Egy amerikai a Little Bighorn-i csatáról

Kedden lesz soron következő előadásom a Nagy sziú háborúról, úgyhogy továbbra is szívom magamba az információkat, elsősorban a kortárs források segítségével. Mivel legutóbb egy indián oldalon harcoló szemtanú, Vörös Ló volt idézve, most az amerikai oldalról kerestem egy embert és Marcus Reno emlékezésére voksoltam. Annál is inkább őt, mert fontos szerepe volt a csatában és annak gyászos kimenetele után rá akarták kenni a bukást. Nézzük tehát, miként látta Reno őrnagy az eseményeket és miként mentegeti magát!

A fordítás eredetije itt olvasható: link

Marcus Reno őrnagy, Little Bighornnál egy 3 századból álló különítmény parancsnoka volt.

"Én az M az A és a G századok[1] parancsnokságát kaptam és megparancsolták [mármint Custer tábornok][2], hogy belátásom szerinti gyors menetben nyomuljunk előre és azután rohammal támogassam az egész haderőt. Ezt a parancsot nekem Cooke hozta, az ezred segédtisztje. Soha többé nem láttam életben Custert, és a parancsban kaptam meg tőle az instrukciókat. Miután Cooke átadta az ezredes utasításait, egy darabig velem lovagolt – ahogy Keogh kapitány is – és út közben mosolyogva és nevetve így szólt: „- Ha mindannyian az élen megyünk, még Miles Keogh is jön.”. Figyelmemet ezután lekötötte a gázló, amelyen átkeltem a századokkal és egyiküket sem láttam többé élve. A gázlón való átkelés után üzenetet küldtem Custernak, hogy előttem indiánok vannak és nagyon erősek, de megtámadom őket, feltételezve, hogy ő is követ engem. Ahogy közeledtem a faluhoz, indiánokat láttam, amint a hegy felől a bal szárnyam mögé vonulnak. Tudtam, hogy nem jön támogatás, így lóról leszállva birtokba vettem az erdő egy pontját mintegy félmérföldnyire felfele a falutól, biztonságba helyeztem a lovakat és folytattam a támadást, körülbelül 200 yardra érve a falutól.

Az indiánok ekkor túlnyomó számban és olyan tömegben támadtak ránk, hogy megváltás volt számomra, mikor elértünk egy védekező pozíciót, amely az indiánokon keresztültörve a [folyóparti] meredélyen volt, és ahol csatlakoztak hozzánk más századok Benteen ezredes[3] és McDougall kapitány vezetésével. A gázló, amin átkeltünk a meredély elérésekor nem ugyanaz volt, mint amelyen átkeltünk a támadáskor. Ez pont a magaslat[4] előtt volt, és részben a szerencsének köszönhetően találtunk rá. Amikor ebbe az akcióba[5] kezdtem  már csak 112 közember és tiszt volt velem a 7-esek[6] közül és talán 25 felderítő[7]. Ha én nem török keresztül a meredélyig, a csapatomat kétségtelenül megsemmisítették volna, mint Custer-ét. A nagy hibát az elején követtük el, alábecsültük az indiánok erejét. A számítások legkevesebb 2500a-ra helyezik az indiánok számát, és sokan úgy gondolják, hogy 5000-en voltak jelen. Az indiánok a legjobb könnyűlovasok a világon. Én szinte már mindegyiket láttam, kivéve a kozákokat.

Custer harcában a bátor cselekedetek közt külön említést érdemel Cooke hadnagy magatartása. Ő esett el utolsóként a tisztek közül, és Custer halála után is állva maradt. Ő vette át a túlélők parancsnokságát és kis csapatával többször is az indiánokra rontott. A varjú felderítő,[8] aki az egyetlen ismert túlélő, azt mondja, hogy Cooke és maroknyi emberének kétségbeesett támadásai újra és újra szétkergették a sziúkat, míg végül elestek a megszámlálhatatlan ellenség túlerejétől."

  

---

[1] Az amerikai hadsereg századait a mai napig az ABC betűivel jelzik, nem sorszámmal vagy a vezető tisztségével, szemben a korabeli osztrák-magyar gyakorlattal.

[2] Custer alezredes volt. Reno őrnagy úgy látszik nem igazán emlékezett a rangokra emlékeinek megírásakor…

[3] Benteen ekkor százados és nem ezredes, akire a csata előtt Custer a D,H és K századok vezetését bízta.

[4] Itt a meredély-magaslat ugyanazt a dombot jelenti, amelyet Vörös Ló főnök is leírt.

[5] Azaz az indián falutól a meredélyig való hátrálásba.

[6] A 7. lovasezredről van szó természetesen.

[7] Az amerikai egységek felderítőnek rendszerint a harcoló törzsekkel szemben ellenséges indiánokat fogadtak zsoldba felderítőként és kalauzként, akik jól ismerhették a terepet. Többnyire varjú, feketeláb és pauni törzsbeliek voltak.

[8] Itt Curly-ről van szó, aki azonban hazudott mikor Custer hősi haláláról beszámolt, mert 3 nappal a csata előtt Custer más feladattal elküldte és így nem vett részt az ütközetben.

Egy indián a Little Bighorn-i csatáról

Minthogy másfél hét múlva a sziú háborúról tartok előadást a Ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban, mai blogbejegyzésem ehhez kapcsolódik, hiszen jó pár anyagon rágom át magam, hogy megfelelő felkészültségi állapotban érjen majd március 27-e. A neten rengeteg rövid összefoglalás olvasható, de most egy szemtanú leírása következik, melyet magam fordítottam gyenge angolságommal. Amennyiben hiba van benne, az írja meg és javítom.

Vörös Ló 1881-ben.

Az írás egy indián résztvevőtől, Vörös lótól (Tasunke Luta lakotául és Red Horse angolul) származik, akivel 1881-ben készítettek riportot és aki maga is ott volt a véres ütközetben. Az eredeti forrás itt: Vörös ló emlékezése.

„Öt tavasszal ezelőtt[1] sok sziú indián szedte szét, pakolta össze sátrát (tipijét) és költözött a Cheyenne folyótól a Rosebud folyóhoz, ahol néhány napig táboroztak; majd [ismét] összepakolták otthonukat és a Little Bighorn folyóhoz[2] ahol felverték a sziúk nagy táborát.

A sziúk a következő sorrendben táboroztak le: [Elsőként] a hunkpapák[3] táboroztak le, a folyó felső szakaszán, a folyó kanyarulata alatt. Ezután a szantik[4] ütöttek sátrat. Ezután az oglalák[5] sátrai következtek. Ezután a brulék[6] következtek. A Minekonzsuk[7] voltak a következők. Utánuk a Sans Arcok[8] verték fel a sátraikat. Ezután a Feketlábúak[9] sátrai következtek. A következő a csejennek[10] tábora volt. Néhány arikara[11] indián és Two Kettle[12] indián volt még a sziúk között saját táborhely nélkül.

Én sziú főnök voltam a tanácssátorban. Saját sátramat a tábor közepén ütöttem fel. A támadás napján[13] én és négy asszony a tábortól nem messze voltunk vad fehérrépát ásni. Hirtelen az egyik asszony figyelmét egy a tábortól nem messze lévő porfelhő vonta magára. Hamar megláttam, hogy katonák tartanak a tábor felé. Én és a nők a táborba futottunk. Amikor megérkeztem, az emberek azt mondták siessek a tanács sátrába. A katonák [azonban] olyan gyorsan jöttek, hogy nem tudtunk tanácskozni. Kijöttünk a tanácsi sátorból és mindenfelé parancsokat osztogattunk. A sziúk a lovaikért és a fegyvereikért mentek és harcolni indultak a katonákkal. Az asszonyok és gyerekek [is] lovaikért mentek, hogy elhúzódjanak [a katonák] útjukból.

A katonák között volt egy tiszt, aki egy mind a négy lábán fehér lovon lovagolt. A sziúk hosszú idő alatt sok különböző bátor emberrel harcoltak [már], de a sziúk azt mondják ez a tiszt volt a legbátrabb férfi, akit valaha harcolni láttak. Nem tudom, hogy ez Custer tábornok volt-e vagy sem. Hallottam, hogy sok sziú azt mondja, ő volt az. [A csata során] Sokszor láttam ahogy harcolt, de a testét nem láttam. Azt mondták nekem, hogy egy szanti[14] indián ölte meg, aki elvette a lovát. Ez a tiszt széles karimájú kalapot viselt és szarvasbőr kabátot. Ez a tiszt sok olyan katona életét mentette meg, akik megfordították a lovukat és visszavonultak. A sziúk azt mondják, ez volt a legbátrabb férfi, akivel valaha is harcoltak. Én két tisztet láttam, akik egyformán néztek ki, mindkettőnek hosszú sárga (szőke) haja volt.

A támadás előtt a sziúk a Rosebud folyónál táboroztak. A sziúk [onnan] lefelé követték a folyót addig, ahol a Little Bighorn folyóba ömlik, majd átkeltek a Little Bighorn-on és tábort vertek a nyugati partján.

Azon a napon [a támadás napján] a sziúk[15] Vörös Felhő ügynökségéhez[16] indultak, de még csak rövid távolságra jutottak a tábortól, mikor porfelhőt láttak felemelkedni és visszajöttek, mondván úgy gondolják, bölénycsorda jött a falu közelébe.

Forró nap volt. A katonák rövid idő alatt a táborhoz értek.[17] A katonák a sziú tábor nyomvonalán mozogtak, ott keltek át a Little Bighornon, ahol a sziúk és a folyó felső szakaszán megtámadták a hunkpapák táborát. A nők és a gyerekek lefutottak egy a folyótól, nem messze lévő szurdokba. A katonák felgyújtották a sátrakat. Most az összes sziú rátámadt a katonákra, nagy rendetlenségben elűzték őket [a táborból], át a folyón, ami olyan sebes folyású, hogy [ekkor] több katona belefulladt. A katonák egy dombon álltak meg, melyet a sziúk bekerítettek. [Ekkor] Egy sziú férfi jött és azt mondta, hogy a tábor másik részén a katonák nőket és gyerekeket fogtak el.[18] Ezek a szavak forgószélként jártak körbe a sziúk között, mindenki meghallotta és a katonákat a hegyen hagyva siettek vissza asszonyaik és gyerekeik megmentésére.

A dombtól addig a helyig, ahol a másik csoport katonaság volt, sík a terep, egy patakot nem számítva. A sziúk attól féltek[19], hogy a dombon lévő katonák majd hátulról rájuk törnek [mialatt ők Custer ellen vonultak], mert a sziúk nem tudhatták, hogy a dombon lévőknek már nem volt lőszerük. Amikor megöltük a másik csoport katonát[20] mind egy szálig, minden sziú visszatért a dombhoz, hogy megöljük azokat is. Minden sziú a dombon lévő katonákat figyelte, mikor egy sziú férfi jött és mondta, hogy sok gyalogos katona közeledik. A sziúk nem tudnak gyalogos katonákkal harcolni, félnek tőlük, ezért a sziúk gyorsan távoztak.

A katonák déltájban törtek a sziúk táborára.[21] A katonák több felé osztva jöttek, egy részük egyenesen a táborra tört.[22] Miután [ezeket] átűzték a folyón túlra[23], a sziúk a másik különítményt támadták meg,[24] akik teljesen megzavarodtak, a katonák ostobává lettek, sok eldobta fegyverét, felemelte a kezét, mondván: „Sziúk! Szánjatok meg minket és ejtsetek foglyul!”. De a sziúk nem ejtettek foglyokat és mindet megölték, néhány perc múlva már egy sem volt életben…”

Vörös ló rajza a csatáról, 1881.

---

[1] Vörös ló emlékezését 1881-ben jegyezték le, így 1876-ról van szó.

[2] A sziúk nyelvén természetesen nem „kis nagyszarv”, hanem „Zsíros fű” volt a folyó neve, a gazdag legelők miatt.

[3] A lakoták (vagy teton sziúk) egyik legerősebb törzse. Nevük jelentése és utal a táborban elfoglalt helyükre: „akik a tábor végén laknak”.

[4] A sziúnak nevezett népcsoport 3 részből állt: teton sziúk (vagy lakoták), jankton-janktonáj sziúk (vagy nyugati dakoták) és szanti-sziszéton sziúk (vagy keleti dakoták). Az utóbbiak két törzsének egyike a szanti.

[5] Az oglalák a lakota törzsszövetség legharciasabb törzse.

[6] A brulék (tk.: „égetettek”) szintén a lakota nemzet egyik törzse. Saját nyelvükön szikanzsuk vagy brulék.

[7] A minekonzsuk szintén lakota törzs.

[8] Saját nyelvükön Itazipkok, azaz „íjatlanok”, szintén a lakota törzsszövetség törzse.

[9] A lakota (vagy teton sziúk) törzsszövetség egyik törzse, Blackfeet angolul.

[10] A csejenn (Cheyenne) törzsek bár nem rokonai a sziúknak, de régi szövetségeseik.

[11] Prérin élő a csejennekkel többnyire együtt harcoló törzs.

[12] A Two Kettle vagy saját nyelvükön Oohenonpa törzs szintén a lakota hét törzs közé tartozik.

[13] 1876. június 25.

[14] Lásd: 4. jegyzet!

[15] Nyilván nem az összes, hanem csak néhány küldött.

[16] Itt Vörös Felhő nagy sziú főnökről van szó, aki a rezervátumban maradt sziúk vezetője volt. Vörös felhő ügynökségének a sziú rezervátum felügyeletét és ügyeit intéző hivatalt nevezték.

[17] Itt Reno őrnagy különítményét kell érteni, nem Custer hadoszlopát.

[18] Ez Custer oszlopa. A terv szerint Reno az egyik oldalról, Custer a másikról támadta volna meg egy időben a falut, de rosszul időzítettek és a két csoportot a sziúk külön-külön győzték le. Custer egyébként is még a folyó másik oldalán volt, mikor Reno századai megtámadták a tábort. 

[19] Szó szerint: azt gondolták, de így magyarul logikusabb.

[20] Custer egységét.

[21] Nem a gyalogosok, Vörös ló itt visszatér a Little Bighorn-i csatára!

[22] Itt ismét Reno osztagának támadása következik.

[23] Így van értelme logikailag.

[24] Itt vált és ismét a Custer-féle oszlop megsemmisítésére tér át.

Abacus - az új számítógépes család

Abacus professional home plus

A professional home plus a hétköznapi igényekhez készült. Könnyen használható, szinte egy ujjal. Chuck Norris ezzel számolt el kétszer végtelenig. Strapabíró, masszív lábakkal adjuk, amelyek mind vízsszintes, mind függőleges tárolását is lehetővé teszik. Olcsó, kevesebbet fogyaszt, mint Aerobik Norbi. Ergonómiailag tesztelt, tökéletesen illik a kézbe, mely által könnyen hordozható.

Abacus professional home plush

A gyerekek kedvence az Abacus plush. Tulajdonképpen azonos az Abacus Plus-szal csak ajándék plüss állatkával adjuk, extra pénzért.

Abacus mobile XD

Egyik legújabb modellünk a hölgyeket hódítja meg az ámítás... pardon számítástechnika világának. Könnyű, precíz, könnyen hordozható és szinte örök életű. A Mobile XD igazán nyerő választás az ékszerkedvelők szemében. Nyakba akasztva szinte észrevétlenül lapul meg a használatbavétel vagy a letépés pillanatáig. Titániumlánccal kapható, amely hathatós védelmet biztosít a rablók ellen.

Abacus XP Economy de luxe

A de luxe változata eredeti elefántcsontra hajazó műanyag illetve ébenfának látszó festett fenyőgolyókkal készül az igényes üzemeltetők számára. Teljesen hordozható változat, nincs szüksége semmiféle kábeles kapcsolatra, akár autójába is bármikor beszerelhető. Száz százalékig kézimunkával készült, az utolsó csavarig. Csavar nincs benne. 

Abacus Military Iraq 2012

A hadiipar igényit is megpróbáltuk kielégíteni, így elkészült a Military Iraq verzió, amely gyakorlatilag törhetetlen és üzembiztos működést biztosít az elektronikai hadviselés minden eleme ellen. Szinte  feltörhetetlen és minden vírusnak (influenza minden fajtája ellen is!) ellenáll. Víz, por és géppuskatűzálló. Mellkasunkra erősítve a 12.7 mm-es kaliberig minden kézifegyver behatását elviseli. Tíz tábornok közül kilenc ezt ajánlja, a tizedik meg iraki.

Abacus M&M red

A nassolni vágyóknak a málna és eperízű drazsékból készült abakusz rendszert ajánljuk. A cukorkák csak a szádban olvadnak (meg vaskohóban), de nem a kezedben, így kedvünkre taszigálhatjuk őket a fel s alá. Termékünk természetesen több ízben is kapható.

Abacus Home Trista Happy Touch

Különösen egyszerű felhasználók számára készült a Trista PC, amely nem tartalmaz semmi extrát, nincsen hozzá se tartószerkezet, se díszes külcsín. Itt a mindennapi (l)userek alkotják a célcsoportot. Semmi trükk, semmi finesz. A gép a hármas számrendszert használja egészen kilencig. Onnan már semmit. Memóriája korlátlan, feltéve ha kilencig számolunk.