2012. július 21., szombat

Gyilkosság a kastélyban 3.

Hosszú kihagyás után itt az egyedi gyilkosság harmadik és egyben befejező része. 

Ott hagytuk abba, hogy Possert Jakab csornai csendőrszázados[1] immár gyilkosság ügyében nyomozva vonult ki a kastélyba kikérdezni az érintetteket. Az éj folyamán meginduló nyomozás gyors eredményeket hozott. Természetesen végigjárta az esethez kapcsolható helyiségeket, kikérdezte a ház lakóit és az alkalmazottakat és beszélt az orvosokkal. Possert sok mindent megélt ember volt, hiszen a világháborúban a 86. császári és királyi gyalogezredben szolgált, majd a háború után visszament a csendőrséghez.[2] Komoly képzésben részesült, 1924-ben is részt vett egy továbbképzésen.[3] 1927-ben vitézzé is avatják majd.[4]
A kastélyban a terepszemle után csendőröket hagynak, egyrészt, hogy senki ne hagyhassa el az esetleges gyanúsítottak közül azt (két alapvető gyanúsított volt legalább: Feitscher Lina szobalány és Froreich Ernő), másfelől biztosítani a helyszínt.  Possert úgy tűnik, szintén többnyire az épületben tartózkodott a következő napokban. Geley orvos október 13-án tesz részletes vallomást a századosnak az eseményekről,  elmondja miként vélekedik az esetről.

Csendőrök munkában

Természetesen az előzmények alapján Froreich a fő gyanúsított, hiszen sok körülmény ellene van:
- nem volt jóban apósával
- annak halála esetén felesége örökli a vagyon jelentős részét
- úgy intézkedik apósa halála után, mintha máris ő lenne az úr
- nyomokat semmisített meg, mikor parancsba adta a véres újságpapírok elégetését.
- még a családtagok is elsőre rá gondolnak.

Possert megvárja, míg kirendelnek mellé egy ügyészt, dr. Kun László királyi ügyészt és október 14-én megkezdi Froreich kihallgatását. A kihallgatás a kastély egyik termében történik meg.[5] Az ügyészen, Posserten és Froreichen kívül Erdődy tiszthelyettes és még két csendőr volt jelen. Possert először a „jó zsarut” játszotta, megkérte Froreichet, világítsa meg a dolgokat, mert nem tiszta miért akart volna öngyilkos lenni Egyedi. Udvariasnak és megértőnek mutatkozott és bátorította a gyanúsítottat. Froreichet részletesen faggatták az MTI hírek szerint két óra hosszat kellett mesélnie a család körülményeiről, kapcsolatrendszeréről és Egyedi életéről és arról, hogy szerinte miért lett öngyilkos az öregúr.
Mikor befejezte, Possert durva stílust vett fel, megragadta a gallérját és nekirontott: „- Hát nem így fojtotta meg az apósát!?”. A jelenet az addig magát biztonságban hívő Froreichet megdöbbentette, összetörten dőlt az asztalra és zokogott. Mikor magához tért, Kun gyöngéden meglapogatta a vállait és így szólt: „- Nézze, doktor úr! Nem kell vallania, ha nem akar. Mi úgyis tudunk már mindent.” Javasolta, hogy könnyítsen a lelkén, hiszen minden bizonyíték ellene szól, legalább a lelkiismeretét tegye rendbe.[6]
Froreich ekkor megkérte a századost, hogy küldje ki a többieket csak ő és az ügyész maradjanak. Megtették.[7] Froreich ezután elmesélte miként tette:
Október 6-7 éjszakáján kétszer is bement apósához, először megpróbálta rábeszélni, hogy adjon több pénzt a családjának, akik nagy zsugorisága miatt szegények. Éjfél körül újból bement, az alvó Egyedit felkeltette, könyörgött neki, de az megvetően nézte és nem hallgatott rá. Az öreg rongynak nevezte családját. Ezután Froreich állítása szerint elvesztette önuralmát és csak hajnali ötkor tért magához, mikor meglátta a holttestet illetve a sebeket saját könyökén, melyeket a dulakodás közben szerzett. Öngyilkos akart lenni vagy Amerikába szökni.
A vallomás után Froreich beszélhetett feleségével, maga akarta elmondani, hogy mit tett. Kijelentette, hogy érte tette, mert meg akarta menteni abból a sanyarú sorsból, amibe az öregúr zsarnoksága és zsugorisága vetette.[8] Kijelentette, hogy megérti, ha elválik tőle (később tényleg ez történt!), de bocsásson meg. Felesége kijelenti, hogy megbocsát, hiszen családjáért tette. Ezután megérkezik Sándor László, Froreich ügyvédje, a gyanúsítottat pedig őrizetbe veszik és elszállítják. Possert feloldja Feitschert szobalány őrizetét, Sándor László pedig arra kéri a csendőrt, hogy a helyszín orvosi szemléje maradjon el, tekintettel arra, hogy arra már nincs szükség és a családot csak további tortúrának tennék ki. Possert ezt végül nem teszi meg, a helyszíni szemle másnap megtörténik.
Október 15-én Gévay-Wolf alispán felfüggeszti állásából a komoly szakmai hibákat elkövető Kiss Béla egyedi körjegyzőt és Geley Frigyes szanyi körorvost. Fegyelmi eljárás is indul ellenük, hiszen első napi hibájuk majdnem a bűntény feltárását lehetetlenné tette. Eljárás indult a gyorsított halottszállítási engedély kiadásában segédkező hatósági személyek ellen is.[9] Ezen a napon megtörtént az orvosszakértői szemle Egyeden, melyet Kenyeres Balázs és Minich Károly végeztek el és maga Froreich is jelen volt, hogy rekonstruálják miként történetek a dolgok.  A következőket állapították meg:
-         Egyedinek az orrát és a száját fogták be, kb. 7 perc alatt fulladt meg. Ez ellenkezik Froreich vallomásával a dulakodásról és azzal, hogy Egyedit a hátára térdelve hátulról a torkánál fojtotta meg.
-         Froreichen valóban vannak kisebb sérülések nyomai: könyökén hámsérülés, orrán pedig karcolások nyomai láthatóak.
-         Mikor Egyedi kiszenvedett, a tettes összesodort törölközőt tekert annak nyakára. Froreich a szemle során megmutatta, miként vonszolta a fürdőszobáig az áldozatot és próbálta felakasztani.
-         Megállapították, hogy az akasztás ténylegesen megtörténhetett volna a mosdón, de hogy nem ez okozta a halált, azt a vallomások bizonyítják, hiszen a hurok lazán lógott a nyakban.[10]
Froreich vallomásának elemei nem estek egybe a véleményükkel.

Letartóztatás

Ezt követően Froreich előzetes letartóztatásba került, a család pedig megpróbálta túlélni a történteket. Hírnevüknek nyilván nem tett jót, a Vuk család (Egyedi Mariska elvált férje volt Vuk) sietett is elhatárolódni, mondván Egyedi Mariskát ne Vuknéként írják a sajtóban, mert már rég nem az.[11]
Felmerült az is, hogy a gazdag és híres családja miatt Froreich-hel másként –megkülönböztetett figyelemmel (könyvek, karosszék, jobb ételek) - bánnak a börtönben, de ezt cáfolták. A fogházban Froreich 6-kor kelt, kérelmére irodai munkát végezhet és senkivel sem érintkezik.[12]
Volt, aki megpróbált hasznot húzni az esetből. Egy hölgy, Trenkó Béláné a meggyilkolt lánya nevében 75 millió koronás ruhavásárlással próbált csalni.[13]
Végül a tárgyalásra 1925. június 22-én került sor a soproni királyi törvényszék előtt, több mint 30 tanú meghallgatásával.[14]
A tárgyalótermet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők és a sajtó képviselői. Froreich vallomásával kezdték, aki ismét annak adott hangot, hogy nem tudja pontosan mi történt, nem volt magánál és az akasztást talán hirtelen ijedtében követte el a holtesten. Sőt kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek.[15] Pentelényi elnök közbevetésére, hogy az orvosszakértők szerint álmában ölték meg Egyedit, azzal reagált, hogy nem emlékszik semmire pontosan, szerinte ébren volt és olvasott az ágyban fekve. Az elnök kérdezte a véres papírdarabokról és vánkosokról, de nem tudott róluk érdemi dolgot mondani.[16]
Froreich védekezése gyakorlatilag arra korlátozódott, hogy családjában sokan elmebetegek és Froreich maga is terhelt személyiség, aki idegileg labilis. Az általam olvasott vallomások alapján tényleg egy befolyásolható és néha elboruló agyú ember képe kerekedik ki. Froreich anyja Lipótmezőn halt meg az elmegyógyintézetben és öccse szintén ilyen betegségben szenved. Több tanút is megkérdeztek, hogy milyen véleményük van a gyanúsítottról és elég ellentmondásosakat vallottak. Zsoldos banktisztviselő úgy vélte: „nem normális”[17],  Kurunczy Lajos szerint viszont normális, csak túl ideges természetű.[18] Összesítve Froreich vallomása egy ideges ember összehordott beszámolója volt, senkire nem tett jó benyomást.
Ezt Geley vallomása követte, mint az egyik kulcstanú. Az ő általa elmondottakat már leírtam az események során. Védte magát, hogy a nyakon lévő akasztásnak hitt nyomokat, melyeket ő a kötélnek (a törülközőkből készültnek) tulajdonított, az orvosszakértők biztos az eltelt idő miatt nem tapasztalták.[19] Kokas csornai doktor, majd Kiss körjegyző következett, aki Possert Jakab századosnak adta át a helyét. Ő azt mondta, Froreich azt vallotta neki, hogy az összesodort törölközővel először öngyilkos akart lenni, de aztán inkább öngyilkosságnak álcázta a tettét. Azt is elmesélte, hogy Froreich arra kérte, lője főbe.
Froreich feleségét délután négykor hívták be tanúként. Leírta, hogy férje jó ember, mindig jól bánt vele. Apjával nem volt jó viszonyban, mert Egyedi nem tartotta méltónak a lánya kezére és gazdasági ügyekben is volt nézeteltérésük. Froreich szertett volna Egyedi pénzéből egy tejgazdaságot szervezni, melyet ő vezetett volna. Férjéből csak betegsége miatt lehetett gyilkos, egy évvel ezelőtt is volt már szanatóriumban gyengesége miatt. Elmondta, hogy apja nem volt fukar vele sohasem, nem szűkölködött.
A tárgyalás során Froreich folyamatosan rossz állapotban volt, végül másnapra kellett halasztani a folytatást.[20]
Másnap reggel folytatódott a tanúkihallgatás, Froreichet megvizsgálták, alkalmas-e a folytatásra, még a kényszerzubbony behozatala is felmerült…
Újabb kulcsszemély következett, Feitscher Lina szobalány, a holttest megtalálója, ráadásul vallomása alapján ő látta életben utoljára előző nap a gazdáját. Ő Egyedit fukarnak írta le, elmesélte az előző esti elköszönés és a másnapi felfedezés már említett eseményeit.[21] Ezután a kisebb tanúk következtek, zömmel Froreich jelleméről kellett vallaniuk.[22] A vád arra játszott, hogy bizoonyítsa, Froreich aljas szándékból, nyereségvágyból ölte meg előre tervezetten apósát, mégpedig kártya- és tőzsdeadóságai miatt.

A soproni bíróság épülete

1925. június 23-án délután a holttesten boncolást végző orvosok vallomásai következtek, Schaffer Oszkár soproni törvényszéki szakértőé és Szilvássy vármegyei tiszti főorvosé.[23]
Megállapítja Schaffer, hogy a halált nem akasztás, hanem a légzőszervek kézzel való lefogása miatti fulladás okán következett be. Mintegy 7-11 percig fogták le az áldozat orrát és száját, ettől keletkezhetett annak orrvérzése is. Belső sérülésnek, izomsérülésnek nincs nyoma, dulakodásra sincs jel.
Szilvássy Froreich elmeállapotáról nyilatkozott. Hisztérikus természetű, anyja és családja miatt súlyosan terhelt. Nem elmebeteg, tudatában van és tettekor is tudatában volt tetteinek, ugyanakkor akaratának szabadságában korlátozott. Dührohamai voltak a börtönben történő megfigyelése során.  Tapasztalatai szerint egy ilyen súlyos beteget gyógykezelni kellene, mégpedig zárt helyen, mert mások testi épségét veszélyezteti.
Ő volt az utolsó tanú.
Kun László ügyész kérte, hogy szándékos, előre megfontolt emberölésben mondják ki bűnösnek Froreichet.[24]
Sándor ügyvéd másként festette le a dolgokat. Egyfelől kiemelte, hogy a tőzsdei tartozás kérdésében Froreich ártatlanul került bajba,. Önhibáján kívül. Kiemelte, hogy Egyedi magának is kereste a sorsot, mert ügyfelével kegyetlenül bánt. Froreich a pillanat hevében ölte meg Egyedit, akinek gyermekeit 9 éven át maga tartotta el apjuk gazdagsága ellenére. Ráadásul Geley doktor hibája felcsillantotta védence előtt a reményt, ráadásul így több nappal megnyújtotta a család szenvedését, hiszen e nélkül Froreich még aznap bevallja tettét.[25]

Végül 1925. június 23-án 18:15-kor hirdetett ítéletet Pentelényi János elnök. A Btk. 279. szakaszába ütköző szándékos emberölés bűntettében Froreich Ernő bűnös, de tettét előre nem megfontolt szándékkal tette. Ezért 4 évi fegyházra, öt év hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére ítélik, valamint a per során eddig keletkezett költségek fizetésére, amely 12 millió korona.[26]

A győri ítélőtábla épülete ma.

A másodfokú tárgyalás 1925. október 17-én történt meg a győri ítélőtáblán Kvassay Gyula előadó vezetésével. Ezen a legtöbb tanú meg sem jelent, felolvasták vallomásaikat, sőt maga Froreich sem lehetett jelen, állapota egyre súlyosbodott a fogságban.[27] Végül a meghallgatások után a tábla súlyosbította az ítéletet, amelyet 7 év letöltendő fogházra emelt, melyből egyet letöltöttnek vesz.[28] Nem tartották megalapozottnak az előre megfontoltságot, mivel az önakasztást túl gyermeteg módon próbálta megjátszani és kizárta az anyagi indokot is.

1926-ban aztán a legfelsőbb fórumhoz fordultak a felek, a Budapesti kúria végső fokon tovább súlyosbította Froreich ítéletét, amelyet 12 év börtönben állapított meg.[29]

Froreich nem élte meg a szabadulást, Sopronkőhidán halt meg. Magaviselete jó volt, kiélte zeneszeretetét, mert vasárnaponként misén ő játszott az orgonán. Zeneműveket írt, sokat olvasott, irodai munkát végzett. Azt tervezte, hogy szabadulása után új életet kezd a Szovjetunióban…

A Sopronkőhidai fegyház bejárata ma.

Így ért véget az országot 1924-ben felkavaró gyilkosság története, amely tönkretette a családot (Egyedi Artúr testvére öngyilkos lett néhány év múlva mikor leveszíti vagyonát). Lassan Egyed község is hanyatlani kezdett és ma már csak romjai vannak meg a dicső múltnak.



[1] Possert Jakab (ez a neve, noha az MTI hírei és a sajtó néha Posselt-et ír), az 1911-es évfolyamon végzett csendőrként és 1923-ban már századosként szolgált. In.: Honvédelem  - katonai és csendőrségi zsebnaptár az 1923-as évre. 134. o. Online:
[2] 1921-ben még főhadnagy, itt olvashatunk a katonai előéletéről is: Katonai és csendőrségi zsebnaptár az 1921-es évre. 764.o.
[4] Legalábbis az alábbi honlapon szerepel a neve: http://www.hungarianarmedforces.com/vitezirend/tisztiregi/p.htm
[5] MTI 1924.X.14. 23:45
[6] MTI 1924.X.14. 24:05
[7] Possert Jakab vallomása. MTI 1925.VI.22. 21:40
[8] A helyiek valóban rendkívül zsugori embernek ismerték Egyedit, nagyapám szerint reggelire is csak egy tojást volt hajlandó enni és mindenkitől hasonló visszafogottságot várt el. Ezt Froreich feleségének megértése is erősíti.
[9] MTI 1924.X.15. 16:40
[10] MTI 1924.X.15. 21:40
[11] MTI 1924.X.16. 19:50
[12] MTI 1924.X.20. 21:00
[13] MTI 1925.V.18.
[14] 1925. május 26-án tűzte ki az időpontot Pentelényi János törvényszéki tanácselnök. MTI 1925.V.26 22:50
[15] MTI 1925.VI.22 11:38
[16] MTI 1925.VI.22. 12:20
[17] MTI 1925.VI.22. 12:20
[18] MTI 1925.VI.22. 12:35
[19] MTI 1925.VI.22. 19:15 és 20:35
[20] MTI 1925.VI.22. 21:40
[21] MTI 1925.VI.23. 11:35
[22] MTI 1925.VI.23. 14:05, 14:30
[23] MTI 1924.VI.23. 17:40 és 20:30
[24] MTI 1924.VI.23. 20:30
[25] MTI 1925.VI.23. 22:10
[26] MTI 1925.VI.23. 18:50
[27] MTI 1925.X.17. 13:55
[28] MTI 1925.X.17. 20:10
[29] MTI 1926.VI.1. 3.o.

10 megjegyzés:

bio írta...

Szia,

az urbanista blog egyik cikke alapján jutottam el ehhez a bejegyzéshez (illetve az első részéhez).

Remek. Én még nem hallottam korábban erről az esetről, úgyhogy mint egy krimi, olyan volt :) Jól megírva, amiért külön gratula!

Egy apró észrevétel: van itt, a msáodik részben ez a mondat:

"Froreich először a „jó zsarut” játszotta, megkérte Froreichet, világítsa meg a dolgokat (...)"

Gondolom, itt az első név Possert lenne?

Névtelen írta...

Egy apró észrevételt tennék én is. A pengőt, mint fizetőezközt, csak 1927-ben vezették be. Előtte a korona volt forgalomban. Így már érthetők a hatalmas összegek.

Horváth Gábor írta...

Mindkét megjegyzés jogos. Javítom. A pengő szó idekerülése érthetetlen számomra... Komoly baki részemről. Nem tudok másra gondolni, hogy az eredeti szövegben is ez volt, de utánajárok. Természetesen korona kell legyen az itt megjelölt pénz.

Horváth Gábor írta...

Igen az eredeti -általam forrásként használt- feljegyzésekben is pengőt írtak. Olvastam már korábban valahol, hogy pengőnek hívták (a pénznem "pengő" előtt)az ezüstben fizetendő - azaz asztalra dobva valóban pengő - pénzt. Itt esetleg emiatt írhattak pengőt. De kétségtelenül koronáról van szó.

Horváth Gábor írta...

Igen az eredeti -általam forrásként használt- feljegyzésekben is pengőt írtak. Olvastam már korábban valahol, hogy pengőnek hívták (a pénznem "pengő" előtt)az ezüstben fizetendő - azaz asztalra dobva valóban pengő - pénzt. Itt esetleg emiatt írhattak pengőt. De kétségtelenül koronáról van szó.

Miskolciutas írta...

valóban nagyon izgalmas írás,olyan jól tükrözi az akkori viszonyokat,szinte el tudom képzelni a csendőrt,szobalányt,meg a többit....köszi!

Névtelen írta...

Érdekes, érdekes, főleg ahogy azok a furcsa nevű „szakértők” első fokon lényegében védték a vádlottat, így az a nevetséges 4 év fegyházat kapta. Persze, felső fokon kapott 12 évet, de az is kevés volt.
Meg hogy a Szovjetunióban akarta újrakezdeni. Mi juthat erről az ember eszébe?

Horváth Gábor írta...

Szívesen. Én nem gyártanék összeesküvés-elméletet ebből. Froreich eddigre úgy tűnik valóban elvesztette a realitásérzékét és a józan eszét is nagyrészt. Az ítélet enyhítését is elsősorban ennek tudom be, bár kétségtelenül meglepően enyhe. Egyszer talán lehetőségem (=időm) lesz jobban belemélyedni a témába, amely egy kész Agatha Christie történet. Ha nem tudnám, hogy megtörtén, azt hinném, ő találta ki. De mivel Feitscher Lina (Lina néni) rokonunk volt, tudom, hogy megtörtént... :)

Unknown írta...

Üdv. Ma jártam Egyeden és láttam a kastélyt és nagyon tetszett, rákerestem a történetére és akkor találtam a blogot. Nagyon szuper, nagyon tetszett, ha még tudsz bármit erről a helyről írd le,mert nagyon tetszik.

Horváth Gábor írta...

Köszönöm szépen! Mióta megírtam, már pár cikket és írást hozzáolvastam, ha egyszer időm engedi, lehet rajta majd finomítani, de alapvetően áll, amit akkor megírtam. Nagy kár, hogy olyan rossz állapotban van szegény kastély, és érdekes lenne bemenni és azonosítani a pontos szobákat, bár azóta a helyiségeket is átrendezték. Szemben vele a templomban van a kripta, a falán ott van a meggyilkolt fiának emléktáblája, aki az I. világháború idején esett el huszárként.