M. Kácsor Zoltán: Sárkánytörvény
Bp.: Kolibri, 2018
Illusztrálta:
Kecskés Judit
203
oldal
Nyáron
jelent meg a tavaly általam már elemzett Utazás Dínomdánomba című meseregény
második része (pontosabban a Zabaszauroszok sorozaté), melyet már számos olvasónk is várt a könyvtárban. A három jóbarát
kalandjainak folytatása most sem okozott csalódást.
Jóllehet
Rilex, a tirex, Barmol, a velociraptor, és Kunyi, a keselyű belecsapott a
lecsóba, s a tejjel-mézzel folyó szauropoda Kánaán, Dínomdánom teljes jogú
polgárává lett, növényevő zsarnokgyíkunk nem igazán elégedett életével. A
Vegaszaurusz Rex ugyanis a végét járja az unalomtól, s szeretne hazamenni
otthonába, kertészkedni. Ebben akadályozza, hogy két barátja nagyon is jól érzi
magát a zabatanyán. Kunyi a hüllőség Háry Jánosaként nagyokat mond, s még nagyobbakat
eszik, míg Barmol, énekesi karrierbe kezdett, és berágta magát a császári udvar, valamint őzabálhatnékja, Száztizenkettedik Gigász Garat imperátor szívébe. Hőseink végül
Rilex csalafintaságának köszönhetően kénytelenek elhagyni a tejjel-mézzel folyó
Dínomdánomot, még mielőtt torkukon akadna a sült hering, vagy belefulladnának a
Nagy csoki tóba. Kunyinak és Barmolnak természetesen nehéz megemészteni, hogy
Dínomdánomot elhagyva esetleg nem lesz mit megemészteni. A problematikához
hozzájárul, hogy új sárkány lép/repül színre, aki a NAV-hoz hasonló
népszerűségnek örvend sárkánykörökben.
Történetileg
ez a kötet kissé talán soványabb volt számomra, az előzővel összevetve, mivel inkább
csak bevezetőnek tűnik a következő kötethez. Az első rész kerek egész volt, amely
rövid esti mesének beillő – önállóan is értelmes - sztorikból volt egybegyúrva.
Itt ez most ilyen szinten nem áll meg, viszont világos irány van egy nagyobb
kaland felé. A nagyobb kalandra azonban még várnunk kell a 3. epizódig.
A
kötetben ismét végig jelen van a tanítani vágyás. M. Kácsor Zoltán a
szórakoztatás mellett figyel arra, hogy a felelősség vállalására nevelje a
mesehallgató gyerekeket, s bemutassa, hogy a jelen talmi kényelme és előnye
sokszor a jövő rovására mehet. A másik fontos téma természetesen a barátság.
Rilex még akkor is ki akarja rángatni barátait a tespedtségből, amikor azok két
körömmel kapaszkodnak a kajahegyekbe.
A
főszereplők még mindig zabálni valóak. Kunyi
továbbra is kedvenc, s Rilex pedig a bölcs vadember allegóriája. Barmolt
még mindig kissé háttéralaknak érzem, komolyabb funkció nélkül - mondhatni új aranyfogai ellenére foghíjas -, aki még kiteljesedésre vár. Tanulj raptor, Brontosaurus lesz
belőled! Bár lehet, ez nem így működik... Korábbi pöszesége megtetszhetett a szerzőnek, mert továbbra is
meghagyta, igaz trükkösen, barackot nyomva a flancoló tömeghez való hasonulás
kobakjára. Olvastam olyan véleményeket, hogy a pöszeség megzavarja a gyerekeket, de
szerintem, ha ettől lesznek pöszék, ettől nem pörög az R betű, akkor az már rég
rossz. Mellesleg ezen logika alapján minden pöszét ki kéne zárni a társadalomból. A mesében ez az elem humorforrást biztosít, s nekem ennyit megér. Szerencsére M. Kácsort valószínűsíthetően nem
vezettetik Pilátus elé, mint Blájent, s talán nem ütik meg élte, de dulván.
Kecskés
Judit illusztrációi minden dicséretet megérdemelnek, ötletesen és humorosan
ragadta meg a karaktereket, s környezetüket. Imádom, hogy még olyan részletekre
is ügyelt a rajzoló, mint a 182. oldalon lévő Leiszút Feliszút törölközőjén
lévő monogram! A színek némileg élénkebbek lettek, ízlés kérdése, hogy ez
jobb-e vagy sem, de a könyvesboltok polcain ez sem mellékes. Nagy pozitívumként
értékelem, hogy a kötethez immár térkép járul a könyvtábla belső oldalán, így
mégiscsak könnyebb elképzelni a világot, amelyben zabaszauruszaink trappolnak.
Hátul pedig egy rövid ismertetőt is kapunk a szereplőkről. Mindkettőt jó ötletnek
tartom.
A
Sárkánytörvény összefoglalva ismét remek szórakozás, felnőttnek és gyereknek
egyaránt, s nagyon várom, miként bontakozik majd ki a most felvezetett, s
nehéznek ígérkező küldetés. A humorfaktor miatt nem aggódok, az étkezéshez, ételekhez
kapcsolódó poénok mindig ülnek. A könyvvel kapcsolatban azonban van egy igen
komoly problémám:
Éhes
leszek tőle… Megyek is, harapok valamit. Na persze nem békás szendvicset, elvégre nem vagyok én tirex!
Pontszám:
8/10
www.moly.hu: 88 %
A kötetet köszönöm a Kolibri kiadónak,
amely elküldte számomra!
Egyben köszönöm a bizalmat, hiszen blogom látogatottsága
a napokban átlépte a 150 ezret!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése