Újabb spártai beszólások

Folytatjuk a spártai beszólások gyűjtését, most 25, jelentős részében spártai nők által mondott nagy duma olvasható alább:

  

1. Mikor Kharilloszt kérdezték, miért hordanak a spártaiak hosszú hajat, így válaszolt:

- Mert ez a legolcsóbb módja, hogy feldíszítsük magunkat.

2. Egyszer megkérdezte egy idegen szintén őt, hogy Spártában miért ábrázolják az isteneket mindig fegyverekkel.

- Mert a spártai ifjak nem imádkoznak fegyvertelen istenekhez.

3. Amikor a spártai Télekloszt megkérdezték, hogy mennyi ingatlannal rendelkezik, csak ennyit mondott:

- Nem többel, mint ami elég.

4. Mikor Paidarétosznak valaki azt mondta, hogy az ellenség száma hatalmas, csak ennyit mondott:

- Remek. Annál híresebbek leszünk, minél többet ölünk meg.

5. Mondják, hogy a két nép vitézségéről vitázva egy athéni így dicsekedett: "Mi gyakran elűztünk titeket Athénból!" Mire a spártai Antalkidasz így vágott vissza: "De mi titeket soha az Spártából." Tudniillik sohasem jutottak el addig…

6. Mikor Agészilaosz szövetségeseivel hadba vonult, azok lázadozni kezdtek, hogy ők több ezer harcost küldtek, míg a spártaiak csak néhány százat. Erre a spártai király leültette egy csoportban a szövetségeseket, a lakedaimóniakat pedig külön, egymagukban. Ekkor hírnökkel felszólította először a fazekasokat, aztán a kovácsokat és a kőműveseket, majd az ácsokat, hogy álljanak fel; a szövetségesek kevés híján mind felálltak, de a lakedaimóniak közül senki, mert nekik tilos volt bármely ipart űzni vagy mesterséget megtanulni. Agészilaosz ekkor nevetve így szólt: "Látjátok, emberek, mennyivel több harcost állítunk ki nálatok!"

7. Mikor Agészilaosz spártai királyt kritizálták, hogy nem becsületes tettet hajtott végre, így vágott vissza:

- Aszerint kell elbírálni a tettet, hogy hasznos-e vagy sem, mert ami hasznos Spártának, magától értetődően helyes. 

8. Mikor Agészilaosz Boiótiához ért, amelyen át kellett vonulnia. Ám a boiótok kétszínű játékba kezdtek a háta mögött, így a vezetőjüknek csak egy kérdést tett fel:

- Mit kívánnak a boiótok, hogy a spártaiak függőleges, vagy vízszintes lándzsákkal vonuljanak át az országon?

9. Mikor Agészilaosz királytól, azt kívánták, hogy a spártaiak ne folyamodjanak cselhez a háborúban, nevetve megjegyezte:

- Ahova nem ér el az oroszlánbőr, meg kell toldani a rókáéval.

                                                                                                                                

10. Mikor Pauszaniasz, a híres hadvezér meglátta az elfoglalt perzsa táborban lévő óriási értékeket, csak ennyit tudott mondani:

- Hát ezek a dolgok többet érnek, mint akik összegyűjtötték őket.

11. Mikor Pauszaniasz királyt megkérdezték, miért nem módosíthatják a spártaiak az ősi törvényeket, így magyarázta el:

- Mert a törvényeknek kell, hogy legyen hatalma az emberek felett és nem az embereknek a törvények felett.

12. Egyszer szintén őt meglátogatta egy orvos és ezt mondta neki: „Megöregedtél.” Mire így vágott vissza:

- Szerencsére. De csak, mert sosem voltál az orvosom.

13. Mikor a spártai Nikandroszt valaki meglátogatta és elmesélte, hogy Argoszban (Spárta hagyományos ellensége) csak rosszat beszélnek róla, megnyugodva hátradőlt:

- Helyes, mert ha egyszer jót mondanának rólam, akkor megfizetnének.

14. Mikor egy perzsa követ megkérdezte Lüszandroszt, hogy melyik a legkiválóbb kormányzati forma, így reagált:

- Az, amely a bátornak és a gyávának is azt adja, amit megérdemel.

15. Amikor Paidarétosznak nem sikerült bejutnia Spárta legjobb 300 harcosa közé a válogatás során, vidám arccal távozott, és örvendett rajta, hogy Spártának háromszáz nála kiválóbb fia akadt.

16. Lükurgosz a városfalak építéséről ezt mondta:

- Nem marad védtelen az olyan város, amelyet férfiak, és nem téglák vesznek körül.

17. Mikor egy spártai asszony a város határán várta a hírt a csatáról, egy érkező mondta, hogy a fia elesett az ütközetben. Mire ezt mondta:

- Nem ez érdekel, hanem az, hogy győztünk-e vagy sem!

18. Egy spártai ifjú temetésén odamentek az anyjához, és vigasztalni akarták. Ám az csak mosolygott. Megkérdezték, miért ilyen boldog, amire ezt válaszolta:

- Azért szültem, hogy meghaljon Spártáért, és most az álmom valóra vált.

19. Mikor egy ión görög nő egy spártai asszonynak megmutatta büszkeségét, egy gyönyörű szőttest, a spártai asszony behívta négy fiát és így szólt:

- Egy becsületes nő velük foglalkozik és büszkélkedik, nem holmi szőttessel.

20. Mikor egy spártai nő hallotta, hogy fiának tartozásai vannak becstelen alakok felé, csak egy levelet küldött neki, amiben ez állt:

- Vagy szabadulj mag az adóságtól, vagy szabadulj meg az életedtől!

21. Mikor egy spártai férfi a csatában olyan súlyosan megsérült, hogy csak négykézláb volt képes közlekedni, elkeseredett, mondván milyen nevetségessé vált és mindenki nevet rajta. Anya odament hozzá, átölelte, és így szólt: Mennyivel nagyobb öröm fakad számomra a bátorságodból, mint nekik pár perces nevetésből.

22. Mikor egy szegény spártai lánytól megkérdezték, milyen hozományt kap, aki elveszi feleségül, az ennyit szúrt oda:

- Erényt.

23. Mikor egy spártai nőt el akartak adni rabszolgának, egyik vevő megkérdezte mihez ért. Az elővette eddig elrejtett kését, majd szíven szúrta magát, miközben ennyit mondott:

- Szabadnak lenni.

24. Egy másik rabszolgaként eladásra kínált spártai nőtől megkérdezte egy vevő, hogyan tudná boldoggá tenni, amire ennyit mondott:

- Ne vegyél meg.

25. Mikor Gorgó hercegnő kicsi volt és látta, hogy egyik külföldinek a szolgái kötik be a cipőjét, megkérdezte apját:

- Apa, ennek az embernek nincs keze?!

  

Spártai asszony átadja a pajzsot fiának - Le Barbier festménye