Hogyan vizsgázzunk okosan! - viccelet és bölcselet érettségizőknek és hallgatókank

Az írásbeli érettségiknek immár vége, viszont közeledik a szóbelik kora, mikor mind az érettségizők, mind a már főiskolás és egyetemista egykori tanítványok számot adhatnak mérhetetlen, vagy legalábbis alig-alig mérhető (:D) tudásukról. Még 2004-es államvizsgánkra írtam ár humoros formába egy vizsgára felkészítő könyv pár oldalát, melyet most vicces bölcseletként igyekszem tálalni a most megmérettetésre készülő ifjúságnak. Jó étvágyat!

Vizsgázzunk okosan

Kovácsné Sipos Márta részleteihez hozzátett:

 Én (= Horváth Gábor), a szögletes zárójeles részeket.

A jó vizsgázó ezt a képességét három feltétel teljesülésének köszönheti:

-      Agyának lehető legjobb működése a vizsgázás pillanatában

-      A jó felkészülés [Ezért van olyan kevés jó vizsgázó, jeles meg még kevesebb]

-      A vizsgázás technikája

[Szerintem ide vehető: -puskázás technikája]

A vizsgára úgy kell elmennünk, mint a versenyzőnek a versenyre [doppinggal?]. Vagyis tréningben kell lennünk [de sima ing is jó!], hogy a vizsga pillanatában a vizsgázó agya a lehető legjobb teljesítményt produkálja.

A jó felkészülés

Gyakran megtörténik, hogy aki jól felkészült, csak közepesre vizsgázik [adná az ég!], de az is előfordul, hogy egy kicsit rosszabbul felkészült vizsgázó nagyon jó eredményt ér el [lásd: a tételhúzás megbundázása címszó!]. Ez nem feltétlenül a véletlen szerencsén múlik [bizony hogy nem, lásd puskázás címszó!], hanem a vizsgázás pillanatában a jó agykondíción. A megfelelő felkészülés és a jó agyműködés két fontos tényező, amelyeknek együttes megléte szükséges a vizsga sikeréhez.

  A vizsgára pihenten kell menned. Téves az a feltételezés, miszerint többet tud, aki az utolsó pillanatig tanul [még kevésbé, ha akkor állt neki]. Gyakran ennek éppen az ellenkezője tapasztalható.

  A vizsgától való félelem, a vizsga sikerén való tépelődés nagyon zavarja a nyugodt felkészülést, ezért árt a vizsga sikerének.

A vállalt nehéz feladattól, vagyis a vizsgától való félelem ösztönözhet a cselekvésre [pl.: tanár megvesztegetése, puska írása, stb.], de akadályozhatja is a tanulás folyamatát. Ez függ a félelem mértékétől és a személyes lelki teherbíró képességtől. Ha bízol saját erődben, félelmed csak lámpaláz lesz. Ne is törődj vele! A legjobb színészek, sztárok is lámpalázasak, mégis sikert aratnak! [Igaz ők egy jelenetet felvehetnek tízszer is, ha nem sikerül. Ez egy vizsgánál nem feltétlenül van így. És az ösztöndíjad sem mérhető a gázsijukhoz.]. Ne aggasszon tehát idegességed a vizsga napján, ne ess pánikba tőle! Hiszen nincs is semmi okod a pánikra [legfeljebb pálinka], ha készültél! Ha pedig nem vagy felkészülve kellőképpen [az esetek 99.9%-a, emberiség mínusz stréberek], a pánik nem segít, hanem inkább ront a helyzeten.

  Ugyanez mondható el az önbizalom hiányáról is. Tehát határozottan kerülnöd kell, hogy rossz véleménnyel légy saját magadról [erre vannak mások]. Gondold csak végig: hogyan leszel képes meggyőzni felkészültségedről bárkit is, ha te magad sem hiszed el?! A szavakon túli, úgynevezett metakommunikációd sikered ellen dolgozik majd. Ugye nem ezt akarod [nem hát, hanem egy forró csokit…]! Itt az ideje tehát belátni, hogy az iskolai tananyagot nem zsenik számára találták ki [nem, ahhoz a zsenialitás valóban kevés]. A pozitív hozzáállás sokkal fontosabb, mint hinnéd. A lényeg, hogy a kudarc lehetősége meg se forduljon a fejedben [erre a kudarc után is lesz idő], ha valóban megdolgoztál a sikerért.

A jó agyműködés

Mit kell tenned annak érdekében, hogy tested, lelked és agyad a lehető legjobb állapotban legyen vizsga idején?

1.    Egy nappal (de ha ezt túl soknak érzed, akkor is legalább fél nappal) a vizsga előtt már ne dolgoztasd az agyad [nézz valóságshowt!]. Mit jelent ez? Legfőképpen azt, hogy agyadat ne terheld semmiféle fárasztó tevékenységgel. És tartózkodj a szabadban, friss levegőn. Nagyon jót tesz egy nem túl fárasztó kirándulás [ne most akard meghódítani a Mount Everestet!], a barkácsolás [bár agyonkalapált ujjakkal nehéz lesz másnap írni], a röplabdázás, a kosárlabdázás, az evezés vagy az úszás [a tananyag tengerében]. Arra azonban ügyelj, hogy ne legyen mindez túl fárasztó! Az nem fog a vizsga sikeréhez hozzájárulni, ha alig tudsz bevánszorogni az iskolába [inkább jelents beteget és megúszod a vizsgát]… A lényeg: a vizsga előtti napot töltsd szabad levegőn, könnyű fizikai mozgással. Utána moziba is mehetsz, de csak vígjátékra! Más műfajú előadás túlságosan lekötne! [A darabolós gyilkos III. túlságosan hasonlítana a következő napi vizsgára.] A vizsga előtti napon lehetőség szerint kerüld az érzelmi megrázkódtatásokat, mert azok veszélyeztetik a másnapi sikert [Tehát hagyd ki az aznapi Vad Angyal, Izaura és Rosalinda-adagot. Istenem hát van előnye is a vizsgának!].

2.    A vizsgát megelőző este fordíts egyetlen órát [majd fordítsd vissza], (de ne többet) arra, hogy átnézd annak a tárgynak a vázlatait, amiből vizsgázol. Semmit se ismételj át! Csak gyorsan nézd át a vázlataidat [feltéve, hogy létezik ilyen…]. Kizárólag a legfontosabb címszavaknál és azon részeknél állj meg, melyeket érzésed szerint legrosszabbul tudsz [és ez hogy fér bele egy órába…?].

3.    A vizsga napján kipihenten kelj fel. Ehhez arra van szükség, hogy előző esti program után időben térj nyugovóra [Ágyő Romkert disco!], és az éjszakát alvással töltsd. Eszedbe ne jusson ebből a célból valamiféle altató vagy nyugtató gyógyszerhez folyamodni! Biztos lehetsz benne, hogy visszaütne: valószínűleg félálomban, lelassult agyműködéssel vennél részt a vizsgán. Ez pedig nem sok sikerrel kecsegtető állapot… Ha a vizsga helyszínétől nem laksz túl messzire, menj gyalog, sétálj egy kicsit, a szokásosnál korábban indulj [és másik irányba…]. Az viszont, hogy egy vagy két órával előbb bemenj az iskolába és társaiddal együtt izgulj, teljesen felesleges [hacsak az aktuális pletykákat nem akarod megtudni].

4.    Ha a szóbeli vizsgán van rá lehetőséged, igyekezz az elsők közt lenni! [a tolakodás helye tehát nem a busz]. A vizsgára való hosszú várakozás nagyon fárasztó [pláne ha eleve Utóvizsga várható].

5.    A vizsgára vidd magaddal a tanuláshoz használt vázlataidat, füzeteidet és könyveidet! Nem azért ajánlom ezt, hogy vizsga alatt titokban beléjük pillants, hanem azért, hogy [kimásold belőle?!] biztonságban érezd magad. Tekintsd őket kabalának, a puskázásnak pedig még a gondolatát is hessegesd el magadtól! [Így van, ne is gondolkodj, cselekedj!] Előfordul, hogy a vizsga előtt nem jut eszedbe egy tanult név, egy dátum, egy fontos esemény vagy éppen egy képlet [hogy fiú netán lány vagy-e]. Sokkal könnyebben eszedbe jut, ha tudod, hogy bármelyik pillanatban megkeresheted a vázlataidban. Ez megnyugtató hatással lesz rád. [az kevésbé, hogy benn vizsgakor ez nem igaz]

6.    Visszatérve a puskákra, ezek – az általános véleménnyel ellentétben – nem segítenek, hanem zavarnak [Ekkora baromságot…]. Azért, mert puskázás közben nem a saját munkádra számítasz, nem a meglevő ismereteid felhasználására építesz [és ha nincs is mire???]. Ezzel egyben felfüggeszted az önálló gondolkodást is. Emiatt gyakran előfordul, hogy aki azért puskázik, mert keveset tud, sokkal jobban vizsgázna puskázás nélkül. [Ez csupán feltételezés, nem bizonyított!] Tehát bízzál magadban, tudásodban és képességeidben, és ne hagyatkozz arra, hogy a puskád majd helyetted gondolkodik! Mellesleg abban sem lehetsz biztos, hogy puskázásod észrevétlen marad [cö-cö-cö amatőr!].

7.    Ha az adott vizsga túl „szertartásosan” zajlik le [füstölő, fáklya, véres kés, áldozatnak te], vagy erős félelem vagy idegesség lesz úrrá rajtad, próbáld a helyzeted külső figyelőként szemlélni! [sok újraélesztettnek vannak hasonló emlékei]! Ez az egyik legjobb módszer arra, hogy kiszabadítsd magad a környezeted hangulati hatása alól. A vizsga előtt nagyon tápláló reggelit egyél, sok édességgel [nekem a francia krémes jött be]. Bár a szellemi erőfeszítés nem igényel túlzottan sok energiát, az „idegi” erőfeszítés mégis lényegesen többet. A vizsgákon nagy idegfeszültségben kell dolgoznod. Erre pedig fel kell készítened magad.

8.    Az egyes vizsgák közti szüneteket – különösen ha csak 1-2 naposak – úgy kell felhasználnod, hogy ki kell kapcsolódnod a tanulásból, pihenned kell: nagyjából azonos módon, mint a vizsga előtti napon. Ha a szünetek ennél hosszabbak, az időt tanulásra is érdemes kihasználni. De egy-egy vizsga letétele után a nap hátralévő részét feltétlenül pihenéssel kell eltöltened. Ilyenkor megnézhetsz egy komolyabb filmet is [Apokalipszis most, meg a vizsgán is], és megengedheted magadnak a lelki megrázkódtatások luxusát [Ó Rómeó, miért vagy te Rómeó? vagy eljött a szappanoperák ideje].

A szóbeli vizsgák

Nagyon gyakori, hogy valaki vizsgázás közben tudásának csak töredékét használja fel. Jóval később, felelés után jut eszébe, hogy még mi mindent elfelejtett elmondani. Miért nem mondta? Elsősorban azért, mert agya a felelés pillanatában nem jól működött elég jól. Nem sikerült figyelmét kizárólag arra összpontosítania, amiről beszélnie kellett volna. Néhány tanács:

-      Amikor felelsz, próbáld figyelmedet csakis a kifejtendő kérdésre összpontosítani: mit tudsz erről a témáról [már ha tudsz valamit erről a témáról… ha nem lásd: rizsa a semmiről, avagy hogyan keverjek a mondandómba oda nem illő gondolatokat hitelesen fejezet!]!

-      Gondolj kizárólag feleleted tárgyára! Ne kalandozzon el a figyelmed [Az előtted ülő szőke cicababa helyett valami semlegesre teszem azt, a Clorox fertőtlenítő környezetre gyakorolt hatására]! Ne most foglalkozz azzal, hogy milyen osztályzatot fogsz kapni, mit mond majd a tanár, mit mondanak az osztálytársaid! Ilyenkor csak egyet tehetsz: elmondasz mindent, amit a témáról tudsz.

-      Ne engedd eluralkodni magadon a félelmet! Jó, ha tudod: mindenféle félelem gátolja agyad tevékenységét. Valamennyi érzelem közül a félelem a legbénítóbb hatású. Nagyon rossz hatása van reakcióinkra és emlékezetünkre. Aki fél vizsga közben, az csak nagyon keveset képes tudásából megmutatni.

-      Ne figyelj a súgásra! [arra figyelj ki súgja, ez határozza meg a súgás értékét] Ha elkezdesz a súgásra figyelni, agyad szinte automatikusan abbahagyja az önálló munkát. A súgásra figyelés azt jelzi: nem bízol magadban, azoknak az ismereteknek sem veszed hasznát, amikkel rendelkezel.

1.    Agyad működésének eredményessége függ a testtartásodtól is. Ezért állj vagy ülj egyenesen, lazán, szabadon és felemelt fejjel…Így hangosan és könnyedén kezdhetsz beszélni. Időnként nézz komolyan és egyenesen a vizsgázó szemébe [boszorkányok, kígyóbűvölők és szemmel verők előnyben]! Ne kerüld a vizsgáztatók tekintetét, nézz a szemükbe, ezúton is kaphatsz némi biztatást, megerősítést. [Na erre mérget nem vennék! A vizsgáztató szeméből sokkal gyakoribb a KSH statisztikái szerint : 1. maró gúny (27,8%), 2. káröröm (22,5%), 3. „most kicsinállak te szemét”-nézés (17,6%) és a 4 .„Hehe-nem figyeltél az órámon, most én nem figyelek rád”- vigyor (12,9%)]

2.    Öltözz kényelmesen, hogy a körülményekhez képest jól érezd magad. Ez nagyon fontos. Ruhád azonban ne legyen sem túl kirívó, [férfitanárok azért biztosan elnézik mind a mély dekoltázs, mind a miniszoknya használatát, pláne a nem-használatát…] sem túlságosan hétköznapi.