Húsz spártai beszólás

Mint írtam már, kicsit spártai hónapok jönnek, legalábbis abban az értelemben, hogy az új 300 filmig többet foglalkozom a lakónokkal. Gyerekkorom óta szedegetem össze a spártaiak bölcs/elmés mondásait, mivel nagyon figyelemreméltóak, ráadásul bizonyítja, hogy ezek a kemény harcosok milyen értelmes fickók voltak. Ja és a hölgyek sem voltak náluk piskótatallérok. Egyelőre húszat válogattam gyorsan össze, de lesz még majd.

1. Az ión felkelés egyik vezére, Arisztagorasz Kleomenész spártai királynál járt, és mindenképpen megpróbálta rávenni, hogy nyújtson segítséget neki. Mikor ez rendes módon nem sikerült, egyre nagyobb pénzt ígért a támogatásért cserébe, míg végül már 50 talanton (1300 kg) ezüstöt ígért az uralkodónak. A szobában tartózkodott a spártai király kislánya, az akkor 8 éves Gorgó, - Leónidas későbbi felesége - is. Mikor az ötven talantonhoz értek, a kislány felnézett apjára és ennyit mondott: „-Atyám, ez az idegen még megveszteget, ha nem hagyod gyorsan faképnél!” Kleomenész megörül lánya szavainak, és megfordult és átment egy másik terembe, magára hagyva Arisztagoraszt.

2. Szintén Gorgóval történt meg, hogy egy idegenből érkezett asszony szállt meg nála és megkérdezte: miért van az, hogy csak a spártai nők azok, akik uralkodnak a férjeiken. Gorgó nemes egyszerűséggel így válaszolt: „Igen, mert csak mi szülünk férfiakat."

3. Thermophülai mikor egy görög azt a hírt hozta, hogy a perzsák annyian vannak, hogy nyilaik elsötétítik az eget, a spártai Diénékész, megköszönte a jó hírt, mondván: "Legalább árnyékban harcolhatunk!"

4. Agisz király, mikor hírnök érkezett, hogy az ellenség száma hatalmas, csak ennyit válaszolt: "Ember, a spártaiakat nem az érdekli, mennyi az ellenség, hanem az, hogy hol van."

5. Mikor egy szónok azt állította, hogy a beszéd a legfontosabb dolog a világon, Agisz király megjegyezte: "Ezek szerint, amikor hallgatsz, te vagy a legkevésbé fontos dolog a világon."

6. Mikor valaki megkérdezte Agiszt, hogy maradhat egész életében szabad, ezt válaszolta: "Ha megveted a halált."

7. Mikor Alkménészt, Teleklosz fiát megkérdezték, miért él szűkölködve, miközben nagy vagyona van, így replikázott: "Azért, mert életemet az értelmem, és nem a vágyaim irányítják."

8. Egyszer megkérdezték Anaxandroszt, a spártaithogy miért nincs a spártaiaknak kincstára, mint más népeknek, amit így válaszolt meg: "Ahol nincs kincstár, ott nem lehet a pénztárnok korrupt."

9. Androkleidasz, a spártai, akinek a lába nyomorék volt, feliratkozott a harcba indulók listájára. És mikor mondták neki, hogy ez lehetetlen, hiszen nem tud járni rendesen, ezt mondta: "Nem akarok én sehova menni, letesztek valahol, aztán ott harcolok."

10. Mikor Agészilaoszt megkérdezték, mekkora területet birtokolnak a spártaiak, annyit mondott: "Amekkorát elérnek a lándzsáikkal."

11. Mikor Periandrosz, a kiváló orvos nekiállt verseket is írni, így szólt hozzá Agészilaosz spártai király: "Periandrosz! Miért akarod, hogy rossz költőként emlegessenek, jó orvos helyett?"

12. Lükurgosz többek közt elrendelte, hogy a házak fedelét fejszével, az ajtókat pedig fűrésszel kell készíteni, minden más szerszám használata nélkül… amikor az idős Leótükhidész spártai király Korinthoszban lakomára volt hivatalos, és megpillantotta a ház díszes, táblás mennyezetét, megkérdezte házigazdáját, vajon náluk négyszögletesre nőnek-e a fák.

13. Fennmaradt egy nagyon régen élt, Geradasz nevű spártai férfi mondása, aki midőn egy idegen megkérdezte tőle, mivel büntetik Spártában a házasságtörőket, ezt felelte: 

"-Barátom, nálunk nincs egyetlen házasságtörő sem." 

Mikor pedig tovább faggatta az idegen: "- Ha pedig mégis lenne?" 

"- Annak akkora bikát kell adnia büntetésül - felelte Geradasz -, amely ha nyakát átnyújtja a Taügetosz hegyen, inni tud az Eurótasz vizéből." 

Az idegen csodálkozva kérdezte: "- Hogyan lehetne ilyen nagy bika?" 

Erre Geradasz nevetve csak ennyit mondott: 

"- Hogyan lehetne házasságtörő Spártában?"

14. Agisz királlyal történt, hogy amikor egy athéni látogatója kigúnyolta a spártaiak rövid kardját, és azt mondta, hogy a bűvészek az ilyen kardot könnyen lenyelik, így válaszolt neki: "Hidd el, barátom, hogy mi ezzel a kurta karddal is igen jól elérjük a szívedet." 

15. Démaratosztól jegyezték fel. Mikor egy kellemetlen ember örökösen alkalmatlan időben feltett kérdésekkel gyötörte, s többször megkérdezte tőle, ki a legkiválóbb ember Spártában, ezt felelte neki: "Aki legkevésbé hasonlít rád." 

16. Theopomposz pedig, amikor egy idegen a spártaiak iránti jóindulatát bizonyítgatta, s azt állította, hogy polgártársai őt a spártaiak barátjának nevezik, megjegyezte: "Jobb volna, barátom, ha saját városod barátjának neveznének."

17. Egy ifjúnak harci kakasokat kínált valaki azzal, hogy ezek a kakasok addig viaskodnak, amíg el nem pusztulnak. "Nekem inkább olyan kakasokat adj - mondta az ifjú -, amelyek ellenfelüket pusztítják el viadal közben."

18. Beszélik, hogy egy spártai atléta az olümpiai játékokon nagy összeget utasított vissza, amikor meg akarták vesztegetni. Majd miután nehéz küzdelemben legyőzte ellenfelét, s valaki megkérdezte tőle: "Mi hasznod lesz most a győzelemből, derék spártai?" - ő mosolyogva felelte: "Az, hogy a csatasorban a király előtt harcolok az ellenség ellen."

19. A spártai Braszidasz anyja, Argileónisz, amikor amphipoliszi látogatók keresték fel, megkérdezte tőlük, hogy fia szépen és Spártához méltón esett-e el a harcmezőn. Erre a látogatók magasztalva szóltak az ifjúról, és kijelentették, hogy Spártának nincs is több ilyen fia, Argileónisz azonban így szólt: "Ezt ne mondjátok, idegenek. A fiam bizonyosan derék és kiváló férfiú volt, de hazájának van sok más nála különb fia is.

És személyes kedvencem:

20. „Menekratész orvos, akit néhány nagy sikerű gyógyításáért a Zeusz melléknévvel tiszteltek meg, büszkén használta ezt a melléknevet, sőt elkapatottságában odáig ment, hogy Agészilaosz spártai királyhoz intézett levelét így kezdte: "Menekratész Zeusz Agészilaosz királynak jó egészséget kíván." Erre a válasz így hangzott: "Agészilaosz király Menekratésznak gyógyulást kíván."