2020. május 15., péntek

Kardos József hadnagy első világháborús fényképei, 1. rész

Kardos József hadnagy első világháborús fényképei
1. rész: 1914

A gyermek Kardos József édesapjával, 1906-ban

Bár elsősorban nem fotókat gyűjtök, hanem írott dokumentumokat, de sokszor egy-egy fénykép ugyanolyan izgalmas történetet mesél el, mint egy naplóbejegyzés. Az első világháború különösen érdekel, hiszen Magyarország, mint egy nagyhatalom - nem és nem, ez nem tévedés! - egyenjogú fele vett részt, és katonái igen komoly teljesítményt nyújtottak minden hadszíntéren a kínai Csingtaotól Palesztínán át a Piavéig. Az osztrák-magyar hadsereg kiváló alakulatokkal rendelkezett, s egyenrangú ellenfele volt minden ellenségének, bár természetesen megvoltak a maga hibái és hiányosságai. A nemrég birtokomba kerül fotóalbum annyiban különleges, hogy egy hegyivadász hadnagy, Kardos József világháborús tevékenységébe enged bepillantást, aki az orosz fronton szolgált 1915-16-ban. Kardos Józsefről sajnos nem sokat sikerült kiderítenem. Van a csomagban egy fotó édesapjáról (1867-1937), de sajnos név nélkül, és 1937. VII. 21-i elhalálozási dátuma sem hozott közelebb a megoldáshoz, hogy őt vajon hogy is hívták.

Kardos édesapja (1867-1937. VII. 21.)

A fiatal Kardos József nőrokonai társaságában 1905 körül

A fiatalkori fényképek, s a frontszolgálatok és tisztképző iskolák közti szünetekben készült fotók alapján pár dolog azért rekonstruálható. 1892-ben született Budapesten. Igazi érdekesség volt számomra, mint futballfanatikusnak az az 1910-ben készült fénykép, amely egy eddig számomra ismeretlen egykori budapesti focicsapat tagjaként ábrázolja Kardos Józsefet. Az 1910-11-es bajnokság során a IV. osztályba sorolt "Kéve" Sport Egyesület 1910. június 12-én játszott a Kecskeméti Atlétikai Club ellen, s 6-0-ra kikapott a korabeli hírlapok szerint.

A budapesti "Kéve" SE Kecskeméten járó csapata, 1910. június 12.

Kardos az ülő sorban balról az első.

1912-ből már egy sokkal elegánsabb Kardos néz ránk, a korabeli pesti divat szerint panamakalapban, csokornyakkendővel. A vélelmezhetően tehetős polgári családból származó Kardos, láthatóan adott magára.

Kardos (balról) két barátjával, 1912. július 1-én

Egy elegáns úr civil ruhában

És egy másik

A következő képek már a bevonulást megelőző napokban készültek a budapesti Angol Parkban. A későbbi Vidámpark helyén lévő népszerű Angol Park sörözők és varieték tömegével biztosította a szórakozni vágyó budapestiek számára a helyet, s éppen valamivel korábban nyitott ki.

Kardos egy ismerősével az Angol Parkban, 1913. augusztus 20.

Ugyanott, ugyanakkor, ugyanazzal.

1913-tól egyéves önkéntes a császári és királyi 1. tábori vadászzászlóaljban, ami azt jelenti, hogy legalább középiskolai végzettséggel bírt. Az egyéves önkéntesség rendszere afféle tartalékos tisztképzőként funkcionált, s lehetőséget biztosított az iskolázott fiataloknak, hogy ezzel váltsák ki katonai szolgálatukat (nyerhettek vele 1-2 évet), illetve ha ízlett nekik a szolgálat, tisztté válhattak. Kardos 1913 szeptember-októberében kerülhetett Innsbruckba, onnan küldte első egyenruhás fényképeit szerelméhez, Könnyű Katóhoz Felsőgödre.

1913. X. 29-éről fennmaradt egy levelezőlapja, mivel a fotóalbumba beleillesztett fénykép hátoldalán van:

„Levelét éppen most(?) kaptam meg, tehát 23-tól 29-ig volt úton. Hallatlan. A túloldalon küldöm az egész itteni társaságot. Hogy megismerhessen, megkereszteltem magamnak, éppen nekem is rettentő fogfájásom volt, amit természetesen a képen is meg lehet látni. Megbocsásson, hogy most nem írok többet, de szombaton esküszünk, s nincs egy szabad percünk. Addig azonban ne írjon, amíg az én levelem meg nem kapja. Kezeit csókolja: Józsi.”

Az innsbrucki társaság, 1913. október 20.

A szöveg a hátoldalán: "Katókám! Sokat-sokat gondolok Magára és szeretettel üdvözlöm. Józsija."

Kardos 1913. október 29-én hazaküldött képeslapjának első oldala...

(amely láthatóan ugyanaz, mint az előző, felül kissé megcsonkítva az album kedvéért) Baloldalt X-el jelölve Kardos József

és annak hátsó oldala Könnyű Katóhoz írt "jelentésével".

(szövegét feljebb begépeltem)

A kép hátoldalán a szöveg:

Tóth Árpád, Steiner Richárd, Kardos J. Csiky Béla, Molnár Franci, Lukács

[191]3 X. 10. Innsbruck

Ezek szerint hősünk október 29-hez egy hétre, következő szombaton, 1913. november 5-én tette le a katonai esküt Innsbruckban, és került ahhoz az alakulathoz, amelyhez tudomásom szerint a világháború során végig tartozott, a császári és királyi 1. tábori vadászzászlóaljhoz (k.u.k. Feldjägerbattailon Nr. 1). Az 1-es vadászok csehországi alakulat volt, amely 1808-ban alakult, s 1882 óta Theresienstadt/Terezín volt a kiegészítési körzete. Az 1-es vadászok legénységét 2/3-ad részt szudétavidéki németek, 1/3-részt csehek alkották, s csak nagyon kevesen - elsősorban tisztek - voltak más nemzetiségűek. A zászlóaljnak pusztán a kiegészítése zajlott Theresienstadtban, maga a zászlóalj aktív állománya Tione di Trentoban, Tirolban (ma: Dél-Tirol, Olaszország) állomásozott. Mindenesetre Kardos mint egyéves önkéntes nem az alakulatához csatlakozott, hanem képzésen vette részt tisztjelöltként.

1914 februárjában még mindig Innsbruckban tartózkodott, legalábbis barátnőjéhez küldött levelezőlapját Muttersból, Innsbruck mellől küldi. A kép azért is érdekes, mert havas tájon, hegyi környezetben mutatja a tisztképzésen részt vevő csoportot. Két megegyező képeslap maradt a gyűjteményben erről, melyből egy lett hazaküldve, s az a fotóalbum számára oldalain lefaragva maradt fenn, míg a másik a túloldalán üres, csupán helyszínt és dátumot tartalmaz. A Katóhoz írt szöveg olvasható része így hangzik:

"[...] felvonás -hogy ne mondjam [...] - úri életünkből, hóval és [...]mással dekorálva. Egyéb - [...] tegnap hoztak Kameradschaft [...] fényesen sikerült. - a napok - [Nem tud]ok nagyon hosszan írni! Kezeit csókolja: Józsi."

A Katóhoz 1914. február 18-án elküldött képeslap

A lap hátoldala.

A teljes fotó. Hátoldalán: "1914. II. 7. Mutters"

Jól megfigyelhető a speciális hegyi felszerelés

A március is Innsbruckban találja Kardost, csoportkép készül két társával, akik szintén egyéves önkéntesek az 1-es vadászoknál.

Három magyar vadász. Innsbruck, 1914. III. 1.

Balról: Milch Béla, Kardos József és Döme Béla

Pár hónapos ugrás következik a fotókban, A következő pontosan datálható fénykép 1914 június 23-ról jön, mindössze öt nappal a világháborút kirobbantó szarajevói merényletet megelőzően. A képből mindjárt három is fennmaradt a gyűjteményben, tulajdonképpen aprócska képeslapok, melyek közül egyik sem lett elküldve. Hátoldalukon rövidke bejegyzés, melyek közül a legérdekesebb az, amely leírja, pontosan mit is ábrázol:

"Az 1-es tábori vadászzászlóalj önkéntesei: Chityl(?), Beba, Döme, Lorenzi, Kardos, Domek, Hönich, Milch, Tóth, Molnár, Csiky, Eberle, Neckars, Vogl, Minks, Gasselwer, Heinrich, Lipcsey. 1914. VI. 23-án a tionei gyakorlótéren. Kardos."

Az 1-es vadászzászlóalj egyéves önkénteseinek csoportképe,

Tione, gyakorlótér - 1914. június 23.

Kardos tehát átkerült a zászlóaljához júniusra a dél-tiroli Tionéba. Tionéból van még egy fénykép, pontosabban két egyforma kép (egyik szintén körbenyírt). A két kép hátoldalán más-más dátum áll (június 25. illetve 27.), de egyiket alighanem hazaküldte, s a 27-e inkább a postázás dátuma lehet.

Ebéd kiosztás Tionéban, 1914. június 25-én.

Kardos a házat támasztja a legszélén

Júliusban egy másik tiroli városból "jelentkezik", Schwazból. Valami tiszti továbbképzésen vehetett részt, mert az itt készült fotók hátoldalának tanúbizonysága szerint igencsak vegyes csoport tagja volt, amely mindenféle egység egyéves önkénteseiből állt. Kardos merev gallérján két csillag figyelhető meg, így ekkor tizedes volt. Az is látható, hogy az ilyen tanfolyamokon a magyarok összetartottak, s egymás társaságát keresték.

Schwaz, 1914. július 2.

Csoportkép Schwazból, 1914. július 21.

Az előző fotó hátoldala nevekkel és alakulatokkal.
Kardos J. (1. vadászzászlóalj.), Herceg (36. gyalogezred), Sárkány Misi (59. gyalogezred), Vida László (59. gyalogezred), Milch Béla (1. vadászzászlóalj), Dr. Kardos Elemér (59. gyalogezred), Nemes Emil (12. vadászzászlóalj). Tóth Dezső (12. vadászzászlóalj)

Az utolsó vidám napok - Schwaz, 1914. július 24.

Pár nappal a még bohóckodásra is alkalmat adó schwazi szép napok után már sokkal komorabb képen néz ránk vissza három vadász. Kardost a mozgósítást követően Cretoban találjuk, augusztus 3-án legalábbis a dél-tiroli településen készíti következő fotográfiáját két bajtársával.

Dél-Tirolban a mozgósítás napjaiban - Creto, 1914. augusztus 3.

Sajnos ezután űr következik a biztosan datálható fényképekben. Az 1. vadászzászlóalj a XIV. hadtesthez tartozó 8. gyaloghadosztály részét képezte, amely az orosz frontra vonult fel, s novemberben már biztosan ott harcolt, Sandomierz környékén. Nem tudom, hogy Kardos követte-e a csapatokat, s pusztán hiányoznak az ekkor készült fotók, vagy esetleg őt egyéves önkéntesként beiskolázták valahova újfent. Az biztos, hogy a csillagok szaporodtak a gallérján. Az 1914. november 29-i veszteséglajstromon (22.o.) aztán a következő olvasható (az adatért köszönet Kajon Árpádnak, mert nekem elkerülte a figyelmemet):

"Kardos Josef, Unterjäg., FJB Nr. 1, 2. Komp., krank, vereinsSpit. in Tabor"

Vagyis Kardos József tizedes ekkor a zászlóalj 2. századához tartozott és mint beteg felkerült a lajstromba, s Taborba (Cseho.) került kórházba. Ez érthető is, hiszen csehországi alakulatban szolgált. Hogy ott meddig volt, azt nem tudom jelenleg, fotók nem készültek róla, vagy legalábbis nem maradtak fenn a nálam levők között.

Az is tény, hogy az 1915 áprilisától újra datált fotók a Kárpátokban készültek az április-májusi támadó hadműveletek során. Néhány dátum nélküli fotót még nagy biztonsággal 1914-re tudok tenni, de pontos hely és dátum nélkül, így ezekkel zárom az első közlést.