Ma egy régi beadandómat találtam meg a régi számítógépemről lementett anyagaim között, így ezt adom közre, már csak azért is, mert most is tetszik. A görög mágiáról és varázslásról lesz szó, benne eredeti egyiptomi receptekkel, szerelmi mágiával. Jobb, mint az Ezo Tv. Fogadják nagy szeretettel!
Hekaté istennő, az antik mágia egyik kedvence. Szobrait az útkereszteződéseknél állították fel, oda vittek adományt, vagy ott zajlottak le titkos szertartások (a rajz modern alkotás, de jól használja az istennő attribútumait: fáklya, hold, fekete kutya, etc. sajnos nem találtam meg az eredeti alkotót, eredeti képet...) |
Jóslás, varázslat és babona az ókori
Hellaszban
1.
Bevezető
Az
ókori világ embere egyes szempontokból ugyanolyan volt, mint mai
utódai: szeretett, élt, halt, tett jót, tett rosszat. Más
szempontok alapján azonban nagyok a különbségek. Akkor a
gondolkodás és vallás terén egészen másfajta következtetéseket
vontak le a körülvevő világban tapasztalt dolgokról. A természet
még a mindennapokhoz tartozott, hitviláguk szintén különbözött
a maiaktól. Az istenek ott voltak a halandók között, minden
tettüket figyelték, reagáltak rá és következményekkel jártak.
Jó példa a következő levél, melyet Kr.e. 258/7-ben írt
Apollónios, II. Ptolemaios pénzügyi felügyelője, egy Zóilos
nevű ismerőséhez: „Sarapis több ízben értésemre adta
álmomban, hogy hajózzam hozzád és jelentsem neked ezt az
utasítást: létesíts számára Sarapis-templomot és szent ligetet
a kikötőnél lévő városrészben és egy pap felügyeljen rá és
áldozzon értetek. Amidőn kértem Sarapis istent, hogy mentsen fel
engem e feladat alól, nagy betegségbe döntött, úgyhogy
életveszélyben forogtam. Imádkozván hozzá, megfogadtam, hogy ha
meggyógyít, magamra veszem szolgálatát és megteszem amit
elrendelt…”.1Az
istenek tisztelete a hétköznapok szerves része volt, és bár egy
egyiptomi példát olvastunk, de ez a Hellenisztikus világ minden
részén hasonló módon működött, legfeljebb változott az isten
neve. Manapság némely a televíziók világában feltűnnek alakok,
akik éjjeli műsoraikban a jövőt árulják el egy telefonálásért
cserébe, vagy távgyógyítanak, némely titkos gyülekezetek és
boszorkányok pedig misztikus ködbe burkolva űzik varázslataikat.
Ki hisz bennük, ki nem. Ma inkább a misztikum világa, akkor a
hétköznapoké. Vizsgáljuk meg a dolgokat kissé, hogy akkoriban
ezek az érdekes kérdések mit jelentettek az embereknek és hogyan
folytak le.
2.
Jóslás
A
leginkább közismert titkokkal övezett tevékenység a jóslás
volt. Ez teljesen általánosan ismert és elismert ténykedés volt
a hellének számára, ahogy a közel-keleten, Egyiptomban, vagy
Rómában egyaránt. Persze voltak helyi jellegzetességek.
Egyiptomot a varázslat, a mágia hazájának tekintette már maga
Hérodotosz is. Hahn István így fogalmazta meg a római és görög
jóslás közti különbséget: „A görög jóslás tehát:
közvetlen, sugalmazott és a jövő eseményeire vonatkozik; az
etruszk, és római: közvetett, jelrendszeren alapul, és az
elvégzendő teendőkre utal. A görögök szemében a jós:
kivételes képesség, tehetség birtokosa – a rómaiak szerint:
szakember, aki tudományát megfelelő mestereknél sajátította (és
sajátíthatja) el.”.2Nem
meglepő hát, ha ismerünk híres görög jósokat (Kasszandra –
igaz ő trójai, Teiresziász, de lehetne sorolni!), ellenben rómait
nem. Ott a jósi posztokat adott politikus, polgár kapta és gyakran
a tisztséggel járt (pl. Consul). „A jóslás tudománya (mantiké)
az istenek és emberek közötti kapcsolattartás (koinóma)
eszköze.”3A
jóslással élhetett az egész állam, vagy a magánember. Spárta
királyai egyben az államot képviselő papok is voltak. „A
lakedaimóni királyok ugyanis egy-egy hadjárat alkalmával egy
birkanyájat szoktak magukkal vinni, hogy legyen mit feláldozni az
isteneknek, és hogy az áldozat bemutatásakor kedvező jósjeleket
kapjanak az előttük álló csatára vonatkozóan. A nyájat
útközben a pásztorok által katoiadestnek nevezett kecskék
szokták vezetni.”.4Az
istenek véleménye segítséget jelentett háború és béke
kérdésében, megmutatta melyik fél nyeri a küszöbön álló
csatát. Aztán a közemberek is kérhettek segítséget az
istenektől, hogy válaszokat kapjanak kérdéseikre: Jóslat
házassághoz: „A nagy és hatalmas istennek, Sokmopaiosnak
Asklépiadés, Areios fia részéről. Vajon megadatik-e nekem, hogy
Tapetheuszt, Marrés leányát feleségül vegyem és nem lesz-e más
felesége? Jelentsd meg nekem és teljesítsd, amit írtam. Tapetheus
előbb Hórion felesége volt. Caesar [=Augustus!] 35. évében.
Pachón 1-én.”5.
Ez a Krisztus után 6-ban íródott Egyiptomban (a hellenizmus
Egyiptomában!) talált papirusz csak egy a sok fennmaradt
jóslatkérés között. Aztán a jósló személye is lehetett
különböző. A királyok, állami vezetők sokszor alkalmaztak
maguk mellett fizetett jósokat, akik segítettek eligazodni a
jósjelek szövevényes világában. Nagy Sándor két hivatásos
jóst alkalmazott hadjáratai során: Arisztandroszt és a spártai
Kleomantiszt.6Ez
azonban nem mentette meg a haláltól, noha látnokai előre
figyelmeztették a veszélyre. A következő jósjelek jelezték
Alexandrosz halálát:
- sok hollót láttak Babylon felett (oda tartott éppen a király), akik veszekedtek, csipdesték egymást, majd néhány elpusztult madár a király lábához esett.
- Püthagorasz jós áldozati állat belsőségeiben tapasztalt rendellenességet: nem volt lebeny a máján.
- Kedvenc oroszlánját egy szelíd szamár agyonrúgta (meglehetősen gyámoltalan egy fenevad lehett…).
- Egyik katonája –állítólag isteni parancsra- az uralkodó trónszékére telepedett.7
Ezeknek
a hivatásos jelmagyarázóknak a sikere tájékozottságuktól,
emberismeretükből, a politikai helyzet helyes megállapításától
és ügyességüktől és nyílván az isteni jóindulattól függött.
Helyes helyzetértékeléssel könnyebb volt eltalálni a jövőt,
vagy ha nem, hát úgy magyarázták, mintha bevált volna.
Alexandros is meglátogatta a Delphoi jósda híres-hírhedt papnőjét
a Perzsia elleni hadjárat előtt, ámde egy jóslásra alkalmatlan
napon érkezett. Ugyanis vannak olyan napok, amikor nem szabad az
isteneket kérdezni. Püthia ezért nem fogadta a makedónt. Nagy
Sándornak azonban nem lehetett nemet mondani még isten szolgájának
sem. A király maga tört be a papnő otthonába és a templom felé
hurcolta, hogy mégiscsak megkapja a jóslatot. Az ellenkező jósnő
végül beadta a derekát és csak ennyit mondott a templomba menet:
„Győzhetetlen vagy, fiam!”. Alexandrosz kijelentette, hogy több
jóslatra nincs szüksége és otthagyta a meglepődött
Püthiát.8Alexandrosz
ugyan becsapta a jóst, de általában Püthia esetén fordítva
szokott történni. Apollón papnője ugyanis legendásan kétértelmű
válaszokat szokott hexameterekben közölni a kérdezőkkel. Ismert
a Kroiszosz lűd királynak adott jóslata: „ha átlépsz a Halys
folyón, nagy birodalmat döntessz meg.”. Persze mikor a krőzusi
gazdagságból szolgasorba került lűd megkérdezte, miért csapta
be, azt a választ kapta, hogy meg kellett volna kérdezni melyik
birodalom semmisül meg a sajátja vagy ellenségeivé. Delphoi
állandó jósda volt és még akadt néhány híres szentély,
amelyik erre szolgált. Dódónában sok jóslatkérő ólomlap
maradt fenn, szemezgessünk!
- Hérakleidas jó szerencsét kér Zeustól és Diónétól, és megkérdezi az istent, lesz-e utóda mostani feleségétől, Aiglétől.
- Nikokrateia tudakolja, melyik istennek kell áldoznia, hogy helyzete jobbra forduljon, és meggyógyuljon betegségéből.
- Lysanias kérdezi Zeus Naiostól és Diónétól, hogy vajon tőle való-e az a gyerek, amellyel Annyla terhes.
- Jobb és hasznosabb lesz-e számomra, ha a városban házat veszek és a vidéken földbirtokot?
Mint
látható az élet mindennapos kérdéseire az istenektől vártak
választ. Lysanias kérdése különösen érdekes, hiszen egy isteni
válasz a kor DNS-tesztjének felelt meg…
Hogy
Dódónában hogyan jósoltak? Az érdeklődők kérdéseiket
ólomlapocskákra vésték, ezt benyújtották a jósdának. A papok
a szent tölgyfa lombjának suhogásából állapították meg a
választ, majd szöveges formában adták hírül az istenek
kinyilatkoztatását.9
A Kr.u. 4. Században vágták csak ki a szent fát a kereszténység
terjedésekor, bezárva ezáltal a szentélyt. Persze a jóslás
formája helyenként és időnként változott. Bármi lehetett.
Püthia állítólag egy barlangban került különböző gőzök
által transzszerű állapotba, mely során meglátta a jövőt és
versbe szedte. Voltak egészen elképesztő technikák: béljóslás
(állatok belsőségeinek állapotából nyertek ihletet a jövőből),
madárjóslás (merre repülnek a madarak, ha bal kéz felől lát
meg madarat, vagy nyugatra száll (nyugat=halál!), az kedvezőtlen,
ha nem, az kedvező), álomfejtés (mint a leggyakoribb),
szilikomancia (egészen extrém: vízbe cseppentett olajcsepp
formájából…). Minden rendkívüli esemény lehetett jel:
hirtelen vihar, derült égből villámcsapás, üstökös (hírhedten
király halálát jelzi előre), meteorok, nap- és holdfogyatkozás,
tüsszentés (ma is „úgy leszt!”-t jelent). A jósjelek lehettek
másfélék is. Ma babonának mondanánk. Különböző hiedelmek
voltak forgalomba:
- Menyét keresztezi az utad, az rosszat jelent! = mai fekete macska effektus.10
- Ne áldozz hajnalban bort mosdatlan kézzel!
- Ha vizelsz, ne a Nappal szembefordulva tedd!
- Gyereket egy éves koráig balszerencsés nem mozdítható kőre tenni.
- Boroskancsót ne tedd a vegyítőedényre (kratér)11
Voltak
a bajokat elhárító rítusok, melyek megóvták az embereket.
A
jóslás azonban nem az egyetlen egzotikusnak ható szertartás a
görög világban, sőt…
3.
Átkozott görögök…
Néha
előkerül egy a következőhöz hasonló jósdához intézett
kérdés: „Agis kérdezi Naiost a takarók és párnák felől,
hogy elvesztette-e azokat, vagy valaki az idegenek közül
ellopta.”.12Ha
az isten utóbbival felelt, azaz eltulajdonították a szeretett
tulajdont, akkor mindjárt lehetett egy jó kis átkot rebegni az
égiekhez, hogy bosszút álljon a javaiért. Ismerünk ilyen
bosszúért kiáltott átkokat. „Atacecina Proserpina istennő,
Turibriga városunk lakója- szent felséges nevében kérlek,
könyörgök és fohászkodom hozzád, torold meg azt a lopást,
melynek áldozata lettem, mindazokon, akik eltulajdonították,
ellopták vagy eltüntették alant felsorolt értéktárgyaimat: 6
db. Tunica, 2db vászonköpeny, egy db. Általvető…”,13
ez ugyan római kori példa, de korábbiakat is találhatunk. Van,
hogy a bosszú milyensége kissé precízebben megfogalmazott: „Ezzel
a levéllel rábízom az alvilági istenekre és Persephonéra
Tibitist, Choiriné leányát, aki megsértett engem, s vele együtt
férjét és három gyermekét is, két lányt és egy
fiút.”.14Kedves.
Egy sértésért a család kiirtását kéri. A korban a vendetta a
divat, kissé szenvedélyesen szerettek vagy gyűlöltek. A másik
véglet a szerelem. Az átok itt is megoldás lehet. Egy nő kérése:
„Idézlek [te démon] a nagy istennek…nevében…: hogy azon
órától kezdve, amikor ezt írom, ne aludjon Sextilius, Dionysa
fia, hanem őrjöngjön, perzselje tűz, ne tudjon se aludni, se
nyugodtan ülni, se beszélni; csakis én, Septima, Amoena lánya
járjak az eszében. Őrjöngve perzselje az irántam való szerelem
és vágyakozás, tűzben égjen Sextiliusnak, Dionysa fiának lelke
és szíve!…”. A hölgy igencsak elszánt lehetett, mert az
ólomtábla alján megfenyegeti az isteneket is: „Ha pedig ez nem
történne meg, magam szállok alá Osiris alvilági palotájába,
szétrombolom a sírt, darabjait az alvilági folyóba szórom, hadd
vigye tova.”.15Sok
különböző oka lehetett az átkozásnak: pereskedés, egyszerű
ellenszenv, sport (hogy az istenek tegyenek valami sportszerűtlent a
kocsiversenybéli ellenlábasokkal). A kért átok is sokféle:
betegség, kín, görcs, „ha netán alkalmad van rá, fojtsd őt
forró vízbe!”, halál. Ezeket az átkokat általában ólomlapokra
írták, ami egyrészt szimbolikus jelentéssel bírt, mert ezt az
elemet a halálhoz hasonlónak látták: hideg, nehéz, szürke. Az
írást különböző isteneknek, démonoknak (daimón) szánták. A
démonok a természetfölötti lények kategóriájába tartoztak,
nevét a daió = osztó szóból vezetik le. Afféle közvetítők
istenek és emberek között, isteni akarat végrehajtói. Eredetileg
nem volt nevük és csak a hellenizmus korától egyiptomi mintára
kaptak elnevezést. Istenekhez is lehetett átkokért fohászkodni,
elsősorban alvilágiakhoz. A nők a szokásos női istenségeket is
favorizálták, mint Démétér, Koré vagy Artemisz. A legnépszerűbb
Hekaté volt, aki egy hármas testű éjszakai-alvilági istennő,
mellékneve Chthonia (alvilági). Ő a varázslatok felkapott
istennője is.
4.
Varázslatos görögök
Mindenekelőtt
nem árt a mágia előtt egy neves isten vagy démon segítségét
megnyerni. Erre különféle módszerek álnak a segítségünkre
ehhez. Példának okáért fojtsunk vízbe egy kandúrt, hogy ezáltal
Ozirissá váljon. Óvatosnak kell lenni, mert egyiptomi törvények
szerint ezért halál vár, mert a macska szent állat. Ha
macskagyilkossághoz nem fűlik a fogad, végy egy sólymot! A bevált
recept szerint fojtsd vízbe, majd múmiát készítünk belőle. A
tejbe mézet keverünk, beledobunk két ujjunkról származó
körömdarabot. Egy papiruszra pedig végezetül mágikus
háromszögeket alkotunk görög magánhangzók betűiből. Ezeket a
szertartásokat a legjobb délben egy sötét helyen, vagy pontban
éjfélkor elvégezni.16Ezután
lehet kezdeni a varázslást. Példának okáért, idézzünk
halottat! A nekromancia gyakori volt. Ennek módját olvashatjuk
Heliodóros Sorsüldözött szerelmesek c. 3-4. Században
keletkezett regényében, vagy akár az Odüsszeiában. Odüsszeusz
Teiresziász vak jóst a következő módszerrel jeleníti meg:
italáldozat, árpadara szórása, kosnak és nőstényjuhnak
feláldozása egy gödör felett. A gödör az alvilági istenek
miatt kell, hogy a kifolyt vér és bor a földbe jusson hozzájuk.
Vannak varázsszavak, melyeknek ismerete szükséges a sikerhez:
- ablanathanalba () amely palindrom, azaz hátulról olvasva ugyanazt jelenti (stílszerűen magyar eset: indul a görög aludni). Jelentése héberben Atya, jöjj el hozzánk!
- Abraxasz (), aki egy kakasfejű, páncélba bújt kígyólábú isten pajzzsal és ostorral. Görög betűinek számértéke a mitikus 365 (ugyebár a rómaiakhoz hasonlóan a görögök számokként használták betűiket).
- Bainkhóóókh (), ami koptul sötétség szellemét jelent.
- A hét görög magánhangzó.
Máris
nekiláthatunk! Mit szeretnénk? A fekete mágiával bármi
megoldható! Netán elfelejtetted, miért is akartál varázsolni?
a.
Emlékezetjavító varázslat (Kr.u. IV. század)
„Vegyél
egy hieratikus papiruszt és írd fel ezeket a neveket fekete Hermész
tintával (a tinta receptje: 4 drachma tróglitis myrha, 3 drachma
kariai füge, 7 drachma nikolaoszi datolyamag, 7 drachma száraz
fenyőtoboz, 7 drachma egyszárú üröm, 7 drachma hermészi
ibiszszárny, forrásvíz): "kambré, chambré: sixióphi Harpon
Chnuphi brintaténóphribisküllmaamazarbamesen kriphi niptumichmum
aóph Aktióphi artósi bibiu, bibiu sphé sphé nusi nusi siegó
siegó nucha nucha linucha linucha chychba chychba kaxió chychba
détophón ii aa oo üü éé ee óó."
Ha
ezt megtetted mosd le a papiruszról a tintát hét forrás vizével.
Ezt idd 7 napon keresztül koplalva.”
Holnap
vizsgád lesz és el akarsz tűnni mindenki szeme elől?
b.
Láthatatlanná tévő szer (Kr. u. IV. század)
„Végy
egy majomszemet, vagy egy erőszakos halált halt ember szemét,
rózsát, dörzsöld ezeket szét liliomolajjal, jobbról ballra
dörzsöld, miközben ezt mondod: "Anubis vagyok, Osiphiré
vagyok, ó séth sószón uier vagyok, Usiris vagyok aki Séthet
megsemmisítette. Emelkedj föl föld alatti daimón, ió Erbéth, ió
Phorbéth, ió Pakrbéth, ió Apomps, amit csak én X Y parancsolok
neked, hallgasd meg!" Ha láthatatlanná akarsz lenni, csak a
homlokodat dörzsöld be a keverékkel és láthatatlanná leszel,
ameddig csak akarod. Ha ismét láthatóvá akarsz lenni, mondd:
"Marmariaóth marmarifengé, tégy engem X Y-t láthatóvá
minden ember számára még ma, mindjárt, mindjárt, gyorsan,
gyorsan. Nagyon jó."
Nem
vált be? Van másik.
c.
Varázslat láthatatlanná váláshoz (Kr.u. IV. század)
Csalhatatlan
módszer láthatatlanná váláshoz. Vedd zsírját vagy szemét egy
éjszakai bagolynak, egy galacsinhajtó bogár galacsinját, éretlen
szőlő (vagy bogyó) nedvével keverd össze és kend az egész
testedre és a Nap felé fordulva mondd: "Esküszöm rád, a
nagy névre, borké phoiur ió zizia aparxeuch thythé lailam aaaaaa
iiiii óóóó ieó ieó ieó ieó ieó ieó ieó naunax aiai aeó
aeió éeó éaó." Nedvesítsd meg és olvasd rá: "Tegyél
láthatatlanná: Hélios úr, aeó, éaó, eié, éaó minden ember
előtt naplementéig, ió, ióó, phrix, rizó, eóa!"
Folyton
ellopják a holmidat és az átok nem használt?
d.
Tolvaj elleni varázslat (Kr.u. IV. század)
„Végy
nyers fokhagymát és marhanyelvet, préseld ki őket és égesd el a
már kipréselt maradékot. Keverd össze alaposan a hamut a nedvvel,
rajzolj vele a falra egy nagy szemet, végy egy akasztófát, faragj
belőle egy nagy kalapácsot és üss rá vele a szemre. Ezt mondd:
"Megesketlek téged a szent nevekre, add ki a tolvajt és amit
ellopott, chalchak chalkum chiam charchrum ebar béri zbarkom chré
keriób pharibu, és a rettenetes nevekre, a ee ééé iiii ooooo
yyyyyy óóóóóóó. Add ki a tolvajt és amit ellopott! Ahogy e
kalapáccsal e szemet megütöm, úgy legyen megütve a tolvaj szeme,
és tűzzel égjen míg csak fel nem adja magát." E szavaknál
üss a kalapáccsal.”
A
leggonoszabb alkalmazása varázserőnknek, ha másokra alkalmazzuk
őket. A szerelem mint tudjuk, vakká tesz…
e.
Szerelmi igézés (Kr. u. IV. század)
„Aphrodité
ama neve melyet senki nem tudhat meg egykönnyen: "Nepheriéri"
- ez az a név. Ha csinos nőnél sikert akarsz elérni, maradj három
napon át tiszta, áldozz tömjént, miközben ezt a nevet mondod és
bemenvén a nőhöz, mondd magadban hétszer azt reá tekintve és
sikered lesz. Ezt cselekedd 7 napig.”17
Van
ősibb, egyiptomi recept. Ők a legjobbak mágiában:
f.
Szerelmi varázsige
„Üdv
néked Ré-Harachti, istenek atyja, üdv néktek, hét Hathor, kik
vörös vászon övvel vagytok felékesítve! Üdv néktek, istenek,
ég és föld urai. Adjátok, hogy jöjjön utánam X, Y lánya mint
szarvasmarha a fű után, mint szolgálólány a rábízott gyermekek
után, mint pásztor a nyája után. Ha meg nem adatik, hogy jöjjön
utánam, tüzet vetek Busziriszra és felgyújtom Oziriszt.”18
Nem
akarjuk Oziriszt elpusztítani? Még mindig készíthetünk szerelmi
bájitalt!
g.
Szerelmi bájital
Recept:
meggyilkolt ember fejbőrének egy darabja + 7 szem sírból szerzett
árpaszem + 10 oipé (mértékegység) almamag + egy kutyából
kiszedett tetű vére + a készítő gyűrűsujjának vére + némi
sperma (!!!). Ezt összekeverjük, borban feloldjuk. Hétszer el kell
mondani a varázsigét, melyben közöljük, hogy én vagyok Hórusz,
Ré és Ozirisz egyszerre.19
Kipróbálása nem javasolt…
Vannak
woodoo-hoz hasonló szertartások is. Egy klasszikus, Ovidius:
h.
Ellenség szájának betömése
„Nézd
csak a vénasszonyt a leányok közt! Tacitának
szenteli
áldozatát, s ő maga egyre fecseg.
Három
szem tömjént tesz alá a küszöbnek a három
Ujjával,
hol egér surran a titkos úton.
Majd
szürkés ólom-figurákra varázsfonalat köt,
S
hét feketés babot is forgat az ajkai közt.
Átveri
vastűvel, megvarrja, bevonja szurokkal
S
megszárítja tüzén egy kicsi ména fejét.
Bort
is csordít rá, s végül, ami megmarad abból,
Társai,
s még inkább ő maga issza meg azt.
„Ellenség
nyelvét s gonosz száját betömtük”
Röviden
ennyit a mágiáról és varázslási technikákról.
5.
Epilógus
Összegzésként
annyit lehet elmondani, hogy egy ilyen ismeretlen világban
megmártózni igazán érdekes. Az ember a korabeli emberek
mindennapjaiban találja magát, problémáikkal szembesül és azok
megoldási kísérleteivel. Másképpen kísérelték meg meglelni a
gondok nyitját, de más körülmények között is éltek. Nem
megvetendő, hanem tanulmányozandó. Harry Potter korában a téma
még aktuálisabb, meg aztán néha annyi nehézségre kell megoldást
találni rohanó világunkban, hogy talán tényleg csak a csoda és
varázslat segíthet. Ó Hekaté, hallgasd meg szolgád…
Hekaté, a keresztutak görög istennőjének ábrázolása a római Capitoliumról (wikipedia commons) |
Jegyzetek:
1 Miről vallanak a papiruszok? Szerk.: Moravcsik Gyula. Bp.: Gondolat, 1961. p.148.
2 Róma istenei. Szerk.: Hahn István. Bp.: Gondolat, 1975. p.56
3 Platón: Lakoma. 180C
4 Pauszaniasz: IX.13.4.
5 Miről vallanak a papiruszok? p.150
6 Plutarkhosz: Alexandrosz. 50.
7 U.o. 73.
8 U.o. 14.
9 Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bp.: Osiris, 2002. p.110
10 Theophratos: Charaktéres. XVI. In.: Görög vallás görög istenek. Bp.: Gondolat, 1975. p.214-215
11 Görög vallás görög istenek. p.99-100
12 U.o. p.213
13 Róma istenei. Szerk.: Hahn István. Bp.: Gondolat 1975. p.209
14 Görög vallás görög istenek. p. 209.
15 Róma istenei. p. 208.
16 Kákosy László: Varázslás az ókori Egyiptomban. Bp.: Akadémiai, 1969. p.65
17 Miről vallanak a papiruszok? p.155
18 Kákosy: i.m. p.71-72
19 U.o. p.72-73
20 Ovidius: Fastii II. 571-582
Felhasznált
irodalom
Görög
vallás görög istenek. Szerk.: Sarkady János. Bp.: Gondolat,
1974.
Görög
vallástörténeti chrestomathia. Szerk.: Hegyi Dolores. Bp.:
Osiris, 2003
Hegyi
Dolores: Polis és vallás. Bp.: Osiris, 2002.
Hérodotosz:
A görög-perzsa háború. Bp.: Osiris, 2004.
Kákosy
László: Varázslás az ókori Egyiptomban. Bp.: Akadémiai, 1969.
Miről
vallanak a papiruszok? Szerk.: Moravcsik Gyula Bp.: Gondolat, 1961.
Pauszaniasz:
Görögország leírása. Bp.: Pallasz, 2000.
Plutarkhosz:
Párhuzamos életrajzok. Bp.: Osiris, 2001.
Róma
istenei. Szerk.: Hahn István. Bp.: Gondolat, 1975.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése