A 15. század hajnalán Kína volt a világ vitathatatlanul legerősebb országa, hadserege a legmodernebb fegyverekkel rendelkezett, nagyságának közelébe senki más nem ért. Míg Anglia pár ezer fős hadseregekkel vívja a Száz éves háborút a francia lovagság néhány tízezres hadai ellen, a keleti császárság haderejét százezrekben mérte. A flotta tekintetében sincs ez másként, Velence a Földközi-tenger ura néhány száz gályával rendelkezik, kína a feljegyzések szerint több ezerrel, és hát a hajók nagysága tekintetében is volt különbség. Kína óriási felfedezőutakra fordította erejét, melynek során Cseng Ho admirális eljutott Afrikáig, ahonnan császárának egzotikus cikkeket, többek között zsiráfot hozott.
 |
| 1. Kínai rajz a császárnak ajándékba hazahozott zsiráfról. |
A flotta fő erejét az úgynevezett „Kincses-hajók” alkották. A kincses-hajók méretei nehezen meghatározható, aminek oka a korabeli források hiánya. A ránk maradt kínai leírások későbbiek, úgy 150-200 évvel a flotta útjait követően maradtak ránk. Igaz, a kínai történetírás rendkívül precízen dolgozott, rendszerint egy az egyben átvették a történetírók a korábbi írásokat. Másik probléma a megadott leírások mértékegységeivel van, hiszen mint a középkori mértékegységek általában, nem jelentik mindig mindenhol ugyanazt és meglehetősen tág határok között mozog az átszámításuk mai mértékegységekre.
2. Cseng Ho hajója és mellette Kolumbusz Kristóf legnagyobb karavellája, a Santa Maria...
A modern írok a gigantomániától hajtva rendszerint a legnagyobb számításba vehető adatokkal dolgoznak, így jönnek ki a "kincses-hajók"a-ra a 130-140 méter hosszúságú és 50-60 méter szélességű elképesztő adatok[1]. Hozzáteszem, egyáltalán nem lehetetlen, hogy ez igaz, de nem ez a legvalószínűbb. Valóban készültek a történelem folyamán ilyen hosszúságú fahajók,[2] így elvileg ezt kizárni nem szabad. Mások azonban ennek nagyjából a felével számolnak.[3]
3. A "kincses-hajó" modern rekonstrukciós rajza.[4]
Ha azt nem is szabad elfogadni kételkedés nélkül, amit a középkori kútfők leírtak, a hajók óriási volta nem kérdőjelezhető meg, ráadásul sorozatban készültek más óriáshajókkal ellentétben, hiszen Cseng Ho flottájában 62 volt belőle. Előkerültek a Nankinghoz közeli Longjiang óriási szárazdokkjai (amelyek ma vízben állnak), ahol a hajók készültek, sőt van középkori térképünk is a hajógyárról (nem túlzás így nevezni, elképesztő komplexum volt).
4. Longjiang hajóépítő műhelyeinek 1553-ban megjelent rajza. A kép jobb oldalán az adminisztratív épületeket, a bal oldalán a hajóépítő dokkokat figyelhetjük meg.[5]
5. A hajóépítő dokkok ma.
A 2003-2004 közötti ásatások rengeteg újdonsággal gyarapították a kínai hajóépítésről alkotott ismereteinket. A modern kutatók úgy vélik, hogy a legnagyobb ezen dokkokban készült hajó 75 méter hosszú lehetett.[6] A „kincses-hajók” a leírások és későbbi ábrázolások szerint kilenc árbocos monstrumok voltak, valószínűleg 4-500 fős legénységgel. Az egész flotta, amely 300 hajóból állt, 28 ezer főre tehető. Nehéz megállapítani a 62 nagy hajó feladatát, mert méretük alapján lassú mozgásra lehettek csak képesek, ütközetekben való gyors manőverezésre aligha. Mindemellett egyes írások szerint a hajókat komoly tüzérséggel, 28-28 ágyúval fegyverezték fel. Azt is tudjuk, hogy ütközetekben is volt része Cseng Ho hajóinak, kalózflottákat számoltak fel és nemzetközi viszályokat csillapítottak le pusztán az irdatlan armada megjelenésével.
6. A hatalmas flotta nyugatra tart Afrika felé
Ugyanakkor a flotta feladata elsősorban kereskedelmi és diplomáciai ténykedés volt. A kínai kormány komolyan vette a régészetet, ma már a szárazdokkoknál egy múzeum őrzi az egykori dicsőséget, sőt felépítettek egyet a „kincses-hajókból” is, mégha csak szerény 63 méteres példányt is.
7. A Nankingban felépített replika a szárazdokkoknál.
A magukkal vitt gazdagságot jelzi az a kétségtelenül hiteles háromnyelvű kőre vésett felirat, amelyet 1911-ben fedeztek fel Sri Lankán és amely ma a Colomboi Nemzeti Múzeumban található. A felirat szerint Cseng Ho a következő tárgyakat adományozta a az egyik Buddha szentélynek[7]:
„1000 arany,
5000 ezüst,
50 tekercs hímzett selyem, különféle színekben,
50 tekercs selyemszövet, különféle színekben
4 pár gyöngyökkel ékesített zászló, tarka selyemből, arannyal hímezve
2 pár ugyanebből, vörös (selyemből)
1 pár ugyanebből, sárga
1 pár ugyanebből, fekete
5 pár antik sárgaréz tömjénfüstölő
5 pár antik sárgaréz virágváza, lakkozva, aranyozva, arany lábakkal
5 sárgaréz lámpa (kandelláber?), lakkozva, aranyozva, arany lábakkal
5 füstölőedény, tűzvörös, aranyozva, lakkozva, arany lábakkal,
6 pár arany lótuszvirág
2500 adag illatos olaj
10 pár viaszgyertya
10 rúd illatos tömjén.”
Alább egy német nyelvű dokumentumfilm látható Cseng Ho flottájáról.
[1] A Ming császárok történetét megíró Ming Shih-lu adatai alapján a kincses-hajók 440 láb hosszúak és 180 láb szélesek voltak. Más kérdés, mekkorának vesszük az 1 kínai lábat a korban, bár rendszerint 30-33 centiméterrel szokás számolni. Ez esetben jönnek ki a fentebbi adatok.
[2] A híres HMS Victory ugyan „csak” 69 méter hosszú és 16 méter széles, de készültek sokkal nagyobb hajók: Athenaios, a Kr.u. 2-3. század fordulóján élt író ránk hagyta Ptolemaios Philopator hajójának, a Thalamegosnak leírását, amely eszerint 115 méter hosszú volt: http://www.attalus.org/old/athenaeus5b.html
[3] Xin Yuanou: Guanyu Zheng He baochuan chidu de jishu fenxi (A Technical Analysis of the Size of Zheng He's Ships). Shanghai 2002, p.8
[4] Needham: Science and civilisation in China. IV. p. 510.
[5] Uo. p. 480.
[6] Church: Twon Ming Dinasty shipyard in Nanjing and their infrastucture. In: Shipwreck Asia. p. 38
