Új év, de a téma még a régi. Szerb fronton szolgáló
naplóírónknak 1914. októberben sem volt könnyű dolga. Ugyan őrmesterré lesz, de
a dandárnál betöltött ordonáncságát fel
kell váltania az első vonal kényelmetlenségeivel, ahol részt kell vennie az
osztrák-magyar erők október végén - november elején meginduló újabb nagy
támadásában.
„[1914. október]
1. [csütörtök]
Tegnap közelebbről ismerkedtem meg Forgáccsal.[1]
Nagyszerű ember. Ma sorshúzás útján Ulbrich átment a századhoz. A szárnyak ma
támadtak, s lefelé kanyarodtak. Mi, mint a közép, helyben maradtunk.[2] Éjjel
a Baon.-hoz kellett mennünk.
2. [péntek] Most
írják az előléptetésünket őrmesterekké. Csak ne kellene elmennünk innen a
csapathoz. Rettenetes lenne éjjel kinn aludni a hidegben. Ma este jött meg ca.
230 rekruta. Szegények legtöbbje önként jelentkező. Ha tudták volna, hogy
milyen itt az élet, nem jelentkeztek volna. Még eddig ordonáncok vagyunk.
3. [szombat] Reggel
jó meleg s könnyű takarókat kaptunk. Ajándék, amint mondják. A nap a régi módon
telt el. Parancs jött a téli szállás előkészítésére, majd megint parancs az
előrenyomulásra.[3]
4. [vasárnap] Azt
hiszem, ma előnyomulás lesz. Sok vérbe fog kerülni. A szerbek erősen állanak
előttünk árkokban, a terrain [=terep] is kedvezőtlen. Ma kell bevonulnunk a
századokhoz. Kellemetlen lesz a hidegben kinn aludni. Isten így intézi,
nyugodjunk bele.[4]
Még egyszer jó gulyást ettem, a Stabsküchénél [=parancsnoksági konyha], ki
tudja, mikor eszem még egyszer. Azután összepakoltam. Osmannál lejelentkeztünk
s elmentünk. Szomorúan mentünk el. Sokkal kényelmesebb életünk volt ott. Menetközben hallottuk a csapataink salvéit [=díszsortűz],
amelyet felső parancsra adtak le, s énekelték a nemzeti himnuszt a király
nevenapja alkalmával. A szerbek is feleltek rá golyókkal, s egy ideig a házak
mellett kellett maradnunk. Kiérve [az egységéhez] jelentkeztem hadnagyomnál
/Rössler/. A mi századunk és a 12. van egész elől. Emiatt Deckungjaink [=fedezékeink] nem
tökéletesek. Deszkákat messziről kell hozni, s most ásták az ellenségtől
400+-re [=lépésre]. Az egyikben kaptam helyet. Lefeküdtem, nyomorúságos
fekvőhelyem van.
 |
| Osztrák-magyar katonák fedezéke, Deckungja (www.europeana1914-1918.eu) |
5. [hétfő] Éjjel
többször fenn voltam, a lábamat nem lehetett tökéletesen kinyújtanom. Reggel
felé meg esni kezdett az eső, s a tetőn átszivárgó cseppek ébresztettek fel.
Hamar földet dobtunk rá, s nagyjában megszüntettük. Az eső a legkellemetlenebb
az ilyen Deckungokban. Más Baon.-ok egész házakat építettek, ilyenekben el
lehet élni. Ha soká tart, megbolondulunk itten. Az eső a legkellemetlenebb. A
föld meg sáros és ragadós. A plakátoknak hatása volt. Ugyanis szerb nyelvű
plakátokat függesztettünk fel a kukoricára, s nyilvánítjuk, hogy a szerb
szökevények tőlünk meg nem öletnek.[5] Az
ezrednél voltam, mikor 10 percen belül 11-et láttam jönni. Elég jól néznek ki.
6. [kedd] Keveset
aludtam. Nem tudom, miért. Hideg is volt. Délben bementem a Brigádhoz, s ott a
huszárokkal – Szabadkáról valók -,[6]
jó gulyást kaptam. Enni elég jól kapunk. Este 8 óra felé a 38-asok egy
látszólagos támadást intéztek.[7] Nagy
lövöldözés volt. A szerbek erősen viszonozták tüzelésünket. Elég sokáig
tartott. Egypár gránát a közelben csapódott le, s a mi tüzérségünk golyóinak
szelét is éreztük, amennyiben nagyon közel lőtt előttünk. Azután szünet állott
be. Majd az előbbi még egyszer ismétlődött, míg végre csend állott be, amely
állandóan meg is maradt, s schwarmléniánk [=rajvonal] az őröket kivéve
nemsokára elaludt.
7. [szerda] Semmi
különös nem történt. Egypárszor benn voltunk a faluban [=még mindig
Pricinovic]. Nem tudok nyugodtan lenni a Deckungban. Szűk nekem. Szeretek
ide-oda mászkálni.
8. [csütörtök]
Délelőtt a huszárokkal beszélgettem. Egy értelmes, Amerikát is megjárt
huszárral beszélgettem. Dé felé megjött a hír, hogy az ezredünket felváltják.[8] Ami
tényleg be is következett. Drenovacba ment innen. Az új csapatot én vezettem ki
a Deckungjainkba. De ez csak éjjel történt meg. Addig beszélgettem a tisztekkel.
Aradról valók.[9]
Este 10 óra felé azután kiment a század. A Deckungokban összeszorulva feküdtünk
egy jövevénnyel. Hajnalban azután mi visszamentünk. Kissé álldogáltunk az úton
Sevaricban [helyesen: Sevarice],[10]
azután elindultunk, s circa 2 óra alatt Drenovacba értünk.
9. [péntek] Eléggé tűrhető házban kaptunk helyet. A hadnaggyal
vagyunk egy házban. Azt hiszem, jobb lesz a helyzet, jobban eszünk. Kíváncsi
vagyok, meddig maradunk itten.
10. [szombat] Egész nap esett az eső. Először ettem a tiszti
menázsiból, kitűnő sültet s krumplit.[11]
Délután összegyűlt a század beosztás céljából. Szomorú látvány volt, amint az
első zugból, ahová én is be voltam osztva, 12 ember fölállott. A maradék circa
80 emberből. Rettenetes. A beosztás után zugonként 25-26 ember. Átvettem a 3.
zug vezényletét. Estefelé kártyáztunk, s kitűnő grogot ittunk. Fahnrich
[=zászlós] Fritsche testvére volt vizitben nálunk. Megható dolog, két testvér a
háborúban, s látják egymást. Szegény szülők. 9 óra fel lefeküdtünk.
11. [vasárnap] Semmittevésben tellett el a nap. Egész nap és éjjel
szakadatlanul esett az eső. A túlfűtött szobában újságokat olvasunk. Ebéd után
kissé aludtunk. Estefelé megint kártyáztunk. A tiszti menázsit esszük, így
koszt dolgában jól vagyunk, csak tésztafélét nem kapunk. Különböző híreket
hallottunk.
12. [hétfő] Semmi újabb nem történt, a szokott módon telt el a nap. A
honi Rumbold megjött, s sok jó dolgot hozott magával. Circa 10 Koronáért vettem
mindenfélét.
13. [kedd] A nap, mint a többi telt el. Különböző híreket hallunk és
olvasunk. Antwerpen eleste[12]
nagy előny. Remélhetőleg Karácsonyig végzünk, s a döntő ütközetek hamar
meglesznek. Este jól kártyáztunk. Rumot, szilvóriumot, konyakot iszunk.
14. [szerda] Semmi új. Még itt vagyunk. Délután lovagoltam egy kis
lovon. A század Munitionstragtier-ja [lőszerszállító állatja]. Este nagy
ágyúzás volt hallható. Kártyáztunk.
15. [csütörtök] Gyönyörű időre ébredtem fel. Fél 9-ig aludtam. Lehrer
írt, Szarajevóban van. Jó svindli. Ma egy új Fahnrich jött a századhoz. Már
több lesz a kommandáns, mint a legénység. Lovagolok nagyban.
16. [péntek] Délelőtt gyakorlatoztunk. Egészen elszokott az ember.
Nevetséges is volt. Ott hallottuk, hogy Marschbereitnek [=menetkésznek] kell
lenni. Vége a kényelmes életnek. Vajon hova megyünk megint? Az idő szép és
meleg.
17. [szombat] Gyakorlatoztunk délelőtt. Lovagolunk s eszünk. Az a
napi foglalkozás. Szép idő van.
18. [vasárnap] Egész éjjel dörögtek az ágyúk. Reggel 9-kor tábori
mise volt. Rendkívül szép dolog volt. Egy magaslaton az oltár, távolból hallatszott
az ágyúdörej, mely, mint egy harmónium, orgonakíséret volt. A téli égbolt a
melegen sütő nappal csak még fenségesebbé tették a misét. Parancsvétel után
nemsokára ebédeltünk. Délután kissé lovagoltunk. Bort vettünk. Fél litert
ittam. Aztán énekeltünk hazafias és más dalokat, beszélgetés folyt a
népvándorlásról, nyelvbeli sajátosságokról, stb. Az ágyúk megszólaltak, nagyban
dörögtek az újonnan jött nehéz ütegek.[13]
19. [hétfő] Semmi új.
 |
| Katonasír a szerb fronton (www.europeana1914-1918.eu) |
20. [kedd] Gyakorlatoztunk. Este próbalarm [=próbariadó] volt. A
generális is kinn volt. Az eső lassan esett egész éjjel.
21. [szerda] A Deckungokat ássuk tovább, s farkasvermeket is.[14]
22. [csütörtök] A délelőtti Baon. Gyakorlat az eső miatt elmaradt.
Sok új csapat ment itt át. Az élet itt nagyon unalmas. Nagyon valószínű, hogy
Schreck visszajön. Nem kellemes.
23. [péntek] Délelőtt nagy gyakorlat volt. Közelben a 42-es zene[kar]
gyakorolt. Mi a lövészárokban állunk, s a zenét hallgatjuk. Micsoda kontraszt.
A szép nótákat játssza a zene[kar], s mi a földbe beásva állunk.
24. [szombat] Nevezetes nap. Schreck jött vissza, nem nagy örömömre.
A tiszti menázsitól mindjárt el is estem. Kellemetlen. Mindnyájunkon nagyon
nyomott a hangulat. Egy szobában vagyunk mindnyájan. Nem cselekedhetünk, s nem
beszélhetünk szabadon. Az a kis szabadság, ami ebben a nyomorúságos helyzetben
adódik, eltörpült. Örökös hapták, mert ezt kívánja. Most megint ehetem a
levest. Remélem nem fog sokáig tartani. Majd csak előremegyünk, s … vagy-vagy.
Mint sebesült, vagy mint halott. Rettenetes a helyzet így.
25. [vasárnap] Ismét volt misénk a szép őszi napon. Délután a jött
újoncokat osztottuk be. Fahnrich Podvinetz, egy zsidó is hozzánk lett beosztva.
Azután a századossal sétálni voltunk. A katonazene játszott a misénél délelőtt,
s délután is. Most igyekszem korán lefeküdni.
26. [hétfő] Délelőtt gyakorlatoztunk. Sch[reck]. Nem volt künn.
Délután a rajonokban [rajokban?] dolgoztak.
27. [kedd] Ködös idő volt. Kinn gyakorlatoztunk. Délután egy
gémeskutat ültettünk át. Kitűnő vicclapokat láttam. Janke kapta.
28. [szerda] Délelőtt gyakorlatozás. Délután egy hidat kell
átjavítanunk.
29. [csütörtök] Semmi új. Próbalarm volt bemondva, de elmaradt.
Délelőtt osztották ki 11-nek a vitézségi érmet. Katonazene.
30. [péntek] Délelőtt s délután gyakorlat. Estefelé marschbereitnek
kellett lenni. Valamelyik nap előre megyünk. Este éneklünk.
31. [szombat] Reggel ¼ 8-kor alarm. A Szabácsba vezető úton a Száva
mellett mentünk előre. Amint mondják, a szerbek elhagyták a Stellungjukat
[=állásukat], s húzódnak vissza.[15]
10-kor megálltunk. Előttünk Szabács. Közvetlen a part mellett 2 monitor,
ágyúzzák a várost. Hébe-hóba fegyverdörrenés. Ágyúzás. Divisionsreserve
[=hadosztálytartalék] a mi ezredünk. Vajon hogy fog végződni? Abban az esetben,
ha újra mienk Szabács, előremegyünk, vagy nem? Vagy megszálljuk a területet,
Macsvát.[16] Az
ágyúk dörögnek. Szerb gépfegyver zaj is hallatszik.”
 |
| A Leitha (a későbbi Lajta) monitor (leitha.hu - http://leitha.hu/view.php?clabel=lajta_leitha_tortenete) |
Felhasznált
irodalom:
Doromby Doromby József: A
volt cs. És kir. 38. gyalogezred története és emlékkönyve. Budapest, 1936.
Galántai Galántai
József: Az I. világháború. Budapest, 2000.
Hajdu-Pollmann Hajdu Tibor-Pollmann
Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914-1918. Budapest, 2014.
MEV Magyarország
az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Főszerk.: Szijj Jolán. Budapest, 2000.
ÖULK I. Österreich-Ungarns
letzter Krieg 1914-1918. Wien, 1931.
A világháború IV. A világháború 1914-1918.
IV. kötet. Budapest, 1929.
A világháború V. A világháború 1914-1918.
V. kötet. Budapest, 1932.
Jegyzetek:
[1] Azonosítatlan személy.
[2] Október 1-től a Krauss-féle kombinált hadtest
ismételt utasítást kapott a szerbek elleni támadás megújítására. Noha a
hadtestparancsnok jelezte, hogy ennek semmi értelme (a 29. hadosztály eredeti
17 ezres állománya eddigre 6500 emberre esett le, tisztekből pedig krónikus
hiány mutatkozott). A félszívvel végrehajtott kisebb akciók nem jártak komoly
eredménnyel. Lásd: A világháború V. p. 230-236.
[3] Az ellentmondó parancsok talán a hadtestparancsnokság
és a hadseregparancsnokság ellentétéről árulkodik, mivel ez utóbbi Krauss
szándéka ellenére folyamatosan támadást parancsolt, míg utóbbi szerint erre
egységei már képtelenek voltak. Ráadásul ekkoriban lőszerhiány is kezdett
mutatkozni. Lásd: Uo..
[4] Aligha véletlen, hogy az őrmesteri kinevezés együtt
járt az ordonáncok csapatokhoz való visszahelyezésével, különösen, mivel
tudjuk, hogy tisztekből és tiszthelyettesekből már nagy hiány volt az
élvonalban álló egységeknél. Hősünk parancsnokságon való szolgálata ezzel véget
ért, ismét a harcmezőre került.
[5] Az I. világháború egyben nagy propagandaháború is
volt (amelyet aztán a Központi hatalmak a mai napig hatóan elveszetett),
melyben egyik fél sem riadt vissza a másik fél sározásától, barbárnak való
lefestésétől.
[6] Talán a 4. honvéd huszárezredből lehettek, amelynek
Szabadkán volt a toborzóközpontja.
[7] A XIII. Alfonz spanyol királyról elnevezett, békében
Péterváradon állomásozó 38. „magyar ”k.u.k. gyalogezredről van szó, amely a
szerb fronton maradó ½ 7. gyaloghadosztályhoz tartozott (14. dandár). Legénységét
Kecskemét központtal toborozta, így szinte teljesen magyar nemzetiségű volt.
Történetükről: Doromby József: A volt cs. és kir. 38. gyalogezred története és
emlékkönyve. Budapest, 1936. Az emlékkönyv nem ír semmit erről az áltámadásról.
[8] Az 58. k.u.k. gyalogdandárt (benne a 94.
gyalogezreddel) a 107. népfölkelő dandár váltotta fel állásaiban. Azonban a
felváltott egységnek nem pihenést szántak, hanem az 5. hadsereg utasításainak
megfelelően az egész 29. hadosztálynak a 14. dandárral (7. h.o.) együtt
támadnia kellett egy másik frontszakaszon pár nap múlva. Az akció azonban
belefulladt az esőbe és sárba, s nem sikerült eredményt elérnie.
[9] A magyar királyi 107. népfölkelő gyalogdandár
mozgósítási központja Nagyvárad volt, parancsnoka a későbbi jeles hadtörténész,
Bánlaky József vezérőrnagy. Az alakulat a Monarchia harmadvonalbeli seregtestei
közé tartozott, messze nem volt egyenrangú kiképzettség és tisztek terén az 58.
dandárral, amely békeidőben is fennállt. A dandárról, és parancsnokáról: http://nagyhaboru.blog.hu/2014/03/05/oroszlan_karddal_es_ludtollal
Letöltve: 2015. január 2.
[10] Sevarice, település Pricinovic és Drenovac között
félúton.
[11] Őrmesterként naplóírónk nem kaphatott volna tiszti
ellátmányt, később visszatérő szőrösszívű felettese meg is szünteti eme
kiváltságot. Teljes joggal. Talán eddig azért kaphatott tiszti ellátmányt, mert
ő vezette a zugot.
[12] A fontos belga város 1914. október 10-én került német
kézre, kétheti ostrom után. Az ostromban jelentős szerepet játszott a
németeknek kölcsönbe adott osztrák-magyar nehéztüzérségi mozsarak.
[13] A 29. hadosztálynak 2 tábori ágyús és 1 tábori
tarackos üteget rendeltek alá az októberi harcok során.
[14] Krauss hadtestparancsnok október 10-én rendelte el,
hogy a 29. hadosztály és a 14. gyalogdandár úgynevezett műszaki támadást
hajtson végre a szerb állások ellen Drenovactól Szabács irányába. Ez azt
jelentette, hogy cikk-cakk alakban közelítőárkokat ástak a katonák a szerb
állások felé, így fedezve közelítsék meg azokat mintegy 100-200 lépésre, és
onnan rohanják meg a szerbeket. Lásd: A világháború V., p. 236-238.; Doromby,
p.51.
[15] Potiorek egységeinek október 27-től kezdve sikerült
lassanként előrenyomulniuk (VIII. hadtest), mire a szerb erők megkezdték
visszavonulásukat a térségben. A 14. dandárral és a 29. hadosztállyal szemben
álló szerbek 31-én hagyták el állásaikat, visszavonulva Szabács irányába.
Ugyanakkor a Szabács felé vonuló dandároknak később meg kellett küzdeniük a
heves ellenállással, mert a várost nem ürítette ki az ellenség. Krauss a 29.
hadosztálynak megparancsolta, hogy ha lehetséges, akkor harc nélkül foglalja el
a várost. Lásd: Hajdu-Pollmann, p.87-89.; A világháború V., p. 249.
[16] Szerbül: Macva, a középkori magyar bánságból,
Macsóból eredő nevén. Itt nem a ma meglévő szerb közigazgatási egységet kell
rajta érteni, hanem a Drina-Száva háromszöget jelentő földrajzi térséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése