Az őszi hadjárat
Kicsit megritkultak a blogos írások az utóbbi időben, mivel zsúfolt heteken vagyok túl, és még két szintén igencsak betáblázott hét következik. Ígérem, hogy hamarosan sokasodni fognak újra a történelemmel és könyvekkel kapcsolatos posztok! A tanévkezdés a könyvtárban is plusz feladatokkal járt, és az előadások száma is jócskán felfutott (ami persze remek) szeptember-október folyamán, így betemettek a tennivalók, mint könyvtári raktárat a selejtezendő könyvek. A Győri Szalonra mentek az írások eközben azért, és jártam Tápon, Rajkán, Győrújfalun és persze a Bezerédj-kastélyban is előadásokat tartani, és csaknem minden hétre esett egy-egy fellépés. Ez a következő kettőben sem lesz másként.
Úgyhogy, mielőtt jönne a következő blogbejegyzés, felhívnám a figyelmet a pénteken ünnepélyes keretek közt megnyíló Győri Könyvszalonra, amelynek programjairól itt lehet olvasni részletesen. Ennek keretében az a megtiszteltetés ért, hogy ismét én fogok beszélgetni Bán Mórral/Jánossal, a Hunyadi-könyvsorozat szerzőjével, immár harmadik (vagy negyedik?) alkalommal. Az eszmecsere pénteken 16 órakor lesz a győri színház Kisfaludy termében. Ménfőcsanakiak figyelmébe ajánlanám külön a két órával később, 18 órakor esedékes könyvbemutatót, amely során kolleginám segítségével Szabady János két kötetéről lesz beszélgetés.
Emellett készülök a november 21-i előadásomra, amely szokás szerint a Bezerédj-kastélyban kap helyet 17:30-as kezdéssel, és témája Hadik András tábornok berlini hadjárata lesz. Ennek keretében megnézzük a császári-királyi hadsereg 17-18. századi fejlődését, a korabeli hadviselés mikéntjét, Mária Terézia és a magyarok viszonyát, és persze kiemelten kezeljük a híres berlini "portyát", amiről egyébként írtam már egy rövid összefoglalót a Győri Szalonra.
Mindemellett még jó hírnek számít, hogy elkészült a Turner Kálmánról készülő kiadványunk kézirata és - mondhatni - látványterve, melynek során az első, még nyomtatás előtti példányt már kézben is vehettem. A pontos megjelenés dátuma ugyan még kérdéses, de már nincs nagyon távol. A megvalósulás elsősorban a Rábaközi Helytörténeti-kutatók Társulatának köszönhető, kiemelten pedig vezetőjüknek, Szalay Balázsnak. Úgy vélem, hogy dédapám testvérének, Sarród, Garta, majd Rábapordány egykori plébánosának Don-kanyarban vezetett naplója rendkívül érdekes és értékes forrása mind az 1942-1943-as oroszországi eseményeinek, mind hazatérést követően a rábaközi itteni mindennapoknak. Sokat dolgoztam vele, igyekeztem alapos jegyzetapparátust készíteni hozzá. A kötet megjelenéséről mindenképpen tájékoztatni fogok a blogomon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése