Rövid kérdezz-felelek az Árpádokról

Rövid kérdezz-felelek az Árpádokról

Az utóbbi napokban sokan kérdeztek az Árpád-ház DNS-ével kapcsolatban megjelent információkkal kapcsolatban, amely ott volt sajtótermékekben, illetve kijött a hivatalos angol nyelvű kutatási összefoglalás is a Nature csoporthoz tartozó European Journal of Human Genetics-ben. Néhány ilyen felbukkant témára válaszolnék gyorsan, amelyek felmerült a beszélgetések során, illetve bennem, kérdezz-felelek formában. Ez persze csak egy gyors lista, messze nem fog minden kérdésre választ találni a kedves olvasni, de hátha segít egyeseknek eligazodni a sokszor túl tudományos maszlagban.

- Már megint egy újabb nagy dérrel-dúrral beharangozott felfedezés?

Igen, de azért jelezzük meg, ez komoly kutatás, és nem akárhol jelent meg, a Nature nem adja akármihez a nevét. 

- Miért az apai felmenőket vizsgálták, mi ez a kirekesztő hímsovinizmus?

Egyrészt az apai vonal követése egyszerűbb, hiszen Y-kromoszóma csak férfi ágon öröklődhet, míg X-et a lányutód az édesapától és az édesanyától is kap, így célszerű a mitokondriális DNS-t (mtDNS) vizsgálni. Kevesebb vizsgálattal lehet megoldani egy hosszabb felmenői láncsorozatot. Egy gyermeknek egy apai felmenője van Y-kromoszómával, a nagyszülők közül szintén csak egy van (az apai nagyapa), de akárhány generációt ugrunk vissza, mindig csak egyetlen egy személy van, aki azt az Y-kromoszómát "birtokolja" generációnként! Így ennek követése valószínűleg a legegyszerűbb. De nem vagyok genetikus, így ennek technikai részleteibe nem bocsátkozom, felelőtlenség lenne. Legalább ilyen fontos, hogy mivel apai vonalon történt a trónöröklés a középkorban, így az apai ősök azok, akikről a krónikák a legtöbb információt ránk hagyták, ezért leginkább róluk tudjuk, hol vannak eltemetve. 

(Van egy könyv, amely bevezet az archeogenetika alapjaiba, ha valaki elmélyedne:

Horolma-Fehér-Németh-Csáji: Genetika és őstörténet. Bp.: Napkút, 2016.) 

- Miért van az, hogy a megvizsgált székesfehérvári csontvázak közül csak kettő volt Árpád-házi?

Valóban elsőre különösnek hathat, hogy a III. Béla mellett megvizsgált 6 férfihoz tartozó csontvázból csak egy (a cikkben HU52-vel jelzett) volt Árpád-házi. Valójában azonban nem annyira meglepő ez. Sajnos a koronázótemplomban lévő síremlékek elpusztultak, az ott talált csontok keveredtek, azokat nem lehetett megkülönböztetni annak idején, és nem is mindig a legszakszerűbben kezelték a leleteket a XIX. században. Pontosan tudjuk azt is, hogy nem csak a királyi család tagjait temették el oda, a legismertebb nem királyi eltemetett talán Ozorai Pipó temesi ispán. Emellett a vegyesházi királyok is ott nyugszanak, akik természetesen szintén nem tartoznak a árpádi vérvonalba. Voltaképpen nem is tudjuk pontosan hány férfit temettek el a város török kézre kerüléséig a Nagyboldogasszony-bazilikába, de biztosra vehető, hogy a Árpád-háziak jelentős kisebbségben voltak, így örüljünk annak, hogy a megvizsgáltak között legalább egyről bebizonyosodott, hogy az.

- És ő ki lehet?

A HU52-vel jelzett személyről a kutatás annyit tudott mondani egyelőre, hogy bizonyosan III. Béla (vagy még precízebben: a III. Bélának tulajdonított csontváz) közvetlen apai ágon való felmenője, azaz apja, nagyapja, dédapja, ükapja, stb. lehet. Ez azt jelenti, hogy II. Géza (az apa), II. (Vak) Béla (mint nagyapa), és Álmos herceg (mint dédapa) jöhetnek szóba, mivel róluk tudjuk, hogy a székesfehérvári bazilikába temették el őket. Ez egyébként azt is jelenti, hogy megdőlni látszik az a nézet, mely szerint a III. Bélának tulajdonított csontváz Könyves Kálmán királyé lenne, hiszen neki ilyen vonalú felmenőjét - tudomásunk szerint - nem temették el ide (apja, I. Géza Vácon, nagyapja I. Béla Szekszárdon nyugszik, míg a dédapa Vazul herceg temetkezési helye nem ismert)! Az egyik nagy haszna ennek a tanulmánynak, hogy ez a kérdés eldőlni látszik! Korábban engem meggyőztek a Kálmán király mellett szóló tudományos (sírmellékleteken alapuló) érvek, de a genetika e nézetemet most megdöntötte, nincs mit tenni, van ilyen. :D

- Ki akkor a többi vizsgált személy?

A tanulmány részletesen közli a mintákon végzett vizsgálatok eredményét, hogy mely területre jellemző az adott személy genetikai állománya. Ezek ott elolvashatóak. Neveket kötni ezekhez azonban egyelőre merészség volna. 

- Most akkor nem is igaz, hogy az "igazi" Székesfehérvár a Pilisben van, csak eltüntették a gonosz Habsburgok???

Nem. Aki ilyet állít, teljesen hülyének nézi az őseit, akik még azt sem tudták szerinte, hogy hol a fővárosuk... Fehérvár mindig is megvolt. 

- Mi a helyzet a Semino-féle genetikai kutatással, amely azt állította, hogy mi mindig is itt éltünk? 

Nem, nem állított ilyet. A 2000-ben (akkor a genetikai kutatások gyerekcipőben jártak még) elvégzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy az EU19-es (ma R-M17-néven ismert) haplotípus a magyarok többségében, 60%-ban kimutatható, és a legközelebb genetikailag a lengyelekhez és ukránokhoz állunk. Tehát az eredmény egyáltalán nem itteni ősiséget jelentett, hiszen kifejezetten a sztyeppei régióhoz köthető ennek a típusnak a jelenléte. Ez akkoriban a lehető legminőségibb vizsgálatnak számított, de eltelt 20 év - ami a genetika terén nagyon sok -, ráadásul kis mintán készült (45 fő!!!). Ma már a magyar népességben az EU19/R-M17 arányát magyar kutatások - nagyobb mintán - inkább 25% körülire teszik. A kettő egyébként nem feleltethető meg egymásnak, hiszen az Árpádok vonala egyetlen család leszármazási sorát követ visszafele az időben, adatokat "csak" arról szolgáltat, nem az egész népességről.

- Ha a tanulmányhoz csatolt térképen az van, hogy ma a Kaukázusnál és Baskíriában élnek az Árpádokhoz legközelebb álló genetikai rokonok, akkor hogy jön a képbe Afganisztán?

A tanulmány világosan közli, hogy 40 vizsgált eurázsiai nép 4340 mintája alapján a jelenleg (sic!) élő legközelebbi rokoni szálakat mutatja. Hogy, hogy nem épen két olyan régióra mutat ez, amely mindig frekventált helyet töltött be a magyar őstörténet kutatásában, a Kaukázus északi részét és a Volga-menti Baskír területet. Nyilván nem véletlen ez sem... Afganisztán, pontosabban Baktria nem a jelenleg élő rokonok alapján jött ki származási helyként. 

- Jelenti-e ez az eredmény a finnugor elmélet bukását?

Nem. Nem is jelentheti, hiszen itt egy genetikai vonalról beszélünk, amely nincs összefüggésben a beszélt nyelvvel. Két történelmi segédtudomány adatainak egymásra vetítése teljesen szakszerűtlen. Sőt az eredmény mintha halványan inkább azt támogatná, hogy a magyar közép-ázsiai hagyományok és a finnugor nyelv összeegyeztethetőek, mivel az Árpádok elődei éppen arra a területre sodródtak/jutottak amely a török és finnugor nyelvű népek határán volt, azaz Baskíriába. Erről nekem más a véleményem, de a tudomány nem azt fogadja el, így ez egy komoly eshetőség. Azonban a jelen állapot nem vetíthető vissza a múltba, és a régi minták, a genetikai mutációk száma és gyakorisága alapján a kutatók arra jutottak, hogy az Árpádok vonala a mai baskírokétól 2000 éve vált el (ez nagyon figyelemre méltó adat lehet a jövőbeli kutatásokhoz!), s a vonal Közép-Ázsia felé vezethető vissza, kialakulása pedig (már ameddig visszakövethető, hiszen az ott élő ősnek is volt apja, nagyapja, dédapja, stb.!) 4500 éve az ókori Baktria (a régészeti szaknyelvben BMAC-nek szokás ezt az akkori civilizációt mondani: Baktria-Margiana régészeti "komplexum") térségébe tehető. Ugyanakkor mondjuk ki végre, hogy a 2000 körül nekem is tanított egyetemi tananyaggal ellentétben, nagyon is van  mit kutatni Közép-Ázsia területén a magyar őstörténet kapcsán, s ez újabb megerősítést nyert.  

- Ezek szerint a magyarok 4500 éve a mai Észak-Afganisztán területén éltek?

Nem. Csak annyit jelent, hogy a kutatások jelenlegi állása szerint az Árpádok férfivonalon visszakövethető felmenője 4500 évvel ezelőtt ebben a térségben élhetett. Ez nem jelenti azt, hogy ő magyarul beszélt, hiszen a genetika és nyelv nem feleltethető meg egymásnak, ahogy már említettük. Ismétlem a genetika álláspontját nem lehet cáfolni a nyelvészetével és fordítva sem. Csak azért, mert mondjuk valamelyik magyar pár kiköltözött Angliába, és a gyermeke ott már angolul beszél, genetikailag nem lesz germán (ha lenne ilyen a genetikában, de egyébként sincs). És csak azért, mert genetikailag férfivonalon mondjuk nekem valószínűsíthetően Horvátországban élt ősöm a XVI. századig, az illető nem beszélt magyarul akkor, mint ahogy én sem horvátul (azon túl, hogy "dobrul jutro"). Igaz, azt is hozzá kell tenni, ez a kutatási eredmény nem is cáfolja, hogy akkor és ott a magyarok elődei éltek volna.   

- Egy oldalon azt írták, hogy találtak egy Árpád-házi leszármazottat a Délvidéken. Most akkor nem halt ki az Árpád-ház?

De, kihalt. A középkorban a dinasztiák férfiágon öröklődtek, de ez sem volt elég, hiszen az örökösnek törvényesnek kellett lennie, azaz a király feleségétől kellett születnie. Amennyiben a hír igaz, hogy közvetlen férfiági leszármazottat azonosítottak, akkor az a történelmi adatok alapján gyakorlatilag csak egy törvénytelen gyerektől származhat. Ilyenekről természetesen tudunk, bár csak keveset jegyeztek fel a krónikáink, rendszerint azokat, akik valami politikai zavart okoztak. A legismertebb Borics/Borisz, Kálmán király állítólagos törvénytelen fia, aki többször is megpróbálta megkaparintani a magyar trónt a XII. században. Róla tudjuk, hogy Bizáncban családot alapított, és leszármazottai bizánci kormányzók lettek (Kolomanosz család). Ő ugyan spéci helyzetben van, hiszen anyját azzal vádolta meg Kálmán király, hogy megcsalta őt, és Borisz nem a saját fia, ezért elkergette feleségét gyermekestül, de nem kizárt, hogy e tett esetében politikai indok állt, s Borisz valójában Árpád vére volt. Hogy az ő, vagy más királyunk törvénytelen utódjáról van-e szó, egyelőre szintén rejtély. Egy nagyon izgalmas rejtély.