Dörre Sándor I. világháborús levelezése, VII. rész - 1916. május-október

Dörre Sándort a bršadini kórházban találta 1916. májusa, s minden reménye, hogy valahogy áthelyeztesse magát Budapest vagy Visegrád közelébe, úgy tűnt sikertelen marad. Betegségéről meghökkentően részletesen számol be szüleinek. Később Besztercebányára irányítják ezredének losonci központjából. Júliusból és augusztusból alig maradt fenn levele, azokból az olvasható ki, hogy nagy eséllyel végül mégiscsak szülei mellett tölthetett néhány hetet, mielőtt ismét szolgálatra alkalmas állapotba került. Bár augusztus végi levele szerint szeretett volna az éppen hadat üzenő, áruló románok ellen vonulni, végül ismét a 25-ösökhöz kerül ki az olasz frontra.

A dokumentumokat helyesírásilag itt-ott javítva, stílusilag nem módosítva közlöm, a rövidítések feloldásával.

Dörre Sándor levele édesapjához, Dörre Tivadarhoz 1916. május 2-án (1. dok.)

1.

Dörre Sándor levele édesapjának. Bršadin, 1916. V. 2.

Kedves jó Papa!

Mama levelét megkaptam és sajnálkozással olvastam, hogy aggódnak miattam. Pedig olyan őszintén megírtam mindent! Mint lapjaimból értesültek, már húsvétkor megint visszakerültem a régi szobámba. A tripperem meggyógyult és szombaton már haza akartam utazni. Mielőtt azonban elmentem volna, még egyszer megvizsgálták a székletemet és megint találtak benne tífusz bacilusokat. Elgondolhatja kedves Papa, mennyire el voltam keseredve, mikor ahelyett, hogy elutaztam volna, megint elkülönítettek, s így bršadini tartózkodásom megint megnyúlt. Most itt ülök ismét az I. szektorban.ⁱ

Hogy betegségemet illető minden aggodalmukat eloszlassam, doktorom magyarázata alapján a következőket írom:

Ha az ember valamely betegség ellen be van oltva, úgy a szervezetbe az illető betegéggel szemben közömbös, vagyis ha kerülnek is bacilusok a szervezetbe, azokat részint a gyomorsav megöli, részint ártalmatlanul ismét távoznak az ürülékkel. Az ilyen egyén nem beteg, csak bacilushordozó. Hogy mennyi ideig van az illető ilyen állapotban, az már attól függ, milyen erős a szervezete. Ami már most engem illet, mióta itt vagyok Bršadinban, kúrálják a gyomromat. Egész február és fél márciusban diétás koszton éltem. Akkor javult a gyomrom, volt étvágyam, s teljes diétát ettem, vagyis rendes kosztot. Dacára ennek, állandó székrekedésem volt mióta csak itt vagyok, körülbelül március végéig. Beöntéseket kaptam, meg szedtem hashajtókat: keserűvizet, purgát, ricinust. Március végén azután éppen az ellenkezője következett be: naponta 4-5-ször is volt hasmenésem, étvágytalan voltam és hasgörcseim is voltak. Ekkor megvizsgáltak, s először kerültem ide az I. szektorba. Itt voltam 10 napig, s három negatív székvizsgálat után visszakerültem a III. szektorba (Az I. szektor a fertőző betegek részérevaló). Itt azután kezelték a bél- és gyomorkatarrhusomat. Kérésemre azután, miután tripperem meggyógyult, szombaton elutazhattam volna. Pesten szándékoztam a gyomromat megvizsgálni. De hát nem jó tervezni! S mint már írtam, itt vagyok még mindig.

Nagyon jó, kedves doktorom van, kiről múlt levelemben is írtam már. Gyomormosással megvizsgálta a gyomrom, s megállapította, hogy kevés a gyomorsavam, s valószínűleg ez az oka, hogy oly sokáig hordom magamban a tífusz bacilusokat. Most étkezés közben, naponta háromszor, sósavat és pepszint szedek. Most már van valami kevés étvágyam és székem is kezd rendesen lenni.

