2012. október 3., szerda

Egy magyar szempontból érdekes angolszász térkép

Egy magyar szempontból érdekes angolszász térkép

Érdekes, mennyire kevéssé érdekli kutatóinkat az egyetlen XI. századi térkép[1] (amely egyébként tartalmi szempontok alapján leginkább a század második negyedére datálható), melyen a magyarok megjelennek. Pedig ez a megjelenés igencsak izgalmas, hiszen a következő felirat van közvetlen Pannónia mellett: hunorum gens, azaz hunok nemzetsége (és nem magyarok nemzetsége!). 

A Cottoniana térkép, baloldalt lilával keretezve a "magyarok" vagyis a hunok neve

Az angolszász Cottoniana térképnek számos érdekessége van. Egyike Franciaország teljes félreábrázolása, a készítő gyakorlatilag semmi nem tudott a Frank államról (ez egy komoly érv a készítés korának meghatározására, hiszen az 1050-es évektől Normandiával Angliának igen komoly kapcsolatai voltak). Itália szintén nem mutatja jellegzetes csizmaalakját, amely pedig még a Tabula Peutingeriana torzító nézetében is kivehető. Ugyanakkor meglepően jó a Balti-térség és elég sokat tud a szerző a mi térségünkről is. Több földrajzi  fogalom is elég jól szerepel a térségben: Histria, Dalmácia (Dalmatia), Pannonia. Érdekes, hogy a hunok nemzetségét nem a Duna mellé (a Danubius fluviusnak kiírt folyó biztosan nem a Duna, elvégre Konstantinápolytól nyugatra (a térképen délre) ömlik az Égei tengerbe…), hanem a Szávától délre teszi. Az első kérdés, hogy egyáltalán a magyarokat jelenti a hunorum gens? Klinghammer István szerint igen.[2] Bár a készítés időpontjában adja magát a dolog, de tulajdonképpen nem tudjuk. Elvileg lehet még egy csoport, aki megfelel a hun eredetűnek tartott népek közül. Az avarok. Elvégre róluk az utolsó információink titokzatos eltűnésük előtt éppen az Adriai-tenger mellől való és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy magyarok előtti információ jelenik meg egy ezredfordulóhoz közeli térképen. Hiszen még Hérodotosz griffjei (Griphorum gens!) is feltűnnek rajt, 1400 évvel korábbról, vagy Dacia, mint gót terület!
Az avarokra utal a hunok elhelyezése a térképen, mint már említettem. Tulajdonképpen más azonban nem. Mi utal arra, hogy a térkép a 900-as évek második felében készült, és ezáltal a hunorum gens a magyarokra vonatkozik? 
A térkép külön kiemel fontos városokat. Ezek többnyire olyan települések amely a nyugati kultúra és a kereszténység számára alapvetőek: Róma, Alexandria, Jeruzsálem. Meglepő azonban például Tarzosz kiemelt jellege, amely azért lehet fontos a készítőnek, mert a 960-as évektől Bizánc és az arabok igen kemény ütközeteket vívtak birtoklásáért. A Frank államról alig tud valamit a szerző, ami annak gyenge voltára utalhat, ami szintén inkább a X. század, mintsem a VIII. vagy a X. vége és a XI. A Normannok normandiai uralmának sincs jele a térképen. Ugyanígy semmi jele egy erős német-római államnak, egy német területre vonatkozó felirat sincs a térképen (Schleswiget nem számítva), se Bajoroszág, se Svábföld. Ezt a 962-es császári koronázás után szintén nehezebb elképzelni. De ez nem bizonyíték, hanem a hiány...

Magyarázat a térkép látásmódjáról és, hogy mi hol található rajta.

Két megoldás lehetséges tehát: 
- a térkép a magyar megtelepedés előtti kor előtti információkon alapul és ez esetben az avarokat jelenti (még valószínűtlenebb, hogy a rég eltűnt hunokat). Vagy ami sokkal valószínűbb: 
- a magyarokat azonosítjuk a hunorum gens fogalmával és ebben az esetben tovább gyengül az a mítosz, hogy a magyarokat csak a XI. századtól német ötlet alapján azonosítják a hunokkal.
Ez egyébként ismét felveti azt a kérdést, amelynek általuk kreált megoldását oly elszántan próbálják egyes történészek lenyomni mindenki torkán, tudniillik, hogy a magyaroknak nem volt eredetileg hun származástudatuk. Csak nagyon röviden összefoglalva:
A korábbi veterán történészek (Kristótól Győrffyig és tovább) általánosan vallották, hogy a magyarok a hun származás tudatát külföldről kapták, mégpedig a 11. századnál nem korábban.[3] Ennek legfőbb bizonyítékuk az, hogy a XIII. század előttről nincs utalás magyar forrásokban hun-magyar rokonságra. Ez egyébként legnagyobb jóindulattal is téves. Egyfelől Anonymust, aki ír arról, hogy Álmos Attila leszármazottja XIII. század eleinek tartják, ami finoman szólva is kérdéses.[4] Másfelől igenis van még forrás, amely a XIII. század előtt a magyar-hun rokonságot említik. Ilyen Hersfeldi Lampert, aki kétségkívül a XI. században élt, és aki arról ír, hogy Salamon király anyja 1063-ban Ottó bajor hercegnek adja az ellopott fejedelmi kincsek közül Attila kardját. Kordé szerint a magyarok hun hagyományát „kérdőjelezi meg, hogy a hun-magyar rokonság teóriája külföldi forrásokban jelenik meg először”.[5] Ennyi erővel minden magyar eseményt meg lehet kérdőjelezni, amit nem említenek magyar források, másfelől egyéb esetekben a hallgatást nem szokás bizonyítékként kezelni…  Egyébként is közismert, hogy Anonymus előttről nem maradt fenn magyar történetírói munka, úgyhogy korábbról miért várnak magyar forrást? Érthetetlen az is, hogy több történész szerint legitimációs okból hirdette az Árpád-ház később a hun származást:
1. Nem volt erre szükség, ott volt a vérszerződés legitimációnak, majd később a pápai koronaküldés.
2. Miért lett volna a keresztény világba beilleszkedő magyar elitnek szüksége egy „barbár” hun elődtől való származásra? Választhattak volna valami „EU kompatibilis” hőst is…
És most itt ez a térkép, amely azt jelzi, hogy az akkori világ másik sarkában valószínűleg már a X. század végén hunoknak tekintették a magyarokat (vagy az avarokat). Én Occam borotvájának elvét vallom: rendszerint a legegyszerűbb megoldás a legjobb. Úgy tűnik 1040 körül egy angolszász térkép a magyraokat hunoknak írta le. 



Jegyzetek:


[1] A térképről nem írok, elolvasható angolul az ismertető, nem tudok mit hozzátenni, legfeljebb annyit, hogy néhány kutató későbbre datálja.
[2] http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/klingh/mtud.htm - Nyomtatásban: Magyar Tudomány. XLII. 9. sz. 1037-1056. o.
[3] Legjobban összefoglalva: Kordé Zoltán hun-magyar rokonság szószedete a Korai Magyar Történeti Lexikonban. KMTL, Bp.: Akadémiai, 1994. 274-275.o.
[4] Legutóbb a XI. századi keletkezés mellett érvelt: Hölbling Tamás: A honfoglalás forráskritikája I-II. Bp.: Ad Librum, 2009 ill. 2010 – több helyen is alátámasztva. Itt írtam arról, mennyire jól ismeri Anonymus a XI. század eleji magyar eseményeket: http://hagi.hupont.hu/47/anonymus-mint-xi-szazadi-forras
[5] KMTL, 274.o.

Nincsenek megjegyzések: