2013. március 17., vasárnap

Hunok Marcellinus comes krónikájában


Marcellinus comes krónikájának
hunokkal kapcsolatos feljegyzései


Marcellinus comes (meghalt 534 körül) késő-római krónikaíró, aki Konstantinápolyban, jelentős forrásbázist felhasználva írta meg saját munkáját a keleti birodalomrészről. Krónikája a 379 és 534 közötti fontos eseményeket örökíti meg évenkénti bontásban és pontokba szedve. Itt most a hunokra vonatkozó adatokat szedtem ki belőle.

A felhasznált kétnyelvű (latin-angol) kiadás:
 The Chronicle of Marcellinus : a translation and Commentary. Fordító: Briant Croke. Sydney: AAfBS, 1995.


[378.IX.1-379.VIII.31] 7. indikció[1], Ausonius és Olybrius konzulsága

1. Valens halála után az isteni Traianus városából Italica-ból származó Theodosius[2] tétetett a 39. császárrá Gratianus augustus által Sirmiumban[3] február kalendéja előtt 14 nappal [január 19.], hogy átvegye a birodalom keleti felének kormányzását. Ő egyedülállóan vallásos ember volt, a Katolikus egyház hirdetője, kimagaslott minden keleti császár közül, kivéve versenytársát, Marcianust, aki a harmadik császárként követte őt.  
2. Ő [Theodosius] Az alánokat (Halanos), a hunokat [Hunnos], és a gótokat [Gothos], szkítia törzseit több csatában legyőzte.[4]

[405.IX.1-406.VIII.31]  4. indikció, Arcadius (6.) és Probus konzulsága

2. Radagaisus, a pogány és szkíta elárasztotta egész Itáliát 200 ezer emberével.
3. Uldin [Huldin] és Sarus, a hunok és gótok királyai azonnal legyőzték Radagaisust[5], fejét levágták, foglyaikat aranyért eladták.

[421.IX.1-422.VIII.31] 5. indikció, Honorius (13.) és Theodosius (10.) konzulsága

3. A hunok Thrákiát pusztították.

[426.IX.1-427.VIII.31] 10. indikció, Hierius és Ardaburius konzulsága

1. Pannoniát, melyet 50 éve a hunok tartottak, a rómaiak visszaszerzik.[6] 

[440.IX.1-441.VIII.31] 9. indikció, Cyrus egyedüli konzulátusa

1. A perzsák, a szaracénok, a tzannik, az isauriak és a hunok elhagyva területüket a rómaiak földjét pusztítják. Anatolius és Aspar, a hadsereg parancsnoka [Magister militum] küldettek ellenük és egy évre békét kötöttek velük.
2. A vandál nemzetiségű hadseregparancsnokot [Magister militum] Iohannest megölik Thrákiában Arnigislus árulása révén.
3. A hun királyok embereik számtalan ezrével betörnek Illyricumba, lerombolják Naissost[7], Singidunumot[8], és Illyricum nagyon sok más városát és települését.

[444.IX.1-445.VIII.31] 13. indikció, Valentinianus (6.) és Nomus konzulsága

1. Bledát, a hunok királyát saját földjén (vagy: saját kezével) meggyilkolja testvére, Attila.[9]

[451.IX.1-452.VIII.31] 5. indikció, Sporacius és Herculanus konzulsága[10]

3. Aquileia városát Attila, a hunok királya lerombolja.

[453.IX.1-454.VIII.31] 7. indikció, Aetius és Studius konzulsága

1. Attilát, a hunok királyát, Európa pusztítóját, éjszaka késsel a felesége leszúrta. Mások szerint valójában vérét lenyelve halt meg.
2. Aetiust, a nyugati birodalom megváltóját, Attila király korbácsolóját, levágták bajtársával Boethius-szal, Valentinianus császár parancsára és vele bukott a nyugati királyság, melyet a mai napig sem sikerült visszaállítani.

[468.IX.1-469.VIII.31] 7. indikció, Zenon és Marcianus konzulsága

Konzulságuk idején Denzikis[11], a hunok királyának, Attila fiának fejét Konstantinápolyba hozták.

[514.IX.1-515.VIII.31] 8. indikció, Anthemius és Florentius konzulsága

5. Ebben az időben a hunok, miután átkeltek Arménián, végigpusztították egész Kappadókiát és Lycaonia közelébe jutottak.[12]




[1] Az indikció időjelzésként használt fogalom a késő-római korban, 15 éves adóciklusokban számolták.
[2] I. Theodosius császár (379-395), az utolsó római uralkodó, aki az egész birodalmat ellenőrzése alatt tartotta.
[3] Sirmium birodalmi főváros ekkoriban, fontos pénzügyi és politikai központ. A mai Szávaszentdemeter.
[4] Itt nem a hunok főerőiről, hanem a vizigótokhoz a hadrianapoliszi csata előtt csatlakozott kisebb csoportról van szó.
[5] Tulajdonképpen a római hadvezér Stilicho győzi le erős hun segítséggel Radagaisus barbár hadseregét Fiesole mellet 406. augusztus 23-án.
[6] Ez egy nagyon sok vitát kiváltó mondat, hiszen eszerint a hunok azonnal megjelenésük után 377 körül elfoglalták volna Pannoniát, melyet több más forrás cáfol. Könnyen elképzelhető, hogy összefüggésben van a Pannoniába betelepített gót csoporttal (Alatheus és Saphrax népével), akikkel minden bizonnyal már hunok is letelepedtek Pannoniában, miután Theodosius szövetségesként elismerte és letelepítette őket. A legtöbb kutató nem fogadja el, hogy már 377 körül hun kézre kerül a provincia, ezt a 420-as évekre teszik inkább.
[7] Nagyon fontos császári központ, a mai Nis.
[8] Fontos katonai támaszpont a korban a mai Belgrád helyén, itt állomásozik a Notitia Dignitatum szerint a Legio IV. Flavia (Felix). Notitia Dignitatum, Orientis. XLI.
[9] Bleda halála kissé rejtélyes, a források nem teljesen egyértelműek. Több azt állítja, hogy Attila meggyilkolta, de Priscus alapján Bleda felesége továbbra is élvezte pozícióját, falvakat birtokolt.
[10] Érdekes, hogy Marcellinusnál kimarad Attila nagy galliai hadjárata.
[11] Itt Dengizikről, Attila egyik fiáról van szó, aki megpróbálta visszaállítani a hun befolyást a Duna mentén, de csatát veszítve Bassianae-nál elsesett a keleti gótok ellen.
[12] Itt egy Kaukázuson túli hun betörésről van szó. Arról megoszlanak a vélemények, hogy ezek a hunok megegyeznek-e Attila keletre visszaszorult hunjaival, de úgy gondolom, ennek semmi nem mond ellen.

Nincsenek megjegyzések: