Kedden lesz soron következő előadásom a Nagy sziú háborúról, úgyhogy továbbra is szívom magamba az információkat, elsősorban a kortárs források segítségével. Mivel legutóbb egy indián oldalon harcoló szemtanú, Vörös Ló volt idézve, most az amerikai oldalról kerestem egy embert és Marcus Reno emlékezésére voksoltam. Annál is inkább őt, mert fontos szerepe volt a csatában és annak gyászos kimenetele után rá akarták kenni a bukást. Nézzük tehát, miként látta Reno őrnagy az eseményeket és miként mentegeti magát!
A fordítás eredetije itt olvasható: link
 |
| Marcus Reno őrnagy, Little Bighornnál egy 3 századból álló különítmény parancsnoka volt. |
"Én az M az A és a G századok[1] parancsnokságát kaptam és megparancsolták [mármint Custer tábornok][2], hogy belátásom szerinti gyors menetben nyomuljunk előre és azután rohammal támogassam az egész haderőt. Ezt a parancsot nekem Cooke hozta, az ezred segédtisztje. Soha többé nem láttam életben Custert, és a parancsban kaptam meg tőle az instrukciókat. Miután Cooke átadta az ezredes utasításait, egy darabig velem lovagolt – ahogy Keogh kapitány is – és út közben mosolyogva és nevetve így szólt: „- Ha mindannyian az élen megyünk, még Miles Keogh is jön.”. Figyelmemet ezután lekötötte a gázló, amelyen átkeltem a századokkal és egyiküket sem láttam többé élve. A gázlón való átkelés után üzenetet küldtem Custernak, hogy előttem indiánok vannak és nagyon erősek, de megtámadom őket, feltételezve, hogy ő is követ engem. Ahogy közeledtem a faluhoz, indiánokat láttam, amint a hegy felől a bal szárnyam mögé vonulnak. Tudtam, hogy nem jön támogatás, így lóról leszállva birtokba vettem az erdő egy pontját mintegy félmérföldnyire felfele a falutól, biztonságba helyeztem a lovakat és folytattam a támadást, körülbelül 200 yardra érve a falutól.
Az indiánok ekkor túlnyomó számban és olyan tömegben támadtak ránk, hogy megváltás volt számomra, mikor elértünk egy védekező pozíciót, amely az indiánokon keresztültörve a [folyóparti] meredélyen volt, és ahol csatlakoztak hozzánk más századok Benteen ezredes[3] és McDougall kapitány vezetésével. A gázló, amin átkeltünk a meredély elérésekor nem ugyanaz volt, mint amelyen átkeltünk a támadáskor. Ez pont a magaslat[4] előtt volt, és részben a szerencsének köszönhetően találtunk rá. Amikor ebbe az akcióba[5] kezdtem már csak 112 közember és tiszt volt velem a 7-esek[6] közül és talán 25 felderítő[7]. Ha én nem török keresztül a meredélyig, a csapatomat kétségtelenül megsemmisítették volna, mint Custer-ét. A nagy hibát az elején követtük el, alábecsültük az indiánok erejét. A számítások legkevesebb 2500a-ra helyezik az indiánok számát, és sokan úgy gondolják, hogy 5000-en voltak jelen. Az indiánok a legjobb könnyűlovasok a világon. Én szinte már mindegyiket láttam, kivéve a kozákokat.
Custer harcában a bátor cselekedetek közt külön említést érdemel Cooke hadnagy magatartása. Ő esett el utolsóként a tisztek közül, és Custer halála után is állva maradt. Ő vette át a túlélők parancsnokságát és kis csapatával többször is az indiánokra rontott. A varjú felderítő,[8] aki az egyetlen ismert túlélő, azt mondja, hogy Cooke és maroknyi emberének kétségbeesett támadásai újra és újra szétkergették a sziúkat, míg végül elestek a megszámlálhatatlan ellenség túlerejétől."
[1] Az amerikai hadsereg századait a mai napig az ABC betűivel jelzik, nem sorszámmal vagy a vezető tisztségével, szemben a korabeli osztrák-magyar gyakorlattal.
[2] Custer alezredes volt. Reno őrnagy úgy látszik nem igazán emlékezett a rangokra emlékeinek megírásakor…
[3] Benteen ekkor százados és nem ezredes, akire a csata előtt Custer a D,H és K századok vezetését bízta.
[4] Itt a meredély-magaslat ugyanazt a dombot jelenti, amelyet Vörös Ló főnök is leírt.
[5] Azaz az indián falutól a meredélyig való hátrálásba.
[6] A 7. lovasezredről van szó természetesen.
[7] Az amerikai egységek felderítőnek rendszerint a harcoló törzsekkel szemben ellenséges indiánokat fogadtak zsoldba felderítőként és kalauzként, akik jól ismerhették a terepet. Többnyire varjú, feketeláb és pauni törzsbeliek voltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése