Erődvárosok I. - az arab és perzsa világ

Új sorozatot kezdek, melynek ihletet a Google Maps adott, tudniillik ahogy egy atlasz segítségével rekonstruálható a történelem, ugyanúgy mesélnek a légifotók is. Sok olyan város van ugyanis, amelyik magán viseli évszázadok, sőt évezredek történéseit. Igyekszem olyan településeket kiválasztani, amelyek őrzik egykori védelmi rendszerük kéznyomát mai arculatukon, vagy csak pusztán nagyon látványosak az űrből nézve. Bizony, nem új dolog, hogy átalakítjuk a Föld képét. Elsőként a civilizáció bölcsőjének helyet adó arab és perzsa világból válogattam. Persze rengeteg egyéb példa is lehetne, de szerintem ezek elég jók.

Merv (Türkmenisztán)

Az egykor olyan virágzó Merv (ma: Türkmenisztán) kereskedővárosa ma már csak nyomaiban mutatja egykori gazdagságát és nagyságát. A Szeldzsuk török birodalom idején élte fénykorát, könnyen lehet, hogy ekkor rövid időre a világ legnagyobb városa volt, mintegy 200 ezer lakossal. A Google térképen nagyon jól láthatók a város egykori falai, jobbra fenn pedig a fellegvár jellegzetesen közel- és közép-keleti köralakú vonala. Ez az Erk Gala-nak nevezett citadella a város legősibb része, már a Perzsa Birodalom idején is létezett. Alatta terül el a nagyjából négyzet alaprajzú óváros, majd ettől nyugatra a szabálytalan vonalú Szultán kala, vagyis az arabok által épített "új" városrész.

Merv sajnos ma már csak a levegőből látványos, képen az Erk Gala látható (wikipedia)

Balkh (Afganisztán)

Szintén ősi város, amely a Méd, majd a Perzsa birodalom része volt, hogy aztán Baktra néven egy indo-görög királyság központja legyen. Később Balkh néven az iszlám világ egyik ékköve volt, mely tündöklés végére a mongolok tettek pontot, előbb Dzsingisz kán, majd Timur Lenk révén. A modern Balkh mellett a világűrből látványosan terül el a régi város romja, melynek egykori szinte tökéletes kört alkotó fala a magasból jól kivehető. A modern 77 ezer lakosú város szinte pont beleférne a régi erődbe, amely jelzi annak egykori hatalmas voltát.

Az ősi Balkh falai (fotó: UNEP)

Erbíl (Irak)

Erbíl, vagy ahogy az ókorban hívták Arbela (ma: Irak), az emberi civilizáció egyik legrégebbi lakott városa, amely ma a kurdok, 3000-3500 éve pedig az asszírok fellegvárának számított. Az egyik legszebb példája a térség erődítéseinek szinte tökéletesen megmaradt ovális dombra épült citadellájával. A térségben több ilyen is van, például Homsz vagy Aleppó, ahol az ősi kör alakú védműre később a keresztesháborúk idején más jellegű építmények is kerültek. Sajnos e városokért éppen harcok folynak, és biztosra vehető, hogy a szír polgárháború nagy károkat okoz bennük.

Erbíl citadellája a régi korok fellegvárainak romjaiból álló dombra épült (wikipedia) 

Khíva (Üzbegisztán)

Az egykori Khívai kánság fővárosa (ma: Üzbegisztán) már más jellegű erődítmény, későbbi korok keze nyomát hordja kialakításán. Első említése a X. században történt, igazi fontosságot azonban a XVI. században nyert, amikor a Khívai kánság fővárosaként három évszázadra fontos tényező lett a térségben. A levegőből is jól látható a téglalap alakú fal, melyet sűrűn (30-40 méter) félkör alakú tornyokkal tűzdeltek. Nem mellesleg megjegyzendő, hogy Vámbéry Ármin többek között ide lopózott be dervisruhában közép-ázsiai utazása során.

Khíva impozáns falai (http://romeartlover.tripod.com/Khiva.html)

Taroudant (Marokkó)

Bár Marokkóban rengeteg középkori város maradt fenn, de a legszebb példa talán mégis Taroudant városa a párducugrásról híres Agadirtól keletre XVI. századi falaival. A Csaknem szabályos négyzet jól kivehető a légifotókról. Marokkó szerencsére ma is stabilnak mondható állam, amely rendgeteg történelmi emlékkel bír. Taroudant központi városmagját 6 kilométer hosszúságú fal veszi körbe, amely messze nem olyan hatalmas, mint Khíva vagy Erbíl falai, de csaknem épek és teljesek, esztétikailag pedig szépek. Az alább látható wikipediás kép engem Konstantinápoly falaira emlékeztet.

Taroudant falai (wikipedia)

Bam (Irán)

Bam szintén egy bámulatos (haha) történelmi helyszín (potom 2500 éves), hiszen egy lakatlan ám szinte teljesen ép ősi város maradt fenn Perzsia délkeleti sarkában. Sajnos a 2003-as földrengés súlyos károkat okozott benne, de még mindig lenyűgöző. Mind a Google maps, mind a wikipedia fotója sokat sejtet, ha valaki arra jár, ne hagyja ki és feltétlenül nézze meg! Jól kivehetőek a vöröses épületek, a fellegvár és az északi folyó miatt szabálytalanná lett alaprajz. A várat és várost 67 torony védte.

Bam romvárosa (wikipedia)

Shibam (Jemen)

Hogy, hogy nem, ismét egy olyan történelmileg jelentős iszlám terület, ahol háború dúl éppen. Jemenről van szó. Itt éppen teljesen kaotikus koalíciók harcolnak egymással, külföldi beavatkozással. Shibam városa elképesztően látványos. A falak mögé épült lakóházak ugyanis felfele terjeszkedtek (ezen a vidéken nem volt hatékony falak nélkül maradni), így idővel a lakótömbök jócskán a falak fölé emelkedtek - egyben fokozták annak védhetőségét -, ami persze nem egyedülálló a történelemben. Az egész középkori városmag egy tömegnek hat, az épülettömbök előtt elnyúló városfal szinte fel sem tűnik az embernek.

Shibam városa a falak fölé tornyosuló lakótömbökkel (wikipedia)