No, de rátérek levelem tulajdonképpeni céljára! Annyira szidtam doktoromnak Bršadint, meg panaszkodtam neki, hogy mennyire unok már itt lenni, míg egy jó ajánlatot tett. Próbáljam meg, talán sikerül Pestre kórházba kerülnöm, minthogy a tripperem ebben már nem akadályoz. Ennek a módja, hogy Papa érdeklődik, hogy van-e hely valamely kórházban részemre. Ha igen ,úgy alighanem érdeklődik majd irántam az illető kórház itt, Bršadinban. A doktorom véleménye alapján azután lehet, hogy felkerülök Pestre, majd ha bacilusmentes leszek. Már egy vizsgálatom megint negatív. Kérem hát kedves Papát, járjon utána a dolognak, talán sikerülni fog pár hetet így Pesten töltenem.

Kérem azonban, hogy a dolog sürgős, mert rövid időn belül a doktorom itt hagyja a kórházat, és a frontra megy. Tehát kedvező volna a dolgot még addig elintézni, míg ő itt van.

Máskülönben hál' Istennek jól vagyok. Szegény Gyula bácsi halála hírét szomorúan olvastam.

Remélem otthon kedves mindnyájan egészségesek. Kezeit csókolja hálás fia, Sanyi.

916.V.2.

2.

Dörre Sándor levele édesanyjának. Bršadin, 1916. V. 2.

Kedves jó Anyuskám!

Épp előbb kaptam meg a sürgönyt. Úgy megijesztett vele! Sietek gyorsan válaszolni, bár Papának már írtam ma egy kimerítő levelet. Mindenekelőtt bocsánatot kérek, hogy nem írtam, de minden nap már útra kész voltam. Jól érzem magam, s igazán semmi ok az aggodalomra. Most meg már én is oly nyugtalan vagyok amiatt, hogy otthon aggódnak. Sietek nagyon evvel a levéllel, hogy a ½ óra múlva induló vonattal elküldhessem még Pestre, s így holnap már megkapja. Sajnos táviratozni nem lehet innen.

A küldött levélért hálás köszönet és sok kézcsók. Legközelebb bővebben írok. Sok csók és kézcsók hálás fia, Sanyitól.

916.V.2.

Kubinyi zászlós levelezőlapja az olasz frontról egykori tanárához, Dörre Tivadarhoz (3. dok.)

3.

Tábori postai levelezőlap

[Feladó:] Kubinyi tart. zászlós

Cs. és kir. tábori ágyús ezred 3/34.ⁱⁱ

Tábori posta 60.

Czím: Nagyságos Dörre Tivadar úrnak főreáliskolai tanár

Budapest, VI. ker. Szondi u. 42/c

[Pecsét:] K.u.K. Feldpostamt 60, 16.MÁJ.19

[Pecsét:] K.u.K. Feldkanonenregiment Nr. 34 Batterie Nr. 3.

Kedves jó Tanárom!

Az orosz frontot márciusban elcseréltem ezzel,ⁱⁱⁱ ahol több babér terem, szebb a tavasz, és nagyobb az ellenség, mint bármelyik a többiek közül. Igaz, hogy nem kalandvágyó természetem hozott ide, bár a szép vidék és a sok egyéb más biztató kilátásokkal kecsegtettek! De hát én is úgy gondolom „sors bona nihil aliud”^iv és remélem ezentúl is kegyes lesz hozzám. Igen jól esne, ha néhány sor jó hírt kapnék az én kedves Tanáromtól. Mit csinálnak a fiúk, hol, merre járnak? Hogy vannak? Hát Manyi haragszik-e még rám? Ha igen, legfőbb ideje, hogy kibéküljön, úgy-e? Csak a szabadságos kis könyv megjönne már! Sok szíves és szerető üdvözletet küld hálás tanítványa: Kubinyi B[...]^v

Dél-Tirol, 916V.18.

4.

Tábori levelező-lap

[Feladó:] Dörre Sándor

[Címzett:] Nagyságos Dörre Tivadar úrnak főreáliskolai tanár

Budapest, VI. Szondi u. 42/c III.

[Pecsét:] K.u.K. Feldpostamt, 916.MÁJ.18

Kedves jó Papa!

A vonatot szerencsésen elértem még. Jó helyet kaptam, úgyhogy egész éjjel aludhattam. Délelőtt jelentkeztem, s most várok a beosztásomra. Ebéd után kicsit aludtam, s most majd bemegyek a városba lakás meg koszt után nézni. Egyelőre a vasúti szállodában telepedtem le. Esetleges postát is kérem ide címezni. Holnap reggel maródi-vzitire megyek, meglátom majd, mit szól az orvos. Egyelőre egyéb újság nincs.

Kedves Mama és Papa kezeit csókolom, a gyerekeket csókolja hálás fia, Sanyi.

Losonc, 916.V.18. D.u. 4 ó.^vi

5.

Dörre Sándor levele szüleihez. Losonc, 1916. V. 19.

Kedves jó Papa és Mama!

Holnapi házassági évfordulójuk ünnepén, mint előre látható volt, sajnos nem lehetek odahaza. Így hát csak ezúton kívánhatom én is őszinte szívvel a lehető legjobbakat ez alkalommal. Mint annyi kedves más családi ünnepet, ezt is sajnos már másodízben töltöm az otthontól távol. Tavaly ilyenkor reméltük, hogy a holnapi napot együtt fogjuk megünnepelni, mint annyiszor a múltban. De hát a jó Isten másképp rendelte. Megfogyatkoztunk, mi meg szerte-széjjel vagyunk. A holnapi nap, gondolatban legalább mindannyiunkat összehoz, és egyesül abban az imádságban, hogy a jó Isten áldása legyen édes Szüleinken, s annyi sok fáradság, küzdés és megpróbáltatás után még sok-sok éven át élvezhessék a mostani nehéz idők elmúltával a jól megérdemelt pihenést, és gyermekeik szeretetében, csendes boldogságban töltsék öregségüket. Nagy tőkét fektettek belénk nevelésünkkel és szeretetükkel, melynek még csak a kamatait is csak alig adhatjuk vissza viszonzásképpen. De hát ilyen a szülők sorsa, s az vigasztal, ha Isten segít, mi is e sorsra jutunk. Azt hiszem akkor fogjuk csak igazán megtudni, mit köszönhetünk Papának, Mamának. Bocsánatot kérek, hogy ily hosszúra nyújtom mondanivalómat, de ily gondolatok jutnak eszembe, hogy itt magamban ülök vacsora után, s jól esik őket papírra vetnem.

Hogy magamra térjek: sokat nem írhatok még ma. Délelőtt voltam a törzsorvosnál a kórházban. Röviden elintézte a dolgom azzal, hogy mint „Kriegsbeschädigter”,^vii Besztercebányára kerülök a Sammelstellére,^viii onnan pedig valami fürdőhelyre. Egyszersmind utasított egy segédorvoshoz, aki az ügyet elintézi. Ez írt is az adjutánsnak, hogy mielőtt elmennék, pár napra még Pestre is mehessek ügyem elintézésére. Most még „Mil. Ärtztliches Zeugniss”-re^ix van szükségem, mit majd holnap próbálok megszerezni. Jelenleg drukkolok, hogy az ügy kedvezően intéződjék el. Beosztásom még nincs, s így egész nap alszom, meg dolgaim után járok.

Kezeit csókolja, a gyerekeket pedig csókolja hálás fiúk, Sanyi.

Losonc, 916.V.19.

6.

Tábori levelező-lap

[Feladó:] Dörre Sándor

[Címzett:] Őnagysága id. Dörre Tivadarné Úrasszonynak áll. főreálisk. Tanár neje

Budapest, VI. Szondi u. 42/c III. 31.

[Pecsét:] K.u.K. Feldpostamt, 916.MÁJ.21

Kedves jó Mama!

Mint már levelemben említettem, Besztercebányára utazom. Már ma is mehettem volna, de új szürke ruhámat adjustáltatom, s holnap próbálja a szabó. Valószínűleg holnap, hétfőn este indulok. Szabadságot sajnos nem kaphatok, hacsak Besztercebányán nem. Egyéb újságot nem írhatok. Elég jól érzem magam. Az étvágyam javul, de hát azért a gyomrom nincs rendben. Legszívesebben Visegrádra mennék úgy 4-5 hétre, ott azt hiszem minden bajom elmúlna. Ugye nem volna rossz?! Hogy érkeztek múltkor haza a Matyiból?^x Volt még villamos?

Papa, Mamának kezeit csókolja hálás fia, Sanyi.

Losonc, 916.V.21.

7.

Dörre Sándor levele édesapjához, Dörre Tivadarhoz. Besztercebánya, 1916. V. 30.

Kedves jó Papa!

Levelét örömmel vettem, s sietek rá válaszolni. Mint már lapomon említettem, tegnap, hétfőn egy Komisszió^xi elé kerültem felülvizsgálatra. Itt volt egy generális, Losoncról a törzsorvos, s még egypár orvos. Véleményük alapján 4 hétre valamelyik Tátra-fürdőbe fogok menni utókúrára. Bár a gyomromra panaszkodtam, ők tüdőcsúcshurutot is megállapítottak, és így kerülök a Tátrába. Ma azonban megkértem a főorvosunkat, hogy nem kerülhetnék-e Gizella-telep fürdőre,^xii ha van ott hely tisztek részére. Ő beleegyezett ebbe. Már most nagyon kérem Papát, ha sürgősen érdeklődne a következők iránt: 1. Van-e ott hely közös tiszt részére? Tudniillik, ha utókezelésre fürdőre megyek, azért folyamodni kell Kassára a Militärkommandohoz, s ez szabadságszámba megy. Azonkívül folyamodnom kell az ingyenes helyért is. Tehát tudnom kell, van-e Gizella-telepen ingyenes hely! Kérem Papát, hogy utánajárása eredményét táviratozza meg nekem, hogy egyáltalán van-e hely tisztek részére (ingyenes) és hogy részemre volna-e hely. Kérem, ne haragudjon, ha megint úgy megterhelem, de talán most majd sikerülni fog, amit a múltkor úgy elpackáztam.

Itt Besztercén elég jól érzem magam. Jól esik a változatosság. A fő, hogy sokáig ne maradjak egy helyen. Olyan lettem, mint a bolygó zsidó. Mikor mennek ki Papáék Visegrádra? Vagy talán már kinn is vannak, hiszen most már túl vannak a java munkán! Ha sikerülne a tervem, de szép lenne, egész nyáron otthon lehetnék! Szabadságot nem adnak sajnos. Kórházba, fürdőre lehet menni, de szabadság nincs. Ilyenek az idők!

Mi újság Lóriékról? Haza mennek nyárra, vagy pedig ismét be kell vonulnia Lórinak? Hát Bandi mit ír? Kérésem ismételve zárom soraim. Kedves Papa és Mamának kezeit csókolom, a gyerekeket csókolom, hálás fiúk, Sanyi.

Besztercebánya, 916.V.30. D.u. 2 óra

8.

Dörre Sándor levele édesapjához, Dörre Tivadarhoz. Besztercebánya (?), 1916. VI. 7.

Kedves jó Papa!

Várt levelét ma kaptam meg, és sajnálattal olvastam, hogy Pestre kerülésem érdekében megint tett lépéseket, melyek azonban valószínűleg ismét eredménytelenek lesznek. Most beszéltem a főorvos úrral éppen. Ő úgy nyilatkozott, hogy most már nem helyezhetnek át Pestre, mivel a tátrai-fürdő^xiii már engedélyezve van. Vagyis még mielőtt a Komisszió elé kerültem, kellett volna magam áthelyeztetnem. Én most már nem bánom, akárhogyan is lesz! Manapság nem érdemes semmit se tervezni, mert amúgy is nagyon könnyen másképp lehet, akkor azután annál nagyobb a bosszúság!

Itt élek csendesen egyik napról a másikra. A program nem változatos. Reggel 8-kor reggeli, 10-kor vizit, 12-kor ebéd, 4 órakor vizit és uzsonna, 6-kor vacsora. A közbenső időt a parkban töltöm séta és olvasással. Vacsora után és esetleg ebéd előtt egy pohár sörre megyek. Van itt három kis kocsma a kórház körül, ahol észrevétlenül meg lehet húzódni. A városba csak csütörtök és vasárnap délután 2-4-ig szabad kimenni. Nem sok, de nekem elég. Már megnéztem a várost, össze-vissza barangoltam. Nagyon kedves részletek vannak. Így hát megvagyok valahogy, de ez a semmittevés már a könyökömön nő ki. No, majd talán még másképp is lesz!

Kérem Papát, tehát ne tegyen újabb lépéseket érdekemben, majd csak lesz valahogyan. Kedves Mama és Papa kezeit csókolom, a gyerekeket sokszor csókolom, hálás fia, Sanyi.

916.VI.7.

Bandiról mi hír?^xiv

9.

Dörre Sándor levele édesapjához, Dörre Tivadarhoz. Losonc, 1916. VII. 21.

Kedves jó Papa!

Levele már várt reám, mire ideérkeztem, s sietek rá válaszolni. Szerdán reggel^xv szerencsésen megérkeztem, s azonnal kimentem a kaszárnyába, megtudni, mi az újság. Hát ismét kaszárnya inspekcióra^xvi voltam beosztva, ezért táviratoztak. Ugye jól megéreztem, hogy még idejében elutaztam? Pesten az estét Fericsivel csendesen töltöttük el. Jenővel sajnos nem találkoztam. A vonaton, mint rendesen, volt fekvőhely és jól aludtam. Semminemű kellemetlenségem nem volt. A 24 órás szolgálat után tegnap délután nagyot aludtam. Estefelé nagy meglepetésemre Beer Pál kollegámmal találkoztam. Volt lakótársam, ki iránt már Papa is többször érdeklődött. Tegnap délben érkezett meg Galíciából heted magával az ezredtől. Mint fölös számúakat küldték őket vissza a frontról, kiképzésre. Hát bizony nem tudom, kiket fognak itthon kiképezni! Vele sétáltam egész este és diskuráltunk. Ma hűvös, esős idő van. Egész délelőtt 10 óráig aludtam, de még mindig álmos vagyok. Pedig este már 11-kor lefeküdtem! Levelem ebéd előtt, alatt és után írom a vasúti vendéglőben. Tegnap kellemes hírt hallottam. Állítólag rendelet jött, hogy ezentúl minden önálló parancsnok adhat alantas tisztjeinek 10 napig szabadságot, s minden tiszt, ki nincs szolgálatban, szombat estétől hétfő reggelig mehet ahová akar. Ez nagyszerű volna! Eszerint az ezredesemtől kellene ezentúl kérni a szabadságot.^xvii

Mi újság odahaza? Mami már hazajött? Mi hír Lóri és Bandiról? Remélem kedves mindnyájan a legjobb egészségnek örvendenek. Egyelőre minden témámat kimerítettem, s így zárom levelem.

Kedves Mama és Papának kezeit csókolom, a gyerekeket csókolom, hálás fiúk, Sanyi.

Losonc, 916.VII.21.

10.

Tábori levelező-lap

[Feladó:] Dörre Sándor

[Címzett:] Ngs. id. Dörre Tivadar áll. főreálisk. tanár Úrnak

Visegrád, Pest megye

[Pecsét:] K.u.K. Feldpostamt, 916.AUG.29

[Pecsét:] Visegrád, 916.SEP.3

Kedves jó Papa!

Szerencsésen megérkeztem és itt élem most megint az unalmas losonci életet. Nincs semmi újság. Hazajövetelem nem lett volna sürgős oly nagyon. Erről majd bővebben írok.

Kezeit csókolja hálás fia, Sanyi.

916.VIII.29.

Az augusztus 31-i levél Losoncból keltezve (11. dok.)

11.

Dörre Sándor levele édesapjához. Losonc, 1916. VIII. 31.

Kedves jó Papa!

Ígéretemhez képest referálok hétfői sürgős hazatérésem okairól. Már Visegrádon említettem egyszer, hogy igazolásra hívott fel a budapesti térparancsnokság, amiért az Andrássy úti kórházból való távozásomkor nem jelentkeztem le nála. Ezt megtettem ugyan levélileg, de úgy látszik, Pestre nem érkezett meg. Ezért hívott most maga elé az őrnagyom, ki az ezredest helyettesíti szabadsága alatt. Az ügy simán elintéződött egy dorgálással, hogy máskor küldjem az ilyen jelentkezéseket. Pesti utamért vagy a késésért semminemű kellemetlenségem nem volt, s nyugodtan mehettem volna este is. No, de nem volt már semmi türelmem! Itt töltöm azóta csendben napjaim, rukkolással délelőtt, délután izzadva. Nagyon meleg idő jár erre, forró, fülledt, igazi kánikula. Sokszor gondolom, mily jó volna Visegrádon a Dunában fürödni. Tegnap akartam az uszodában fürödni, de a piszkos, békás víz láttára undorral távoztam és tovább izzadtam. Egyébként nem írhatok újságot, csendes egyhangú az élet.

Mi újság odahaza? Remélem kedves mindnyájan egészségesek. Mimike már meggyógyult? Nemsokára kezdődik megint az iskolai élet, kedves Papáék nem nagy örömére! Mi hír Bandi és Lóriékról? Nem jön még szabadságra? Félek, hogy lefújják most a szabadságokat.^xviii Vagy talán Erdélybe fogják bevinni! Bizony én is szívesen mennék oda! A blúzomat bevitte Papa festetni? Most jó volna már ebben a melegben. Ha tudtam volna, magam elintéztem volna Pesten. Üdvözletét, tiszteletét küldi Papának egy Lengyel nevű kadett. Ma találkoztam vele. Öt osztályt a reálban végzett, s Papa így tanította őt. Kis alacsony tót fiú, szegény Raj Pistával járt együtt. Jelenleg a Schwábnál ülök, s várok a vacsorára, mert már ½ 7 van. Közben, hogy írok, megeredt egy csendes kis eső, a forró levegőt lehűti, én meg az éppen frissen csapolt sörrel hűtöm magam. Kezdem magam jobban érezni, csak kár, hogy egyedül ülök itt, s nem a visegrádi kedves társaságban! Remélem nemsokára megint ott lehetek rövid időre!

Kedves Mama és Papának kezeit csókolom, a gyerekeket sokszor csókolom, hálás fia, Sanyi.

Losonc, 916.VIII.31.

12.

Dörre Sándor levele édesapjához. Losonc, 1916. IX. 17.

Kedves jó Papa!

Manzi levelezőlapját tegnap este kaptam meg, melyben írja, hogy vasárnapra kivárnak Visegrádra. Sajnos ezt a mai vasárnapot itt vagyok kénytelen eltölteni Losoncon. Az oka ennek, mint kedves Papa sejthette is, és Fericsi és Jenő közvetítésével üzentettem is múlt héten, hogy be vagyok osztva a Marsba. Ennek már körülbelül 2 hete, de hát eddig igazán nem tartottam szükségesnek közölni. Kérem kedves Papát, ezért ne haragudjon rám, de hát én ezt így sokkal jobbnak láttam, mintha előre jeleztem volna Visegrádon. Ma délben érkezett meg a sürgöny, mely szerint holnap délután ½ 3-kor indulunk. Egyelőre csak az én századom, mely az olasz frontra megy a bataillonhoz. Én, mint ennek a századnak a parancsnoka megyek ki, s így ebben a szokatlan tisztségben felelősségem és így gondom is van elég. Jelen levelem is épp ebéd után írom este ½ 6-kor. Mostanáig volt dolgom. Bárcsak már a vonaton ülnék, miután mindent rendbe hoztam!

Ami poggyászom itthon marad, azt majd kedves Papa címére hazaküldetem Budapestre. A tartozásomra vonatkozólag, kérem legyen még türelemmel, rövidesen letörlesztem. A megrendelt könyveimre vonatkozó minden írás kedves Papa kezeiben van már, s kérem legyen szíves azokat megőrizni, s az ügyet intézni. A fizetése a csekkeknek csak jövő évben kezdődik, s addig Isten segítségével remélem már módomban lesz annyi pénzt hazaküldeni, hogy fennakadás ne történjen. Egyéb közölni valóm nincs jelenleg, s ha később még eszembe jutna valami, úgy még megírom.

A jó Isten áldását kérem kedves mindnyájukra, hogy mire visszajövök, legjobb egészségben találjam! Ahhoz, hogy most elmegyek, nem fűzök semmi kommentárt! Ez már egyszer a mi sorsunk, s én szívesen megyek!

Kedves Mama és Papának kezeit csókolom, s a gyerekkel együtt ölelem, csókolom. Hálás fia, Sanyi.

Losonc, 916.IX.17.

Dörre 1916. szeptember 20-21-én hazaküldött képeslapja Laibachból (13. dok.)

13.

Képeslap

[Feladó:] Dörre Sándor

[Címzett:] Őnagys. id. Dörre Tivadarné áll főreálisk. Tanár neje

Ungarn. Visegrád, Pest megye

[Pecsét:] Elmosódott... Feladás dátuma valószínűleg 1916. szeptember 20 vagy 21.

[Pecsét:] Zensuriert. K.u.K. Militärzensur, Laibach

Sokszor csókolja kezeit, Sanyi.

A 14-es számú dokumentum: Dörre 1916. szeptember 22-én írt levelezőlapja

14.

Tábori levelező-lap

[Feladó:] Lt. Dörre Sándor

3/XXIV. MarschKomp. Des Inf. Reg. No. 25.^xix

Feldpost 359.

[Címzett:] Wohl. Herrn Theodor Dörre sen. Prof.

Budapest. VI., Szondi u. 42/c

[Pecsét:] K.u.K. Etappenpostamt, 24.IX.16

[Pecsét:] Kuk. Inft. Regmt. No. 25. 3/24 M.Komp.

Kedves jó Papa!

Tegnap este ½ 9-kor végre megérkeztünk. Ott vagyunk a környéken, mint ahova tavaly mentünk, s már egynéhány ismerőssel találkoztam is. Két napig esőben utaztunk, ma azonban kiderült az idő. A hegycsúcsok gyönyörű fehérek már, hogy elszállt róluk a köd. Jól érzem magam, eltekintve attól, hogy sajnálom, hogy kedves mindnyájan nem lehetnek szintén itten élvezni a gyönyörű tájat.

Kedves Mindnyájukat számtalanszor csókolom, kedves Mama és Papának kézcsók, hálás fiúk, Sanyitól.

1916.IX.22. D.u. 4 ó.

Dörre Sándor Leesből írt szeptember 26-i levelének első oldala (15. dok.)

15.

Dörre Sándor levele édesapjához. Lees/Lesce, 1916. IX. 26.

Kedves jó Papa!

Véletlenül alkalmam van, hogy biztos úton juttassam soraimat kezeihez. Losoncról küldtek utánam a század részére bakancsokat, s most ezekkel az emberekkel küldöm vissza levelem. Jelenleg Studentschitsben^xx vagyunk elszállásolva, de 30-án téli szállásra Leesbe megyünk.^xxi Ott van a Gruppenkommando^xxii is. Ugyanazon a vidéken vagyunk, hol tavaly, csak a tábori postaszám változott 326-ról 359-re. Ez az új szám. Ha Bandi visszajön a frontra, utazzon Laibach^xxiii-Assling-i vonalon. Raddmannsdorf^xxiv utáni állomás Lees. Itt okvetlen elvárom, hogy kiszálljon. Ha lehet, értesítsen még efelől. Nagyon jó dolgunk van, csak nagyon be vagyunk fogva a folytonos rukkolással, meg továbbképzéssel. Jobban be vagyunk fogva, mint Losoncon. Nekem ezenfelül még magas tisztségem gondjai is megvannak.

Mi újság odahaza? Türelmetlenül várom értesítésüket. Kedves mindnyájukat számtalanszor csókolja, kedves Mama és Papának kezeit csókolja hálás fiúk, Sanyi.

Lees, 916.IX.26.

16.

Tábori levelező-lap

[Feladó:] Dörre Sándor Lt.

3/XXIV. MKomp. I. R. No. 25.

Feldpost 359.

[Címzett:] Őnagysága id. Dörre Tivadarné Úrasszonynak

Budapest. VI., Szondi u. 42/c III.

[Pecsét:] K.u.K. Etappenpostamt, 13.X.16

[Pecsét:] Kuk. Inft. Regmt. No. 25. 3/24 M.Komp.

Kedves jó Mama!

Levelére már régóta készülök válaszolni, most végre megszállt az ihlet, s elsősorban Mamának írok. Mióta Losoncról eljöttem alig írtam, mindössze két-három lapot. Egész nap erősen el vagyok foglalva, este pedig örülök, ha ágyba kerülök. Ilyenkor előszedem az addig kapott leveleket, lapokat, s azokat olvasom, válaszolásra azonban már nem jut idő, mert elalszom. Most is ½ 10-kor az ágyban fekszem, s ott írok. Általában véve jól érzem magam. Jól eszünk, iszunk, s mi kell még? (Eltekintve attól ami hiányzik!) Hogy Bandi nem erre utazott, bizony eléggé sajnálom! De remélem, hogy sikerülni fog találkoznom vele! Tegnapelőtt írt nekem. MI újság odahaza? Azt hiszem, hogy sok a dolog, mint ősszel mindig költözés után. [...]^xxv

Jegyzetek:

i A kórház fertőző betegek részére kialakított része.

ii A császári és királyi 34. tábori ágyús ezred erdélyi ezred volt, Brassó központtal, Kubinyi tartalékos zászlós ennek 3. ütegében szolgált.

iii Mint a datálásnál kiderült, az olasz fronton, Dél-Tirolban állomásozott a zászlós ütege.

iv „Jó szerencse, semmi más!” (latin).

v Sajnos nem tudom megállapítani a feladó keresztnevét, talán Berci, vagy Bandi.

vi Gyógyulása miatt, Dörre Sándort nyilván ezrede központjába, Losoncra irányították.

vii „Hadisérült” (német)

viii „Gyűjtőhely” (német)

ix „Katonaorvosi igazolás” (német)

x Valószínűleg utalás a Mátyás Pincére, ahol a Dörre család gyakran megfordult, s 1916-ban az idős házaspár eszerint ott ünnepelhette házassági évfordulóját.

xi Kommissio = bizottság (német)

xii Visegrád melletti fürdő.

xiii Minden bizonnyal a Poprádtól északra fekvő híres Tátrafüredről, s annak fürdőiről van szó.

xiv A levél után másfél hónap csend, a legközelebbi levél július 21-ről datálódik. Úgy tűnik, Dörre Sándor végül mégis Budapestre került kórházba, augusztusi levelében legalábbis említi, hogy onnan jelentkezett ki korábban.

xv Július 19-e esett szerdára.

xvi Felügyelet, ellenőrzés (német)

xvii Úgy tűnik kapott is szabadságot, mivel augusztus végéig ismét szünetel a levelezés, és említi később, hogy volt Visegrádon és Pesten.

xviii Négy nappal korábban, 1916. augusztus 27-én, vasárnap este Románia hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának, s minden mozgósítható embert Erdélybe kellett rendelni, amely szinte védtelen volt.

xix Dörre Sándor tehát a 25. közös gyalogezred XXIV. menetzászlóaljának 3. menetszázadával került ki 9 hónap után ismét az olasz frontra.

xx Nem tudtam azonosítani a települést.

xxi Lees a mai szlovéniai Lesce német neve. A település a Száva völgyében fekszik.

xxii Csoportparancsnokság (német)

xxiii Ma Ljubljana, Szlovénia fővárosa.

xxiv Ma Radovljica (Szlovénia).

xxv Az írás egy másik levelezőlapon folytatódott, ám az sajnos elveszhetett az idők során több lappal, levéllel egyetemben, mert a következő birtokomban lévő írás már december végéről való.