, de azért a mai napig rágódik az ember, nem lett volna-e jobb ha nincs az a veszendőben ment 3 év... Nincs sok kétségem afelől, hogy számolt azzal,  mekkora diadal lehet 2010-ben majd. Ez egyébként éppen azokban a napokban volt, mikor megjelentek az első spekulációk, hogy Orbán és közte nincsenek rendben a dolgok (az események akár tényleg utalhatnak erre, de erre sincs egy gramm bizonyíték sem) és ellenpártot akar létrehozni. Élénken emlékszem a vitára ami kibontakozott, akkor azt kérdeztem Ádertől, nem lesz-e veszélyes, ha a kórház- és iskolabezárásokat a lakosság majd a fideszes önkormányzatok számlájára írja (hiszen ténylegesen ők teszik rá a lakatot) nem a kormányéra. Turi itt hevesen bólogatott, igazat adva, hogy ez a veszély fennáll. Áder elmondta, hogy ez egy jó kérdés és elsősorban az emberek kellő tájékoztatásával lehet kivédeni. Összegezve valahányszor hallottam Ádert, slendriánságnak, kikezdhetőségnek soha nem adta semmi jelét, ami ennyi politikában töltött év után figyelemre méltó.

A második sztori izgalmasabb, mert megadja a választ arra, kihez érdemes fordulni a lottó ötös eltalálása végett. Elárulom, ki a legjobb jós az országban, és most nem az esti tévéadásokban szólóshowt előadó kreténekre gondolok. Torkos Matild az illető boszorkány. 2006 szeptemberétől egészen 2007 októberig Csornán folyamatosak voltak a kormányellenes tüntetések, melyeket elsősorban Fenyőházi Tibor és Tubán József lelkész szerveztek. A tüntetésekre eleinte naponta, majd hetente 1-2 alkalommal került sor és lassan át is alakult egyfajta műsorrá, ahol egy-egy tüntetőkhöz közeli felfogású személy volt a meghívott "sztár". Járt itt ennek keretében többek közt Bayer Zsolt és Wittner Mária.

Torkos Matild a "Művház"-ban, 2007.VIII.14.
Ha a telefonom a fotó időpontját jól őrizte meg, 2007. augusztus 14-én pedig Torkos Matild, a Magyar Hírlap újságírója járt nálunk, precízebben a Művelődési Központban. Ez hölgy kasszandrai babérokra tört, ugyanis a beszélgetés során azzal nyitott, hogy jó eljönni Áder János városába, mert ő egy olyan ember, akibe 18 év alatt sem tudott senki belekötni erkölcsileg. Sajnálkozott, hogy az EU parlamentben folytatja pályafutását és reméli, hogy Áder egyszer még visszatér, mégpedig köztársasági elnökként, mert az egy neki megfelelő poszt!!! Hihetetlen, de így volt! Ezt mondta! Igazolhatják azok, akik részt vettek az ominózus találkozón. Valahogy meg kellene kérnem Torkos Matildot, hogy jósoljon nekem egy helyet a Barca kezdőcsapatában...

Röviden ennyit a dologról, Áder Jánosnak meg jó munkát, mert feladata a politikusoknak éppen lenne bőven, mert csak egy szellemileg nagyon vak ember nem látja, hogy az ország romokban hever.


Nincsenek megjegyzések: