Jóslás, varázslat és babona az ókori Hellaszban

Ma egy régi beadandómat találtam meg a régi számítógépemről lementett anyagaim között, így ezt adom közre, már csak azért is, mert most is tetszik. A görög mágiáról és varázslásról lesz szó, benne eredeti egyiptomi receptekkel, szerelmi mágiával. Jobb, mint az Ezo Tv. Fogadják nagy szeretettel!

Hekaté istennő, az antik mágia egyik kedvence. Szobrait az útkereszteződéseknél
állították fel, oda vittek adományt, vagy ott zajlottak le titkos szertartások
(a rajz modern alkotás, de jól használja az istennő attribútumait: fáklya, hold, fekete kutya, etc. sajnos nem találtam meg az eredeti alkotót, eredeti képet...) 

Jóslás, varázslat és babona az ókori Hellaszban

1. Bevezető

Az ókori világ embere egyes szempontokból ugyanolyan volt, mint mai utódai: szeretett, élt, halt, tett jót, tett rosszat. Más szempontok alapján azonban nagyok a különbségek. Akkor a gondolkodás és vallás terén egészen másfajta következtetéseket vontak le a körülvevő világban tapasztalt dolgokról. A természet még a mindennapokhoz tartozott, hitviláguk szintén különbözött a maiaktól. Az istenek ott voltak a halandók között, minden tettüket figyelték, reagáltak rá és következményekkel jártak. Jó példa a következő levél, melyet Kr.e. 258/7-ben írt Apollónios, II. Ptolemaios pénzügyi felügyelője, egy Zóilos nevű ismerőséhez: „Sarapis több ízben értésemre adta álmomban, hogy hajózzam hozzád és jelentsem neked ezt az utasítást: létesíts számára Sarapis-templomot és szent ligetet a kikötőnél lévő városrészben és egy pap felügyeljen rá és áldozzon értetek. Amidőn kértem Sarapis istent, hogy mentsen fel engem e feladat alól, nagy betegségbe döntött, úgyhogy életveszélyben forogtam. Imádkozván hozzá, megfogadtam, hogy ha meggyógyít, magamra veszem szolgálatát és megteszem amit elrendelt…”.¹Az istenek tisztelete a hétköznapok szerves része volt, és bár egy egyiptomi példát olvastunk, de ez a Hellenisztikus világ minden részén hasonló módon működött, legfeljebb változott az isten neve. Manapság némely a televíziók világában feltűnnek alakok, akik éjjeli műsoraikban a jövőt árulják el egy telefonálásért cserébe, vagy távgyógyítanak, némely titkos gyülekezetek és boszorkányok pedig misztikus ködbe burkolva űzik varázslataikat. Ki hisz bennük, ki nem. Ma inkább a misztikum világa, akkor a hétköznapoké. Vizsgáljuk meg a dolgokat kissé, hogy akkoriban ezek az érdekes kérdések mit jelentettek az embereknek és hogyan folytak le.

2. Jóslás

A leginkább közismert titkokkal övezett tevékenység a jóslás volt. Ez teljesen általánosan ismert és elismert ténykedés volt a hellének számára, ahogy a közel-keleten, Egyiptomban, vagy Rómában egyaránt. Persze voltak helyi jellegzetességek. Egyiptomot a varázslat, a mágia hazájának tekintette már maga Hérodotosz is. Hahn István így fogalmazta meg a római és görög jóslás közti különbséget: „A görög jóslás tehát: közvetlen, sugalmazott és a jövő eseményeire vonatkozik; az etruszk, és római: közvetett, jelrendszeren alapul, és az elvégzendő teendőkre utal. A görögök szemében a jós: kivételes képesség, tehetség birtokosa – a rómaiak szerint: szakember, aki tudományát megfelelő mestereknél sajátította (és sajátíthatja) el.”.²Nem meglepő hát, ha ismerünk híres görög jósokat (Kasszandra – igaz ő trójai, Teiresziász, de lehetne sorolni!), ellenben rómait nem. Ott a jósi posztokat adott politikus, polgár kapta és gyakran a tisztséggel járt (pl. Consul). „A jóslás tudománya (mantiké) az istenek és emberek közötti kapcsolattartás (koinóma) eszköze.”³A jóslással élhetett az egész állam, vagy a magánember. Spárta királyai egyben az államot képviselő papok is voltak. „A lakedaimóni királyok ugyanis egy-egy hadjárat alkalmával egy birkanyájat szoktak magukkal vinni, hogy legyen mit feláldozni az isteneknek, és hogy az áldozat bemutatásakor kedvező jósjeleket kapjanak az előttük álló csatára vonatkozóan. A nyájat útközben a pásztorok által katoiadestnek nevezett kecskék szokták vezetni.”.⁴Az istenek véleménye segítséget jelentett háború és béke kérdésében, megmutatta melyik fél nyeri a küszöbön álló csatát. Aztán a közemberek is kérhettek segítséget az istenektől, hogy válaszokat kapjanak kérdéseikre: Jóslat házassághoz: „A nagy és hatalmas istennek, Sokmopaiosnak Asklépiadés, Areios fia részéről. Vajon megadatik-e nekem, hogy Tapetheuszt, Marrés leányát feleségül vegyem és nem lesz-e más felesége? Jelentsd meg nekem és teljesítsd, amit írtam. Tapetheus előbb Hórion felesége volt. Caesar [=Augustus!] 35. évében. Pachón 1-én.”⁵. Ez a Krisztus után 6-ban íródott Egyiptomban (a hellenizmus Egyiptomában!) talált papirusz csak egy a sok fennmaradt jóslatkérés között. Aztán a jósló személye is lehetett különböző. A királyok, állami vezetők sokszor alkalmaztak maguk mellett fizetett jósokat, akik segítettek eligazodni a jósjelek szövevényes világában. Nagy Sándor két hivatásos jóst alkalmazott hadjáratai során: Arisztandroszt és a spártai Kleomantiszt.⁶Ez azonban nem mentette meg a haláltól, noha látnokai előre figyelmeztették a veszélyre. A következő jósjelek jelezték Alexandrosz halálát:

• sok hollót láttak Babylon felett (oda tartott éppen a király), akik veszekedtek, csipdesték egymást, majd néhány elpusztult madár a király lábához esett.
• Püthagorasz jós áldozati állat belsőségeiben tapasztalt rendellenességet: nem volt lebeny a máján.
• Kedvenc oroszlánját egy szelíd szamár agyonrúgta (meglehetősen gyámoltalan egy fenevad lehett…).
• Egyik katonája –állítólag isteni parancsra- az uralkodó trónszékére telepedett.⁷

Ezeknek a hivatásos jelmagyarázóknak a sikere tájékozottságuktól, emberismeretükből, a politikai helyzet helyes megállapításától és ügyességüktől és nyílván az isteni jóindulattól függött. Helyes helyzetértékeléssel könnyebb volt eltalálni a jövőt, vagy ha nem, hát úgy magyarázták, mintha bevált volna. Alexandros is meglátogatta a Delphoi jósda híres-hírhedt papnőjét a Perzsia elleni hadjárat előtt, ámde egy jóslásra alkalmatlan napon érkezett. Ugyanis vannak olyan napok, amikor nem szabad az isteneket kérdezni. Püthia ezért nem fogadta a makedónt. Nagy Sándornak azonban nem lehetett nemet mondani még isten szolgájának sem. A király maga tört be a papnő otthonába és a templom felé hurcolta, hogy mégiscsak megkapja a jóslatot. Az ellenkező jósnő végül beadta a derekát és csak ennyit mondott a templomba menet: „Győzhetetlen vagy, fiam!”. Alexandrosz kijelentette, hogy több jóslatra nincs szüksége és otthagyta a meglepődött Püthiát.⁸Alexandrosz ugyan becsapta a jóst, de általában Püthia esetén fordítva szokott történni. Apollón papnője ugyanis legendásan kétértelmű válaszokat szokott hexameterekben közölni a kérdezőkkel. Ismert a Kroiszosz lűd királynak adott jóslata: „ha átlépsz a Halys folyón, nagy birodalmat döntessz meg.”. Persze mikor a krőzusi gazdagságból szolgasorba került lűd megkérdezte, miért csapta be, azt a választ kapta, hogy meg kellett volna kérdezni melyik birodalom semmisül meg a sajátja vagy ellenségeivé. Delphoi állandó jósda volt és még akadt néhány híres szentély, amelyik erre szolgált. Dódónában sok jóslatkérő ólomlap maradt fenn, szemezgessünk!

1. Hérakleidas jó szerencsét kér Zeustól és Diónétól, és megkérdezi az istent, lesz-e utóda mostani feleségétől, Aiglétől.
2. Nikokrateia tudakolja, melyik istennek kell áldoznia, hogy helyzete jobbra forduljon, és meggyógyuljon betegségéből.
3. Lysanias kérdezi Zeus Naiostól és Diónétól, hogy vajon tőle való-e az a gyerek, amellyel Annyla terhes.
4. Jobb és hasznosabb lesz-e számomra, ha a városban házat veszek és a vidéken földbirtokot?

Mint látható az élet mindennapos kérdéseire az istenektől vártak választ. Lysanias kérdése különösen érdekes, hiszen egy isteni válasz a kor DNS-tesztjének felelt meg…

Hogy Dódónában hogyan jósoltak? Az érdeklődők kérdéseiket ólomlapocskákra vésték, ezt benyújtották a jósdának. A papok a szent tölgyfa lombjának suhogásából állapították meg a választ, majd szöveges formában adták hírül az istenek kinyilatkoztatását.⁹ A Kr.u. 4. Században vágták csak ki a szent fát a kereszténység terjedésekor, bezárva ezáltal a szentélyt. Persze a jóslás formája helyenként és időnként változott. Bármi lehetett. Püthia állítólag egy barlangban került különböző gőzök által transzszerű állapotba, mely során meglátta a jövőt és versbe szedte. Voltak egészen elképesztő technikák: béljóslás (állatok belsőségeinek állapotából nyertek ihletet a jövőből), madárjóslás (merre repülnek a madarak, ha bal kéz felől lát meg madarat, vagy nyugatra száll (nyugat=halál!), az kedvezőtlen, ha nem, az kedvező), álomfejtés (mint a leggyakoribb), szilikomancia (egészen extrém: vízbe cseppentett olajcsepp formájából…). Minden rendkívüli esemény lehetett jel: hirtelen vihar, derült égből villámcsapás, üstökös (hírhedten király halálát jelzi előre), meteorok, nap- és holdfogyatkozás, tüsszentés (ma is „úgy leszt!”-t jelent). A jósjelek lehettek másfélék is. Ma babonának mondanánk. Különböző hiedelmek voltak forgalomba:

• Menyét keresztezi az utad, az rosszat jelent! = mai fekete macska effektus.¹⁰
• Ne áldozz hajnalban bort mosdatlan kézzel!
• Ha vizelsz, ne a Nappal szembefordulva tedd!
• Gyereket egy éves koráig balszerencsés nem mozdítható kőre tenni.
• Boroskancsót ne tedd a vegyítőedényre (kratér)¹¹

Voltak a bajokat elhárító rítusok, melyek megóvták az embereket.

A jóslás azonban nem az egyetlen egzotikusnak ható szertartás a görög világban, sőt…

3. Átkozott görögök…

Néha előkerül egy a következőhöz hasonló jósdához intézett kérdés: „Agis kérdezi Naiost a takarók és párnák felől, hogy elvesztette-e azokat, vagy valaki az idegenek közül ellopta.”.¹²Ha az isten utóbbival felelt, azaz eltulajdonították a szeretett tulajdont, akkor mindjárt lehetett egy jó kis átkot rebegni az égiekhez, hogy bosszút álljon a javaiért. Ismerünk ilyen bosszúért kiáltott átkokat. „Atacecina Proserpina istennő, Turibriga városunk lakója- szent felséges nevében kérlek, könyörgök és fohászkodom hozzád, torold meg azt a lopást, melynek áldozata lettem, mindazokon, akik eltulajdonították, ellopták vagy eltüntették alant felsorolt értéktárgyaimat: 6 db. Tunica, 2db vászonköpeny, egy db. Általvető…”,¹³ ez ugyan római kori példa, de korábbiakat is találhatunk. Van, hogy a bosszú milyensége kissé precízebben megfogalmazott: „Ezzel a levéllel rábízom az alvilági istenekre és Persephonéra Tibitist, Choiriné leányát, aki megsértett engem, s vele együtt férjét és három gyermekét is, két lányt és egy fiút.”.¹⁴Kedves. Egy sértésért a család kiirtását kéri. A korban a vendetta a divat, kissé szenvedélyesen szerettek vagy gyűlöltek. A másik véglet a szerelem. Az átok itt is megoldás lehet. Egy nő kérése: „Idézlek [te démon] a nagy istennek…nevében…: hogy azon órától kezdve, amikor ezt írom, ne aludjon Sextilius, Dionysa fia, hanem őrjöngjön, perzselje tűz, ne tudjon se aludni, se nyugodtan ülni, se beszélni; csakis én, Septima, Amoena lánya járjak az eszében. Őrjöngve perzselje az irántam való szerelem és vágyakozás, tűzben égjen Sextiliusnak, Dionysa fiának lelke és szíve!…”. A hölgy igencsak elszánt lehetett, mert az ólomtábla alján megfenyegeti az isteneket is: „Ha pedig ez nem történne meg, magam szállok alá Osiris alvilági palotájába, szétrombolom a sírt, darabjait az alvilági folyóba szórom, hadd vigye tova.”.¹⁵Sok különböző oka lehetett az átkozásnak: pereskedés, egyszerű ellenszenv, sport (hogy az istenek tegyenek valami sportszerűtlent a kocsiversenybéli ellenlábasokkal). A kért átok is sokféle: betegség, kín, görcs, „ha netán alkalmad van rá, fojtsd őt forró vízbe!”, halál. Ezeket az átkokat általában ólomlapokra írták, ami egyrészt szimbolikus jelentéssel bírt, mert ezt az elemet a halálhoz hasonlónak látták: hideg, nehéz, szürke. Az írást különböző isteneknek, démonoknak (daimón) szánták. A démonok a természetfölötti lények kategóriájába tartoztak, nevét a daió = osztó szóból vezetik le. Afféle közvetítők istenek és emberek között, isteni akarat végrehajtói. Eredetileg nem volt nevük és csak a hellenizmus korától egyiptomi mintára kaptak elnevezést. Istenekhez is lehetett átkokért fohászkodni, elsősorban alvilágiakhoz. A nők a szokásos női istenségeket is favorizálták, mint Démétér, Koré vagy Artemisz. A legnépszerűbb Hekaté volt, aki egy hármas testű éjszakai-alvilági istennő, mellékneve Chthonia (alvilági). Ő a varázslatok felkapott istennője is.

4. Varázslatos görögök

Mindenekelőtt nem árt a mágia előtt egy neves isten vagy démon segítségét megnyerni. Erre különféle módszerek álnak a segítségünkre ehhez. Példának okáért fojtsunk vízbe egy kandúrt, hogy ezáltal Ozirissá váljon. Óvatosnak kell lenni, mert egyiptomi törvények szerint ezért halál vár, mert a macska szent állat. Ha macskagyilkossághoz nem fűlik a fogad, végy egy sólymot! A bevált recept szerint fojtsd vízbe, majd múmiát készítünk belőle. A tejbe mézet keverünk, beledobunk két ujjunkról származó körömdarabot. Egy papiruszra pedig végezetül mágikus háromszögeket alkotunk görög magánhangzók betűiből. Ezeket a szertartásokat a legjobb délben egy sötét helyen, vagy pontban éjfélkor elvégezni.¹⁶Ezután lehet kezdeni a varázslást. Példának okáért, idézzünk halottat! A nekromancia gyakori volt. Ennek módját olvashatjuk Heliodóros Sorsüldözött szerelmesek c. 3-4. Században keletkezett regényében, vagy akár az Odüsszeiában. Odüsszeusz Teiresziász vak jóst a következő módszerrel jeleníti meg: italáldozat, árpadara szórása, kosnak és nőstényjuhnak feláldozása egy gödör felett. A gödör az alvilági istenek miatt kell, hogy a kifolyt vér és bor a földbe jusson hozzájuk. Vannak varázsszavak, melyeknek ismerete szükséges a sikerhez:

• ablanathanalba () amely palindrom, azaz hátulról olvasva ugyanazt jelenti (stílszerűen magyar eset: indul a görög aludni). Jelentése héberben Atya, jöjj el hozzánk!
• Abraxasz (), aki egy kakasfejű, páncélba bújt kígyólábú isten pajzzsal és ostorral. Görög betűinek számértéke a mitikus 365 (ugyebár a rómaiakhoz hasonlóan a görögök számokként használták betűiket).
• Bainkhóóókh (), ami koptul sötétség szellemét jelent.
• A hét görög magánhangzó.

Máris nekiláthatunk! Mit szeretnénk? A fekete mágiával bármi megoldható! Netán elfelejtetted, miért is akartál varázsolni?

a. Emlékezetjavító varázslat (Kr.u. IV. század)

„Vegyél egy hieratikus papiruszt és írd fel ezeket a neveket fekete Hermész tintával (a tinta receptje: 4 drachma tróglitis myrha, 3 drachma kariai füge, 7 drachma nikolaoszi datolyamag, 7 drachma száraz fenyőtoboz, 7 drachma egyszárú üröm, 7 drachma hermészi ibiszszárny, forrásvíz): "kambré, chambré: sixióphi Harpon Chnuphi brintaténóphribisküllmaamazarbamesen kriphi niptumichmum aóph Aktióphi artósi bibiu, bibiu sphé sphé nusi nusi siegó siegó nucha nucha linucha linucha chychba chychba kaxió chychba détophón ii aa oo üü éé ee óó."

Ha ezt megtetted mosd le a papiruszról a tintát hét forrás vizével. Ezt idd 7 napon keresztül koplalva.”

Holnap vizsgád lesz és el akarsz tűnni mindenki szeme elől?

b. Láthatatlanná tévő szer (Kr. u. IV. század)

„Végy egy majomszemet, vagy egy erőszakos halált halt ember szemét, rózsát, dörzsöld ezeket szét liliomolajjal, jobbról ballra dörzsöld, miközben ezt mondod: "Anubis vagyok, Osiphiré vagyok, ó séth sószón uier vagyok, Usiris vagyok aki Séthet megsemmisítette. Emelkedj föl föld alatti daimón, ió Erbéth, ió Phorbéth, ió Pakrbéth, ió Apomps, amit csak én X Y parancsolok neked, hallgasd meg!" Ha láthatatlanná akarsz lenni, csak a homlokodat dörzsöld be a keverékkel és láthatatlanná leszel, ameddig csak akarod. Ha ismét láthatóvá akarsz lenni, mondd: "Marmariaóth marmarifengé, tégy engem X Y-t láthatóvá minden ember számára még ma, mindjárt, mindjárt, gyorsan, gyorsan. Nagyon jó."

Nem vált be? Van másik.

c. Varázslat láthatatlanná váláshoz (Kr.u. IV. század)

Csalhatatlan módszer láthatatlanná váláshoz. Vedd zsírját vagy szemét egy éjszakai bagolynak, egy galacsinhajtó bogár galacsinját, éretlen szőlő (vagy bogyó) nedvével keverd össze és kend az egész testedre és a Nap felé fordulva mondd: "Esküszöm rád, a nagy névre, borké phoiur ió zizia aparxeuch thythé lailam aaaaaa iiiii óóóó ieó ieó ieó ieó ieó ieó ieó naunax aiai aeó aeió éeó éaó." Nedvesítsd meg és olvasd rá: "Tegyél láthatatlanná: Hélios úr, aeó, éaó, eié, éaó minden ember előtt naplementéig, ió, ióó, phrix, rizó, eóa!"

Folyton ellopják a holmidat és az átok nem használt?

d. Tolvaj elleni varázslat (Kr.u. IV. század)

„Végy nyers fokhagymát és marhanyelvet, préseld ki őket és égesd el a már kipréselt maradékot. Keverd össze alaposan a hamut a nedvvel, rajzolj vele a falra egy nagy szemet, végy egy akasztófát, faragj belőle egy nagy kalapácsot és üss rá vele a szemre. Ezt mondd: "Megesketlek téged a szent nevekre, add ki a tolvajt és amit ellopott, chalchak chalkum chiam charchrum ebar béri zbarkom chré keriób pharibu, és a rettenetes nevekre, a ee ééé iiii ooooo yyyyyy óóóóóóó. Add ki a tolvajt és amit ellopott! Ahogy e kalapáccsal e szemet megütöm, úgy legyen megütve a tolvaj szeme, és tűzzel égjen míg csak fel nem adja magát." E szavaknál üss a kalapáccsal.”

A leggonoszabb alkalmazása varázserőnknek, ha másokra alkalmazzuk őket. A szerelem mint tudjuk, vakká tesz…

e. Szerelmi igézés (Kr. u. IV. század)

„Aphrodité ama neve melyet senki nem tudhat meg egykönnyen: "Nepheriéri" - ez az a név. Ha csinos nőnél sikert akarsz elérni, maradj három napon át tiszta, áldozz tömjént, miközben ezt a nevet mondod és bemenvén a nőhöz, mondd magadban hétszer azt reá tekintve és sikered lesz. Ezt cselekedd 7 napig.”¹⁷

Van ősibb, egyiptomi recept. Ők a legjobbak mágiában:

f. Szerelmi varázsige

„Üdv néked Ré-Harachti, istenek atyja, üdv néktek, hét Hathor, kik vörös vászon övvel vagytok felékesítve! Üdv néktek, istenek, ég és föld urai. Adjátok, hogy jöjjön utánam X, Y lánya mint szarvasmarha a fű után, mint szolgálólány a rábízott gyermekek után, mint pásztor a nyája után. Ha meg nem adatik, hogy jöjjön utánam, tüzet vetek Busziriszra és felgyújtom Oziriszt.”¹⁸

Nem akarjuk Oziriszt elpusztítani? Még mindig készíthetünk szerelmi bájitalt!

g. Szerelmi bájital

Recept: meggyilkolt ember fejbőrének egy darabja + 7 szem sírból szerzett árpaszem + 10 oipé (mértékegység) almamag + egy kutyából kiszedett tetű vére + a készítő gyűrűsujjának vére + némi sperma (!!!). Ezt összekeverjük, borban feloldjuk. Hétszer el kell mondani a varázsigét, melyben közöljük, hogy én vagyok Hórusz, Ré és Ozirisz egyszerre.¹⁹ Kipróbálása nem javasolt…

Vannak woodoo-hoz hasonló szertartások is. Egy klasszikus, Ovidius:

h. Ellenség szájának betömése

„Nézd csak a vénasszonyt a leányok közt! Tacitának

szenteli áldozatát, s ő maga egyre fecseg.

Három szem tömjént tesz alá a küszöbnek a három

Ujjával, hol egér surran a titkos úton.

Majd szürkés ólom-figurákra varázsfonalat köt,

S hét feketés babot is forgat az ajkai közt.

Átveri vastűvel, megvarrja, bevonja szurokkal

S megszárítja tüzén egy kicsi ména fejét.

Bort is csordít rá, s végül, ami megmarad abból,

Társai, s még inkább ő maga issza meg azt.

„Ellenség nyelvét s gonosz száját betömtük” 

–mondja menőben a vén, s részegen útnak ered. -”²⁰

Röviden ennyit a mágiáról és varázslási technikákról.

5. Epilógus

Összegzésként annyit lehet elmondani, hogy egy ilyen ismeretlen világban megmártózni igazán érdekes. Az ember a korabeli emberek mindennapjaiban találja magát, problémáikkal szembesül és azok megoldási kísérleteivel. Másképpen kísérelték meg meglelni a gondok nyitját, de más körülmények között is éltek. Nem megvetendő, hanem tanulmányozandó. Harry Potter korában a téma még aktuálisabb, meg aztán néha annyi nehézségre kell megoldást találni rohanó világunkban, hogy talán tényleg csak a csoda és varázslat segíthet. Ó Hekaté, hallgasd meg szolgád…

Hekaté, a keresztutak görög istennőjének ábrázolása
 a római Capitoliumról (wikipedia commons)

Jegyzetek:

1 Miről vallanak a papiruszok? Szerk.: Moravcsik Gyula. Bp.: Gondolat, 1961. p.148.

2 Róma istenei. Szerk.: Hahn István. Bp.: Gondolat, 1975. p.56

3 Platón: Lakoma. 180C

4 Pauszaniasz: IX.13.4.

5 Miről vallanak a papiruszok? p.150

6 Plutarkhosz: Alexandrosz. 50.

7 U.o. 73.

8 U.o. 14.

9 Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bp.: Osiris, 2002. p.110

10 Theophratos: Charaktéres. XVI. In.: Görög vallás görög istenek. Bp.: Gondolat, 1975. p.214-215

11 Görög vallás görög istenek. p.99-100

12 U.o. p.213

13 Róma istenei. Szerk.: Hahn István. Bp.: Gondolat 1975. p.209

14 Görög vallás görög istenek. p. 209.

15 Róma istenei. p. 208.

16 Kákosy László: Varázslás az ókori Egyiptomban. Bp.: Akadémiai, 1969. p.65

17 Miről vallanak a papiruszok? p.155

18 Kákosy: i.m. p.71-72

19 U.o. p.72-73

20 Ovidius: Fastii II. 571-582

Felhasznált irodalom

Görög vallás görög istenek. Szerk.: Sarkady János. Bp.: Gondolat, 1974.

Görög vallástörténeti chrestomathia. Szerk.: Hegyi Dolores. Bp.: Osiris, 2003

Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bp.: Osiris, 2002.

Hérodotosz: A görög-perzsa háború. Bp.: Osiris, 2004.

Kákosy László: Varázslás az ókori Egyiptomban. Bp.: Akadémiai, 1969.

Miről vallanak a papiruszok? Szerk.: Moravcsik Gyula Bp.: Gondolat, 1961.

Pauszaniasz: Görögország leírása. Bp.: Pallasz, 2000.

Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. Bp.: Osiris, 2001.

Róma istenei. Szerk.: Hahn István. Bp.: Gondolat, 1975.

Egy német jelentés a Spanyol polgárháborúhoz

A Spanyol polgárháború borzalmai a magyar emberekhez is eljut már alapfokú tanulmányai során, szerencsés esetben talán a Guernica, vagy A milicista halála, esetleg Akiért a harang szól is megmarad az emlékezetünkben, vagy olyan filmekre asszociálunk, mint A Faun labirintusa, amely személyes kedvencem. Érdekes módon (ami persze egyáltalán nem érdekles, se nem meglepő), minden spanyol polgárháborús híres alkotás „francoellenes”. Nálunk is mint a „fasizmus” elleni harc első színhelye volt kezelve a nemzetiek harca a baloldali köztársaságiak ellen, sokszor említve, hogy előbbieket németek és olaszok támogatták fegyverrel. Most, hogy német forráskiadványokat olvasgatok a legközelebbi előadásomhoz, véletlen kiszúrtam egy olyan jelentést, amely a Sztálin által a köztársaságiaknak küldött felszerelésbe nyújt némi betekintést, mert hát nem csak az egyik oldal szövetkezett a diktatúrákkal a győzelem érdekében...

Az alábbi követségi jelentés a Boszporusznál áthajózó hadianyagot szállító szovjet hajókról ír, 1936 október-novemberében, a polgárháború első évében, minden bizonnyal egy német szolgálatban álló kém alapján.ⁱ

„1810/414474

Az ankarai német nagykövet távirata a külügyminisztérium Irodájának

szigorúan titkos!ⁱⁱ

Isztambul, 1936. november 6.

16. szám 11.06-ról.

Megbízható helyi közlések alapján a következő szállítások jutottak tudomásunkra:

Október 22. Karl Lepinⁱⁱⁱ orosz, Odessza - Alicante: 20 [db] tehergépkocsi, páncélautó, 4 löveg, 500 tonna lőszer, 1000 [tonna] élelmiszer.

[Október] 22. Transbalt orosz, Odessza - Cartagena és Barcelona: 40 teherautó, 12 páncélautó, 10 löveg.

[Október] 23. Shahter orosz, Odessza - Alicante és Barcelona: 6 teherautó, 8 löveg, 500 tonna lőszer, 2000 [tonna] gabona.

[Október] 24. Kuban, Odessza - Barcelona: 2500 tonna gabona, 1200 [tonna] élelmiszer.

[Október] 25. Varlaam Avasanov, orosz Odessza - Barcelona: 8500 tonna gázolaj.

[Október] 25. Aldecca spanyol, Barcelonából Nyikolajevbe^iv a spanyol kormány költségeire.^v

[Október] 25. Cabo Palo, hasonlóképpen.

[Október] 27. Kurak orosz, Fekete-tenger – Barcelona, Alicante: 40 teherautó, 12 páncélautó, 6 löveg, 4 repülőgép, 700 tonna lőszer, 1500 [tonna] élelmiszer.

[Október] 28. Blagoev orosz, Fekete-tenger – Cartagena, Alicante: 20 teherautó, 8 löveg, 4 páncélautó, 500 tonna hadianyag, 150 [tonna] ruha, 1500 [tonna] gabona.

[Október] 31. Konsomol, Fekete-tenger – Barcelona: 50 teherautó, 5 repülőgép, 8 páncélautó, 2000 tonna hadianyag és lőszer, 1000 [tonna] élelmiszer, 100 [tonna] gyógyszer.

November 3. Darro és Segarra, mindkettő spanyol.

[November] 4. Georg Dimitroff, Alicantéból 17 spanyol katonával, amiből 3 sebesült és 3 katona asszonynak öltözött;ezek Isztambulban partra szálltak és még aznap továbbutaztak Odesszába a Jan Rudzudak-kal. További hajónevek, melyek nem kötöttek ki, következnek.

Keller^vi”

Friedrich von Keller, az ankarai német nagykövet 1936-ban

Jegyzetek:

iKiadva: Akten zur Deutschen Auswärtigen Politik 1918-1945. Serie D. III. 115. számú dokumentum (p. 108)

iiPontosaban: „Ganz geheim!”

iiiDőlt betűkkel a Boszporuszon áthaladó hajók nevét jelöli a forrás, melyeken a hadianyag eljutott Spanyolországba.

ivMa Mikolajiv (Ukrajna).

vTalán, mint a küldött javak ellenértékeként adták át a Szovjetuniónak? De ez csak egy tipp.

viFriedrich von Keller (1873-1960), 1935 és 1938 között a Harmadik Birodalom törökországi nagykövete.

Könyvajánló: Joe Abercrombie - A Hősök

Joe Abercrombie: A Hősök

(Eredeti cím: The Heroes, 2011)

Szeged: Könyvmolyképző, 2015

724 oldal

Mint ahogy minden kezdetben benne foglaltatik a vég, az alfa léténél fogva bizonyítja, hogy van omega is (nem a zsírsavra gondolok), és az áruházi mazsolás kuglófban pedig valahol ott bujkál az az egy szem mazsola, amelyről a nevét kapta, úgy kell már az elején kijelentenem, hogy immár hivatalosan is Abercrombie az elsőszámú élő fantasyíróm. A penge maga klassz, a Miután felkötötték őket zseniális, A királyok végső érve szenzációs (Ez az úgynevezett Az első törvény-trilógia), a Hidegen tálalva pedig a bosszúkönyvek királya. És akkor hétvégén kivégeztem A Hősök-et.

Abercrombie újabb bőrt húzott le „Az első törvény”-világáról, és a megnyúzott fantáziauniverzum nem pusztán működött tovább, hanem egyre virgoncabb, a vérveszteségek ellenére. Vérveszteség pedig bőven van, főszereplők hullanak tonnaszám. Nem szeretnék Abercrombie világában életbiztosítással üzletelni...

Míg az eredeti trilógia egy kifordított perverz gyűrűk ura, a Hidegen tálalva meg egy Oldboy-story, addig az 5. rész egészen unikum. Nem emlékszem, hogy olvastam volna olyan 700 oldalas fantasyt, ami gyakorlatilag egyetlen csatát ölel csupán fel, három napnyi terjedelemmel.

A csatát az Unió és az egyesített észak seregei vívják meg Osrung városánál, és az egész ütközet leírása olyan életszerű, hogy szinte azt hittem egy történész elemzését olvasom néhol, egy valóban megtörtént hadieseményről. A katonák egyszerű emberek, nem szuperhősök, azok is elesnek, akiknek szorítunk – persze azok is, akiknek nem -, a hadoszlopok lassúak, a katonák mocskosak, a tábornokok hibát hibára halmoznak. Ez igazi csatamező, belep minket a menetelők által felvert por. Nem olvastam sehol, hogy Abercrombie mi alapján dolgozott, én úgy érzem, az alapötlet az 1863-as Gettysburgi csata volt, ezt ültette át a már kiépített világába. Erre a csata hossza (3 nap), a dombok (a Hősök nevet viselő magaslaton dúl a csata középpontja) jogosítanak fel, szerintem egyértelműen Gettysburg volt a minta, ettől olyan valósághű a leírás taktikai háttere. De ez csak egy ok, amiért olyan remek a regény.

Második pontban mindenképpen a karaktereket kell hoznom, sőt voltaképpen ez a legfontosabb erénye a szerzőnek. Úgy tud felvonultatni – nem egyszerűen szereplőket – karaktereket, hogy akkor is szeretetre méltóak, akkor is szurkolunk mindnek, ha valójában sok közülük igazán „genyó” alak. Némelyik bosszút akar, más hatalmat, a harmadik pusztán túlélni szeretne, a negyedik hasznot remél, de mindegyik igazi ember. Jó és rossz tulajdonságokkal bírnak, teljesen átérezhető motivációkkal, és keserű, epés humorral. Az már csak a kakaópor a forró csoki tejszínes tetején, hogy Az első törvény trilógia, és a Hidegen tálalva egyes szereplői ismét feltűnnek, és megtudhatjuk a további sorsukat.

Abercrombie még akkor is meg tudja lepni az embert, mikor azt hinné, már minden olvasott tőle. A fejezetcímek hol nagyon árulkodóak, hol teljesen megtévesztőek. Írónk egy szemét dög. Sokszor aljas módon megvezeti az embert. Mikor például a fejezetcímnek az Áldozatok címet adja, és valóban azokról szól. Aztán egy fejezet a Különös ágytársak címet viseli, és elképzelteti velünk micsoda sors vár az ominózus hölgyfogolyra. Erre... na mindegy, olvassák el! Szóval Abercrombie egy rohadék. Imádom. Ezzel ráadásul olyan kiváló ötletek járnak, mint a már említett Áldozatok című fejezetecske, ahol az első POV szereplőt megöli a második, azt a következő, azt egy harmadik, s így tovább láncban a fejezet végéig, miközben végigvezet minket a csatamező jelentős részén. Komolyan mondom, írói bravúrok és eszközök sokasága is együtt vonul fel a csata harcosaival.

A Hősök valójában nem a hősökről szól, hanem az emberekről, a hatalomnak az emberekhez való viszonyáról, a háború értelmetlenségéről, és a világ emberek miatti kegyetlenségéről szól. Mindezt úgy tálalják fel nekünk, hogy a kötet szinte minden párbeszéde a citatum.hu oldalaira kívánkozna, mert vagy iszonyatosan humoros, vagy hihetetlenül bölcs. Most csak úgy találomra felnyitottam valahol a regényt, és a két oldalon (312-313 o,) ezeket találtam:

„Ha akar, ha nem, előbb vagy utóbb mindenkinek harcolnia kell!”

„Amit lehet, szavakkal érd el, mert a szavak ingyen vannak. De egy állig felfegyverzett ember szavai sokkal édesebben csengenek.”

„Egy nagy ember kisebbik fiának lenni kétszer annyi megpróbáltatással jár. Akkor két fát kell kivágni, hogy az illető kiterjeszthesse a lombját a napfényben.”

A Hősök olyan, mint egy tökön rúgás. Élvezed, ha te adod; jajgatsz, ha te kapod; és röhögsz, ha egy harmadik személy az elszenvedő. Kegyetlen, de – ahogy a Véres Kilences mondaná - nézzük reálisan a dolgokat, nem mindegy, hogy a rúgás melyik oldalán állunk.

És még egy mondatot mindenképpen le kell írnom. Abercrombie jobb, mint George R. R. Martin. Tudatosabb, összeszedettebb, és persze sokkal gyorsabban ír. :D

A kiadásról:

Legmélyebb sajnálatomra csak a fűzött verziót sikerült megvennem, csak az volt már kapható, holott keménytáblás kötésben is kiadták. Ezt egyébként nagyon tudom értékelni a Könyvmolyképzőnél, jó hogy van egy minőségi és egy olcsóbb verzió. A borító - a csata sárgásbarna térképére hajított egy szakállas baltával - szerintem hűen adja vissza a könyv hangulatát, ütőerejét. Ez talán az eddigi legszebb a nálunk is megjelent Abercrombie-könyvek közül, egyébként az első 2011-es kiadás átvétele. A kiadás papírlapjai kevéssé jók, olyan az én példányom, mintha egy nem elég éles késsel vágták volna fel a lapokat. Ugyanakkor a fordítómunkában, vagy a korrektúrában nem találtam kivetnivalót. Igaz a történet annyira lefoglalt, hogy aligha vettem volna észre, ha akad ilyen. A csatát illusztráló 4 térkép nagyban segíti a csata követését, jó ötlet volt naponként így bemutatni a helyzet állását.

Pontszám:

kilenc hős a tíz Fekete mételyből.

9/10

www.moly.hu: 89 %

www.goodreads.com: 4.24 pont

Tóth István hadnagy fényképei 2.

Tóth István hadnagy fényképei 2.

Folytatom a Tóth István hadnagy hagyatékából előkerült fényképek közlését. Életrajzát már az első részben megpróbáltam adatmorzsák alapján felvázolni. Különösebb kommentárt ehhez már nem tudok hozzátenni, beszéljenek a képek. Ismételten kérem, ha valaki plusz információkat tud hozzátenni egy-egy fotóhoz, azt örömmel veszem, különösen, ha helyszínt ismer fel.

Menetelés

Tornasor

Egy hadgyakorlat lehet talán

Készen az indulásra

Alaki kiképzés (Tarján Mária műhelyéből, Hajmáskér)

Jó dolog a kályha télen

Talán gyakorlaton készült csoportkép

Csoportkép, valószínűleg hadgyakorlaton készülhetett

Tájkép Hajmáskérnél, jobbra a "sakkbástya" víztorony
(Köszönet zs infóért: Hajmáskér Táborkutató - https://www.facebook.com/hajmasker.taborkutato)

Gömbös Gyula miniszterelnök emlékműve a Kőrös-hegyen
Az emlékmű ma már nem létezik, csak a nyomai vannak meg.
(Köszönet az információért, és azonosításért: Hajmáskér Táborkutató-facebook csoport)

A kedvenc képen, bár a tulajdonosoknak aligha volt épületes
Valószínűleg a keleti-fronton készülhetett

Erdőben

Nemcsak az emberek háborúznak

A katona hóban is katona

Menetoszlop

Csoportkép. A fotó hátoldalán felirat: "Így néztünk ki! A kolegáét
átadtam a "kislánynak". Majd kiküldi neki. Volt bajtársi üdvözlettel:
Pista" -  

Gránáttölcsér (Ukrajna?)

Valahol a keleti fronton (talán Kijev?)

Egy kozák(?) lovas, kezében PPD-40-es vagy PPS-41-es
dobtáras géppisztoly

Ugyanaz a lovas

Jókedvű arcok. Baloldalt Tóth István. A fotó hátoldalán pecsét:
"Némethné fényképész mester - Várpalota"

Katonacsoport egy ház előtt

Egy ház és lakói 

Tóth Istvánról a blogban még fogunk hallani/olvasni.

Tóth István hadnagy fényképei 1.

Tóth István hadnagy fényképei 1.

Következő két bejegyzésemben az általam internetes árverésen megszerzett hagyaték fotóit kívánom közkinccsé tenni. A fotók Tóth István második világháborúban szolgáló hadnagy hagyatékában voltak, néhány dokumentum társaságában, amelyeket alighanem szintén közölni fogok itt a blogon majd. 

Sajnos Tóth Istvánról nem tudok sokat. Az 1940-es keltezésű orvosi véleményen a következő adatok olvashatóak: 

1909. szeptember 26-án született Túrkevén, magassága 178 cm, testsúlya 77 kg. Édesapja ekkor már nem él, anyja igen. Az orvosi véleményt (Bizjkv. 171/1940.) Debrecenben adta ki 1940. január 31-én a M. kir. debreceni 6. számú honvéd helyőrségi kórház parancsnoka (nehezen olvasható az aláírás, talán Dr. Vojnich János), mikor Tóth hivatásos tiszti állományba való felvételre pályázott.

1939 októberében a hagyatékban lévő hadgyakorlatokra kiadott parancsok szerint a 10. (szolnoki) gyalogezred I.  zászlóaljában szolgált.

Az is bizonyos, hogy hadnaggyá 1940. május 1-jei ranggal a Honvédségi Közlöny 1941. február 10.-i számában nevezték ki (53. oldal). Az bizonyosnak látszik, hogy a hadnagy állandó tartózkodási helye Hajmáskér volt, ezt néhány ott készült fotó mellett az 1941. március 30-án kapott dicsérő oklevele is bizonyítja.

Tóth részt vett az erdélyi bevonulásban, úgy tippelem, hogy a közzétett fényképeinek egy része ekkor készülhetett. Ugyanis több bunkereket, erődöket ábrázoló fotográfia van közöttük, amelyeket - bizonyíték nélkül ránézésre -  a Károly-vonal részének tartok.

Tóth hadnagy az Erdélyi bevonulás után a magyar királyi "Kinizsi Pál" Erdélyi kiképző csoportnál tevékenykedett, mint századparancsnok. Itteni tevékenységét jutalmazták a már említett 1941. március végén kiadott dicsérettel, melyben kifejtik, hogy feladatát a kiképzéskor "eredményesen és átlagon messze felülemelkedően" teljesítette (Kiadta: M. Kir. "Kinizsi Pál" honvéd csapataltisztképző iskola parancsnokság, 640. szám kt.-1941).

Igazából néhány azonosítatlan, de számomra Ukrajnának tűnő fotót leszámítva nem rendelkezem bizonyítékkal arra, hogy hősünk a keleti-fronton járt volna 1942-43-ban, mégis azok alapján megkockáztatom.

1943-ban Tóth a 49./III. zászlóalj gyakorlatán vesz részt május 7-8-án. A hagyatékban ugyanis egy Orosházán kiadott parancs van, melyet a zászlóalj géppuskásszázada számára adtak ki 1943. május 5-én. Gyanúm szerint ennek parancsnoka lehetett ekkor Tóth István, ami megmagyarázná, miért van itt a parancs.

Ennél többet egyelőre nem tudok Tóth Istvánról, akinek a fotói következnek most. Minthogy a fényképek zömének hátán semmi felirat nincs (ahol van, ott jelzem), sötétben tapogatózom azok helyéről. Amennyiben valaki felismerni vél bármit a fényképeken, megköszönném a segítségét.

Bunker - Talán a magyar-román határ közelében, mint a Károly-vonal része

Jókedv. Kiemelendő a jobboldali katona jobb lábánál lévő terepszínű 38 M. sátorlap

Pózolj bunkerrel

Tóth hadnagy valakivel

Szétrombolt bunker

Pihenő csoportkép

Izgalmas fénykép, vaskakassal megspékelve, reméljük azért jobb
falat is jutott a tálra

A fotó hátoldalán olvashatatlan feljegyzés ,talán: Sinner vagy Zimmer zászlós

futóárok, fedezék

Lovasok

Újabb bunker

A fénykép hátoldalán gépelve: "Réthy Gyula zls. úr". De vajon melyikük az?

A változatosság kedvéért bunker

Megsemmisített bunker, meglepő terepszínű festéssel

Ismét egy terepszínre mázolt bunker, de jobb állapotban

Katonák csoportja, talán Hajmáskér

A kevés fotó egyike, amelyről tudom, hol készült., A fotó hátoldalán:
"Tarján Mária - amatőrlaboratoriuma - Hajmáskér" pecsét 

Csoportkép a szálláson, talán Hajmáskér

Szintén Tarján Mária hajmáskéri laboratóriumában készült fénykép. A helyszín
egyértelműen a Balatonnak tűnik, a katona valószínűleg Tóth István 

"Hej élet, be gyöngy élet"

Folytatás a többi szkennelése után következik...