Könyvajánló: Vegaszaurusz Rex színre lép

M. Kácsor Zoltán: Utazás Dínomdánomba

Bp.: Kolibri, 2017

Illusztrálta: Kecskés Judit

163 oldal

Olvasóim között felmerülhet a kérdés: mit keres a csizma az asztalon, főleg ha az a csizma egy zsarnokgyíké, s az asztal egy töris-könyves blog? Ám be kell valljam: én is voltam gyerek, s 1993-ban 13 évesen azon sok millió tinédzser közé tartoztam, aki beült a moziba, s tátott szájjal bámulta a 65 millió év után Steven Spielbergnek köszönhetően visszatérő dinoszauruszokat. Az akkor még létező csornai moziban kétszer is megnéztem a Jurassic Parkot, sőt annak valamennyi folytatását láttam. Eleve imádtam az őskori állatokról szóló könyveket gyerekkoromban, de az epikus film óta érdeklődésem a őslénytan iránt a mai napig tart. A könyvajánló másik oka az író személye. M. Kácsor Zoltánnal a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum szervezte tavalyi „Tanárok éjszakája” című rendezvényén ismerkedtem meg személyesen, ahol mindketten meghívottak voltunk. Remek ismertetőt tartott a cserepoveci hadifogolytáborban magyarok által megvalósított Az ember tragédiája előadásról. Fantasztikus igaz sztori, kínálja magát egy filmes adaptációra. A Harvey Weinstein-botrány miatt nem fejtem ki bővebben mit meg nem tenne egy amerikai rendezőpalánta ilyen alapanyagért… M. Kácsor Zoltánnak ugyan nem ez az első meséje, mivel Garázs bagázs néven írt már egy sorozatot, amely közlekedési járművekről szólt, s melyeket egyszer be is mutatott nálunk a ménfőcsanaki fiókkönyvtárban. Mindemellett örülök, hogy a Zabaszauruszokat mutathatom most be, mert a dinoszauruszok lényegesen közelebb állnak a szívemhez.

Szóval ezek után mindenképpen meg kellett tudnom, hogy az Utazás Dínomdánomba vajon fogamra való-e…

A történet voltaképpen egy road movie (vagyis inkább road book), ami gyermekkönyv esetében bátor választás. Az utazás során három jómadár (akik közül kettő inkább jódínó) jár be egy ötletes és izgalmas mesevilágot. Rilex, a tirex a Dínódombokon vegetál. Szó szerint, mivel többnyire zöldséget-gyümölcsöt fogyaszt. Szájában Kunyi lakik. Faja keselyű, a sorsa meg keserű. Ugyanis Kunyit igencsak megrágta az élet vasfoga - ha Rilexé nem is -, hiszen a Vegasaurus rex szájában nem sok maradék marad a palimadárnak. Miután a barátok után sóvárgó Rilex, segítő szándékkal bár, de sikeresen kihúzza Barmol velociraptor fogait, elindulnak hármasban, hogy eljussanak a dinoszauruszok legendás Dínomdánom nevű városába, új fogsort csináltatni a raptornak.

A főszereplők aranyosak, szerethetőek. Rilex, a tirex egy sárkánybőrbe bújt Arisztotelész, akit az arany rolex helyett jobban vonz a barátság. Kedvencem egyértelműen Kunyi, a keselyű. Édeskeserű ámde csupaszív karaktere a történet legfontosabb mozgatórugója. Végül ott van Barmol, akinek fogatlansága minden mondatot összebarmol. Kissé foghíjas szereplő, pöszeségén túl nem járul hozzá sokkal az eseményekhez, talán majd a sorozat következő részében jobban megismerkedhetünk vele. Klasszikus comic relief alakok ezek, akiknek ellentétes személyiségei miatt a párbeszédek mosolyt csalnak arcunkra. Olvasva a könyvet, szinte láttam magam előtt, ahogy a szerző és kisfia műanyag dinoszauruszokkal játszik, átkel azokkal a félelmetes sugárzást kibocsátó mikrohullámú hegyen, majd beleesnek a szemetes mélyföldbe. Nem tudom, mi ihlette a mesét, de simán el tudom képzelni, hogy így történt, s mikor a főszereplők pattogatottkukorica-mezők mellett haladnak el, elképzelésem szerint a három műanyagfigura a valóságban éppen beleesett egy csomag popcornba játék közben.

A humor egyik faktora a nevekkel való játék, amit sokan emberek esetében hibának tartanak. Ám:

1. Itt dinoszauruszokról van szó, ami eleve felmentő körülmény.

2. Én szeretem a szóviccek minden fajtáját (aminek következtében olyan bűncselekményt is sikerült elkövetnem, mint egy sorozatkezdetnek szánt, ám azóta sem folytatott Trónok harca-átirat volt).

Ami kétség felmerült bennem, az az volt, hogy a gyerekek számára is van-e olyan szórakoztató ez a humor, mint mondjuk számomra? Egyelőre a kölcsönzők visszajelzései pozitívak, úgyhogy talán igen. Ezt a gyerekek tudják majd eldönteni. A szórakoztatás mellett a mese tanító jellege dominál. A napi bölcseleti adagokat Rilextől kapjuk, miközben igyekszik megnevelni Kunyit. Ne lopj, ne sértegess mást, ne akard lemészárolni a védtelen gallimimuszokat, pusztán azért mert éhes vagy... A hossza miatt (mégiscsak 163 oldal!) úgy kellett megoldani a történetet, hogy esti meseként tördelni is lehessen, s a sztori egyes epizódjai mégis intakt egységet alkossanak. Ez szerintem tökéletesen lett megoldva, az egyes részek pont egy rövid mesényiek, 4-6 oldalasak.

Az illusztrációkról szólva. Legyünk őszinték, a gyerekkönyvek nagyrészt ez alapján kelnek el, hiszen egy kellőképpen feltűnő, csiricsáré borító úgy vonzza a könyvesboltba betévedt csemete tekintetét, mint T. Rexet a hentesüzlet (kivéve persze, ha Rilex az a tirex). Ezért aztán rikító borítók tömege árasztja el giccses hercegnőkkel, csillogó pónikkal és rózsaszín unikornisokkal a könyvespolcokat. Mondjuk ki azt is, hogy ez ízléstelen, sőt borzalmas, még ha esetleg profitábilis is. Ehhez képest Kecskés Judit rajzai pasztellszerűségükkel kifejezetten visszafogottak. Elsőre nem is voltam elájulva tőlük, de ahogy haladtam előre a könyvben, egyre inkább megtetszett. Egyszerűen elegáns. A rajzoló időnként plusz humorral tudta megtoldani a mellette lévő szöveget, a 84. oldalon a sárkány hátán utazó triumdinátus esetén kifejezetten nevettem a becsukott szemű és rettegő Vegaszaurusz rexen. Külön kiemelném a Kolibri minőségi kiadását, és hogy a mű keménykötésben jelent meg. Szeretem, ha megadják valaminek a módját.

Kinek ajánlanám a könyvet? Hát elsősorban fiúgyereket nevelő anyukáknak és apukáknak érdemes beszerezni. Nincs olyan fiú, aki ne imádná a dinókat! Lányokkal is nyugodtan lehet próbálkozni, hiszen nálunk a könyvtárban is van olyan iskolás, aki dínófanatikus. A könyvön hátul a 6+-os korjelző virít, azt hiszem hat év kell is a befogadásához.

Összefoglalva: Fogamra való. Egy klassz kis kötetről van szó, s remélhetőleg hamarosan megkapja az olvasóközönség a folytatást is, amelyet az Utazás Dínomdánomba zárása meg is előlegezett.

Pontszám:

Kilenc csinos csíkos csirkecomb a tízből.

9/10

www.moly.hu: 97 %