Miltiadész és a szkíta hadjárat

Egészen elképesztő az a felfogás, amely az egyetemen és főiskolákon tankönyvként használt összefoglaló kötetből tárul elénk a szkíta hadjárat végéről és Miltiadész valamint a görögök szerepéről.[1] A máskülönben remek könyvben Hegyi Dolores szerint a perzsa sereget Miltiadész tervétől megmentő Histiaios miután jutalmul megkapta tettéért a thrákiai Myrkinost, a perzsa király magához rendeli. Hegyi még humorizál is, mintegy keresztapának beállítva Dareioszt, akinek meghívását „nem lehetett visszautasítani”. Egyébként miért is tette volna, semmi oka nem volt rá? Hegyi szerint a magas kitüntetés, melyet Histiaios kap a nagykirály udvarában egyben „a bizalmatlanság jele”![2] Már miért lenne az? Éppen most bizonyította a hűségét. Az újabb magyar összefoglaló is csak egy hajszállal jobb, ő Histiaios udvarba kéretését „házi őrizethez” hasonlítja.[3] Miltiadész álláspontja a kérdésben semmi esetre sem maradhatott titokban, mint azt Burn is állítja, hiszen a haditanácsban részt vett családjának régi ellensége Lampszakosz türannosza, Hippoklosz is.[4] Teljesen jogos a szerző azon véleménye, hogy ebben az esetben nehezen térhetett volna vissza birtokaira.  Ha valakit ezek után őrizetbe kellett volna venni, akkor az Miltiadés… Ám ő mégis elkerül bármilyen felelőségre vonást. Vajon miért?

Érdemes elgondolkodni azon, hogy valóban felmerült-e egyáltalán a görögökben a Duna-híd lebontásának terve, amint azt forrásaink állítják. Hiszen ha igen, akkor Miltiadész a perzsa haderő megérkezésekor hogy maradhatott életben? Miért nem fogatta el Dareiosz, hiszen Histiaios jutalmazása azt is jelenti, hogy tudott a szkíták görögökhöz intézett javaslatáról és annak állítólagos megvitatásáról!

Justinus, a korszakra vonatkozó másik forrás – aki Pompeius Trogust kivonatolva közvetve más forrásokat is használt - nem említi az ominózus szkíták által görögöknek tett ajánlatot, igaz kivonata itt nem túl részletes.[5] Az olyan összefoglalók, mint Nepos Miltiadész életrajza Hérodotoszhoz alapján foglalja össze a történéseket,[6] ugyanakkor nem vesz tudomást olyan tényekről, mint, hogy Miltiadész türannosz maradt másfél évtizedig a szkíta hadjáratot követően is és nem azonnal Athénba ment. Megjegyzendő, hogy a Perzsa birodalom politikatörténetének összefoglalójában Dandamajev leírja a Hérodotosz által elmesélt görög haditanácsot, ugyanakkor úgy tűnik nem hiszi el a Miltiadésznak tulajdonított szerepet, mert nem említi.[7]

Mellesleg Miltiadész első türannoszi pályafutásának vége Chersonésosban finoman szólva is bizonytalan, mind időpontilag, mind okilag. Hérodotosz szerint maguk a szkíták támadják meg a félszigetet, mire Miltiadész elmenekül.[8] Igaz a datálása ezen szövegrésznek igencsak bizonytalan, hiszen Hérodotosz szerint „három évvel ezelőtt” történt, ami valószínűleg – és erre gondolt a magyar fordításhoz jegyzeteket író Hegyi Dolores is – a 493-as Iónia elleni perzsa hadjáratot megelőzően számítható és 496-ra tehető.[9] Ugyanakkor itt elég erős a bizonytalanság, mint azt Hegyi meg is jegyzi, a kronológia zavaros.

Az történések következő sorrendje, amely a mai történelemkönyvekből kivehető a következő:

1. Miltiadész lesz Chersonésos türannosza, athéni támogatással (Kr.e. 516?).[10]
2. Miltiadész Dareiosz szkíták elleni hadjárata során (vagy korábban?) behódol a perzsáknak (Kr.e. 513?).[11]
3. Miltiadész ott van a Duna-hidat őrző görög kontingens vezérkarában és amellett áll, hogy le kell bontani a hidat (Kr.e. 513?). 
4. Ezt követően, noha Dareiosz tud Histiaios támogatásáról a haditanácsban – ergo Miltiadész állítólagos javaslatáról is -, Miltiadésznak nem esik baja és uralja Chersonésost, minden bizonnyal perzsa fennhatóság alatt.
5. „Dareiosz szavára” a szkíták előrenyomulnak Chersonésosig és Miltiadész elmenekül (Kr.e. 496?).[12] Ám miért üldözné el Dareiosz 17 évvel a hídnál lefolyt incidens után? És miért szkítákat küldene? Teljesen értelmetlen…
6. Miután a szkíták elvonulnak, Miltiadész visszatér Athénból (Kr.e. 496?).[13]
7. Noha Hérodotosz nem ír arról, hogy a iónok lázadásában szerepet játszott volna, Miltiadész a perzsa flotta közeledtére elmenekül Athénba (Kr.e. 493?).[14]

Úgy vélem Hérodotosz szövegébe hiba csúszott a VI. könyv 40. fejezeténél. Két megoldás is lehetséges, ami kiköszöböli a problémákat. Az egyik szerint a 3 évet, amit Miltiadész visszatérte és szkíták általi elűzése között eltelt úgy kell értelmezni, hogy Miltiadész Chersonésosba érkezése (!) és a szkíták általi elűzése között telt el három év! Így máris az következik, hogy Miltiadész uralomra jutása és a szkíta hadjárat vége között telt el 3 év, amit semmi nem zár ki, sőt. A másik lehetőség, hogy az ominózus 3 év valamiféle szövegromlás következménye és nem erre vonatkozik. Úgy vélem az első megoldás helyes lehet. Úgy vélem az eddigi rekonstrukció ennél fogva nem helytálló.

Sokkal egyszerűbb és egyben valószínűbb a következő logikai sorrend:

1. Miltiadész türannosz lesz (Kr.e. 516?).
2. Miltiadész behódol a perzsáknak és részt vesz a szkíta hadjáratban.
3. A görög vezérek haditanácsán egyöntetűen a perzsa sereg megvárására szavaznak, elvetik a szkíta javaslatot.
4. Miltiadész Dareiosz visszavonulása után hazatér Chersonésosra.[15]
5. A szkíta hadsereg követi a perzsákat és Chersonésosig nyomul, Miltiadész elmenekül.
6. A szkíták elvonulása után Miltiadész visszatér városába.
7. Miltiadész csak Kr.e. 493-ban tér haza, mikor a perzsák elkezdik lecserélni a görög türannoszokat és több városban is bevezetik a demokráciát, megtorlásul a vezető réteg árulásáért a ión-felkelés során.[16] 

Egy esetleges szkíta ellentámadásnak vannak még közvetett bizonyítékai, azon túl, hogy ezek szerint szkíta lovasok törnek előre egészen a Márvány-tengerig. Úgy tűnik ugyanis, hogy a perzsa fennhatóság Thrákiában Dareiosz visszavonulása után megszűnik, Makedónia és az Égei-tenger mentén fekvő területek csak Kr.e. 492-ben a Ión-felkelés leverését követő hadjárat során válnak ténylegesen Perzsia által ellenőrzött területté.[17]

Nagyon úgy tűnik, hogy Miltiadész egyáltalán nem fejtett ki perzsaellenes tevékenységet a szkíta hadjárat során és ez pusztán utólagos propaganda. Miért a szkítákat bízza meg Dareiosz a forrás szerint Miltiadész elűzésével, mikor a szkíták az ellenségei? Miért nem a saját csapataival teszi ezt meg, hiszen Hérodotosz szerint 80 ezer fős hadat hagyott hátra Európában Megabazosz vezetésével?[18]

Miltiadész perzsák elleni fordulása úgy vélem, csak a ión-felkelés során történik meg, sőt akkor sem lehetett túl látványos, hiszen fiával Dareiosz kitüntető figyelemmel bánik.[19] Mikor a perzsák a visszahódított görög területeken demokratikus vezetéseket állítottak fel, egyszerűen Miltiadész nem tehetett mást, mint Athénba futott.[20]

Összefoglalva, ideje volna a magyar kutatóknak felülvizsgálnia Miltiadész szerepét a szkíta hadjáratban, hiszen bár Hérodotosz kiváló forrás a korszakra, mégsem maradt műve torzítások nélkül. Teljességgel elfogadhatatlan logikailag az az álláspont, hogy Miltiadész már ekkor perzsaellenes irányvonalat követett. Megjegyzés, de a The Cambridge Ancient History 2008-as második kiadásában is kimondják,[21] hogy nem lehet igaz a Miltiadésznek tulajdonított viselkedés. Személy szerint úgy vélem, ha a szkíták iónokhoz küldött küldöttségét a híd megsemmisítéséről nem is kell a fantázia termékének tulajdonítani, de egy görög haditanács összeülését nem tudom elképzelni. Elvégre mennyi az esélye annak, hogy pusztán görögöket hagyott hátra Dareiosz? Eleve a flotta sem állt csupán ión hajókból és egy megbízható, minden bizonnyal perzsa ember állhatott az ott maradt hídfő parancsnoka. Miltiadész későbbi perzsákon aratott diadala után nyilván könnyű volt elhinni az utókornak, hogy diadalmas vezérük kezdetektől fogva a nagykirály ellensége volt, ugyanakkor ma érdemes lenne túllépni a propagandán, hiszen ez mit sem von le a marathóni síkon aratott győzelméből.

Források:

Hérodotosz                  Hérodotosz: A görög-perzsa háború. Budapest, 2004

Justinus                        Justinus: Világkrónika a kezdetektől Augustusig. Budapest, 1992

Nepos                         Nepos, Cornelius: Híres férfiak. Budapest, 1984

Suda                            Suda lexikon. Interneten: http://www.stoa.org/sol/ - letöltve: 2012.IX.9.

Felhasznált irodalom:

Balcer 1988                 Balcer, Jack Martin: Persian occupied Thrace (Skudra), Historia: Zeitschrift für Alte Geschichte, Bd. 37. 1. p. 1-21

Burn 1962                   Burn, A.R.: Persia & the Greeks. Stanford, 1962

Dandamaev 1989         Dandamaev, M.A.: A political history of the Achaemenid Empire. Leiden, 1989

Hegyi-Kertész-Németh-Sarkady 2006

Hegyi-Kertész-Németh-Sarkady: Görög történelem a kezdetektől Kr.e.30-ig. 3. kiadás. Budapest, 2006

Németh-Hegyi W. 2011

                                   Németh György-Hegyi W. György: Görög-római történelem.

Budapest, 2011

CAH 2008                  The Cambridge Ancient History. Second edition. Vol. IV.

Cambridge, 2008

 Jegyzetek

---

[1] Hegyi-Kertész-Németh-Sarkady 2006, 146.p.

[2] Uo.

[3] Németh-Hegyi W. 2011, 142.p.

[4] Burn 1962, 133.p.

[5] Justinus, II. 5.

[6] Nepos, Miltiades. 3.

[7] Dandamaev 1989, p. 148-150,

[8] Hérodotosz, VI. 40.

[9] 20. jegyzet a VI. fejezethez: Hérodotosz: A görög-perzsa háború, 739.p.

[10] Hérodotosz, VI. 39.

[11] A szkíta hadjárat időpontja nem ismert pontosan. Az biztosnak látszik, hogy Kr.e. 516 és 512 között került rá sor (Dandamaev 1989, 148.p)

[12] Hérodotosz, VI. 40.

[13] Uo.

[14] Uo.

[15] Hiszen azt írja Hérodotosz (VI. 40.), hogy a szkíták kevéssel Chersonésosba való visszatérése után kergetik el! Ez a megérkezés lehet a Dareiosz Európából való visszavonulásakor is, mikor visszatér otthonába. Így az egész sokkal logikusabb és minden a helyére kerül!

[16] Hérodotosz, VI. 43.

[17] Balcer 1988, 5.

[18] Hérodotosz, IV. 143.

[19] Hérodptosz, VI. 41.

[20] A Suda lexikon is csak annyit említ, hogy a föníciai flotta elől menekült Miltiadész Athénba, nem ír a híres Duna-híd menti javaslatáról. Suda lexikon, Miltiadész címszó.

[21] CAH 2008, 242. p.