Egy német dokumentum az Első bécsi döntés előzményeihez

Mai bejegyzésem egy kis előzetes is egyben november 27-én a Bezerédj-kastélyban tartandó előadásomhoz. Nem vagyok kutatója a korszaknak és az ókorral szemben elég nagy mellőzöttséget kell tűrnie a XX. Századnak nálam, mindamellett az aktualitás miatt nekiveselkedtem és beleástam magam az Első bécsi döntés politikai és diplomáciai hátterébe. Ezek közül közlöm egy diplomáciai irat fordítását, amennyire tehetségemből telik.

A dokumentum az Első bécsi döntést megelőző magyar-csehszlovák tárgyalásokat megelőző napokban készült Hitler számára, összefoglalva azokat a szempontokat, melyek alapján a kérdésben Németország meghatározza véleményét. A dokumentum azért is érdekes, mert mint kiolvasható belőle Németország egyáltalán nem magyar érdekeket tart majd szem előtt a Belvedere-i döntőbíráskodás során, hanem saját célokat követ.

Mindamellett Kárpátalja kérdésében csak ideiglenesen valósul majd meg az a német szándék, hogy megakadályozza a közös lengyel-magyar határ kialakulását, hiszen következő év márciusában a magyar csapatok elfoglalják azt.

Az emlékeztető (memorandum) szövege:

"383/210762-68

A Politikai osztály igazgatójának emlékeztetője

Berlin, 1938. október 7.

Benyújtok egy emlékeztetőt a Führernek Szlovákia és Kárpát-Ukrajna kérdésében.

A külügyminisztertől.

Woermann

Memorandum a Führer számára

Tekintettel arra, hogy Magyarország és Csehszlovákia között néhány napon belül megkezdődnek a tárgyalások, meg kell határozni politikánkat a szlovák és Kárpát-Ukrajna kérdésében.

I.

A szlovák kérdés

Elméletben négy lehetséges megoldás van:

1. Független Szlovákia
2. Szlovák autonómia Csehszlovákián belül
3. Autonóm Szlovákia, amely Magyarország felé orientálódik a szövetségtől a bekebelezésig.
4. Autonóm Szlovákia, amely Lengyelország felé tolódik.

1. eset [Független Szlovákia]

Egy teljesen önálló Szlovákia gazdasági életképessége kérdéses, de a válasz igenlő lehet, amennyiben Németország segítséget nyújt ehhez. Nagyon gazdag fában, és a Csehszlovák hadiipar részben szlovák területen fekszik (a Vág és Garam völgyeiben). Geológiailag még nincs teljesen feltárva, régi jelenleg nem aktív bányászati terület, amelynek egyes részein ismét folyik munka. A jövőben vannak lehetőségek a régióban. Mindehhez kedvező feltételeket nyújt az intenzívebb gazdasági együttműködés Németországgal. Közös határt hozunk létre.

Egy független Szlovákia gyenge alkotmány, ezért a legjobb lehetőség Németország kelet felé való behatolására. Kelet felé ez a legkisebb ellenállási pont.

2. eset [Csehszlovákián belüli szlovák autonómia]

A Zsolnán október 6-án a szlovák pártok és a cseh kormány által elfogadott határozatok és az azt követő megállapodás értelmében most alakul autonóm szlovák kormány Csehországon belül. A jelentések szerint jelenleg még az állami elnökség, a külpolitika és a pénzügyek közösek, míg Szlovákia önálló katonai szervezettel fog rendelkezni. Kapcsolatuk hasonló lenne a régi Ausztria-Magyarországhoz. Mi jelenleg el tudjuk fogadni ezt a megoldást. Vannak előnyei egy független Szlovákiával szemben. Ez természetesen azt feltételezi, hogy a jövőben Cseh-Szlovákia erősen hajlik Németország felé politikai és gazdasági kérdésekben, és hogy erre van készség, az ma már nyilvánvaló. Csehország és Szlovákia későbbi szétválasztása később is lehetséges lesz. Cseh-Szlovákia teljes szervezete ebben az esetben erősebb lesz, mint két független struktúra. Ha meghatározó nyomást gyakorlunk Prágára, akkor Magyarország és Lengyelország esélye Szlovákiára, mint állandó vita tárgyára, lecsökkenne. Külpolitikai szempontból a Csehországgal egyesült Szlovákiát a legkönnyebb megvalósítani. Miután a szlovák vezetők kijelentették, hogy támogatják ezt a megoldást, megfelel az általunk használt „önrendelkezés” szlogennek is.

Dönteni tehát két megoldás közül lehet: míg az 1. megoldás egy független Szlovákia végleges, addig a [2.] Cseh-Szlovák döntés esetén a jövőben még mindig választhatjuk az 1. verziót.

3. eset [Magyarországon belüli autonómia]

Magyarország törekszik valamilyen formában egyesülni egy autonóm Szlovákiával. Németországnak nem érdeke egy ilyen megoldás. A szlovákok határozottan elvetik bármiféle unió lehetőségét Magyarországgal.

4. eset [Lengyelországon belüli szlovák autonómia]

Érdekünkkel még kevésbé esik egybe egy Lengyelország felé orientálódó autonóm Szlovákiával, mint egy Magyarország felé fordulóval. A Teschen-vidék megszerzésével Lengyelország már jelentősen növelte erejét ebben a térségben. Szlovákia bekerülése a lengyel gazdasági szférába jelentősen nehezítené a német gazdasági törekvések előretörését délkeleti irányban.

II.

Kárpát-Ukrajna[1] kérdése

  Egy független Kárpát-Ukrajnai állam külső támogatás nélkül jelenleg aligha életképes. A megoldás előnye azonban, hogy magja lehetne egy jövőben létrejövő nagyobb Ukrajnának. Sok millió ukrán Lengyelországban, a Szovjetunióban vagy Romániában kapna így hazát, ezáltal nemzeti kisebbségek lehetnének.

  Mindenesetre az önrendelkezés elve miatt Kárpát-Ukrajnának autonómiát kell követelni, ebben alig vannak nézeteltérések. Az autonóm Kárpát-Ukrajna Magyarországhoz csatolását határozottan el kell utasítani. Ez a megoldás Magyarország és természetesen Lengyelország által kívánatos. Így egy közös lengyel-magyar határ jönne létre, amely megkönnyítené egy németellenes blokk kialakítását. A Wehrmacht legfelsőbb parancsnoksága katonai szempontok miatt is ellenzi a közös lengyel-magyar határt.

  Míg a magyar megoldást elutasítjuk, a független Kárpát-Ukrajna pedig nem tűnik életképesnek, további megoldás lenne egy Szlovákián vagy Cseh-Szlovákián belüli autonóm Kárpát-Ukrajna. Jelenleg ez a legkézenfekvőbb megoldás. Nyitva hagy más megoldásokat a jövőre nézve, és elérhető az „önrendelkezés” jelszavának hangoztatásával. Kárpát-Ukrajna Szlovákiával való határának kérdésében még vannak olyan részletek, melyeket még meg kell vizsgálni.

III.

Német-nyelvű enklávék

Pozsonyt kivéve nincsenek német nyelvű enklávék azon a területen, melyet Magyarország azonnali átengedésre követel. A legfontosabb csoportok: Próna és Körmöcbányai nyelvsziget mintegy 50.000 némettel, Alsó- és Felső-Szepes 40.000 német körül, a legkevésbé fontos új települések Munkácstól északra Ukrajna területén mintegy 15 ezer német. Nem szabad elszállítani ezeket a nyelvi enklávékat, mivel értékesek lehetnek a további fejlődéshez keleten. A körmöci területről a áttelepülés lehetséges, mivel azok közül néhányan már Németországba járnak idénymunkára.

IV.

Összefoglaló

1. Szlovákiára nézve: Alternatívák – Független Szlovákia vagy Cseh-Szlovák megoldás. Mindkettő Németország felé való orientációt feltételez. A külvilág felé az „önrendelkezés-elve” hangsúlyozható, amely nyitva hagyja egy népszavazás lehetőségét Szlovákiában.
2. Kárpát-Ukrajnára nézve: Alternatívánk egy független de aligha életképes Kárpát-Ukrajnát támogat, amely Szlovákia vagy Cseh-Szlovákia felé orientálódik. A külvilág felé az „önrendelkezési-elv” hangsúlyozandó, amely lehetőséget ad egy népszavazásra, ha eljön az ideje.
3. Ebből következően elutasítjuk a magyar vagy lengyel megoldást Szlovákiában és Kárpát-Ukrajnában. Mindkét fél igényeit elutasítjuk. Ezen hatalmak felé az „önrendelkezés” jelszavát használjuk. A külvilág felé magyar- vagy lengyelellenes jelszavakat nem szabad hangoztatni.
4. Lépéseket kell tenni, hogy a vezető személyeket Szlovákiában és Kárpát-Ukrajnában megnyerjük ezen megoldásnak. Az előkészületei ennek már megtörténtek."

A dokumentum angol fordításának helye: Documents on German Foreign Policy 1918-1945. series D. vol IV. p. 46-49. 45. számú dokumentum. 

---

[1] A német dokumentum a Kárpát-Ukrajna nevet a magyar értelmezésben Kárpátaljának nevezett területre érti, így nincs köze a történelmi Ukrajnához.