Könyvajánló - John Keegan: A csata arca

John Keegan: A csata arca

2. kiad. Budapest: Akadémiai, 2013. 419.o. 

A 2012-ben elhunyt nagy angol hadtörténész kétségtelenül legsikerültebb könyve ez az eredetileg 1976-ban megjelent mű. Nagyon különleges egy alkotás, hiszen nem egy konkrét katonai eseménnyel foglalkozik, hanem azzal, miként élték meg az angol/brit közkatonák vagy tisztek a világtörténelem egy-egy jelentős csatáját. Ott lehetünk a hosszú íjjal kezükben francia lovagokat nyílvesszőikkel tűpárnává változtató angol íjászokkal Azincourt mezején 1415ben; a brit vörös kabátos gyalogosokkal, amint Napóleon franciáit győzik le Waterloonál 1815-ben; végül bepillantást kapunk arról milyen földi pokol várt a bakákra a Somme folyónál 1916-ban. Három korszak, három csata, háromnál sokkal több halál. Keegan tudományos alapossága mellett is képes volt hangulatot teremteni A csata arcában, átérezhetjük milyen lehetett egy szinte védtelen gyalogos íjásznak szembenézni egy egész életében bajvívásokon edződött talpig páncélba bújt lóval felé vágtató harcossal. Megdöbbenve tapasztaljuk, hogy a XV. századi és a XX. századi katona harci mindennapjai egyáltalán nem is különböztek annyira egymástól. Éheztek, fáztak (nem volt még hadsereg a történelemben, amelyben ne lett volna hiány valamiből), és állandó életveszélyben forogtak. Nekem különösen tetszett a Waterlooról írt rész. Ennek oka, hogy a brit hadsereg (nem közismert, de a „brit” oldalon a katonák több mint kétharmada német, holland és belga volt!) katonáitól rengeteg napló és emlékirat maradt fenn, így szinte percről percre rekonstruálni lehet az egyes katonai alakulatok helyzetét, tevékenységét és tagjainak érzéseit. Keegan számtalan alkalommal idézi fel egy-egy szereplő leírását, így általuk tapasztaljuk meg, milyen egy mellettünk elzúgó ágyúgolyó, amely a legjobb bajtársunkat tépi szét, vagy milyen fáradtságtól elaludni a sárban, miközben a puskák dúdolnak altatót, azt sem tudva, felébredsz-e egyáltalán. Ha Keegantől csak egy művet lehetne elolvasni, mindenkinek ezt ajánlanám. De szerencsére többet is elolvashatunk már magyarul is (Hat hadsereg Normandiában, Első világháború, Második világháború, stb.).

A könyv eme 2013-as második kiadása a réginél lényegesen igényesebb, és a Hadiakadémia sorozat keretében jelent meg, fűzött formában. A borító a célnak megfelelő, az Azincourti csata egyik krónikás ábrázolását tették rá. A szín nekem nem "jön be", de hát embere válogatja és a vérvörös passzol a tartalomhoz. 

A könyv megtalálható a Dr. Kovács Pál megyei könyvtár központi kölcsönzőjében, valamint a Kisfaludy Károly könyvtárában is. 

Értékelés:
Nyolc páncéltörő nyílhegy a tízből.
8/10