A múlt héten jelent meg a BBC History különszáma (a kiadó szerint ez könyv és magazin keverék, azaz Bookazin... Borzalom!), a II. világháborúról. Minthogy az első világégésről készült hasonló produktum egész tűrhetően sikerült, és kevés időm volt buszra szállás előtt (nem olyan jelentős lépés az emberiség számára, mint a holdra szállás, de legalább olyan nehéz időnként...), gyorsan felmarkoltam hát pénteken az újságosstandnál és hazahoztam.
Lehet, hogy nem kellett volna kidobni, azt az 1990 Forintot, így utólag. Bár a képanyag miatt annyira nem vagyok bosszús, mert az jó. Tulajdonképpen 3 kötetes lesz a második világégésről szóló kiadvány, amelynek most említett első része Midway-ig vezeti az eseményeket.
Kezdődik egy John Lukács cikkecskével, aki gazdaságilag mutatja be Németország megerősödését Európában 1933 és 1939 között. John Lukács kiváló - és jó tollú - történész, ez rendben.
Van aztán egy kronológia a kiadványban, ahol 10-15 sorban mesél el egy-egy kiemelkedő eseményt. ERz elég vérszegény: kis kép, kis írás, majd kisebb kép, még kisebb írás.
Laurence Rees ezt követően pár oldalban angol történészekkel beszélget arról, hogy Anglia vajon kiegyezhetett volna-e Hitlerrel, és nemleges választ ad, mondván, hogy Hitler úgyis megszegett volna minden szerződést. Szerintem ez egy erősen leegyszerűsített álláspont, Olaszországgal (Mussolinivel) szemben Hitler például sosem szegett meg szerződést, márpedig tudjuk, hogy Hitler igenis kiegyezett volna a britekkel (Lásd: Dunkerque!).
Majd újabb John Lukacs cikk, amely a legjobb a számban.
Jön a minden Hitlerhez kapcsolódó témában Magyarországon kihagyhatatlan Ormos Mária. A diktatúrákról nyilván rengeteget tudó (hiszen maga is MSZMP KB tag volt egykor...) professzorasszony természetesen aktualizál is a végén, végtelen bölcsességgel: megtörténhet ma is, hogy "Hitler "Führer és kancellár" lehet." Holott minden történelmi tanszéken az az első tananyag, hogy nem mai gondolatokkal nézni a régi eseményeket, csak a saját történelmi kontextusában.
A Bookazin azután elkezd nyilvánvalóan angolosodni, mivel a katonai események központjába a tengereket helyezi: Csata a La Plata folyónál, Dunkerque, Churchill, Angliai csata, a Bismarck pusztulása.
Talán még egész tűrhetőek a Vichy-Franciaországról írt oldalak.
Természetesen van egy cikk szánva a Holocaustnak. Puskás Julianna írásának fejlécében azonban bevándorlási politika helyett "Bevándolási politika" szerepel.Egyébként ez is egészen jó, amely felfedi, hogy például az annyira befogadónak vélt USA sem volt olyan kegyes a bevándorlókkal szemben ezekben az években, pont amikor kellett volna.
Ezeket egy jó nevű szerzők által írt felületes összefoglaló kötetből kiollózott cikk következik a Pearl Harbour elleni támadásról. Szerencsére legalább a fotók minőségiek és a képanyag nem ugyanaz.
A vége egy fokkal jobb, előbb Ian Kershaw fejtegeti Hitler USA elleni hadüzenetének okait, majd egy tűrhető összefoglalás jön Tobruk ostromáról.
A DVD melléklet, amely egyórás eredeti dokumentumfilm-összeállítást ígér sajnos hasonlóan felületes. Maguk a filmrészletek jók (ezt azért nehéz elszúrni), vannak benne színes részletek is. Nekem a legjobban a Hitler Párizsban rész tetszett, mert ezeket a képeket eddig nem láttam. A néhány szemtanúval készült beszélgetések sem rosszak, bár túl sokat nem tesznek hozzá a látottakhoz. Ugyanakkor nagyon idegesítő dolgokat morog a bülbülszavű narrátor a háttérben. Azontúl, hogy képtelen legalább egy minimális elfogulatlanságot tanúsítani a tengelyhatalmakkal szemben, még egyes helyen meg is hazudtolja a szemtanúkat. Egy egykori német katona például éppen elmeséli, hogy a Barbarossa hadművelet első napjaiban mennyi jelét látták annak, hogy a szovjetek is támadásra készültek, és csupán pár nappal előzte meg őket a Wehrmacht. Erre a BBC elmondatja, hogy ez nem igaz, csak a nácik készülődtek támadásra. Bár valóban nincs egyelőre írásos bizonyíték a szovjet támadásra - éppenséggel volt néhány évtizedük az ilyenek eltüntetésére -, de egyre több személyes visszaemlékezés és oral history forrás, valamint erre utaló intézkedés (a szovjet hadsereg alakulatai a határ közelében összpontosultak, Németországról kaptak térképeket a csapatok, Sztálin májusban katonai vezetői előtt németellenes beszédet tartott, stb.) sugallja, hogy bizony volt ilyen terv. Ez igenis komoly tudományos álláspont, amelyet ha nem fogad el sok történész, nem lehet humbugként lesöpörni az asztalról.
A csúcs azonban mégis az volt a DVD kapcsán, mikor a már említett Hitler Párizsban résznél a fordító (aki nyilván nem volt képben, mit is fordít) kanálisnak fordítja a (La Manche) csatornát...
Mindent egybevetve a kötetben semmi új történelmi álláspont, vagy alternatív elképzelés nem kapott helyet, gyakorlatilag tehát a nyugati szövetségesek 1945 utáni álláspontját ismétlő propagandaanyaggal van dolgunk. A Szovjetunióról alig esik benne szó - nyilván még mindig kínos, hogy szövetséges volt -, toposzok mantrázása az egész.
Osztályzat:
5/10 és csak a fotók miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése