Ma egy a Történelmi Tárban talált kassai fegyverleltárt tennék közzé,
talán nem a legprofibb fordítással, de tele jó szándékkal, mert nem tudok róla,
hogy magyarra is lefordították volna valaha. De még az is lehet. Mindegy,
érdekesnek szerintem érdekes. A leltár éppen a török háborúk közepén van, már
túl vagyunk a közeli Eger hősies megvédésén, de még é a „szigetvári”l Zrínyi
Miklós, mikor egy évvel a nagy tűzvész után összeírják a Kassa városában lévő
hadi eszközöket. A város fegyverzetének nagy része a polgárok tulajdona, de van
már itt I. Ferdinánd által küldött lőpor és ágyú is, hiszen ebben az időben még
nem volt biztos, hogy Kassa, Eperjes, vagy Bártfa a Királyi Magyarországhoz,
vagy az Erdélyi fejedelemséghez tartozik majd.
 |
| XVI. századi lövegek. (1. dupla kartaun, 5. Falkon vagy sólyomágyú 6. falkonéta, 7. mozsár) - wikipedia commons |
Kassa inventáriuma, 1557
„Kassa összeírása ágyúkról,
lőporról, golyókról, salétromról, kénről, ólomról és egyéb védelmi eszközökről
1557. szeptember 1-én.
A szenátorok házában
(tanácsház)
- Egy nagy ágyú,[1] pórtáncnak
[esetleg párducnak? -HG-] [az eredetiben: porthaucz] hívják, a tartozékaival -
1 db
- ehhez golyó
– 220 db[2]
- két steinbüchsennek
[Schtainbychsen][3] nevezett bombarda, golyói
kőből készültek. Egyik a király őfelségéé,[4] a
másik a polgároké – 2 db
- egy falkon,[5]
őfelségétől; nincs hozzá golyó – 1 db
- Másik falkon, Nagyidáról
[Naghyda] elhozott;[6] nincs hozzá golyó – 1 db
- dupla falkonéta,[7]
városi – 1 db
- szerpentin [Scharfethyn],[8]
városi – 1 db
- ehhez golyó
– 1150 db
- városi dupla falkonéta, ágyazat
nélkül – 3 db
- szerpentin, nagyidai – 2 db
- őfelségétől újonnan küldött
falkonéta – 4 db
- ezekhez
[lőpor] zárt mázsás[9] [hordóban] – 10 db,
- a fennmaradó
3 mázsás [hordókban] – 15 db
- városi bombarda, úgynevezett
Schlange[10] – 2
db
-
Ezekhez golyó 300, amelyből 16 ólommal van bevonva.[11]
- dupla városi falkonéta – 7 db
- nagyidai szerpentin – 1 db
- Eperejesen van három dupla
falkonéta, amely Kassa városához tartozik – 3 db
- felénél rövidebb szakállas,[12]
városi; golyó nincs hozzá – 164 db
- lőpor ágyúkhoz: 31 hordó,
összesen 20 mázsa, és még 42
font ; a városé
- hat bizonytalan súlyú edény [vasa]
kénnel; a városé
- hat bizonytalan súlyú
edényecske [vascula] kénnel; városé
- 6 mázsa salétrom; a városé
- 54 mázsa ólom; városé
- 8 mázsa salétrom; őfelségéé
- golyó dupla falkonétákhoz; városé
– 252 db
- golyó sima falkonétához; városé
– 4036 db
- golyó falkonhoz, polgároké –
700 db
- golyó karthaunnak[13]
nevezett ágyúhoz; a városé – 64 db
- golyó dupla szakállasokhoz –
12000 db
- golyó a „Barát”-nak nevezett
ágyúhoz, amely Krasznahorkánál elveszett[14] –
188 db
- egy hosszú kötél, vontatáshoz
- Izzó lándzsa, feuerspieß
[fayerspys] – 18 db
- buzogány, más néven Kolben – 6
db
- sisak, más néven sturmhauben –
10 db
A pénzverdében (In domo
monetaria)
- szakállas nagyidáról állítólag
– 55 db
- polgárok szakállasa – 5 db
A hentesek tornyában
- polgárok szakállasa – 2 db
- szakállas, céhé – 5 db
- golyó szakállasba – 18 db
A Csonka-toronyban
- ágyúhoz lőpor 31 hordóban
összesen 82 mázsa
- ágyúhoz lőpor 22 hordóban 9
mázsa és 20 font
A Felső-kapu tornyában
- falkonéta - 2 db
- kicsi vas bombarda -1 db
- hosszú szakállas – 6 db
- közönséges [mediocres]
szakállas – 39 db
- falkonétához golyó – 19 db
- golyó szakállashoz – 100 db
A takácsok tornyában[15]
- szakállas – 4 db
- bombarda, rövid, vasból, [más
néven] mozsár, pattantyú – 1 db
- golyó szakállasba – 150 db
A kovácsok tornyában
- egy edény salétrom, amely 7
mázsát tartalmaz; őfelségéé
- 12 ½ hordócska lőpor, tartalmaz
34 mázsát és 73 fontot
- nyolc lőporos edény, [benne] 12
mázsa és 27 font
- újonnan készült lőpor, 10 mázsa
- rövid szakállas – 100 db
- nürnbergi [Norimbergenses][16]
szakállas – 96 db
- egy üveg, gömb alakú [edény]
lőporral; őfelségéé
- következő: 11 ólomdarab,
összesen 17 mázsa és 80 font ;
őfelségéé
- közönséges szakállas – 4 db
- szakállashoz golyó – 50 db
 |
| A kisnánai vár ásatása során talált szakállas puskák. (www.asonyomon.hu) |
A kocsikészítők tornyában[17]
- szakállas – 4 db
- golyó – 50 db
A tímárok tornyában
- szakállas – 4 db; három darab a
céhé, és egy a városé
- golyó – 40 db
A szűcsök tornyában
- városi
szakállas – 4 db
- céhes szakállas – 2 db
- golyó – 100 db
A bőrösök tornyában
- városi szakállas – 4 db
- céhes szakállas – 2 db
- golyó – 50 db
A borbélyok tornyában
- városi szakállas – 2 db
- céhes szakállas – 2 db
- golyó – 52 db
A szabók tornyában
- városi szakállas – 6 db
- céhes szakállas – 6 db
- városi falkonéta – 1 db
- golyó falkonétához – 10 db
- golyó szakállashoz – 65 db
- fél mázsa lőpor
A fazekasok tornyában
- városi szakállas – 3 db
- céhes szakállas – 1 db
- golyó – 40 db
A vargák tornyában
- városi szakállas – 3 db
- céhes szakállas – 3 db
- golyó – 70 db
Az Alsó-kapu bástyán
- városi falkonéta – 2 db
- szakállas – 4 db
Az [ágyú]őntőházban
- újonnan öntött ágyúk, egyiket
karthaunnak,[18] másikat Fülemülének
[Nachtigal] hívják.
A városházán
- megégett majd megújított[19]
szakállas – 13 d
- van még szakállas – 24 db
- van egyéb szakállas – 5 db
- közönséges [mediae] szakállas –
4 db
- golyók az újonnan öntött
ágyúkhoz, és más ágyúkhoz, falkonétákhoz tartozó – 698 db
- van még 13 edény kénnel tele,
benne 40 mázsa
- van golyó szakállasokhoz –
12184 db
- csuporba zárt tüzes eszközök,[20]
melyeket tüzes csupornak hívnak [sthurm hawen], a kapitány házában 300, a városházán 20,
összesen 320 db.
Leégett védművek[21]
…[22]
A Csonka-torony felső része
leégett. A benne levő összes hadieszköz elégett és megsemmisült.
F. Thurzó„
 |
| Kassa városa a XVII. század elején (Braun, Georg: Civitates orbis terrarum) - wikipedia |
Felhasznált irodalom:
Domonkos György: A kassai királyi
hadiszertár fegyverzete és felszerelése a XVI-XVII. századi inventáriumok
tükrében. In: Hadtörténelmi Közlemények, 1997. 4. sz. 1-78.o.
Kalmár János: Régi magyar
fegyverek. Bp., 1971.
Kemény Lajos,
Ifj.: Kassa fegyvertára a XVI. És XVII. században. In: Történelmi tár, 1890.
377-384.o.
Jegyzetek:
[1] Ekkoriban az ágyúk
általános latin neve bombarda, gyakorlatilag bármilyen ágyútípus lehet. A
bombardát ágyúval fordítom.
[2] Az ágyúgolyók nagy száma
alapján alighanem a Párducnak nevezett ágyú nem lehetett túl nagy, amit az is
valószínűsít, hogy a szenátorok házában volt.
[3] Szó szerint kőpuska, azaz
kőgolyót lövő puska. Ez kisebb űrméretű ágyú lehetett, a szakállasok és a
rendes ágyúk között valahol.
[4] I. Ferdinánd (1527-1564),
magyar királyról van szó.
[5] A falkon vagy sólyomágyú.
Ez már jelentős nagyságú 2,5
méter csőhossz körüli, 6 fontos golyókat vető löveg.
[6] 1556-ban Ferdinánd király
csapatai 20 napos ostrom után foglalják el a Perényiektől. Ezután hozhatták át
az egyik ottani ágyút Kassára. Az ostrom közismert Arany János: A nagyidai
cigányok című költeményéből.
[7] A falkonéta kicsi,
nagyjából fél kilós golyókkal tüzelő ágyú volt. Ez esetben kétszeres súlyú
golyót vető ágyúról van szó (1
kg talán), ezért dupla falkonéta.
[8] A szerpentin vagy
szerpentinel kis ágyúféle volt, nagyjából 0.30 kg-os golyót lőtt.
[9] Ebben a korba a mázsa az
nem 100 kilót, hanem 100 fontot jelent, azaz csaknem feleakkora 56 kiló körüli.
[10] A schlangen vagy
csatakígyó szintén ágyútípus. Meglehetősen nagy ágy, 18 fontos (nagyjából 9 kg ) golyókat vetett.
[11] A hányaveti módon
kifaragott kőgolyókat gyakran vonták be agyaggal vagy ólommal a tökéletesebb
golyóforma eléréséért. Itt is erről lehet szó.
[12] Vagy rövidcsövű szakállas
puskákról van szó, vagy úgynevezett aprópuskáról, amiket különféle tüzes
labdákba, koszorúkba építettek be. Ez utóbbiakat gyakran régi puskacsövekből
levágva készítették.
[13] A karthaun a korszak
legnagyobb ágyúinak neve, rendszerint ostromokhoz használták. Rendszerint 26 kilogramm körüli
golyókkal működött.
[14] 1556-ban Ferdinánd király
seregei a Szapolyai János pártján álló Bebek család krasznahorkai várát is
ostrom alá vették, de elfoglalni nem sikerült. Ekkor veszhetett el a Barátnak
nevezett kassai bombarda.
[15] A középkori városokban
egy adott céh egy adott falszakasz, torony védelméért volt felelős, ahova ők is
vettek fegyvereket, élelmet. A Takácsok-tornyát tehát részben a takácsok céhe
látta el felszereléssel, és róluk is nevezték el, ahogy a Hentesek-tornyánál is
lehetett látni.
[16] Norimberga Nürnberg latin
neve.
[17] Korábban bognárok
tornyának (turri ) hívták. Lásd: Domonkos, 1997. 44.o.
[18] Itt ez nem az ágyú neve,
hanem típusa. A kartaun nagyméretű réslövő ágyú volt, melyet várostromokra
használtak.
[19] Vagy újraöntött, vagy az
égésben csak szerelékeiben kijavított szakállasokról van szó. É utóbbira
gondolnék, hiszen a tűzben leginkább a szakállasok ágyazata sérülhetett meg
elsősorban.
[20] Az Egri csillagokból is
ismert tüzes szerszámok egyiket, melyet a rohamozó ellenségre dobtak, vetettek.
Jelen esetben dobáskor összetörő csuprokról van szó, amelyek meggyújtották az
ellenség ruháját, eszközeit. Lásd a tüzes eszközökre: Kalmár, 1971. 183-188.o.
[21] Az 1556-os nagy tűzvész
során Kassa védműveinek egy része is leégett.
[22] Itt leégett védművek
vannak felsorolva, de nem lévén Kassa szakértője nehezen tudnám azonosítani
őket, valamint ezekben nincs fegyver leírva, így kihagytam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése