Gyorsötletelés az orosz-ukrán háború kapcsán

Ha őszinték vagyunk, keveset lehet tudni a harcokról, az információk (és dezinformációk) mozaikdarabkák csupán szétszórva a földön, anélkül, hogy a teljes kép, de akár csak az események fő körvonalai kirajzolódnának. Annyi biztosnak tűnik, hogy az ukrán légvédelem és légierő megsemmisültnek tekinthető délutánra. Innentől kezdve a légifölény orosz részről teljes. 

Mi lehet Putyin célja Ukrajnában, mely területeket lenne logikus megszereznie?

Alighanem ezt az ukrán haderő ellenállóképessége dönti el. Azt a mai akció volumene miatt alighanem kizárhatjuk, hogy csak letörni akarja az ukránok katonai erejét, így szinte biztosra vehetjük, hogy minimális célja a két "népköztársaság" területének bővítése, s azokat kitolja az eredeti megyehatárig. Most az sem tűnik valószínűnek, hogy ennyi lesz csupán.

Amennyiben látványosan összeomlik az ukrán harci morál, akkor Putyin nyilván nagyobbat szakít belőle magának. Európával és az USA-val szemben így is, úgy is gazdasági szankciókkal kell számolnia, mondhatni ilyen szempontból neki  már mindegy. Igazából bárhol megállhat a két megye határai és a Dnyeper között. 

Katonastratégiai szempontból a leglogikusabb az lenne, ha a Dnyeper mentén kettészelné Ukrajnát (Harkov-Dnyepropetrovszk irányú szárazföldi támadással), ezzel biztosítva egy könnyen védhető természeti határt, és a Kelet-Ukrajnában lévő ukrán erők utánpótlási vonalának elvágását, gyakorlatilag bekerítve azokat. Ezt kiegészítheti egy-egy mellékes támadás a Krímből a Dnyeper mentén északnak, valamint a szeparatisták nyugati irányú offenzívája.

Nagyjából ez a terület amúgy is egybeesik az Ukrajnai hagyományosan oroszpárti részeivel. Ez az elképzelés persze azzal számol, hogy Oroszország bekebelezne ukrán részeket, ami lehetséges, de nem biztos forgatókönyv. A másik egy ukrán bábállam létrehozása, de ehhez mondjuk kellene Kijev és erre alkalmas és képes ukrajnai politikai elit. Utóbbi elighanem rendelkezésére áll. 

Jól lehet látni a 2014-es parlamenti választás térképén, mely régiók (világoskék színnel) szavaztak az oroszpárti Ellenzéki blokkra (EB):

A 2014-es ukrán parlamenti választás 
(forrás: innen)

Meglehetősésen élesen kirajzolódik a keleti térség, éppen a Dnyeper vonaláig, s éppen ez az a térség, amely szinte mindig az "oroszpárti" elnökjelöltre is szavazott. 2019-ben jóval kisebb térségben nyert az EB:

A 2019-es ukrán parlamenti választások térképre vetítve
(forrás: innen)

A térképeket összevetve lehet látni, hogy az Ellenzéki blokk teret veszített 2019-re, ennek okát most ne részletezzük, nyilván lehet, hogy a lakosság a kormánypárt felé fordult önszántából, mint ahogy az is, hogy célszerű volt nem az oroszpárti csoportra szavazni a nacionalista ukrán politika miatt. Mindenki döntse el, maga! Részleteiben azonban továbbra is erős oroszpárti elkötelezettség mutatkozik a Dnyepertől keletre, a 2. helyen mindenhol az EB végzett 2019-ben is, ahol nem nyert. Erős kettős identitás van a Dnyepertől keletre, ahol az emberek jelentős része kétnyelvű, és könnyen lehet a ma oroszából a holnap ukránja és fordítva. Ezt lehet mondani köpönyegforgatásnak, de etnikailag megoszlott vidékeken mindig ez szokott lenni hatalomváltáskor. Kolozsvárnak 1910-ben a népszámlálás szerint 82%-a vot magyar, 1930-ban csak 46%-a, majd a Második bécsi döntés után megint visszakúszott 88%-ra. 

Az ukrán politikai törésvonal régóta itt húzódik. Nézzünk csak meg még pár választási térképet:

Az ukrán elnökválasztás 2004-ben: narancs - Juscsenko, kék - Janukovics
(forrás: innen)

Az ukrán parlamenti választások eredménye 2007-ben
(forrás: innen)

A 2010-es ukrán elnökválasztás térképe: pink - Tyimosenko, kék - Janukovics
(forrás: innen)

Az etnikai/nyelvi arányok Putyin részéről könnyen magyarázhatóvá is tehetnek egy ilyen megoldást.

Ukrajna nyelvi megoszlása 2001-ben 
(Forrás: innen)

Jól látható, hogy a lakosság a 2000-es évek eleje óta olyan szinten megosztott, hogy borítékolható volt a probléma eszkalálódása, és a 2014-es máig titokzatos eseményeket követően a törésvonalak már áthidalhatatlanok lettek. 

Mindkét oldal érthető módon cselekszik. Az ukránok, nyugatiasabb életmódra vágynak, az orosz a sajátjaihoz húz (az USA pedig saját geopolitikai érdekei mentén játszik). Nehéz megmondani, honnantól volt kódolva a konfliktus a térségben, 1991-től, 2004-től, 2014-től, vagy akár 1918-tól? Végső soron mindegy. A háború nem jó opció, sem Oroszországnak, sem Európának, és főleg nem Ukrajnának. Mert ebben a háborúban ezek a felek biztosan nem nyernek. Ukrajna biztosan nem nyerhet, Európa biztosan nem tudja könnyen pótolni az orosz energiahordozókat, Ukrajna pedig a háborút minimum egy évtizedig nyögni fogja a területi veszteségeket nem is számítva. 

Ukrajna katonailag a legtöbb, amit elérhet, hogy kellően megnehezíti az orosz ékek útját, ha azok megindulnak a fő célpontjaik (elsősorban Harkov, esetlgesen Kijev) felé. Amennyiben az ukrán haderő képtelen lesz komoly ellenállás tanúsítani a szárazföldi támadással szemben, én arra tippelnék, hogy az orosz csapatok a Harkov-Dnyepropetrovszk-Dnyeper vonalon fognak megállni. Ez egy viszonylag könnyebben védhető, szilárd határ, habár a két város közötti szakasz mentes földrajzi akadályoktól. Az oroszoknak itt biztosítani kellene nyugatról a két említett város közötti fontos utakat.

Ebben az esetben kétségtelenül számolni kell egy jelentős menekülttömeggel, azok bizonyosan nem maradnak a térségben, akik az elmúlt 8 évben diszkreditálták magukat a helyi orosz lakossággal szemben, s sok ukkrán is nyilván fél az új hatalomtól. Érthető okokból és joggal félve.  

Azt hiszem kulcskérdés lesz egy ilyen nagy volumenű offenzíva esetén, hogy mi történik elsősorban Harkovban. Amennyiben nem sikerül könnyen bevenni előbbi várost -márpedig ez milliós város, és nem lehet a levegőből bevenni-, akkor nagyobb esély van arra, hogy az oroszok kisebb eredményekkel is megelégedjenek. 

Lehet-e Kijev célpont? Lehetni lehet, de szerintem egy szárazföldi támadás az ukrán főváros ellen nem túl valószínű. Ugyan csábító célpont Fehéroroszország felől, ahonnan elég közel van, de ha valamit elszántan védenének a védők, akkor az feltehetően Kijev. Itt ráadásul aligha lehetne számolni komoly orosz szimpatizáns tömegekkel. 

Így hirtelenjében ennyi jutott eszembe. Aztán lehet, mire lenyomom az Enter-t, már meghaladták az események a "papírra" vetetteket. 

Utóirat (este, a többit délután írtam):

Nem gondoltam volna, hogy ennyire merész hadműveletre kerülhet sor, mint Hosztomel repülőterének elfoglalása.... Úgy látszik az orosz hadvezetés egészen magabiztos, különben érthetetlen lenne a Kijev melletti Hosztomel repülőtér elfoglalása légiszállítású csapatokkal. Ez természetesen azt is jelenti, hogy gyakorlatilag nincs ukrán légvédelem már. A Csernobilt az iménti órákban elfoglaló csapatok alighanem oda tartanak. A Kijev környéki ukrán erőknek addig kellene visszafoglalni a repülőteret, amíg meg nem érnek északról a desszantosokat  felmentő csapatok, de ilyen ukrán akciónak nem mutatkoznak jelei. KIjev elfoglalásának csak egy célja lehet, Ukrajna teljes legyőzése. Jogosnak látszanak azok a megfigyelések, amelyek egy új oroszbarát kormány létrehozását vetítik előre Kijevben... Úgy látszik teljes győzelemre tör.