Hegedüs Sándor őrmester naplója a Don-kanyarból V.

Hegedüs Sándor naplójának végén járunk, a mai bejegyzés után már csak a zárás marad hátra. Most a november 1-től 20-ig tartó napokat közlöm, melyek harci eseményekben nem bővelkednek, de érdekes bepillantást kapunk a gazdasági tisztek mindennapos nyűgjeibe, a tisztikar frontvonal mögötti életébe, és az egyszerű hazavágyódó honvédek lelkivilágába. 

Ahogy szoktam, a kiolvashatatlan részeket [...]-al jelöltem, a kérdéses olvasatot (?)-lel. A szöveget rendszerint a rövidítések feloldásával, helyesírásilag itt-ott javítva közlöm.

Télies életkép Oroszországból, 1942
(Gádoros Lajos fényképe. Fortepan, 11834.)

1942. XI. 1.

Az este sokáig ébren voltam. A szomszédok gramofonra táncoltak. Reggel is korán ébredtem. Elmélkedtem azon, hogy ma halottak napja. Tisztát vettem és szép kényelmesen felöltöztem. Szép az idő. Pulóvert nem vettem fel. Délelőtt a gazda rendelkezése szerint már Erdélyi szedte ki a pénzt is. Ebéd alatt adtam ki Tóth zászlósnak a tiszti pénzt. Gyönyörű idő van. A ruszkik csinálják a német sírt.

8. Halottak napja.ⁱ

Anyának írok (43.) és Karicsnak(?). Gyönyörű napsütésben és víg kedéllyel írtam Anyának. Közben meghozták a bort. Talabér Feri pedig meghozta a két nagy csomagomat. Volt öröm! Később Huszár két Futártⁱⁱ hozott, amit Józsi küldött és az 1-es és 3-as kiscsomagot. Az üveg tartalmát mindjárt meg is ittuk Feri előléptetésére. Most lépett elő szakaszvezetővé. Egy doboz cigit is bedobtam a köznek. Vígan voltunk. Vacsora után megnézegettem a Futárokat, meg a többi újságot, azután lefeküdtem.

1942. XI. 2.

Elég korán keltem, de nem tudjuk megállapítani, hogy hány óra van, mert nem tudjuk, nyári-e vagy téli.ⁱⁱⁱ Éppen most mondják, hogy új időt számítunk. Így hát hajnali 6 órakor keltünk. Az idő változatlanul szép. Szennyesemet tegnap már el is vitték mosásra. Reggel a tegnapi rizsből is reggeliztem, 10 órára mégis megéheztem. Ja, új időszámítás! Dolgozgattam is délelőtt. Így megjött az étvágyam az ebédhez is. Paradicsomleves volt és káposztás tészta. Ebédért menet egy nyavalyás sturcoló(?) gép megijesztett. Rejci(?) elhozta délelőtt a Vilmann honvédet,^iv aki letagadta, hogy a pénzt megkapta volna. Fekete Sanyinak írok. Utána mindjárt az utalványoknak estem. Balogh doki, Kóka(?) és dr. Lengyel vetettek véget munkálkodásomnak.^v Hazamenősök. Vacsora után olvastam, majd az új takarodásig sakkoztunk Tar pánnal, nagyon értelmesen. Így bizonyítottam be neki, hogy mégiscsak 10 órakor van 9!

1942. XI. 3.

Alig bírtunk ágyban maradni, de 7-ig azért sem keltünk fel. Azt álmodtam, hogy szabadságon voltunk otthon. Már van egypár utalványos kundschaftom. Muszáj dolgoznom. Az idő ragyogó.

Volt egy kis csim-bum is. Azután beledőltem az igazolásokba és legyúrtam délig, ami három nap alatt összegyűlt. A zsidók kerítést csinálnak az épület körül szögesdrótból. Egy katona már szerencsésen nekikerékpározott. Majdnem a szemébe került. Szigetinének írok.

Utána mindjárt dolgozni kezdtem. Volt tennivalóm vacsora utánig. Azután elbeszélgettünk egy kicsit, majd sakkoztunk.

1942. XI. 4.

Gazdánk zörgetett fel bennünket, hogy riadó lesz. Volt is egy keserves kísérlet, mely a végén jobbra- és balra át!-tal végződött. Persze én voltam a tettes! Sarkady is fennakadt a szögesdróton az éjszaka. Neki is a szeme volt veszélyben, és a karjából tépte ki a húst. Talabér Feri megmozgatja a kerítésben dolgozó zsidókat. Délelőtt pipáztam és olvastam egyéb tennivalóim közepette. Posta jött. Anya: 48., 49., 50.m 51., 52., F. Sanyi, Láger(?), Imre, Guszti, Jani, és Balogh. Ezeket olvasgattam ebédig. Most Gusztinak írok, és Anyának (44.).

A váltás hát nem érkezett be. Állítólag Józsa(?) pán emlegette már a parancsnál. Egész este olvastam és iparkodtam nem gondolni az otthoni dolgokra. Lefekvéskor annál jobban megrohamoztak.

A 101/57-es munkaszolgálatos század Voronyes térségében
(Forrás: konfliktuskutato.hu)

1942. XI. 5.

Hát az Imre napot is itt értem. Ma is várjuk a váltást, zavaros álmok után. Végre kaptunk mi is 3 zsidót, kikkel fát vágathatunk. Ideje már, mert tegnap is hideg volt, és mára sem enyhült az éghajlat. Csúnya csepergő őszi az idő. Délelőtt olvasgattam és dolgoztam. Ebéd előtt elterjedt a hír, hogy megérkezett a váltás Alekszejevkába. Már kocsi is ment értük. Nem tudom elhinni.

Ebéd után posta jött: Anya: 34., 35., 36., 37., 38. és 39. Bözsitől és Domitól (Horváthné). Beállított egy százados bottal, marhákért. Befűtöttünk, most már kellő mennyiségű füst van a szobában. Fekete Sanyinak írok.

Kellő mennyiségű sarat szedtem a csizmámra, mialatt a postaládánál jártam. Délután már csak olvastam. Estig tartott a zsidó regény. Akkor megjött a váltás. 11 ember a 42 éven felüliek váltására. Nagyon beletaposott a lelkivilágunkba ez, Fogtam egy rémregényt és azt olvastam 10 óráig ágyamra dőlve. Este már jegesedett a világ. A szél is elég erős volt, de legalább esett az eső. Lefeküdtem, de megrohantak dühítő gondolatok és nem tudtam elaludni. Kénytelen voltam még egy cigarettát elszívni. Utána még forgolódtam, majd elaludtam.

1942. XI. 6.

7 után ébredtem. Hideg volt. Megvártam, míg befűtöttek. Kint jeges minden. Az eső esik, a szél fúj. A kályhában rendesen ég a tűz, és füst egyelőre nincs. Az ablakon át gyönyörködünk az utca egyre vizesebb képében és a kidőlni készülő póznákban.

Egész délelőtt nagy volt a forgalmunk. Hogy az egyik váltás nem jól ütött be, vigasztalásul már egy 140 főből álló és 1-jén indult újabb váltással biztatnak a szervezett rémhírterjesztők. Ferke ismét megsértődött, mert nem akarok hinni. Közben megindult a jégesés. A szél is szépen fokozódott. Így hát két adaggal a csajkában egyszerre hoztuk el az ebédet. Ebéd alatt a hó is szállingózni kezdett.

Most már a hóesés alábbhagyott, de a hófúvás nem. Fehér már minden, de a kályhánk jól viselkedik. Füstmentes finom meleg van. Misinek írok.

Délután csak a hófúvásban gyönyörködtünk és olvastam. Egy pár sakkpartit is játszottam Ferkével, majd újra olvastam. 9 előtt lefeküdtem. Hamar és jól elaludtam.

1942. XI. 7.

Reggel felé álmomban a 66-os hivatalba mentem. Korán keltünk. Odakint ragyogó napfényben fürdik a havas táj. Azonnal fotografáltam:

1. Kilátás a télbe 6:55
2. Jégvirág a fán 6:55

Beszélgetéssel és olvasással telt el a délelőtt. Az idő egy kis szél leszámításával változatlanul szép. A reggeli tegnap óta, hogy Guba hordja a tejet, olyan kielégítőt, hogy a tízóraizásról egészen leszoktunk. Nagy Pistával beszélgettem délelőtt. A nemzetvédelmi keresztre^vi pályázik. Zolinak írok.

Délután felvarrták sapkáinkra az ellenzőt. Talabér Ferivel elindultam, hogy végre ismét elmenjek egyszer parancsra. Már a lépcső aljában összetalálkoztunk Palásthyval, ki jelentette, hogy nem lesz parancs. Elmentünk hát sétálni Takácshoz. Utána mindjárt vacsoráért mentem. Korán volt még. Bementem melegedni. A négy féldisznó fel volt aggatva. Persze fülek, farkak és bőr nélkül. Mialatt a hiányzó alkatrészeket rágcsáltam, elmesélték, hogy miért is kell vasárnap 2-kor menetöltözetben jelentkezni az egész konyhaszemélyzetnek. Jókat nevettünk. Majd kész lett a vacsora és felhoztam. Vacsora után olvastam. Közben oda-vissza figyeltem a bűnügyi regényből a bűnügyi beszélgetésre. Közben azt is megállapítottuk, hogy Sztalin anya leend.

1942. XI. 8.

Ismét utolsónak keltem fel. Kényelmes beretválkozás után jól megreggeliztem. Már itt van egy hadnagy leszerelő. Fene jól megy. Kint napfényes hideg téli a kép.

Egész délelőtt piff-puffot olvastam. Közben csámborgott egypár szabadságos, Elander százados^vii pedig a helyiségeinket jött szemrevételezni. Ebéd alatt is itt jártak. Most gyönyörűen süt a nap és mindenen úgy csillog a jég, mintha „üvegországban” lennénk. Délelőtt még Tarpánt kisegítettem 96 db „Hunniával”,^viii mert őt is szorongatja már a Hal szemű pán.^ix

3. Parancsnokság és templom 13:45
4. Templom jeges fával 13:45
5. Sziluett a kerítésnél 14:15
6. Szemben Ferik(?) 14:15
7. Farakásnál 14:15^x

Anyának írok (45.).

Egész délután írtam. Vacsora után otthoni dolgokról beszélgettünk. Tekintve, hogy Pogány holnaptól mindent egy órával korábbra tett – tehát régi időszámítás szerint - ½ 10-ig fenn voltunk. A szoba már eléggé kihűlt, mire ágyba bújtunk.

1942. XI. 9.

Fázásra ébredtem. Azután meg a kályha füstölt alaposan. Kint ragyogó napfény, ablakokon ékes jégvirág. A konyha tegnap áttelepült, a legénység ma költözködik. Sarkady Guszti ágyára jött. Beszélgetéssel és fűtéssel tellett el a délelőtt. Matildának írok.

Délelőtt Samu pénzt hozott. Most jobban megnéztem az újonnan jött karpaszományos tizedest.^xi Bajmóczinak hívják és tavaly decemberben kötött nálunk házasságot.^xii Délután jól befűtöttem s egyben jól befüstöltem a szobát. Nagy szellőztetés után kellemes lett a szoba, és posta is jött: Anya: 40., 41. és 43., Manci és Jani gyerek.

Közben a 10000 Pengő is megjött. Vacsora után Sztalin-est volt. Majd mindenki írt, vagy olvasott, én pedig mind helyett unatkoztam. Lefekvés előtt még Sarkady az operációjáról mesélt.

1942. XI. 10.

A szokásos módon folyt le a reggelizés. ¼ 8-kor a kályha elé álltam cigizni, mikor Pogány jött be a szellőzés végett nyitva álló ajtón. Mordul körülnézett, de csak mialatt átfutott a szobán. Átment a Laci pánokhoz. Biztosan azt ellenőrizte, megkezdődött-e a hivataloskodás. Úgy látszik, ma nagy forgalmam lesz, mert már a hadbíró is itt járt. Megkérdezte, mennyit küldhet haza. Azután a szakácsoknak csináltam igazolásokat. Volt még egy és más dolgom. A kályha füstöl, az idő napsütéses, téli.

A civil főnökömnek írok. Közben Sztalint és Kievet kidobtam, majd a megbocsájtás után megkapom a 6-os csomag minta érték nélkülit, Futárt Józsitól, és egy Képes Vasárnapot Koncz Magdolnától. Később az 5-ös kis csomag is megjött. Volt nagy olvasás. Vacsora után sakkoztunk Tarpánnal. Eközben hozott neki egy hazai csomagot Nagy törzsőrmester, ki most jött meg szabadságról. Volt evészet és ivászat. Kis forgolódás után jól aludtam.

1942. XI. 11.

Ma is kellő füstben vagyunk már. Volt is érte egy kis parasztlázadás, de már elnyomtam. Egész délelőtt füstben dolgoztunk. Disznótoros ebéd volt. Közben posta: Anya: 24., 27., 57. és 58. Boci levente! Most írok haza (46.).

Később Janitól egy lap. Vacsora után nagy volt a füst. Kinyitottuk hát az ajtót, és eloltottuk a lámpát. A sötétben „Sztalin magasságban” fütty- és dal-, valamint egyéb koncertet rendeztünk. Rövid szünet után ismét felgyülemlett a füst. Most már köpennyel hajtottuk ki. Sarkady az ágyán ülve kapával legyezett. Épületes látvány volt a zseblámpák bűvös fénykörében. Mikor mindnyájan lefeküdtek, én még átnéztem dideregve az asztalon heverő képes újságokat. Elég nehezen aludtam el.

1942. XI. 12.

Ennek dacára elég jól aludtam. Nagyon vegyes álmaim voltak. Uday kérdezte, hogy milyen szám a Hanzi(?). Feleségem egy különös alakú kitüntetést hozott zöld szalaggal és kardokkal. Elég korán felébredtem és alig győztem kivárni, hogy felkeljenek a többiek. Füst már kellő mennyiségben van. Kuncsaft is.

Egész délelőtt füstben dolgoztam. Most elég füstmentes és meleg a levegő. Még az ajtót is be lehet csukni. Odakint borús, de enyhe az idő. Dominak írok.

Délután olvastam és dolgoztam egy kicsit. A füst miatt abbamaradt a munka. Később azonban megemberelte magát a kályha és oly kevéssé füstölt, hogy becsukott ajtónál süthetett burgonyát Talabér. Mikor az elfogyott, beszélgettünk a hátországról, satöbbiről.

1942. XI. 13.

Azzal keltek a fiúk, hogy vigyázni, mert péntek és 13.-a van. Én ezért mindjárt rossz napot csináltam Huszárnak, úgy is, mint magyar nyelvésznek, úgy is, mint költőnek.

Csaknem egész délelőtt hurcolkodtak Zöld pánék, a mi szobánkon keresztül. Rengeteg holmijuk van. Névjegyzéket kértek a kint maradóktól, és a felváltandókról. A konyhán beszéltem ezután Funkkal.^xiii Azt mondja, hogy 19-én indul váltásunkra 150 fő. Ezzel szemben kint marad 120 fő. Nekünk 26-ra van vagon igényelve. Ezek szerint december elején otthon leszünk. A kitüntetések december 6-ra vannak ígérve. Később a tűzkereszt odaítélésének szabályait is olvastam. Bözsinek írok. Majdnem elfeledkeztem a születés- és névnapjáról.

Délután már nagyobb füstben voltunk. Este olvasgattam, mialatt a többi pán már aludt. 8-kor én is lefeküdtem.

1942. XI. 14.

Korán ébredtem és még elgondolkodtam kicsit a hazai dolgokon. A „tejesasszony” nem hozott tejet, így feketét reggeliztünk. Rigmusok is jutottak eszembe az ágyban, sőt lantos módra énekelve. Valami furcsa érzésem van ma ismét. Meg is volt az eredmény. Gazdánk kijelentette, hogy Talabért hazaengedi. Bizony elvette a kedvem egy időre. Most ismét nem csinálok semmit. Frici boldogan ad át. Felírta a címemet. Délben jóllakattam káposztás tésztával az új kiskutyát. Idejött pontosan a tegnapi lakoma emlékével. Füst is van rendesen. Körülöttem boldog hazakészülők, én pedig azt sem tudom, menjek-e vagy sem? Ki tudja, mire megyek haza.

Egész nap hurcolkodtak a szomszédban. Mi is átrendeződtünk, mert áthoztunk egy asztalt és két pénztárládát. Délután zongorát is vittek át. Foglalkozás helyett zsoldfizetés volt. Józsa délben vette át a pénzt. 5 után a fiúk még harmonikáztak egy kicsit. Majd a szomszédban megszólalt a zongora. Erre nálunk beszélgetni kezdtek és Erdélyi sikerével(?) foglalkoztak. Én olvastam. 9-kor lefeküdtünk. Elég hamar elaludtam, azzal a gondolattal, hogy a mai álmom igaz lesz.

A Magyar Futár hetilap 1942. november 11-i számának címlapja.
(Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

1942. XI. 15.

Azt álmodtam, hogy ismét indulok a harctérre. 6-kor keltünk. Nagyon keserű a hangulatom, hát felbontottam a hadi kulacsot. Meghúztam, aztán beretválkoztam és felöltöztem. Reggeli után ismét húztam a kulacsból. Elhatároztam, hogy bemegyek a templomba, ha lehet, ezen a féléves évfordulón.^xiv

El is mentünk Talabérral. Egyszer vissza is kellett fordulni, mert hazamenő alakulat pénzt hozott leadni. A templom igen szép lett, mióta nem voltam benne. Szép volt a szertartás is. Imádkoztam és kicsit megkönnyebbültem. Mise után is ott maradtunk. Végignéztük az ikonokat. Közben az egyik ikon előtt valami szertartás folyt. Ezt is végigvártuk. Utána meghúztuk a kulacsot. Most Anyának írok (47.).

Délután már nem fűtöttünk. Hűvös is volt. A többiek levelet írtak, én sétálgattam. Majd Fogarasi visszajött a hadbiztosságtól^xv és kicsit elelmélkedtünk a készülő fekete fuvarokról. Mázsa(?) vaj és társai. Közben a hangulat is megjavult, amint a kulacsom kiürült. Takarodóig ismét hazai emlékek voltak szőnyegen. Takarodókor, hogy kimentünk a debreceni pd.k.(parancsnokságra?),^xvi kicsalta Sztalint is. Én virrasztottam egy darabig lenge magyarban, majd mégis meguntam és lefeküdtem. Tarpán engedte be a csavargó jószágot. A társalgásnak jellegzetes debreceni kiszólásait Talabér felkrétázta a légoltalmi táblára imigyen: uplank(?), koszorús fattyú, ótó(?), macssasszony pók.

1942. XI. 16.

Utolsónak keltem fel. ½ 8 lett, mire felöltöztem. Közben a Zöld pán 7 órától már itt füstölődött. Egy pár munkát megmartam, majd jól megpakoltam a hordó kályhát, hogy egyből elöntött bennünket a füst. Tar pán mától már a hadbiztosságban helyettesít délelőtt. Fizetésemnek megvolt az az eredménye, hogy most már címzett(?) ajtónál lehetünk. Így tüzelek ma én. Egy kis füst, egy kis meleg. Egyébként ma szépen süt a nap. Olvad is odakint, így könnyű szívvel szellőztetek. Lamm(?) pénzt hozott. Ekkor zengte be, hogy ő is megy haza. Az időjelzők ma délután, a híradók^xvii holnap reggel indulnak haza. Én és Feri a tar(?) igen szomorú jövő elé nézünk.

Posta: Anya: 68. és Jani. Délben egy orvos százados Bugyennijből^xviii beleszerelmesedett Sztalinba. Az égőinket elvitték azzal, hogy majd 110-esre cserélik. Este Guszti megjött sok téli ruhával, de a lámpák nem. Végre visszahozhattam egy régi lámpát, két gyertya és egy istállólámpa próbálta eloszlatni a sötétet. Beszélgettünk a fényük mellett és ettük a külföldi dolgokat. Talabér is kapott fekete csomagot. Elárasztott engem érmekkel és imákkal. Este az Iván megrezegtette kicsit Gusztit.

1942. XI. 17.

Sarkady padokon aludt. Elég korán keltünk. Havazik.

Az árkászok megcsinálták a kéményt. Gazdám megvigasztalt, hogy igaz a váltás, satöbbi. Nagy Pistát tegnap este letartóztatták. Ju 52-es^xix kényszerleszállt az országút mellett. Havazás elállt, olvad. Megkaptuk az új bélyegzőket.

Gazdáink kihallgatáson voltak a sí(?) csukló miatt. Mancinak írok.

Délután végre hoztam egy jobb égőt. Így sem volt fényes a kivilágítás. Ferivel majd Gusztival sakkoztam. Az olvasáshoz nem volt türelmem.

Junkers Ju 52-es a levegőben, 1942
(Teller Ferenc felvétele. Fortepan, 75426.)

1942. XI. 18.

Ismét enyhe idő van. Tegnap este említette K[...], hogy Szigetivel találkozott Alekszejevkában a vágóállat-oszlopnál.

A múltkori este egyik Iván állítólag kényszerleszállt itt a határban.

Gazdám azt akarja, hogy délután a markotányos összekuszált dolgait rendezzem. Én nem akarom. Anyának írok: (48.).

2-kor fegyelmezésre mentem. Sétáltattam a népet 3-ig. Taposták a havat. Utána új égőket kaptunk. Egy parti sakkot játszottam Ferivel, de nagy volt a nézőközönség, s így tovább nem játszottunk. Olvastam.

1942. XI. 19.

Az éjjel az emberek beszélgetésére felébredtem. Reggel kérdezem: mi volt? Mondják, hogy az urak részegen mászkáltak, vészüvöltéseket adtak le. Szép enyhe, borús idő van, havazik.

Délelőtt a kutyák játékában gyönyörködtem. A munkásszázadbeliek és Merkl hadapród^xx olajra léptek. Szépen nő a hó.

Párás ablakon át nézem az orosz telet. Néptelen az utca, csak Sztalin és Kurtály, az új kutya játszanak a hóban. Mögöttem élénk társalgás folyik „A harmicadik” című filmről.^xxi Most egy fázó zsidó kanyarodik be a kapun. Gondolataim hazaszállnak. Ne folytassuk!

Délután olvasgattam, míg posta nem jött: Anya: 53., 54., 55., 56., Manci és Jani gyerek. Este a Pókkal sakkoztam, míg be nem állított az egyik kantinos két üveg snapsszal. Gazdánk főhadnagy lett. Ittunk takarodóig. Akkor kicsit játszottam Sztalinnal a hóban. Akkor éreztem csak, hogy be vagyok rúgva.

1942. XI. 20.

Mint a bunda, úgy aludtam. Tar pán próbasütést(?) végez. Albert megjött szabadságról, mint nős ember.

Egész délelőtt lázasnak éreztem magam. Délután le is feküdtem. Jól aludtam, úgy 8 óráig. Akkor Guszti felkeltett, hogy burkolózzak be, mert takarodó. Na, levetkőztem, de nem tudtam éjfélig elaludni, mert a szomszédban rettenetes fals zenét vittek végbe. Az őrületig felidegesített.

Jegyzetek:

i A fénykép nincs a napló mellett.

ii Magyar Futár címen Rajniss Ferenc, Szálasi későbbi vallás- és közoktatásügyi minisztere szerkesztett lapot. A később háborús bűnösként kivégzett Rajniss lapja kifejezetten katonalap volt, heti rendszerességgel képes összeállításokat közölt a háború alakulásáról.

iii 1942-ben ugyanis november 2-án hajnalban álltak át téli időszámításra Magyarországon.

iv Azonosítatlan személy.

v Sajnos egyértelműen nem megállapítható kilétük számomra.

viA Teleki Pál miniszterelnök által 1940-ben alapított érdemrendet a kommunizmus elleni harcban kiemelkedő, illetve a Szent Korona visszatért területein a magyarságért küzdő személyek kaphatták. Egy fokozata volt.

vii Nem találtam adatot ilyen nevű századosról.

viii A Hunnia is magyar cigarettamárka volt.

ix Nem tudom melyik kolléga csúfneve lehetett. Valószínűleg Udayt becézte így, mivel korábban naplóírónktól ő követelte a tartozását.

x A fotók nincsenek meg.

xi A naplóban valójában „kp. tzds.” áll, én oldottam föl.

xii A naplóban szereplő adatokon kívül nem tudok mást róla.

xiii Egy Funk Károly nevű tartalékos honvéd hősi halált halt a Donnál, de az egyezés bizonytalan, sőt inkább valószínűtlen. Funk Károly poszthumusz bronz vitézségi érmet kapott: Honvédségi Közlöny - Személyes Ügyek. 1942. 46. sz. 1052. o.

xiv Ezek szerint Hegedüs május közepén került ki a frontra, a repülősök első hullámával.

xv Egy adott csapattest (jelen esetben a dandáré vagy a hadseregé?) gazdasági közigazgatását vezető és azt ellenőrző hivatala.

xviA rövidítés olvasata bizonytalan, talán a repülőcsoport parancsnokságára utal, hiszen a 2. repülődandár törzse a hadrend szerint debreceni alakulatnak számított. Lásd: Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő szervezett fejlődése, 1941-1945. In: HK, 1992. 1. sz. 77-78. o.

xviiA dandár hadrendjéhez az 1. repülő híradószázad tartozott. Lásd: Szabó-Számvéber: A keleti hadszíntér és Magyarország 1941-1943. Debrecen: Puedlo, 2003. 10. függelék.

xviiiA naplóban: Budjenin.

xix A Junkers Ju 52/3m-es a német hadsereg legfontosabb szállítórepülőgépe volt a II. világháborúban, amely képes volt rövid nekifutás után fel- és leszállni. Egy szakasznyi katonát vagy 7-8 tonna felszerelés volt képes szállítani. Magyarországon is gyártották a háború alatt.

xx Ismeretlen személy.

xxiApáthi Imre A harmincadik című filmjét 1941-ben mutatták be, többek között Páger Antal főszereplésével. Lásd: https://www.mafab.hu/movies/a-harmincadik-257455.html

A lepkegyűjtő újratöltve : Pillangók kertje (könyvajánló)

Dot Hutchison:

Pillangók kertje

Szeged: Könyvmolyképző, 2017

366 oldal

Eredeti cím: The Butterfly Garden (2016)

Fordította: Komáromy Zsófia

1963-ban jelent meg John Fowles A lepkegyűjtő (The Collector) című klasszikusa, amely talán az első igazi pszichothriller volt. A lepkegyűjtő ma már nem olyan deltás, mint Kudlik Júlia, s nem üti ki az embert, jelezve ezzel, hogy ötvenöt év alatt az emberiség ingerküszöbét sikerült a legfeketébb szénbánya legalsó tárnájának szintje alá tornázni. Ám ezt leszámítva ma is érdekes olvasmány a regény. Érezve a lehetőséget benne, Dot Hutchison 2016-ban levette könyvespolcáról, lefújta róla a port és… De nem így mondom tovább, hiszen ma mindenki szakácskönyvet ír, hát akkor csatlakozom a sztárvilághoz, plusz oldjuk a tartalom okozta sokkot is némi fekete humorral.

Pillangók kertje-(k)rémes

1 személyre. Elolvasási idő 1-2 nap. Nehézségi szint: nehezen emészthető

Hozzávalók:

1 db „A lepkegyűjtő” című kötetből

pár hektárnyi kert

1 db alexitímiás főszereplő

2 db - nem túl érett - FBI nyomozó

1 db degenerált családfő

2 db degenerált családfiú

1 db tetoválógép

1 markolókanál szexuális erőszak

Hullák - ízlés szerint

Elkészítés:

Fogjuk „A lepkegyűjtőt”, kiszedjük belőle az áldozatot, és félretesszük (hermetikusan lezárva). Lelocsoljuk rossz családi háttérrel, traumatizáljuk, megspékeljük múltbéli pedofilokkal, s állni hagyjuk. Mikor átvette e fűszerkeveréek zamatát, megszorozzuk huszonhárommal, és összezárjuk őket. A túlságosan erős klausztrofób íz ellensúlyozására pillangóknak hívjuk őket, s az áldozatok hátára egzotikus lepkéket tetoválunk. Mikor kész, kerti növények közé tesszük, időnként rájuk nézünk. Feszültséget adunk hozzá, keverünk-kavarunk, míg az egész könyv alakot nem nyer. Végül üvegvitrinben, csipetnyi nemi erőszakkal megszórva, formaldehiddel leöntve tálaljuk.

Oké. Kissé bizarr lett, és nem szép dolog ilyesmivel viccelni, bár a humor nem ismer tréfát. Komor történet, egy szó, mint száz. A szereplőkről sokat is megtudunk, meg keveset is. Míg a pillangók közül többet megkedvelhetünk, megismerhetünk, magáról a kulcsfiguráról, Mayáról/Inaráról nehéz véleményt alkotni. Inara leginkább szoborként áll előttünk, akinek lelkéig mások szenvedései még csak-csak eljutnak, de a sajátja nem igazán érdekli, alárendeli magát barátnőinek. Ő a történet igazi hősnője, szórakoztató, de kissé különc figura. Saját sorsa kevésbé érdekli, ám másokkal nagyon is empatikus. Még fogvatartóját is megérti, noha gyűlöli. [Megjegyzés rovat: Kevés utálatosabb dolog létezik számomra a mai világban, mint ez a mindenkit megérteni vágyás. Személy szerint egyszerűbbnek, igazságosabbnak, tisztábbnakk érzem, ha a tettest nem megérteni, hanem megbüntetni vágyják. Zárójel bezárva.] Victor Hanoverian nyomozó a másik kulcsfigura, aki finoman irányított kérdéseivel bontakoztatja ki a drámát, s aki rendkívül pozitív apafigura. A Kertésznek nevezett pszichopata szintén nagyon izgalmas karakter a maga beteg módján, Hutchison rájött, hogy mind Fowles műve, mint Nabokov Lolitája attól ördögien jó, hogy bennük a gonosz nem tudja, nem képes felfogni, hogy gonosz. 

Felkavaró-e a sztori? Igen, de nem a brutalitás, vagy a szörnyűségek miatt, Hutchison a feszültséget nem ilyen eszközökkel éri el, de legalábbis kávéskanállal méri ezeket. Úgy éreztem magam a kötet végén, mint korábban A koboldcsászár esetében. Nincs a könyvben semmi rendkívüli, de jól van megírva, időnként nagyon szép - bármennyire is hihetetlen ilyen sztorinál -, ahogy az áldozatok szeretik egymást a körülöttük tomboló habcsókos pokol ellenére. Inara elbeszélése alkotja a regényt, mely során váltakozva mesél a kert előtti és kertbeli életéről, s ezt az író nagyon ötletesen, meggyőzően, kellő feszességgel, érzelmekben gazdagon, de valahogy mégis egyfajta távolságtartással teszi. Az ember csak várja és várja a soha be nem következő fordulatot, ami egyes olvasóknak furcsa lehet, hiszen úgy hozzászoktattak minket az utóbbi évek thrillerszerzői az utolsó oldalak nagy dobásaihoz. Egy kissé talán dühített eleinte ennek hiánya, de lehiggadva - ki kell mondanom -, hogy nagyon helyes, hogy nem volt. Még olvasás közben végigpörgettem, hogy milyen meglepetés érhet majd a végén:

- Inara valójában gonosz?

- Inara esetleg pedopapa lánya?

- Netalántán az egyik FBI-os szintén valami beteg alak, aki innen való kiszabadítása után egy másik helyre viszi a csajt?

Végül arra a következtetésre jutottam, hogy mindegyik variáció ami eszembe jut, nagyon lerágott krimiirodalmi csont, amin már nincs leszopogatni való zsír sem. Meglepetés ugyan volt a befejezés során, de semmi ilyesmi. Szerintem bölcs döntés volt az írótól. 

A könyv legaggasztóbb pontja számomra, hogy ebből is sorozat lett (The Collector címen, ami ismét erős utalás Fowles könyvére). Nem érzem indokoltnak, a történet ugyanis lezárt, a szereplők is teljesítették küldetésüket, s a pillangók kertjének ötletét továbbvinni extrémitása miatt hiba volna. Ennek ellenére angolul már megjelent két folytatás (Roses of May, The Summer Children), meglepően jó olvasói osztályzatokkal. Ezek alapján akár még jól is elsülhet a folytatás.

A regény borítója szemet vonzóan egyszerű, s ez fontos, mivel védelmi célra csak annyira alkalmas, mint a magyar fociválogatott hátvédsora. Legalább a másik feladatát megoldotta, eladja magát. A fordítás harmonikus, szépen van magyarra átültetve, s egy-két helyesírási bakit leszámítva korrekt munka a korrektúra is.  

A fehér „női pszichothriller” felirat a fekete borítón, pusztán reklámfogás, nyilvánvaló, hogy az olvasók 80-90%-a hölgy lett volna enélkül is. Egyfelől a nők többet olvasnak, másfelől különösen így van ez a vörös pöttyös sorozat és társsorozatai (mert ez hivatalosan a Kristály pörttyös könyvek-sorozat eleme) esetében. Summa summarum, jó könyv, de nem mindenkinek ajánlott, mert gyomor kell hozzá. Nem is a véres részletek, hanem a pszichológiai háttér miatt.

Pontszám:

Nyolc Pampalini a tíz lepkevadászból.

8/10 pont

Moly.hu: 93 %

Goodreads.com: 4.06 pont

Előadás a youtube-on:

Legutóbbi ménfőcsanaki előadásom ("A holló gyűrűje" - Mátyás király) már megtekinthető a youtube-on: