Könyvajánló: A.J. Finn - Nő az ablakban

A. J. Finn:

Nő az ablakban

Pécs: Alexandra, 2018

430 oldal

Eredeti cím: The Woman in the Window (2018)

Fordította: Babits Péter

Egyik kedvenc filmtípusom, amikor az egész történet limitált, esetleg egyetlen helyszínen játszódik. Ilyen a (végén sajnos kissé elrontott) Cloverfield Lane 10, A vizsga, a Stephen King regényből adaptált Tortúra Kathy bates-szel,  vagy olyan Hitchcock klasszikusok, mint A kötél, vagy a Hátsó ablak. Ezek mind kiváló alkotások, elsősorban a remek rendezésnek, és egy-egy (néha több) nagyszerű színészi alakításnak köszönhetően. A klausztrofóbia garantált, s a feszültség is. Felmerül a kérdés, lehet-e könyvben ezt a „feeling”-et visszaadni, egyáltalán érdemes-e erre az egészen más terepre kivinni ezt a típusú élményt. Az erősen a Hátsó ablakra emlékeztető című pszichothrillernek ez nem jött össze. Pedig megvalósítható kellene legyen, hiszen a film maga is egy novellából készült egykor.

[Megjegyzés rovat: Eleve nyüszítek, mint a google vezérkar, mikor Trump nyert, valahányszor olyan álnevet választ magának egy alkotó, ami a könyvtári ábécében közel áll egy már nevet szerzett, s hasonló témában alkotó íróhoz. A. J. Finn (azaz tényleges nevén Daniel Mallory) esetében éltem a gyanúperrel, hogy a Holtodiglan szerzőjéhez, Gillian Flynnhez igyekezett közel kerülni. Egy K. B. Rottring Heri Kókler és az epeköve esetében megbocsátható a dolog, vagy Steffy Műmájer Agykonyakjánál. Mindenki érzi, hogy a komolyságot e kötetek esetében sutba vágták (mondjuk a humort is), s ha a pénzsóvárság ez esetben is tetten érthető ugyan, ámde könnyebben tolerálható. Jelen kötetnél szomorúbb a helyzet, ráadásul a finnekkel most amúgy is hadilábon állok… Hogy ehhez a névlopá… azaz választáshoz az társul, hogy Gillian Flynnt még meg is idézik a kötet elején („Meghökkentő, félelmetes, lenyűgöző.”), azt nem tudom pofátlanságnak, haveri összefonódásnak, vagy pofátlan haveri összefonódásnak tudjam be.]

Hogy mi volt a bajom a regénnyel, noha eleinte még érdekesnek indult? A legfőbb problémám a teljes kiszámíthatóság volt. Ez a regény is csak olyanokat lephet meg, akiket megdöbbentett Leekens mesteredző csődje a nemzeti válogatott élén. Kicsi Hátsó ablak, egy kevés Lány a vonaton, aprócska Viharsziget, picike izgalom. Sosem tartottam az ötletek lopását gondnak - nehéz is újat írni 5000 évnyi irodalom után -, de az ötleteket összegyúrni úgy, hogy abból valami jó jöjjön ki, ahhoz azért értő kezek kellenek. Jelen esetben mérhetetlenül középszerűre sikeredett a regény, igazi kliségyűjtemény, amely a hitchcocki film alaplevéhez hozzáadtak egy roppant idegesítő főszereplőt, aki kockásfülü nyúlként leselkedik az utca lakói után, s emellett pszichiátriai eset, hiszen egy sokk miatt nem képes elhagyni a házát. Mondhatnánk, hogy izgalmas kérdés, mitől lett ilyen Anna Fox (mert így hívják a hölgyet, s hát nem egy Grace Kelly), de voltaképpen, aki látott/olvasott már pszichothrillert, az azonnal tudni fogja a választ. Mint ahogy azt is gyorsan kitalálja, ki a történetet mozgató gonosz. Anna karaktere szörnyű. Orvos létére képtelen szembenézni a valósággal és többet piál, mint az egész Carpathian Brigade tagság a 2016-os foci EB-n.

Röviden a történet ez: Anna lát valamit, de nem hisz neki senki - mert alkoholista szociopata -, a nyomozók természetesen hülyék, az író pedig bizonytalanságban akar tartani minket, kinek van igaza, de nem sikerül. Tizenkettő egy tucat.

Azért akadt pozitívum is a kötetben, mert adott néhány régi noir filmötletet, amiket meg kellene néznem. Emellett maga a szöveg elég olvasmányos, gyorsan elolvasható, de mondjuk azért egy Washington Post újságírótól ez el is várható még a fake news korában is.  

Az Alexandra magyar nyelvű kiadása fizikailag rendben van, minőségileg fűzöttsége ellenére a jobbak közé tartozik talán (majd az idő és az olvasói mancsok eldöntik). A borító hangulata kellően nyomasztó, bár nem ilyennek képzeltem el Anna lakását olvasás közben. A „2018 legjobban várt könyve” piros titulust, tudjuk be nem teljesülő kincstári optimizmusnak. Babits Péter fordítása nagyon olvasmányos, szép munka. Nem miatta nem lesz favorit a regény, amely mindent egybevetve nem tragikus, csak semmi extra.

Pontszám:

Hat vakablak a tízből.

6/10 pont

moly.hu: 78 %

Goodreads.com: 3.99 pont

Szkíták Ktésziasz perzsákról írt művében

Ktésziasz az ókori Perzsa birodalom (szakbarbárul: Akhaimenida, régiesen: Óperzsa birodalom) egyik legfontosabb forrása. Mivel összefüggő történeti mű perzsa oldalról nem maradt fenn,ⁱ az ő leírása egyedül, amelyről azt mondhatni, hogy leginkább ilyen belső forrás Dareiosz államából. Noha ellentmondásosnak látszik, hogy egy görög írta meg perzsa szempontból a birodalom történetét, de a magyarázat roppant egyszerű. Ktésziasz ugyanis II. Artaxerxész nagykirály (ur.: Kr.e. 404-358) udvari orvosa volt, s évtizedeket töltött a perzsa udvarban, felhasználva történeti műveihez a perzsa archívumok anyagait is. Ezekre, valamint a perzsa királyi udvar hagyományaira alapozva megírta az asszír, a méd és a perzsa birodalmak történetét.

Sajnos Ktésziasz Perszika című műve nem maradt fenn, azonban a középkor során kivonatolták,ⁱⁱ és sokszor idézték, így annak rövidített verziója mégiscsak olvasható számunkra is. A fennmaradt töredékek szkítákat/szakákatⁱⁱⁱ érintő részeit közlöm most hevenyészett fordításban.

Az általam használt angol kiadás:

Nichols, Andrew: The Complete fragments of Ctesias of Cnidus. University of Florida, 2008.

Kürosz perzsa nagykirály sírja Paszargadaiban (wikipedia)

Ktésziasz: Perszika (Perzsia története) - részletek

F5.

(1) Artaiosz halála után Artünész kormányozta a médeket 22 évig, majd Asztibarasz^iv 40-ig. Asztibarasz uralkodása alatt a párthiaiak^v fellázadtak a médek ellen, és rábízták országukat és városukat a szakákra.^vi

(2) A szakák és médek közötti háború sok éven át tartott, jelentős számú csatát vívtak meg, és mindkét fél sok veszteséget szenvedett el, melynek eredményeképpen a felek végül békét kötöttek a következő feltételekkel: A párthiaiak alávetik magukat a médeknek, mindkét fél megtartja azt a területet, melyet korábban uralt, és egymás barátai és szövetségesei lesznek örök időkre.

(3) Ebben az időben egy nő, név szerint Zarina vezette a szakákat, aki a háborúnak szentelte magát, és bátorsága, valamint tettei kiemelték őt a szaka nők közül.^vii Ebben a törzsben a nők általánosan bátrak voltak, és osztoztak a férfiakkal a háború veszélyeiben, de ez a nő, mint mondják, különösen szép volt, és bámulatra méltó tetteiben, s vállalkozásaiban.

(4) Legyőzte a szomszédos barbárokat, akik kihívták merészségét, és megpróbálták leigázni a szakák törzsét, azok területének nagy részét civilizálta, számos várost alapított, röviden: életét törzse boldogulásának szentelte.

(5) Emiatt halála után a helyiek köszönetet mondtak jótéteményeiért, és erénye emlékezetére olyan síremléket építettek neki, amely túltesz bármelyiken az országban. Egy háromszög alakú piramist építettek, melynek minden oldala három sztadion^viii hosszúsága, magassága egy sztadion, és a csúcsán egy pontba futnak össze. Tetejére egy óriási arany szobrot helyeztek, ezzel tisztelegve hősiessége előtt, és további elismeréseket is adtak neki, amelyek felülmúlták azokat, melyeket őseinek adtak.

(6) Mikor Asztibarasz, a médek királya öreg korában meghalt, fia, Aszpandasz követte őt a trónon, akit a görögök Asztüagésznak hívnak. És amikor ő vereséget szenvedett a perzsa Kürosz elleni háborúban, a királyság a perzsákra szállott.

F7.

Zarinaia: Mikor Küdraiosz meghalt, aki a testvére és első férje, valamint a szakák királya volt, ez a nő Mermeroszhoz, a párthiaiak földjének vezetőjéhez ment nőül. Amikor a perzsák királya^ix hadjáratot vezetett ellenük, Zarinaia megsebesült a harcban és menekülni kényszerült. Sztrüangaiosz üldözőbe vette, akihez könyörögve végül megmenekült. Nem sokkal ezután a férje elfogta őt [=Sztrüngaioszt], és ki akarta végeztetni. De Zarinaia könyörögni kezdett az életéért, ám nem tudta meggyőzni férjét, s ezért kiszabadított néhányat a hadifoglyok közül, és segítségükkel megölte Mermeroszt. Zarinaia visszaadta a földet a perzsáknak, és szövetséget kötött a perzsa királlyal. Így írja Ktésziasz.^x

F7b.

Tanulj a szakáktól, a fajtól, amely feltalálta a szakoszt,^xi

és akiknek asszonyai a férfiak oldalán harcolnak,

mint Ktésziasz és számtalan más mondta:

a szaka nők lóháton harcolnak,

és ismét: bizonyos Sztrüangaiosz, egy méd férfi

leütött egy szaka nőt a lováról.^xii

F7c.

Eprütaneüsze [jelentése]: Felajánlja, megegyezik. Ajándékot küld barátságért és szövetségért cserébe, mint ahogy Sztrüngaiosz tette.

F8a.

Egy Sztrüangeiosznak nevezett méd férfi leütött a lováról egy szaka nőt (a szaka nők úgy harcolnak a csatában, mint az amazonok), de mikor meglátta, hogy az fiatal és gyönyörű megváltoztatta elhatározását, s úgy döntött, megkíméli az életét. Miután békét kötöttek,^xiii beleszeretett a lányba, de mivel érzéseit az nem viszonozta, úgy döntött, hogy halálra éhezteti magát, miután egy levelet írt a nőhöz, melyben így dorgálta meg: „Megmentettelek és miattam vagy életben, de most miattad elpusztulok.”

F8b.

(…?)… Azután azt mondta: „Gyere! Írj legalább egy levelet Zarinaiának!” És ő írni kezdte:

„Sztrüangaiosztól Zarinaiának:

Én megmentettelek téged, ez az oka, hogy te életben vagy, de most miattad elpusztulok, és megölöm magam, mivel te nem akarsz engem boldoggá tenni. Azonban nem én választottam magamnak ezt a bánatot és ezt a szerelmet. De a szerelem elpusztít engem, mert ő a te istened és az egész emberiség istene. Valahányszor kedvez valakinek, a legnagyobb örömöket adományozza annak, és más jótéteményeket ad neki. Ám amikor haragra gerjed – mint ahogy most velem történt –, nagy bajba kever, rombol és megsemmisít valakit. Bizonyítékul nyújtom erre saját halálomat, de én nem szórok átkot fejedre, sőt a legigazabb imádságot mondom nevedre. Ha jó lettél volna hozzám...^xiv

F8c.

[Nikolaosz mondja], hogy a szakák királyának, Marmarosznak halála után, Sztrüangaiosz titokban megtartotta Zarinaia iránti szenvedélyét, aki viszontszerette őt. Amikor Rhoxanake városához közeledett, ahol a szaka palotája található, Zarinaia találkozott vele és nagyon boldog volt, hogy láthatja őt. Mindenki szeme láttára csókkal üdvözölte Sztrüangaioszt, felmászott annak kocsijára, és csatlakozott hozzá a palotáig vezető úton, emellett üdvözölte annak nagyszerű hadseregét, amelyet magával hozott. Ezt követően Sztrüangaiosz saját szállására ment, s eltelve Zarinaia iránti szerelmével, elbeszélte azt legmegbízhatóbb eunuchának azok közül, akiket magával hozott. Az eunuch bátorító szavakkal azt tanácsolta, hogy tegye félre félénkségét, és vallja meg Zarinaia iránti szerelmét. Így meggyőzve Sztüangaiosz felugrott és átment hozzá. Habár félénken habozott, sóhajtozott és elpirult, a lány meleg üdvözlete feloldotta a nyelvét, és elmondta neki, hogy ég a vágytól és hatalmas szerelmet érez iránta. Zarinaia azonban finoman elutasította őt, mondván kínos és káros lenne neki, de még inkább botrányos és káros Sztrüangaiosz számára, hiszen már elvette Rhoitaiát, Asztibarasz lányát, akiről azt mondják még gyönyörűbb, mint ő, vagy bármely más nő. Hozzátette, hogy nem csak harcban kell bátornak lenni, hanem akkor is, ha valami bántja a szívét, és nem szabad ágyasoktól származó rövid életű örömökért majd hosszan szenvedni, ha esetleg Rhotaia rájön, mi történt. Ezután azt mondta, ha elveti ezt a kérését, Sztrüangaiosz bármit kérhet tőle, amit csak akar, nem fogja megtagadni tőle. Miután ezt végighallgatta, Sztrüangaiosz hosszú ideig csendben maradt, majd kedvesen elbúcsúzott tőle, és otthagyta. A feszültség egyre nőt benne, és megvitatta a helyzetet az eunuchhal. Végül, miután egy levelet írt pergamenre, és esküt vett az eunuchtól, hogy csak halála után adhatja át Zarinaiának, s előzetesen nem mondhat semmit. A levél így szólt:

"Megmentettelek téged, és én vagyok az oka mostani jólétednek, ám te megöltél engem, mert megfosztottál engem minden örömtől. Ha ezt igazságosan tetted, akkor remélem, hogy minden vállalkozásodban jó szerencse követ majd, de ha igazságtalanul, akkor azért imádkozom, hogy ugyanezt a szenvedést tapasztald meg, mert a tanácsod miatt vagyok most ilyen állapotban."

Miután megírta a levelet, azt párnájára helyezte, és kardját követelte, hogy bátran szembenézhessen Hadésszel.^xv De az eunuch...^xvi

F8d.

(46) A beszámoló Asztüagész harcáról és vereségéről^xvii hamarosan mindenkihez eljutott, és mintha hatalmától megfosztották volna az istenek, az emberek és népek fellázadtak ellene. A hürkániaiak^xviii főnöke, Artaszürasz 50 ezer katonát vezetett Küroszhoz, és arcra borulván előtte azt mondta, hogy még nagyobb erőt hoz, ha Kürosz azt parancsolja. Aztán jöttek a párthiaiak, a szakák, a baktriaiak, és a többiek egymás után, hiszen minden egyes nép elsőként akart Kürosz elé járulni, míg végül Asztüagésszel csak kevés ember maradt, s nemsokára amikor Kürosz támadást indított, könnyedén győzött, és Asztüagész fogságba esett.

F9.

(3) Ő [azaz Ktésziasz] azt is leírja, miként harcolt Kürosz az elfogott Amorgész szaka király, és felesége, Szparethre ellen, aki férje fogságba esését követően sereget gyűjtött és folytatta a háborút Kürosz ellen, 300 ezer férfit és 200 ezer nőt vezetve. Legyőzte Küroszt, és élve elfogta sokak mellett Parmiszészt, Amütisz^xix testvérét, és annak három gyermekét, akikért cserébe később Amorgészt szabadon bocsátották.

(4) Ktésziasz ezt követően elbeszéli Kürosz hadjáratát Kroiszosz és Szardeisz városa ellen,^xx melyet Amorgésszal szövetségben vívott.

(7) Kürosz a derbikészek^xxi ellen Amoraiosz uralkodása idején hadakozott. Leshelyre állított elefántok segítségével a derbikészek visszaverték a perzsa lovasságot, melynek következtében maga Kürosz is leesett a lováról, amikor is egy indiai - mivel az indiaiak a derbikészek mellett harcoltak, s elefántokkal támogatták őket - eltalálta Küroszt a csípőjénél, amely végzetes sebesülésnek bizonyult, habár Küroszt szolgái még halála előtt visszavitték a táborba. Mindkét oldal 10 ezer embert veszített a csatában. Miután meghallotta, hogy mi történt Kürosszal, Amorgész teljes sebességgel megindult 20 ezer szaka lovasával és az összecsapás után Amoraioszt meggyilkolták két gyermekével együtt. Ekkor a perzsa és szaka csapatok nagy győzelmet arattak, melyben 30 ezer derbikész és 9 ezer perzsa veszett oda.^xxii

F13.

(20) Ktésziasz azt mondja, hogy Dareiosz^xxiii parancsot adott Araramnésznek, Kappadókia szatrapájának, hogy kelljen át Szkítiába, és hurcolja rabságba a férfiakat és nőket. Ő átkelt harminc ötvenevezőssel,^xxiv és foglyokat ejtett, köztük Marszagetészt, a szkíták királyának testvérét, akit rossz állapotban, saját fivére által megláncolva talált. Szkütharbész, a szkíta király mérgében sértő levelet küldött Dareioszhoz, amelyre az tettel válaszolt.

(21) Miután [Dareiosz] 800 ezer főnyi sereget gyűjtött, hidat vert a Boszporuszon majd a Dunán, átkelt Szkítiába. 15 napos menetelés után megütköztek,^xxv és a szkíták győztek. Dareiosz elmenekült, és sietve átkelt a hidakon, melyeket elpusztított, mielőtt még egész hadserege átkelt volna rajtuk. Ezután Szkütharbész lemészárolta a 80 ezer katonát, akik Európában ragadtak.^xxvi Miután Dareiosz átkelt a hídon, felégette Khalkédonia templomát és házait, mert a khalkédóniaiak azt tervezték, hogy lebontják a hidat az oldalukon,^xxvii és mivel elpusztították a Dareiosz által Zeusz Diabateriosz tiszteletére emelt oltárt.

II. Artaxerxész aranypénze (wikipedia)

Jegyzetek:

i Mindössze ékírásos táblák ezrei (melyeknek tartalma azonban rendszerint nem sokat ér az eseménytörténet rekonstrukciójához), sziklafeliratok (amelyek viszont rendszerint rövidek), és Egyiptomból papirusztekercsek (melyek szintén inkább társadalomtörténethez használhatók) maradtak ránk. A szkíták említéseiről a perzsa királyfeliratokon már írtam itt: http://hagibal.blogspot.com/2012/11/szkitak-perzsa-kiralyfeliratokban.html

ii Phótiosz konstantinápolyi pátriárka a IX. század végén még olvasta, az ő kivonata az egyik legfontosabb fragmentum.

iii A perzsák minden szkíta népet szakának hívták, de rendszerint a történészek a keleti, azaz Kaszpi-tengertől keletre élő szkítákat nevezik szakáknak. Mi most ennél a hagyományos (és Ktésziasznál is már létező) gyakorlatnál maradunk.

iv Asztibarasz megfeleltethető a klasszikus hérodotoszi Küaxarész méd királynak (ur.: 624-585k.).

v Igazából párthusnak kellene fordítani, de ekkor, a Kr.e. VI. században Párthiát még nem a később párthus néven ismert daha-szkíták uralták – akik e tartományban alapítanak államot a Kr.e. III. században, s kapnak róla új nevet -, s így a megkülönböztetés érdekében Párthia tartomány lakóit itt párthiaiaknak hívom.

vi Ezeken a szakákon valószínűleg az ázsiai szkítákhoz tartozó masszagéta törzsszövetséget kell értenünk, melynek tagjai voltak a dahák is.

vii A szkíták esetében nem egyedülálló a női uralkodó, gondoljunk csak a Kürosz perzsa királyt később legyőző Tomürisz masszagéta királynőre.

viii A sztadion területenként változó ógörög hosszmérték volt, melynek mai meghatározások szerint 150-200 méter felel meg, általában 157 méterrel lehet számolni.

ix Itt nyilván a médekről van szó, hiszen a perzsákat is gyakran médeknek hívták a görögök, s a leíró itt összekeverte a két népet emiatt.

x A történet egyértelműen megegyezik a Diodórosznál fennmaradt eset egyik részével, részletesebben kibontva szakák kibékülésének okát a médekkel.

xi Szakosznak egy pajzstípust hívtak a görögök.

xii Nem lennék meglepve, ha Ktésziasz meseszerű története a mi Szent László legendánk elődjéhez kapcsolódna, hiszen az a szkíta idők óta létezett a sztyeppén!

xiii Vagy megegyeztek, de itt valószínűbb, hogy a médek és szakák közti békéről van szó.

xiv A történetet fenntartó papirusz itt megszakad.

xv A görög alvilág istene.

xvi A töredék itt megszakad.

xvii Kr.e. 550-ben Kürosz perzsa uralkodó legyőzte a méd király Asztüagészt (Kr.e. 585-550k), így a médek biirodalmát elfoglalták a perzsák.

xviii Hürkánia (óperzsa nyelven Varkana) a Kaszpi-tengertől délkeletre részén elterülő történelmi tartomány.

xix Amütisz Ktésziasz szerint Kürosz perzsa nagykirály felesége volt, egyben Asztüagész méd király lánya.

xx Kr.e. 546-ban Kürosz legyőzi Kroiszosz lüd királyt, s bevette annak fővárosát, Szardeiszt.

xxi Bár Ktésziasz leírása alapján egyesek a derbikészeket indiai törzsként azonosították, más forrásokkal egybevetve világos, hogy itt a masszagéták elleni hadjáratról van szó. Megerősíti ezt, hogy a derbikészek Pliniusz szerint is szkíták (Historia Naturalis, VI. 18.). Más források Kürosz halálát a dahák törzséhez kötik, akik vagy a masszagéta törzsszövetség tagjai voltak, vagy a masszagéták másik neve (ahogy Harmatta gondolta). A szövegből egyébként is világos, hogy indiai segédcsapat erősítette a derbikészeket, s nem ők maguk az indiaiak. Lásd: History of the Civilization of Central Asia. Vol. II. Ed.: Harmatta János. Paris: UNESCO, 1996. 44. o.

xxii Hérodotosz másként tudja Kürosz halálát, nála a masszagéta törzsek királynője győzi le. A masszagéták és derbikészek közti kapcsolathoz, lásd az előző jegyzetet! Most ezúttal nem térünk ki részletesen Kürosz masszagéták elleni hadjáratára, mert szándékunkban áll írni róla egy külön tanulmányszerűséget.

xxiii I. Dareiosz, perzsa nagykirály (Kr.e. 522-486).

xxivPentékontorosz, vagyis olyan hadihajó, amelyet ötven evező hajtott.

xxvAz eredetiben nyilazták egymást szerepel szó szerint.

xxviHérodotosz szerint Dareiosz Európában csapatokat hagyott vissza, miután átkelt a Boszporuszon, úgy tűnik ezeket érte szkíta ellentámadás, amely egészen a Márvány-tengerig jutott, és megsemmisítette ezeket az erőket. Erről már Miltiadészról írt írásomban említést tettem, de Ktésziasz is megerősíti ezzel.

xxvii Vagyis a Boszporuszon lévő híd ázsiai oldalát. Ez az eset érdekes ellentétben áll a Hérodotosznál fennmaradt dunai híddal kapcsolatos esettel.