Hegedüs Sándor őrmester naplója a Don-kanyarból II.

Hegedüs Sándor továbbra is Alekszejevka mellett szolgál, korábbi lelki válsága mintha múlna, mikor híreket kapnak Budapest első bombázásáról. Igaz ezek a szovjet gépek által inkább csak presztízsjellegű vállalkozások a valóságban nem sok kárt tehettek a fővárosban, mégis sokan megdöbbentek a Don-kanyarban lévő honvédek között. Hősünk életét elsősorban saját bajtársai nehezítik, az összezártság miatt sokszor egymás idegeire mennek a katonák, ugyanakkor igaz barátságok szövődnek. Hegedüs napról napra vezeti a repülőcsoport pénzügyeit, intézi a valutaváltásokat, vezeti a zsoldlistát. Lássuk be, a legtöbben nem ilyennek képzeljük a katonaéletet a II. világháború poklában, pedig ezek nélkül az adminisztratív dolgozók nélkül egyik hadsereg sem működött volna. Mostani közlésünkben a szokott szabályok szerint, a rövidítéseket nagyrészt feloldva az  1942. augusztus 24 és szeptember 12. közötti napokba nyerünk betekintést.

Jó szórakozást!

Horthy István kormányzóhelyettes temetése
Budapest, 1942. augusztus 27.
Vass Károly fényképe (Fortepan, 24763.)

1942. VIII. 24.

Reggelihez sorakoztak, mikor felkeltem. Olyan forgalmam van korán reggel, hogy már dühít. Fligant főhadnagyⁱ parancsot ad a sofőrök utalványainak igazolására. Ebből kerekedik az új munkakörelosztás. Uday átveszi a havidíjasokat. Délben orvosi vizsga. Súlyom 58 kg. Kértem Laci bácsitól egy dirr-durr regényt. Ezt olvasva fűszereztem munkával a délutánomat. 6 óra felé Demecsⁱⁱ meghívott egy kis rántottára. Akkor mesélte Laci bá, hogy korhely sértés miatt bajban van. Este is olvastam, majd Jóskáék kártyázását néztem. A vacsorámat Hadnagy főhadnagy megzavarta. Még fekve is olvastam.

1942. VIII. 25.

Ébresztőkor keltem. Kimenve láttam, hogy megjött Kiev. Csupa víz volt. Tegnap egész nap nem láttuk. Sztalin kiment, és a kis gh.-s nagy örömmel fogadták. Délelőtt rovaros volt.ⁱⁱⁱ Azt híresztelik, András haza mehet, a csámborgó ismét. Pénzt is adott le a tábori posta.

4. Kutyáink 16
5. Sztalin, Kiev, Szimat(?) 16^iv

Délben is olvasta,, míg csak végére nem értem a limonádé könyvnek. Utána a Keleti front gyászszámát is olvastam, majd a kutyákat fotografáltam. Ezután megcsináltam a reprezentációs nyugtát András alezredesnek.^v Ezután csak lógtam és ettem. Este Talabér Feri Balatonkörüli kerékpárútját mesélte el.

1942. VIII. 26.

Éjszaka szépen sütött a Hold, mikor kint voltam. Nagy ágyúzás volt. Reggelig aludtam finoman. Azt Horváth mesélte, hogy egész éjjel nagy tüzérségi tűz volt. Néha az egész bódésorunk megemelkedett belé. Az orosz fogoly pilótát odahozták az őrséghez. Takiék mondják, hogy András azt mondta indulás előtt - a temetésre^vi ment – a legényének, hogy mondja meg mindenkinek, ő most elintézi a váltásunkat hamarosan. Délelőtt bizony nem sok munkám volt, de pont akkor volt, mikor tízóraiztam volna. Délben ismét gyönyörködtem a kutyák vidám játékában. Posta: Pitty: 103., 104. és 105., Juci: képeslap, Manci, Bözsi: egy-egy, Bociék: három lap. Éppen a Ligetinének írt lapot dobtam be, mikor hozták. Délután sem volt megerőltető munkám. Az orosz foglyot is megnéztem közelebbről. Puskát tisztított. Korán lefeküdtem.

1942. VIII. 27.

Az éjjel is nagy volt a „forgalom”. Barna százados^vii volt az első „kuncsaft”. Igazolta pótlólag a tiszti étkezdepénzt. Úri módon el is köszönt tőlem. Erős tejet hoz tízóraira.

6. Irodában 8:30
7. Irodában 8:45^viii

Írtam (23.)^ix délelőtt, de azért a pénzzel is volt dolgom. Megtaláltam a régi hangot, de ebédnél ismét posta jött Domitól, Katikától, Jucitól és a főorvostól. Na, ez az utóbbi betette ismét az ajtót. Ebédelni sem tudtam. Félbe is vágom. Erre nem vagyok hajlandó válaszolni. Ellenben Zsuzsának írtam egy levelet. Felkavartam vele jól az amúgy is dúlt kedélyemet. Vajon ő hogyan fogja fogadni? Lehet, hogy úgy, mint álmomban. Az sem baj. Jobb így. ¼ 5-ig írtam. Délután csak lógtam. A parancsban megjelentek az első repülős kitüntetések. Csupa kis ezüst.^x A miénk állítólag még mindig itt hever. Este olvasgattunk mindnyájan. Jobb is volt így. Nem kellett beszélgetnem. Ugyanis egyedül voltam egész délután.

1942. VIII. 28.

Reggelire ébredtem. Hangulatom és kedélyem a lehető legrosszabb. A sok össze-vissza hír is megvadít. 10-kor Jucinak írtam, majd a kapott kívánság újságot olvasgattam. Reggel borús idő volt, de egyre jobban felmelegedett, majd a nap is sütött. Imrének is írtam. Közben dél lett. Finom kenyeret kaptunk. Van olyan jó, mint amit a tegnap szabadságról bevonult Lipor hozott Kassáról(?). Délben Bognár bácsinak írtam. Délután elbeszélgettünk az irodán, este pedig Ferivel házépítési terveket készítettünk. Takiék négyesben vagy 11-ig kártyáztak.

1942. VIII. 29.

Jól aludtam. Reggel kiabálásra és motorzúgásra ébredtem. A gépkocsioszlop lármázott. Reggeli után már csak szivarra gyújthattam. Elbeszélgettünk az árkásszal^xi a civil dolgokról. Esett az eső. Igen borús idő van. Ezután dolgoztam. Pénzt hoztak is, vittek is. Működik a hadipénztár. Feri átnyújtotta házam tervét. Baloghnak válaszolok. Posta templomba menet jött. Ott olvastam: Pityikém: 109., 110. és 116., Bözsi: társas- és tábori lap, Bulla János három, Manci, Juci egy-egy. A templomban Ferkó motívumokat másolt, én pedig a levélolvasás mellett Sztalint is fegyelmeztem. Délután megcsináltam a havidíjas jegyzéket. Csokoládém is felvettem s egy szeletet azonmód el is nyeltem. Ferkónak a húga elküldte a Volga dalt,^xii és egy szép katonanótát kottástól, amit Járai énekelt. „Írjatok!” Este gazdánk 25. születése napját ünnepeltük. Volt egy torta, főtt kukorica, cukorka és rumos tea, valamint 100 darab Honvéd cigaretta. A kivilágítás is fényes volt. Oszoljig bajai emlékeimmel szórakoztattam a népet. Oszolj után még mindegyikünknek jutott 21-21 cigaretta. Így segített hozzá a jó Isten, hogy ismét van egy időre cigim. Mert a németet már hazaviszem Pittynek, akár ha le is kell szoknom a dohányzásról.

1942. VIII. 30.

Jól aludtam. Elég korán keltem, és nagy tisztálkodást rendeztem. Tiszta fehérneműt is vettem. Mert jól érzem magamat. Dolgoztam kb. ½ 12-ig. Alig lettem kész, nagy gyereksivalkodásra és kutyaugatásra lettem figyelmes. Kimentem megnézni, mi az. Azután visszamentem olvasni. Kisvártatva közeleg egy kopasz muki. Főhadnagyi rendfokozatot viselt, s érdeklődött, hogy ki uszította a kutyákat. Mondánk: senki. Később Keksz^xiii elé rendeltek engem Talabérral és gazdánkkal. Jó sok várakozás után végre bejutottunk. Az alezredes nagyon katonás pózt vett fel, de hamarosan a kopasz Pálos [fő]hadnagyra^xiv ronta, midőn kiderült, hogy nem mi vagyunk a kutyák gazdái. Egy kis duma(?) után kijelentette, hogy kire nem tartozik, ne vegye magára. Nem vettük. Jóízűen megebédeltünk. Még a vacsora tejberizst is megettem csokoládéjával együtt. Julinak írok. Elvittük Ferivel bedobni a leveleket, s utána bementünk a templomba. Már a választófalon dolgoznak. Sokan voltak ott, de barátunk hiányzott. Még tisztek is bevetődtek. Egy mukit kidobtam, mert kerékpáron jött be. Valami Lázoki. Egy igen buta „íróval” is diskuráltunk. Utána elmentünk, hogy elolvassuk a kiáltványt, de az már nincs kint. Ehelyett a Madách utcában egy lefkács(?) szakaszvezető által felállított gyorsfényképészetet néztünk. Fogarasit is lekapta Taki, fürdőruhában a szürke lovon. Utána bácsizsunyákkal(?) fényképezett bennünket. Olvastam estig. Délben eltüntettük a kutyákat, de estefelé már félőrülten az örömtől vágtatott hozzám Sztalin. Este Takiék ultizását néztem.

1942. VIII. 31.

Igen korán keltem, s mindjárt a pincébe kellett mennem. Ott forgolódtam egy ideig. Sztalin ismét bolond örömmel rohant elém. A gyomrom nagyon el volt rontva. Erős gyomorégésem volt. Rosszul aludtam. A feketémet csak üresen hajtottam le. Egész délelőtt dolgoztam, és nem ettem semmit. Az ebédből már kezdtem keveset enni. Délután minden munkával készen lettem. Csak az árkászok nem hozták a jegyzéküket. Este megjött András. Karcsi bá, mindjárt elterjesztette a hírt, hogy három részletben leváltva hazamegyünk. Uday nyári dolgokat hozott.

1942. IX. 1.

Reggelre már ellenkezőre változtak a hírek. Ma már jól éreztem magamat, de csúnya borús, szeles, sáros idő van. Egész éjjel esett az eső. Jóformán egész délelőtt ligtam-lógtam, várva az árkászok jegyzékét. Circa 11 órakor kaptam meg. Közben a hírek egyre jobbakká váltak. Az egyik tüzér félszakasznak(?) ki is adtam a zsoldot. Kenderesi főhadnagy^xv a tegnapi kilakoltatási dumát folytatta.

8. A sír. 14:15^xvi

Délután kiszedtük a pénzeket. Egész délután tartott. Ludányi őrnagynak ismét hirtelen kellett igazolni az utalványát. Este Ujvárosi^xvii köszöntött rám. Szertári ember. Tábori csendőrnek jött. Lefekvéskor már nagyon hideg volt. (Talabértól két szemet(?) kaptam.)

1942. IX. 3.

Egész éjjel fáztam. Reggelre már sütött a nap, de fúj a szél. Hideg van. Udaytól 100 Leventét^xviii kaptam azzal, hogy otthon 100 Symphoniát^xix adok vissza. Munkám, az volt délelőtt. Vendégem is ehhez mérten. Többek között Bartos százados is.^xx Előre bocsájtom, hogy most meg valami alezredes, vagy ezredes jöttétől teszik függővé a maradásunkat. Tehát Bartos százados Kelemen hadnagynak^xxi a szabadságokkal kapcsolatban ezt mondta: „Ha mégis úgy dőlne el, hogy a csoport kint marad, akkor azokat, akik kint maradnak, el akarnám küldeni mind legalább 10 nap szabadságra.” Hát most így áll az ügy. Ebéd után nagy gombvarrászatot rendeztem, majd elbámészkodtam egy kicsit a hazai képeken. Posta: Pitty: 108., 118., 119. és 120., Karácsony Zoli, Láger. Éppen a templomba mentünk, mikor körözött a postagép. Délután ismét volt 4 leszerelő és rengeteg utalvány. Vakulásig dolgoztam. Piros nadrágosok és németek jártak a parancsnokságon. Megjött vt.(?) Fráter ezredes is.^xxii Nagy az izgalom és találgatás. Tehát ismét felkeltettek az ágyból Fráter vacsorája miatt. Soká nem tudtam elaludni, s így még azt is hallottam, hogy Taki beszél álmában.

1942. IX. 4.

Jól aludtam, nem volt olyan hideg, csak korán felzavartak a sofőrök magukkal. Délelőtt ismét gőzerővel dolgoztam. A pénznyilvántartás harmadik füzetét kezdem meg. Mamcinak írok. 3-kor már nem hagytak békében végleg. El kellett kezdenem. Talabér Feri , Kis(?) és Reinhardt^xxiii is biztosra kijelentették, hogy e hó második felében hazamegyünk. A vakulásig dolgoztam ismét. Vacsorára halkonzerv volt. Oly éhes voltam, hogy nekiestem annak dacára, hogy Ferke már főzött. Így azután - Taki is hozván - a konzerven kívül rántottát és májat is ettem. Utána főtt kukorica és feketekávé volt. Igen jóllakva feküdtem le egy kis beszélgetés után.

A városmajori Jézus Szíve plébániatemplom a bombázás után
Lissák Tivadar felvétele, 1942 (Fortepan, 71947.)

1942. IX. 5.

Jól aludtam. Most reggel éppen egy kis lövöldözés van egy ruszki gépre. Wolf^xxiv volt az első vendég, aki Budapest bombázásának hírét hozta.^xxv Rettenetes aggódás fogott el. Talán ennek a megérzése volt tegnap délutáni megmagyarázhatatlan idegességemnek az oka. Később össze-vissza jöttek a hírek, már semmire nem lehet adni. Dolgoztam délig. A III. számú nyilvántartásban is van már 36 emberem. Délben posta jött Pittytől, a 115-ös levél, és Domitól egy lap.

9. Mészárosok munkában 15 h.^xxvi

Ferkével elmentünk méhviaszt keresni. Előbb megtanultuk Vidrótól^xxvii a még hiányzó szavakat és összeállítottuk a mondatot: „Pan! vozsnya mala Voszk! Cseli voszk!”^xxviii Sikerült is kapni. Hazajövet pont bikát lőtt Demecs Béla!^xxix Délután már nyugodtan dolgozhattam. Este Udayval folytattam egy kis eszmecserét a bolondériákról.

A plébániatemplom főhajója a bomba becsapódása után
Lissák Tivadar fényképe, 1942 (Fortepan, 71954.)

1942. IX. 6.

Vasárnapi volt az álmom is. Gyönyörű karzatos templomban gyermekkórust hallgattam mielőtt felébredtem. Fogarasy Feri újságolta – olyantól hallva, ki a tegnap esti híreket hallgatta -, hogy Budapestre 17 bombát dobtak négy hullámban támadó magyar [nyilván elírás szovjet helyett! -HG-] felségjeles gépek. 8 halott, 14 sebesült. Igen türelmetlenül várom már a hírek kifüggesztését, hogy valami hivatalosat is tudjak. A városmajori templom telitalálatán kívül semmit sem hallani arról, hogy a város mely részeit érte találat. Bár bízom benne, hogy a mi fészkünket megóvta a jó Isten, mégis fáj egész Budapest megcsúfítása, bárhol történt is ez, és az ártatlan emberéletek! Állítólag két gyermek is van a halottak között. Légvédelmünk ismét nem lőtt semmit. Délig dolgoztam. A hadiakadémiai hallgatókat útba indítottam. Gazdánk délutánra szolgálatmentességet adott. Délben végre elolvashattam a híreket. A hadijelentéseket csak átfutottam. A bombázásról szóló hírek nem tudtak megnyugtatni, sőt, hogy a főváros környékére is estek bombák, még csak nyugtalanabbá tett. Egyébként ez volt erről szóról-szóra:

„Északkelet-Magyarországot és a fővárost kb. 40 szovjet repülőgép támadta. A Budapest fölé repült gépek először világító rakétákat dobtak, majd minden célzás nélkül 17 bombát dobtak a főváros és környékére. A polgári lakosság köréből 8 halálos és 21 könnyebb sebesült áldozata van a támadásnak. Az ellenséges gépek igen nagy magasságban repültek és csak néhány gép repült alacsonyan, ezek a saját fényjelzésünkkel akarták az elhárítást megtéveszteni. Légvédelmi tüzérségünk azonban az első világító rakéta kidobásával egyidejűen megnyitotta a tüzet. Hogy az orvtámadás aránylag kis áldozatot követelt, az a légvédelmi tüzérségünknek és a polgári lakosság nyugodt magatartásának köszönhető. Az első bomba, amely a városmajori templomot érte, becsapódásakor a polgári lakosság az előírásokat betartva levonult az óvóhelyekre.”

Anyámnak írok. (24.) Egész délután írtam. Előbb még Szalántzy^xxx egy parancsát vettem fel. Tintát is hozattam Krupp bácsival.^xxxi Valami hosszúnyakú üvegben hozta a kis okos. Írás közben Deák és Szabó csavarogtak itt, de gazdám megérkezett az árkász század, a Pohly-cirkusz^xxxii zenészeivel „gleichnist”^xxxiii tartani. Erre minden ember odatódult. Így szép nyugodtan írhattam jó cigányzene mellett. Szépen telt el így a délután. 5 óra elmúlt, mire a postaládához mentem. A parancsnoksági épület és templom közötti gyepen ropták a táncot az árkászok a bárizsnyákkal.^xxxiv Nagy katona- és civil tömeg vette őket körül. András alezredes és Fráter ezredes urak a parancsnoki iroda lépcsőjén ülve szemlélték a mulatságot. Szép tarka kép volt. Mikor arra mentem, akkor nyújtotta át Pogány őrnagy^xxxv Dósa százados^xxxvi és Selmeci őrmester^xxxvii az árkász század részére készült vicces díszoklevelet aláírásra az alezredes úrnak. Én csak elsétáltam a mulatozók mellett, mert közben vacsoraosztás volt már. A népünnepély méltó befejezéseképen földi és légi tűzijáték volt takarodó után. Én már pokrócaim között állapítottam meg megelégedéssel, hogy gépágyúink első lövésére elhallgatott egy motor.

1942. IX. 7.

Álmomban hazafelé utaztam tömött vonaton. Reggel megérkezett Sztarij Oszkolból a Kész-féle szállítmány. Azt beszélik, hogy ott nagyon nyomják a várost a muszkák. Délelőtt a „határozványok” helyesbítésén dolgoztam. Dél felé idézést kaptam a tábori bíróságból délután 14 órára Vidra István honvéd ügyében a pénznyilvántartással egyetemben.^xxxviii Karcsi bácsi azt a hírt terjeszti, hogy 1000 ember marad itt. Ezt már bejelentették a németeknek.^xxxix Dél előtt meg is nyiratkoztam. Katikának írtam, miközben posta érkezett. Anyától: 111., 112., 113. és 114., Jani gyerek és Balogh. A postámat már a hadbíróság felé menet az úton olvastam el. Ott Dankulimecz hadnagy^xl Uday pénzküldeményei iránt érdeklődött, ma meg a sajátját is megnézte. Délután korábban kezdtem, mert Samu pénzt hozott, ezzel szemben vacsora után gyertyánál végeztem, mert Deáknak sürgős volt a pénztárátadás, és pénzbeváltás, mivel szabadságra megy. A vacsorát nem sajnáltam, mert Takitól egy kis libát kaptam kárpótlásul. Takarodóig Udayval diskuráltam. Sztalin a padon alatt aludt.

1942. IX. 8.

Egy fegyenc került hozzánk tegnap este. Most azzal diskurálgattak a lakásunk előtt, mielőtt átjöttem dolgozni. Nagy sár van, mert tegnap estefelé hatalmas zápor volt. A tábori posta hatalmas összeget szolgáltatott be. Nagy forgalmam volt egész délelőtt. Délben mialatt Sztalint mentem itatni, Bélától kaptam két felvétet az 5-i (szombat) bikaölésről. Délután a szabadságosokkal dolgoztam. Közben posta F. Sanyitól egy lap. Este ismét elbeszélgettünk. Csokoládéosztás.

1942. IX. 9.

Ismét jól aludtam reggelig. Most az étvágyam is valahogy jól van. Cigarettám nincs. Cigarettát csak úgy összedariztam(?), de munka után nem kellett szaladnom. Újabb hírünk, hogy András alezredes kijelentette, hogy 2 hét múlva hazamegyünk. Anyámnak írtam: (25). Udaytól ismét felvételeztem egy doboz Leventét. Délután ismét dolgoztam, amíg láttam. Sötétedésbe már csak beszélgettünk Udayval. Vacsora után folytattuk a beszélgetést a lakáson. Azaz, hogy ők beszélgettek. Karcsi bácsi bejelentette, hogy itt a rendelet a hazamenésről. Görömbölytapolcáról^xli mesélgettek. Hogy nagyon bele ne éljük magunkat a békés hangulatba, egy kis bombázás jött közbe. Utána lefeküdtünk. Sokat forgolódtam.

1942. IX. 10.

Azért jól aludtam az éjjel. Csak itt is az volt a hiba, hogy Karcsi bá híre ébresztett fel: Budapestet és más városokat ismét bombáztak az éjjel.^xlii Később annyit hallottunk, hogy Miskolcot és Debrecent. Munka közben jött egy híradó százados és mesélte, hogy ő hallgatta az éjjel a pesti rádiót, és csak a „Közületek vigyázz!” bemondásokból következtettek riadóra. A 4-i bombázásról annyit mondtak még, hogy Rákoscsabára 12 bomba esett. A Podmaniczky utcába is esett. Van itt Fogarasynak egy híradó őrvezető ismerőse, aki azt mondja, hogy hazamegyünk. Délben Karcsi bá már azzal jött, hogy a leváltás nélkül hazamenők nemsokára indulnak. Ebéd után elbeszélgettünk a háború borzalmairól. Kint pihentünk, mikor egy orosz gép kisebb bombákat dobott a falu szélére. Délután ismét dolgozgattam. Este megzavarta beszélgetésünket egy ruszki gép. Világító rakétát és gyújtóbombát dobott. 10 óráig beszélgettünk. Ajtónkat megcsinálták.

1942. IX. 11.

Esőre ébredtünk. A híradó tizedes itt volt, és megnyugtatott bennünket, hogy tegnap éjjel Budapestet nem bombázták, hanem Szolnokot. Első vendégen Wolf volt. Boldog leszerelők vezére. A Tarpántól(?) csak dél felé kaptam meg a zsoldnévjegyzéket, [de] azért volt mit csinálnom délelőtt is. Regés^xliii mesélte, hogy tőlük circa 200 méterre esett le a gyújtóbomba egy ház tövében. Azután egy másik falut nyomott a gép. Ebédre túrós csusza volt. Jó volt. Két porciót bevágtam. Így most hiába kínálgat Taki a rakott krumplival. Anyának írok (26.). Utána mindjárt dolgozni kezdtem. Volt épp elég: a zsold, szabadságos és leszerelő. Közben Regés zászlós is felbosszantott a 9'74 Rhb(?)-val.^xliv Későig dolgoztam. A hideg vacsora és Anyától a 121-es, Fekete I-tól és Szigetinétől várt egy lap. Esti beszélgetésünket kétszer is megzavarta takarodóig a menetrendszerűen közlekedő ruszki pár. Így a gödörből néztem a Hadak útját és az orosz masinát láttam rajta. Most géppuskázással is tarkította esti előadó műsorát.

1942. IX. 12.

Éjfél után pár perccel ismét nagy volt a ricsaj. Ezt én csak úgy fekve hallgattam. Talabér Feri volt a szpíker. Így elég jól értesültünk a kint történtekről rakétafény mellett. Eszembe jutott Regés és ismét nehezen tudtam elaludni. Reggel is elég korán keltem, mert hideg volt. Taki lefotózott csizmatisztítás közben. Délelőtt alaposan dolgoztam. A zsoldot is kiadtam, úgyhogy ebédelni ismét csak később tudtam. Délután ismét lesz 6 leszerelő. Ebéd után fogat mostam csak, és máris dolgozni kezdtem. Közben kint valami cirkuszi előadással szórakozik a nép. Egy [...]^xlv is elcsámborgott felettünk. Postát kaptam: Anya: 120., 132. és 134.;Jucitól érmes levél, Bözsitől, Szabó Sanyitól és Janitól lap. Később kettján(?) egy lap. Vacsora után Taki hozott két képes lapot. Azokat nézegettem, mialatt ők ultiztak. Takit azután elhívták hideg élelmet kiadni. Míg ő oda volt, mi huszonegyeztünk. Takarodó után azután már huszonegyes partivá alakult át a szoba. 11 óráig folyt a játék, 3 fekete márka és 10 pf-ot zsebelt be Kész.^xlvi A ruszki pár elmaradt.

Magyar légvédelmi tüzérek munkában a Donnál
Idősebb Konok Tamás fotója, 1942 (Fortepan, 42536.)

Jegyzetek:

i Nem sikerült azonosítanom személyét.

ii Több ilyen nevű honvéd is harcolt Oroszországban.

iii Talán tetvetlenítés?

iv Ezek fényképeket jelölnek, melyek sajnos nincsenek a naplóban.

v A már korábban is említett András Sándor repülő vezérkari alezredesről van szó. András Sándor (1899-1985) frontról való hazatérte után hamarosan a magyar légierő vezérkari főnöke lesz. Horthy Miklós kormányzó bizalmi embereként beavatják a titkos fegyverszüneti tárgyalásokba 1944-ben. Vezérőrnagyként esik szovjet fogságba. 1946-ban a Magyar Közösség-féle koncepciós perben negyedrendű vádlottként először halálra ítélik, végül tíz év kényszermunkát kap. 1956-ban részt vesz a szabadságharc váci eseményeiben, annak bukása után Kanadába emigrál. 1985-ben Kismartonban éri a halál. Lásd: Magyar életrajzi lexikon. 1000-1999. Online:

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/index.html Letöltve: 2018. január 21. A Donnál vezetett naplója Gosztonyi Péter történészhez, majd M. Szabó Miklóshoz kerül. Utóbbi közölt ebből részleteket: M. Szabó Miklós: Ami az András-naplóból meg- (nem) tudható. In: Hadtörténelmi Közlemények 2000. 1. sz. 145-155 o.

vi Vitéz Horthy István temetése 1942. augusztus 27-én, csütörtöki napon délelőtt 10 órakor kezdődött az Országház kupolatermében, ahol felravatalozták a kormányzóhelyettest. A szertartást követően ágyútalpon vitték végig Budapest utcáin a koporsót, hogy a Nyugati pályaudvaron vonatra tegyék, amely Kenderesre vitte. Horthy Istvánt a család kriptájában helyezték örök nyugalomra.

vii Talán Horváth Barna repülő százados, aki több cikket is írt a II. világháborús légiharcokról a Magyar Katonai Szemlében.

viii Sajnos ezek a fotók is hiányoznak.

ixHegedüs az általa küldött lapokat beszámozta, ezek számát jelzi a naplóban is.

xKis Ezüst Vitézségi Érem, az 1939-ben alapított (bár korábbi hagyományokra visszamenő) Magyar Vitézségi Érem egyik fokozata, melyet kiemelkedő haditettért adományoztak.

xiAz 1. repülőcsoportnak saját árkászszázada volt 1. repülő árkászszázad néven.

xiiLehár Ferenc 1927-ben bemutatott II. Miklós orosz cárról szóló Cárevics című operettjének betétdala.

xiiiKeksz Edgár (1895-1982) alezredes. Ekkor a távolfelderítő osztály parancsnoka. Később Keksz a légierő parancsoka lett, 1945-ben amerikai fogságba kerül. Hazatérése után a Népbíróság háborús bűnösként elítéli a kommunista sajtó által csak magyar Göringnek nevezett katonát (az I. világháborúban ismerkedett meg az akkori kiváló pilótva, Göringgel). Először 5 évi, majd életfogytiglani börtönt kap, amit 15 évre mérsékelnek. 1956-ban az NSZK-ban telepedik le.

xivTalán Pálos Gézával (1915-2001) azonosítható, aki januárban már századosként vesz részt a szovjet áttörés után Ilovszkoje védelmében. Megerősíti a feltételezést, hogy Pálos Géza valóban kopasz volt. Visszaemlékezése: Magyar szárnyak, 1997. 25. sz. 146-158. o. Online: http://magyarszarnyak.uw.hu/katrep_10/palos_ilovszkoje.html

xvNem tudtam azonosítani.

xvi Ez a fénykép sincs meg.

xvii Ismeretlen személy.

xviiiMagyar cigarettafajta 1928 és 1945 között, amely különösen népszerű volt a fronton szolgáló katonák közt, a Levente-mozgalom harcias jellege miatt. Lásd: http://dohanymuzeum.hu/levente-tortenete

xixMagyar cigaretta, amelyet a mai napig gyártanak 1921-től kezdve, bár ma már valójában a debreceni gyár helyen külföldön állítják elő... Lásd: http://dohanymuzeum.hu/symphonia-cigaretta-tortenete

xxValószínűleg Bartos Béla (1907-, édesanyja: Sipos Erzsébet) százados.

xxiNem tudtam azonosítani.

xxii Fráter Tibor (1889-1964) repülő ezredes, 1942. november 1-től ő volt a 2. repülődandár parancsnoka.

xxiii Ismeretlen személy.

xxiv Ismeretlen személy.

xxvBudapestet előző nap, 1942. szeptember 4-én érte légitámadás, melyet Moszkva környékéről felszálló szovjet repülőgépek hajtottak végre. A bombák a Műegyetem, Városmajor, Rózsadomb környékén, illetve Kispesten csapódtak be, megrongálva a városmajori templomot és megölve 11 embert. Lásd: http://magyarnarancs.hu/tudomany/a-pokol-eloszobaja-93035

xxvi Mint minden naplóban jelzett fotó, ez is hiányzik.

xxvii Egy Vidró Béla (Csíkkarcfalva, 1913-, Édesanyja: Csutak Veronika) nevű személyt találtam honvédségi névsorokban. Esetleg lehet ő.

xxviii Eléggé tört orosz lehet, mert a szótár nem segített, jelentése bizonyára ez akart lenni: „Uram! Van viaszuk? Méhviasz!”.

xxix Nem tudtam azonosítani, de 1948. júliusában egy Zagyvarékásról származó ilyen nevű honvéd jön haza hadifogságból. Lásd: Friss újság, 1948. július 6. 4. o.

xxxTalán Szalánczy Ernő hadbiztos őrnagy.

xxxi Találtam két Krupp nevű honvédet adatbázisokban, de egyik sem tűnt bácsinak a születési dátum alapján...

xxxii Pohly Elemér (1896-1981), repülő alezredes, a repülőcsoportot kísérő műszaki csapatok parancsnoka.

xxxiii Próba, példa (német).

xxxiv Barisnya = orosz nő, asszony.

xxxv Talán Pogány Sándor őrnagy.

xxxvi Dósa József repülő százados, 1943-ban hadiszalaggal és kardokkal tüntették ki az ellenség előtt mutatott vitézségéért.

xxxvii Őt egyelőre nem tudom hova tenni.

xxxviii Sem Vidra Istvánról, sem az ügyről nem tudok többet, mint amennyit a napló mond.

xxxix A hír természetesen minden alapot nélkülözött.

xl Nem találtam rá adatot.

xli A ma is méltán híres fürdőhelyről, Miskolctapolcáról van szó, amely 1950-ig Görömbölytapolca néven Görömböly településhez tartozott.

xlii 1942. szeptember 9-ről 10-re virradó éjjel 22 és éjjeli 1 óra között bombáztak szovjet gépek elsősorban a Bükk hegységtől Zala megyéig terjedő vonalon magyar városokat, valamint Szolnokot. Az MTI szerint az áldozatok száma három halott és 15 sebesült volt.

xliii Valószínűleg Regés (Reinprecht) Gyula (Budapest, 1931-, édesanyja: Varga Róza) tartalékos címzetes zászlós, aki a tüzérségnél szolgált, és augusztus 1-ével lett zászlós. Lásd: Honvédségi közlöny – Személyes ügyek, 1942. 31. sz. 720. o.

xliv Nem tudtam értelmezni az amúgy is itt nehezen olvasható részt.

xlv Olvashatatlan szó a fölé utólag beírt „Királyhegyivel találk.” miatt. Királyhegyire nézve nem találtam információt. Az olvashatatlan szó talán orosz repülőgépre utalhat.

xlvi Pengő forint.