Egy kis hadtörténeti Trónok harca

Befejeződött a Trónok harca filmsorozat 2. évada, így most erre emlékezünk, kis katonai beütéssel.

Röviden: szerintem a második évad lényegesen jobb volt, mint az első.

A Trónok harca filmsorozat eddigi leglátványosabb része kétségtelenül a II. évad 9. epizódja volt, amely a Feketevíz melletti csatára fókuszált. Tyrion a "futótűz" (eredetiben: wildfire) segítségével gyengíti meg Stannis haderejét. A könyv és a filmbeli jelenet között vannak különbségek (a könyvben a flotta felhajózik a folyón, Tyrion pedig mögötte lezárja egy fémlánccal a visszavonulási utat és eztán jön a futótűz, valamint Stannis Baratheon nem a hajókkal tart, mert ő a szárazföldi sereget vezeti, míg Davos a hajókat). Maradjunk a filmnél. Így néz ki a futótűz működés közben:

Ha valaki azt hinné, hogy ilyen nem létezik. Teljesen igaza van. Rosszabb viszont létezik. Az Operation Crossroads hadművelet keretében az Amerikai hadsereg 1946. július 1-én az Able teszt során a levegőben (158 méter magasságban),   július 25-én a Baker (pék) nevű  nukleáris teszt során tenger alatt (27 méterrel a felszín alatt) robbantottak egy 23 kilotonnás atombombát a Bikini atollnál. A robbanások epicentrumától nem messze egy kész hadiflottát horgonyoztak le az amerikaiak a világháborúból megmaradt és már szükségtelen hajókból. A kísérlet célja az volt, hogy felmérjék egy atomtámadás következményeit egy flottaegység ellen. A hajókon kecskéket helyeztek el, hogy a detonáció élettani hatásait is mérni lehessen.  

Az Operation Crossroads képei némileg hasonlítanak a Trónok harca futótűz jelenetére, bár kevésbé látványosak:

Azt is lehet látni, hogy a hajók nem mindegyike süllyedt el. Az Able során az elsüllyedt hajók közül a USS Lamson romboló volt a legtávolabb, majdnem 700 méterre légvonalban a robbanástól; a legközelebbi "túlélő" pedig a USS Skate tengeralattjáró volt, amely 370 méterre. A vízfelszín alatti robbanást szimuláló Baker esetében a pusztítás nagyobbnak bizonyult (amint az logikailag is kitalálható), még a 700 méterre lévő exjapán Nagato óriáscsatahajó is a tenger fenekére került, de tengeralattjárók süllyedtek el 750 méterre a robbanás helyétől, sőt egy kivontatott szárazdokk még 1 kilométerről is. Pedig hát egy 23 kilotonnás robbantás atomfegyvereknél a kicsik közé tartozik, hiszen a legnagyobb felrobbantott hidrogénbomba, a híres Cár bomba 50 megatonnás (azaz 50 ezer kilotonnás) volt. És akkora lyukat ütött Novaja Zemlja szigetén, hogy a robbanás helyén a mai napig egy krátertó figyel.

Vissza a Trónok harcához, nem kalandozgathatunk ide-oda. Tulajdonképpen a sorozat indulása előtt azt már leszögeztük, hogy a sztori valamilyen fokon a Rózsák háborújából eredeztethető Martin agyát nem számítva. Bizonyítékok? A Tyrellek rózsái, a rószalovag, a York-Stark és a Lannister-Lancaster párhuzamok. A filmbeli háború egyébként kifejezetten XV. századi jelleget ölt, ebben a korban Angliában alig használtak kézipuskákat és az első számú gyalogsági fegyver az íj volt. Az ostromjelenetben is így van, íjászok tizedelik meg Stannis csapatait, majd mikor a páncélozott lovagok és tapasztalt zsoldosok elérik a fal tetejét, azok mészárolják a velük szemben szinte védtelen  íjászokat. A nehézpáncélos lovasok alig-alig jelennek meg a csatatéren (nem csoda, hiszen ostromról van szó és a várfalakat ritkán szokás kopjával megrohamozni...). 

Nézzük meg Ser Loras Tyrell lovagi tornán viselt páncélját:

Legjobban az tetszett, mikor Tyrion és Cercei arról vitatkoztak, hogy a királynak Joffreynak (aki azt hiszem, nem egyedül engem emlékeztet Draco Malfoyra) részt kell e vennie az összecsapásokban, és a törpe közölte, hogy nem kell félnie, hisz a srácon a legkiválóbb páncél lesz. Ez egy nagyon jó mondat, amely jelzi mennyit számított a középkori hadviselésben a vért minősége. Egy XV. századi milánói gótikus páncél szinte minden ellen megóvta a viselőt. Ser Loras tornavértje nagyon szép lett. Ha már szegény Rózsalovag. Azt hiszem sokan meglepődtek, mikor a filmben napvilágot látott kapcsolata Renly királlyal, főleg annak tekintetében, hogy a könyvben ennek nyoma sincs. Úgy látszik a hírhedt LMBT aktivisták hollywood-i nyomulása rendületlenül zajlik továbbra is, nem lehet meg komoly film leszbikusok és melegek nélkül. Hogy hogy nem, pozitív szereplőket választottak erre a me(le)gtisztelő feladatra. Ser Lorassal a könyvben úgy találkozunk először, hogy Sansának rózsát dob a lovagi viadalon és minden cselekedete merő lovagiasság és hősiesség. "Pasija" Renly meg a királyjelöltek legjob/bika. Hiába: PC über alles. Hogy néznének egyszer a szivárványosok, ha Joffreyról kiderülne, hogy valójában transzvesztita... A film eddig számomra legnagyobb baromsága Natalie Dormer teleportálása Margaery Tyrell szerepébe a Tudorokból. Margaery a könyvben csak 16 éves és meglehetősen távol áll a filmbeli cselszövőtől. Kár ezért a szerepért, mert éppen a Trónok harca bizonyítja, mennyi ismeretlen, ám tehetséges színész van.

Ha már itt vagyunk, fussunk végig a számomra érdekes szereplőkön imdb sorrendben:

Lena Headey, mint Cercei: nem rossz. Sőt jó.

Peter Dinklage (Tyrion): Zseniális. Annyit írtak róla, felesleges szaporítani a szavakat.

Maisie Williams (Arya): Dinklage mellett a legjobb. A fiatal színészpalánta egyébként az egyik legnehezebb szerepet kapta, hiszen nem kap látványos külsőt benne, mindent mimikával és természetes előadással kell elérnie. 

Michelle Fairley (Catelyn Stark): ő engem annyira nem győzött meg.

Emilia Clarke (Daenerys): Ahhoz képest, hogy ő a sorozat szőke szépsége, meglehetősen jól alakít. Arra leszek kíváncsi, mennyire lesz vele hiteles az egyre magabiztosabb és kegyetlenebb Targarynen. 

Kit Harington alias Jon Snow eddig semmi maradandót nem hagyott bennem.
Sophie Turner (Sansa Stark): Talán a legnehezebb helyzetet kapta, mert hát Sansát gyakorlatilag egyéniség nélkül alkotta meg Martin. Ehhez képest ő is jó.
Alfie Allen (Theon Greyjoy): az egyik legszánalmasabb karakter Theon, akit Allennek sikerült a könyvinél lényegesen ellenszenvesebbnek bemutatnia. Hogy ez jó, vagy nem, azt nem tudom.
Jack Gleeson (I. Joffrey király): Ő is remek, remekül adja a patkányt.

Aidan Gillen (Petyr Baelish): Nem szeretem a filmbeli karaterét, engem teljes egészében Az ötödik elem Jean-Baptiste Emanuel Zorg-jára emlékeztet.
Conleth Hill (Varys a pók): meglepő, hogy a filmben milyen pozitív szereplőt kreáltak Varysból, nekem tetszik az eunuch megformálása.
Több filmbeli főszereplő bennem alig hagyott nyomot, nélkülük is meglennék: Robb Stark alig észrevehető, akárcsak a két kisebb Stark fiú. Jaime Lannister is alig szerepelt eddig (a könyvet ismerve fog még eleget). Tulajdonképpen 10 részes 60 perces minisorozatban ennyi szereplőnek nehéz kellő fontosságot és helyet biztosítani...
A mellékszereplők közül nagyon "ütős" Charles Dance (Tywin Lannister), Jerome Flynn (Bronn, a zsoldos).

Visszatérve a filmre. A hadsereg és a középkorias brutalitás bemutatása jól sikerül. A zsoldosokból süvít a rosszindulat, igazi söpredék. A hadvezérek kíméletlenül célratörő profik, vagy ahogy a Véreb mondaná: gyilkosok. Sajnos a csatajelenetek számomra nagyon hiányosak. Zúgó ostromából és a Folyóvidéki harcokból szinte semmi nem látszódott a képernyőn. Robb győzelmeit onnan tudjuk, hogy Tywin Lannister mondja. Értem én, a költségvetés nem kimeríthetetlen és olcsóbb a jó párbeszédeket forszírozni. Szerencsére azok tényleg jók. Egy rakás bölcsességet lehetne már kicsemegézni.

Pl. (bár az eredeti sokkal jobb, mint a hivatalos magyar szinkron):

"Lancel: - Hol a hajóhadunk?

Tyrion: - Úton.

Joffrey: - Miért nincs még itt, mindjárt ideérnek? 

Tyrion: - ...

Joffrey: - Kutya! Mondd meg a segítőnek, hogy a király kérdezett valamit!

Véreb: - A király kérdezett valamit.

Tyrion: - Ser Lancel, mondd meg a Vérebnek, hogy mondja meg a királynak, a segítő most roppant elfoglalt!

Lancel: - A király segítője azt kéri általam, mondd meg a királynak...

Joffrey: - Ha megparancsolom a Vérebnek, hogy vágjon ketté, rögvest megteszi.

Tyrion: - Akkor negyedember leszek és az nem hangzik valami jól. Vágass ketté, és nem tudom megadni a jelet. Ha nincs jel, nincs terv. Ha nincs terv, Stannis Baratheon kifosztja a várost, elragadja a vastrónt, a fejedet meg kitűzeti az egyik kapura. Jó mulatság lenne, csakhogy az én fejem is mellé kerülne. Nem nagyon tetszik a fejem, de azért levágatni mégsem akarom."

Nagyon jól adták vissza a filmben egy ostrom során felmerülő problémákat: a városi lakosság félelmeit, a körülzártak reménytelenségét, a csatát körülvevő felfordulást, ahol még az olyan profik, mint a Véreb is egyik percről a másikra hátat mutathat az ellenségnek. Szóval remek rész volt és bár rendszerint nem adok sokat a közvéleményre, az imdb-n adott 9.8-es epizódosztályzat figyelemre méltó.

Szóval várom a 3. évadot és hamarosan nekiesek a Sárkányok táncának könyvben.