Az emberek jelentős része ma abban a tudatban él, hogy a gazdaság az valami szörnyen bonyolult dolog, melynek irányításához ilyen-olyan szakemberek, szakértők, kutatók, menedzserek és más ilyenfajta lények szükségeltetnek, holott ez nincsen így. Alapvetően a gazdaság egy egyszerű dolog lenne, ha szántszándékkal nem tennék érthetetlenné, hogy aztán kibabrálhassanak velünk. A középkori Magyarországon még tudhattak valamit, mert az alább olvasható oklevél, amelyet Mátyás király adott ki, megmutatja, hogy egyszerű józan logikával mennyivel többet lehet elérni, mint a sok humbuggal, amit ma sugall a televízió. Nincsenek benne tőzsdei mahinációk, alapkamatok, THM-ek, évmilliók alatt is visszafizethetetlen kölcsönök, államcsőd és más nyalánkságok, csak a középkori világos és kristálytiszta egyszerűség. Mátyás nem kérdezte, hogy megteheti-e amit tesz, nem nézte liberális-e, sem azt, hogy kinek a bizniszét sérti, csak azt, hogy jó-e. Azt akarta, hogy Jó legyen neki (=ország), a helyi lakosoknak, a bányatulajdonosoknak és rossz legyen az emberek gyengeségéből hasznot húzóknak. Nincs ombudsman, sem emberi jogok ilyen-olyan biztosa, nincs évekig tartó perlekedés. A király ezt mondta, így döntött, slusszpassz. Ezt hívják úgy, hogy hatékonyság és működő ország...
"Mátyás király levele Selmec város tanácsához[1]
1481. március 29.
Mi, Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, stb. királya, kegyes üdvözletünket küldjük híveinknek, Selmec város körültekintő bírájának, esküdtjeinek, valamint többi polgárainak és népének, akik tudomást szereznek e levelünkről.
Nagymértékben nemtetszésünkre szolgált, amidőn tudomásunkra jutott, hogy sokan vannak közöttetek, akiknek kizárólagos kenyérkereseti forrását a borkimérés jelenti, a bányászok pedig, akiknek a bányában kellene dolgozniuk, igen gyakran elhanyagolják munkájukat, és ellepik a kocsmákat; emiatt azután azok a jövedelmeink, melyek e bányákból szoktak befolyni, alaposan megcsappannak, azok a bányatulajdonosok pedig, akik e bányákat üzemeltetik, igen súlyos károkat szenvednek, s ha orvoslatról nem gondoskodunk, lehetséges, hogy a jövőben csak súlyosbodnak veszteségeik.
Hogy tehát ez akadályozó körülmények miatt el ne hanyagolódjék a bányaművelés, hanem inkább mindenki készségesebben és szívesebben foglalkozzék e tevékenységgel – elhatároztuk, hogy rendelkezést bocsátunk ki, és e rendeletünket jelen oklevelünkben ki is hirdetjük, miszerint a jövőben senki e városunkban lakozó emberek közül ne merészeljen bormérést, illetőleg nyilvános kocsmát tartani, csak abban az esetben, ha bányát is üzemeltet [ércelőkészítő, kőzúzó] malmokkal és kohókkal, vagyis olvasztókkal egyetemben. Hogy pedig anyagi szükségből senki ne kényszerüljön visszalépni a bányaműveléstől, ezért lehetőséget adunk arra, hogy ahányan csak akarnak, alakítsanak egyletet bányák nyitására és művelésére, és közös jövedelemmel mérhessenek bort is. Azokat viszont, akik vonakodnak a bányaműveléstől, királyi rendelettel tiltjuk el a borméréstől meg a kocsmahaszontól; egyúttal teljhatalmat adunk időlegesen kinevezett bányaispánjainknak, és jelen oklevelünkkel a legszigorúbban meg is parancsoljuk nékik, hogy mindazoknak összes javait és jószágait, akik bánya üzemeltetése nélkül kizárólagosan bormérésből nyerik tinálatok a jövedelmüket, foglalják le felségünk részére, levelünk jogerejénél és hitelénél fogva.
Kelt Regedén… Laetare vasárnap előtti csütörtökön, magyarországi uralmunknak huszonnegyedik és a csehországinak tizenkettedik évében."
[1] IN.: Magyar humanisták levelei. XV-XVI. Bp.: Gondolat, p. 272-273, Eredeti latin nyelven: Teleki: Hunyadiak kora, XII. k. Nr. DCLXIII.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése